A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus nyitó plenáris ülésén az államfő a hungarológiáról, a magyarság tudományáról elmondta, hogy az jelentősen hozzájárul a nemzeti identitás megfogalmazásához.

Megítélése szerint az alkotmányban is rögzíteni kell a magyarságot, mint kultúrnemzetet, s a külpolitika sem hagyhatja figyelmen kívül a magyar nemzet egységét.

Sólyom László szerint a hungarológiát a nyitottság jellemzi: alapvető kérdésekben azok is hozzászólhatnak, akiknek ez nem sorskérdés, csupán tudományos teljesítmény.

Sólyom László annak a meggyőződésének adott hangot,hogy a VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus "az utókor szemében napjaink lenyomata lesz". Szavai szerint a magyarságtudomány sorskérdéseket vet fel, nemzetközi tudományos szervezetei vannak, s a hungarológia "kifelé" is hat, vagyis bemutatja tágabb kultúránkat külföldön.

Az államfő ezért kifogásolta, hogy a mostani kongresszusnak mindössze egy külföldi előadója van.

Sólyom László a hungarológia feladatait tekintve alapkérdésnek nevezte, mi az a kép, amit terjeszteni kell, amit meg kell mutatni a világnak.

Az államfő beszélt arról is, hogy ő maga a határon túli magyar területeken tárgyalásai során a magyarokkal kapcsolatos ügyekben a kultúrnemzetet fogja képviselni. A magyarságot szempontjából meghatározónak nevezte, hogy az anyanemzet és a külföldön élő nemzetrészek milyen közös cselekvésre tudnak jutni.

Szavai szerint neki mint elnöknek a hungarológia szövetségese, de egyben támasznak is tekinti.

Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke az MTA fontos feladatának nevezte a magyar nyelv és kultúra terjesztését, a magyar tudományosság összefogását, támogatását.

Emlékeztetett rá, hogy az MTA 1990-ben létrehozta a külső tagság intézményét, s ma már 1.116 határon túli tagja, köztük 55 akadémikus van a köztestületnek.

Közölte: 2007. január 1-jén megkezdi működését az MTA 6. területi bizottsága Kolozsváron.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter, illetve Manherz Károly oktatási szakállamtitkár nevében Hargitai Gábor minisztériumi főosztályvezető köszöntötte a résztvevőket, kijelentve: "szeretettel fordulunk mindenki felé, aki tudományos tevékenységének a magyarságot választja".

Az ötnapos debreceni hungarológiai kongresszuson 28 országból több mint 450 magyarságkutató vesz részt.

A magyarságkutatás központja a Debreceni Egyetem nevében Nagy János rektor köszöntötte a kongresszust, utalva arra, hogy a tanácskozás a magyar vonatkozású bölcsészettudományi kutatások legnagyobb hazai és nemzetközi fóruma, amelynek jelentőséget túlmutat a tudományokon. Görömbei András akadémikus, a kongresszus elnöke a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az Európai Uniótól és a globalizációtól "a magyarság is új kihívásokat kapott". A professzor szerint ezért fontos elmélyíteni a nemzeti önismeretet és megerősíteni a nemzet tudatát".

Az elkövetkező öt napban 34 szimpóziumon és 11 szekcióban mutatják be eredményeiket a résztvevők a magyar nyelvészet, irodalom, történelem, néprajz, filozófia, képzőművészet, zene és film témakörben, s eszmét cserélnek a hungarológiai kutatások külföldi lehetőségeiről is.

MTI