Szavai szerint a "velünk közel azonos méretű és hasonló népességgel bíró országok", mint Dánia, Belgium, Ausztria, de még a fele akkora lélekszámmal rendelkező Finnország a 2005-ös adatok alapján 5 milliárd euró fölötti összeget költött kutatás-fejlesztésre, míg Magyarország esetében a K+F ráfordítás 693 millió euró volt abban az évben.

Kifejtette: abból kiindulva, hogy az Európai Unió (EU) K+F célokra 200 milliárd eurót szán, Magyarországnak népessége alapján legkevesebb 4 milliárd eurót kellene fordítania tudományos célokra, de a kutatók létszáma alapján is körülbelül 2 milliárd eurót kellene kitennie ennek az összegnek.

"Amennyiben a GDP-t vesszük alapul, amely az Európai Unióénak 0,78 százalékát teszi ki, akkor is 1,5 milliárdot kellene szánnunk" kutatásra és fejlesztésre - hangsúlyozta Meskó Attila, megjegyezve, "politikai döntés, hogy egy ország mennyit fordít a tudományra".

Ismertetése szerint a K+F ráfordítások szempontjából 2003 volt a "csúcsév", azóta a finanszírozás folyamatosan csökken, de a főtitkár reménye szerint 2008-ban végre "újból a GDP 1 százaléka fölé jutunk".

Kifejtette: 2006-ra az Országgyűlés 38,1 milliárd forintot szavazott meg az MTA-nak, ám végül különböző kormányzati intézkedések, jogszabályi változások és az Akadémia "saját belátása miatt, amellyel elismerte a konvergenciaprogram prioritását", a támogatás összege 35,4 milliárdra módosult.

Szavai szerint az MTA-nak mintegy 18,5 milliárd forintos saját bevétele, valamint a külföldi pályázati forrásokból érkezett 3,5 milliárd forint - amely harmadával volt több, mint 2005-ben - "segített a túlélésben".

Meskó Attila kitért Hiller István oktatási és kulturális miniszternek a közgyűlésén elhangzott javaslatára, miszerint kezdődjenek tárgyalások a tudós testület és a kormányzat képviselői között az MTA több évre szóló költségvetési támogatásának meghatározásáról.

"Ha sikerülne megállapodni egy nem túl nagy, de szisztematikus növekedésben, az valóban nagy segítség lenne. Nemcsak az Akadémiának, de segítene a teljes magyar tudományosságnak is. Az Akadémia a teljes magyar tudományosságot kívánja képviselni" - hangsúlyozta a főtitkár.

A 2008-as költségvetési koncepció kapcsán Meskó Attila elmondta, hogy az MTA 3,836 milliárd forintnyi többlettámogatást kér. Ebből 1,2 milliárd forintot a társadalmi-gazdasági hasznosulást elősegítő kutatásokra és a nemzetközi pályázatok saját részéhez, 1,1 milliárdot a kutatási infrastruktúra szinten tartására, 136 milliót a fiatal kutatói álláshelyek számának növelésére szánna az MTA.

Mint megjegyezte, Magyarország az EU "alsó harmadában" van a kutatók számát tekintve, akikből 1000 munkavállalóra 3,8 jut, holott "5,3-5,5-ös átlag lenne a kívánatos". Hozzátette: az Akadémián 44 százalék a 40 alatti kutatók aránya.

A reformlépések közül Meskó Attila kiemelte az intézetvezetők nemzetközi pályázat keretében való kiválasztását és a feladathoz kötött finanszírozást, amelyhez megszerezték a kutatók támogatását.

A főtitkár arról is beszámolt, hogy novemberben immár harmadszor rendezi meg az MTA a Tudomány Világfórumát.

MTI