A személyenként 3 millió forinttal járó elismerést Pálinkás József, az MTA elnöke, valamint Manherz Károly, az oktatási és kulturális minisztérium (OKM) szakállamtitkára adta át.

Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára beszél a Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíjak átadása alkalmából rendezett ünnepi tudományos ülésen az MTA-n. Mellette Pléh Csaba, a Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány elnöke és Pálinkás József, az MTA elnöke (MTI fotó: Soós Lajos)

Az OKM, a Magyar Tudományos Akadémia, a Simonyi család, valamint az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért 2000-ben kötött megállapodást az ösztöndíj létrehozásáról. Az elismerést, amelyet Simonyi Károly magyar fizikusprofesszor emlékére alapított fia, Charles Simonyi, nyolcadik alkalommal ítélték oda: eddig 27 neves magyar kutató érdemelte ki.

Manherz Károly az ösztöndíj kapcsán a magánmecenatúra szerepét emelte ki a tudományban.

Pálinkás József Simonyi Károly professzorról, a magyar szellemi élet kiemelkedő alakjáról beszélt, akinek az élete jól példázza a tudomány iránti elkötelezettséget, s azt az emberi tartást, amelyet a tudomány művelőitől minden korszakban elvártak s elvárnak ma is.

Mint kifejtette, az ösztöndíj a tudományos teljesítmény elismerését, s egyben a további tudományos munka feltételeinek a biztosítását jelenti a díjazottak számára.

Rajnavölgyi Éva, a Debreceni Egyetem immunológiai intézetének vezetője az immunrendszer szabályozásában kiemelt szerepet játszó úgynevezett dendritikus sejtek funkcionális vizsgálatával foglalkozik. 1996-tól a stockholmi Karolinska Intézet vendégprofesszora, 1998-ban pedig Fulbright-osztöndíjjal az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetében (NIH) töltött. Eddigi kutatási eredményeit közel száz nemzetközi folyóirati közleményben és egy angol nyelvű monográfiában publikálta, cikkeit több mint ezren idézték.

Romics Imre, a Semmelweis Egyetem urológiai klinikájának igazgatója orvosi munkásságának előterében az onkourológia, vagyis a húgyivarszervek daganatos betegségeinek diagnózisa, valamint gyógyszeres és műtéti kezelése áll. Külföldi társintézetekkel együttműködve vezette be a klinikán a betegségek genetikai hátterének feltérképezését, a genetikai vizsgálatok eredményeinek a diagnosztikában történő érvényesítését.

Levendovszky János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára egyebek közt a kommunikációs protokollok optimalizálásával, a kommunikációs hálózatok statisztikai megbízhatóságanalízisével foglalkozik. Jelenleg 14 nemzetközi kutatási projektben vesz részt, ebből nyolcban kutatásvezető.

Könczei György szociológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára a fogyatékosság problémájával foglalkozik. A kilencvenes években a magyar állam képviseletében részt vett az ENSZ "Standard Rules"-ként ismert, a Fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének szabályai c. dokumentuma, az európai Szociális Charta módosítása, legutóbb pedig az ENSZ a Fogyatékossággal élő Személyek Jogairól szóló nemzeti egyezményének elkészítésében. Jelenleg az Európa Tanács Európai Szociális Charta Kormánybizottságának elnöki pozícióját tölti be. 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.

Kövecses Zoltán a kognitív nyelvészet egyik vezető alakja, az ELTE Amerikanisztikai Tanszékének a társalapítója. Több könyvet szentelt az érzelmek nyelve, a különféle érzelmekhez kapcsolódó, metaforahálókból kibontható rendszerek vizsgálatának. Munkáit tankönyvként használják európai, amerikai és ázsiai egyetemeken.

(MTI)