2022. szeptember 26.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Ajánlások

1999. október 18.
Az integrálódó felsőoktatási intézmények Előkészítő Testületeiben az SzMSz előkészítése során megfogalmazódott kérdések szabályozásához az integrálódó intézmények jogszabályalkotási munkájának segítése érdekében a Felsőoktatási Integrációs Bizottság az alábbi ajánlásokat fogalmazza meg.

A   F E L S Ő O K T A T Á S I   I N T E G R Á C I Ó S   B I Z O T T S Á G

   A J Á N L Á S A

az integrálódó felsőoktatási intézmények Előkészítő Testületeiben a szervezeti és működési szabályzat előkészítése során megfogalmazódott kérdések szabályozásához

A felsőoktatási intézmények hálózat-átalakításáról szóló 1999. évi LII. törvényben (a továbbiakban: Átv.) foglaltak szerint az integrálódó intézmények létrehozták az Előkészítő Testületüket és a jogszabály szerint kidolgozták az új intézmény ideiglenes intézményi tanácsának a választási szabályzatát.

Az ideiglenes intézményi tanács az új intézmény tanácsaként folytatja munkáját 2000. január 1-jétől, ezért a választási szabályzat készítése szorosan összefonódott a szervezeti és működési szabályzat előkészítő munkálataival, amelynek során több kérdés is felmerült.

A felsőoktatási intézmények képviselőiből felkért Felsőoktatási Integrációs Bizottság - figyelembe véve az országos (gazdasági főigazgatói tanácskozás, rektori, főigazgatói konferencia) fórumokon és az Előkészítő Testületek ülésein szerzett tapasztalatokat, valamint az Oktatási Minisztériumtól kért szakmai állásfoglalásokat - az integrálódó intézmények jogszabályalkotási munkájának segítése érdekében az alábbi ajánlásokat fogalmazza meg.

  1. Általános, jogszabályból következő követelmények
  2. A jogelőd intézmények jogutód intézménybe integrálódásával létrejövő új intézmény szervezeti és működési szabályzatának előkészítése az Előkészítő Testület feladata, elfogadása és az Oktatási Minisztériumba történő megküldése azonban az Ideiglenes Intézményi Tanács hatásköre, amelynek határideje 1999. november 30.

    Az Ideiglenes Intézményi Tanács az Átv. 4.§-ának (2) bekezdése értelmében 2000. január 1-jétől a jogutód intézmény intézményi tanácsaként működik. Ebből következően az új intézmények szervezeti és működési szabályzatát a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) alapján kell elkészíteni, de a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló törvény 2000. december 31-éig szóló átmeneti rendelkezéseinek figyelembevételével. A kettős szabályozáshoz kapcsolódó ajánlásokat az integrálódó intézményeknek az 1999. június 10-én átadott, az "ajánlások az integrált felsőoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatához" című anyagban fogalmaztuk meg.

    A szervezeti és működési szabályzatban - az Ftv-ben, illetve Átv-ben meghatározott kereteket figyelembe véve - egyértelműen meg kell határozni az egyetem/főiskola szervezeti felépítését, az egyes szervezeti egységek vezetését, feladat és hatáskörét.

    Általános követelmény a szabályzatok készítésekor, hogy az intézmények szervezeti és működési szabályzatainak minden esetben ki kell térniük az intézményi tanács összetételére, az intézményi tanács által gyakorolt, illetőleg átruházott hatáskörök felsorolására, továbbá az intézményi tanács határozatképességének meghatározására, a döntéshozatalhoz szükséges igen-szavazatok értékelésére, több jelölt esetén követendő választási eljárás szabályozására.

    Itt kell említést tenni arról, hogy az Ftv. 51.§-ának (2) és (3) bekezdésében felsorolt feladatokat és szabályzatokat a szervezeti és működési szabályzatoknak minden esetben tartalmazniuk kell. A szabályzatok lehetnek mellékletek is, de azok a szervezeti és működési szabályzattal egységes egészet alkotnak, s mint ilyenek, azonos rend szerint kerülnek elfogadásra a szervezeti és működési szabályzattal. Jelen esetben elképzelhető, hogy azok beküldésére későbbi időpontban kerüljön sor határidő kitűzésével.

  3. Az intézményi tanács összetétele
  4. Az Előkészítő Testület szeptember 15-éig megküldött választási szabályzatokban az Ideiglenes Intézményi Tanács összetételét és megválasztásának eljárását az Átv. 6.§-ának (1) bekezdése, valamint az Ftv. 55.§-a szerint szabályozták. Az Ideiglenes Intézményi Tanács azonban a jogutód intézmény tanácsának működését előkészítő testület, amelynek feladata az új intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadása.

    A tanács az általa elfogadott ügyrend szerint 2000. január 1-jétől a jogutód intézmény tanácsaként működik az új intézményi tanács megválasztásáig, de legkésőbb 2000. december 31-éig. Ezért a szervezeti és működési szabályzatban az intézményi tanács összetételét, választását, feladat- és hatáskörét, szervezeti és eljárási rendjét, a tanács tagi megbízás időtartamát az Ftv. 13. fejezetének rendelkezései szerint kell meghatározni.

    Az Előkészítő Testület által megküldött választási szabályzat véleményezése során az Oktatási Minisztérium azokat az ajánlásokat is megfogalmazta, amelyeket a szervezeti és működési szabályzatban az intézményi tanács összetételére és működésére vonatkozóan célszerű érvényesíteni.

    A választási szabályzat készítése során merült fel a szervezeti és működési szabályzathoz kapcsolódó azon kérdés is, hogy a felsőoktatási intézményekben ki választhat és ki tekinthető választhatónak. E kérdés szabályozásánál az Ftv. az oktatók, tudományos kutatók, hallgatók és más foglalkoztatottak jogairól szóló 34.§-át javasoljuk figyelembe venni azzal a kiegészítéssel, hogy az állami felsőoktatási intézményekben a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos rendelkezéseit (pl. határozatlan, határozott idejű jogviszony, részfoglalkozás, nyugdíjra való jogosultság) is figyelembe kell venni. Ebből következően minden közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező oktató, tudományos kutató és más foglalkoztatott joga, hogy választó és választható legyen a felsőoktatási intézményben működő testületekbe.

    Az intézményi tanács összetételének szabályozásakor a tanács hivatalbóli tagjainak meghatározásakor az Ftv. 55.§-a (2) bekezdésének és az Átv. 25.§-ának (10) bekezdését lehet figyelembe venni. Ebből következően az intézményi tanácsnak hivatalból tagjai: a rektor, főiskolai rektor, főigazgató, a karok vezetői (dékán, kari főigazgató), a centrum elnöke, az intézményi hallgató önkormányzatának elnöke.

    Felmerült több esetben az is, hogy választhatók-e póttagok az intézményi tanácsba. Véleményünk szerint egyrészt akkor, ha a tanácstag helyébe való belépés a tagság megszűnésével történik (halál, végleges lemondás), másrészt tartós akadályoztatás esetén, ha ez utóbbi fogalmát a szervezeti és működési szabályzat meghatározza. (Javaslatunk, hogy tartós akadályoztatásnak minősüljön az, ha valaki 3 hónapnál hosszabb időtartamban nem tud eleget tenni feladatának.) A hivatalból megválasztott tagok, pl. a dékán póttaggal nem helyettesíthető, ugyanakkor a vezetői megbízásában helyettesítési feladatokat ellátó vezető (dékánhelyettes) akadályoztatása esetén helyettesítheti őt, ha ezt a szervezeti és működési szabályzatban az intézmény szabályozza.

    Több intézmény a még meg nem alapított karok képviseletét is biztosítaná az intézményi tanácsban. Véleményünk szerint a tanács belső szakterületi arányának meghatározása természetesen az intézmény hatásköre, de a tényleges kari képviselet szabályozása csak a Kormány erre vonatkozó rendelkezésének hatálybalépést követően jogszerű. Ez az adott vezető személyek (jogutód intézmények rektora, dékánja) tekintetében is igaz, hogy csak a már hivatalukban lévő személyek delegálhatók az intézményi tanácsba, ugyanakkor az új intézményi vezető megválasztását követően - hivatalból - nem lehet tagja a Tanácsnak a jogelőd intézmény rektora, dékánja sem.

  5. Az intézmény karainak jogállása
  6. Bizonyos intézmények jogértelmezése szerint a karok jogi személynek is tekinthetők. Véleményünk szerint azonban a karok nem rendelkeznek jogalanyisággal, így azok nem minősülnek jogi személynek. A Ptk. szerint ugyanis a jogi személy olyan állandó szervezettel, állam által elismert céllal rendelkező szervezet, amelynek polgári jogi alanyi jogai, illetve kötelezettségei lehetnek. A szervezet azáltal lesz jogi személy, hogy a jogképességet közvetlenül a törvény, vagy a törvény alapján valamely más aktussal az állam elismeri. Fő szabályként tehát a jogi személyek szervezeti egységei nem jogi személyek, azt közvetlenül jogszabály vagy jogszabályi felhatalmazás alapján az illető jogi személy alapító határozata vagy okirata mondhatná ki, az intézmény karainak esetében azonban ilyen szabályozásra nem került sor.

    Itt kell szólni arról is, hogy az Átv. a felsőoktatási intézmények feladatellátásában - a képzés tekintetében - a karokat tekinti a meghatározó szervezeti egységnek. Az integrálódó felsőoktatási intézmények szervezetét úgy kell kialakítani, amelyben az alapképzési, szakirányú továbbképzési szakok, az akkreditált iskolai rendszerű szakképzési programok - a képzési formától függetlenül -, (lehetőleg a doktori iskolák is) minden esetben a karokra tagozódó intézményben a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott karhoz kapcsolódik. Az Átv. hatályon kívül helyezte az ún. átfogó szervezeti egységek fogalmát. A karokon kívül más oktatási szervezeti egységeknek nem delegálhatók kari jogosultságok.

    Ismeretes, hogy a felsőoktatási intézmények szervezetében vannak olyan intézetek, esetleg tanszékek, amelyek a szervezeti struktúrában közvetlenül az intézmény központi szervezetéhez vagy az intézmény vezetőjéhez kapcsolódnak. Az átalakulás során oktatáspolitikai cél olyan szervezet kialakítása, amelyben a középtávú fejlesztésben - a karokra tagozódó felsőoktatási intézményben - az egyes szakok képzésében résztvevő valamennyi oktatási szervezeti egység karhoz kapcsolódik. Az átalakulás átmeneti időszakában - az intézményfejlesztési tervhez igazodóan - a szervezeti és működési szabályzatban is megoldást kell találni a konzervatóriumok, az ének-zene tanárképző, közgazdasági, jogi, számviteli- és pénzügyi, egészségügyi intézetek, valamint továbbképző intézetek karhoz kapcsolására.

    Az intézményi tanács ezen túl csak az SzMSz-ben adhatja át a felsőoktatási törvény 53.§ (4) bekezdése szerint átruházható jogköröket (tantervek meghatározása, jóváhagyása, kutatás meghatározása, értékelése, egyetemi és főiskolai tanárokra vonatkozó előterjesztés lehetősége, docensek kinevezésének véleményezése). Az az ajánlásunk e tekintetben, hogy az ún. vezető oktatókkal, egyetemi és főiskolai tanárokkal kapcsolatos jogköröket ne adják le az intézményi tanácsok az SzMSz készítése során.

    Több helyen felmerült az a kérdés is, hogy mely feladatok azok, amelyek az új intézmény központi szervezeti egységének feladatellátási körébe tartozhatnak. A korábban közreadott ajánlásban elsősorban az intézmény központi igazgatási, szervezési és pénzügyi, gazdasági szervezeteinek kialakítását hangsúlyoztuk. Itt szeretnénk felhívni a figyelmet az olyan egységek működésének, illetve azok feladatainak szabályozására, mint az intézmény alapfeladatellátását segítő könyvtárak (az új egyetem/főiskola központi könyvtára, karokká váló intézmények korábban központi könyvtárként működő egységei, tanszéki könyvtárak) működésének, irányításának, az új intézmény kollégiumi épületei fenntartásának, a valamennyi jogosult hallgatót figyelembe vevő kollégiumi ellátásnak, a nyelvi lektorátus és testnevelés feltételeit biztosító oktatási egységek, sport és kulturális intézmények működésének és feladatellátásának szabályozására.

  7. A centrum jogállása, a jogelőd intézmény szervezetét továbbműködtető kar(ok)
  8. Az átalakulásról szóló törvény a felsőoktatási intézmények működése folyamatosságának biztosítása érdekében lehetőséget ad arra, hogy a jogutód kar (karok) 2000-ben gazdasági egységként működjenek. A szervezeti működési szabályzatokban, illetve a benyújtott választási szabályzatokban azonban a jogutód felsőoktatási intézmények működésének ezen átmeneti szabályai összekeverednek a centrum létrehozásának és működésének kérdéseivel.

    Mind a szervezeti és működési, mind a gazdasági szabályzatban az alábbiak figyelembevételét javasoljuk.

    A jogelőd intézmény szervezetét továbbműködtető kar (karok) sajátos jogosultságokkal rendelkező gazdasági egységként csak 2000-ben működhetnek. A működés átmeneti szabályait az Átv. 8.§-a (1)-(7) bekezdései tartalmazzák. Ezen gazdasági egység a 217/1998. (XII. 30.) Korm.rendelet 15.§-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott részjogkörű költségvetési egységként működhet a jogutód intézményben. A részjogkörű költségvetési egység a költségvetési szervnek az a jogi személyiséggel nem rendelkező költségvetési egysége, amelynek egyes előirányzatai feletti rendelkezési jogosultságot az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv fenntartja magának, míg meghatározott más előirányzatok felett azzal a költségvetési egység rendelkezik (217/98. (XII. 30.)Korm.rendelet 15.§ /5/).

    Kérelem, illetve az oktatási miniszter külön erre vonatkozó döntése alapján kaphat azonban olyan jogosultságokat az átmeneti évre, amely eredetileg a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervet a 217/1998. (XII. 30.) Korm.rendelet alapján megilleti. A gazdálkodási szabályzatban, illetve a miniszteri döntéshez benyújtandó kérelemben pontosan meg kell határozni az egyes, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervet megillető azon jogosultságokat, amelyeket a jogelőd intézmény szervezetét továbbműködtető gazdasági egység 2000-ben gyakorolni szeretne, mint részjogkörű költségvetési egység.

    Az intézmény és a költségvetési egység közötti munkamegosztást és felelősségvállalást, a jogosultság gyakorlásának rendjét, az előirányzatok jogkör szerinti pontos bontását a fenti rendelet a 14.§ (6) bekezdésében foglaltakra tekintettel kell elkészíteni.

    A centrum létrehozására alapvetően az 1993. évi LXXX. felsőoktatási törvény ad lehetőséget. Az átalakulásról szóló törvény csak pontosította a centrum működésének feltételeit. A centrum az intézmény szervezetében nem csak az átmeneti időszakban, hanem szakellátás feladatai tekintetében hosszú távon is működhet, ugyanakkor a jogosultságai nem azonosak a jogelőd intézmény szervezetét továbbműködtető gazdasági egység jogosultságaival, ezért a szabályzatban is külön kell választani a két kérdést.

    A centrum a szakellátás feladatai tekintetében szakmailag autonóm, az Ftv. módosított 116.§-a alapján a (2), (3), (4), (5) bekezdésében meghatározott feladatokra hozható létre. A felsőoktatási intézményekben az Ftv. szerint csak agrár és egészségügyi centrum hozható létre. Az ágazati szakellátás feladatai intézményenként csak egy-egy centrum működését teszik lehetővé. Elképzelhető, hogy több kar esetén nem mindegyik kar csatlakozik a centrumhoz. Centrum létrehozása esetén azonban az Ftv. 116.§-ának (2), (3), (4) és (5) bekezdésében meghatározott feladatok a centrum feladatkörébe tartoznak.

    A 217/1998. (XII. 30.) Korm.rendelet 15.§-a (1) c/ pontja szerinti centrum részjogkörű költségvetési egység. Lehet külön kincstári számlája, de nem rendelkezik kincstári költségvetéssel. Az egyetemi tanács határozza meg, mely előirányzatokat kezelheti e számlán, figyelemmel a 116.§ (2), (3), (4), (5) bekezdéseire. A centrumot a karok hozzák létre és nem a centrumnak vannak karai. Az alakító karok saját tanácsai határozzák meg, hogy tevékenységi és döntési jogkörük mely részét ruházzák át a centrum elnökére (nem a centrum közös tanácsára).

    A szabályzatok készítésekor a centrum feladatait természetesen meg kell határozni, de a centrum nem oktatási szervezeti egység, nincs a karoktól eltérő szervezete, működését az egyetem, főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi. Az intézmény egységes gazdasági szervezetében, a gazdasági-műszaki főigazgatóság keretében kell a szakellátás feladatai körébe tartozó pénzügyi feladatok ellátásának szervezeti kereteit biztosítani.

  9. Gazdálkodás szabályozása
  10. A szervezeti és működési szabályzatban egyetlen egységes gazdasági szervezetet (gazdasági-műszaki főigazgatóságot) kell meghatározni. Gazdasági szervezetek karokhoz nem tartozhatnak, csak az intézményi gazdasági-műszaki főigazgatóságához. Elvárt követelmény az egységes nyilvántartási, információs rendszer működtetése, a jogelőd intézmények dolgozóiból létrejött közös számviteli, bér és munkaügyi osztályok kialakítása. Meg kell egyezni, hogy melyik eddigi intézmény rendszerét viszik tovább bérszámfejtésben, könyvelésben; "átkódolással" az adattartalmak megfeleltethetőségét biztosítani kell.

    A kincstári alszámlára, illetve az intézmény szervezetét 2000-ben továbbműködtető gazdasági egység jogosultságaira vonatkozó kérelmet 1999. november 15-éig nyújthatják be az Ideiglenes Intézményi Tanácsok az Oktatási Minisztérium költségvetési területére, mellékelve hozzá a gazdálkodási szabályzat gazdálkodási szervezetére és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb fejezeteket is.

    Alszámla nyitására - az átalakulási törvény átmeneti szabályait figyelembe véve - a székhelyen kívül működő karok esetében, esetleg a jogelőd intézmény szervezetét továbbműködtető kar, karok esetében, valamint a centrum által a 116.§ (2), (3), (4), (5) bekezdéseiben meghatározott szakfeladatok ellátása esetében látunk lehetőséget.

    A részjogkörű költségvetési egységek esetében az intézmény központi számláján javasoljuk megtartanipl. a hallgató előirányzatot, a normatív támogatások közül a doktori, a tankönyv-jegyzet, a kollégium, a lakhatási, a kulturális és sport támogatást, a Széchenyi ösztöndíj fedezetét.

    A karnak mint gazdasági egységnek adható például a képzési és fenntartási normatíva megfelelő aránya, a klinikák, tangazdaságok, közoktatási feladatok támogatása, illetve a kutatóhelyek támogatása, amennyiben az valóban a kar feladatkörébe tartozik. E javaslat a támogatásra és bevételre egyaránt vonatkozik.

  11. Intézményi tanács határozatképessége, a szavazás rendje
  12. Az elmúlt évben a felsőoktatási intézményekben a személyi kérdésekben hozott döntések arra hívták fel a figyelmet, hogy a szavazati eljárást a szervezeti és működési szabályzatban is egyértelműbbé kell tenni.

    A választási szabályzatok véleményezésekor megfogalmazott ajánlásokat ezúton is szeretnénk megerősíteni. A felsőoktatási törvény értelmében a rektor személyéről a tanács egyszerű szótöbbséggel hozza meg határozatát (véleményünk szerint a tanács akkor határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak több mint 2/3-a jelen van). A tanács azon jelölt megbízását kezdeményezheti, aki a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok több mint 50%-ának (50% + 1 fő) szavazatát megkapta. Amennyiben egyik jelölt sem kapta meg az egyszerű szótöbbséghez szükséges szavazatot, úgy a szavazást oly módon javasoljuk lefolytatni, hogy a legkevesebb szavazatot kapott jelöltre az új fordulóban már nem adható szavazat, azaz a jelölt nem vehet részt újabb szavazati eljárásban. A szavazást ilyenkor és az utolsó fordulóban két jelölt között fennálló szavazategyenlőség esetében mindaddig folytatni kell, amíg valamely jelölt megkapja a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok szavazatainak több mint 50%-át. Ha a szavazás során határozatképtelenné válik a tanács, a választási értekezletet meg kell ismételni, ezen a tanács ismét csak akkor határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak 2/3-a jelen van.

    A fenti eljárást javasoljuk megfogalmazni egyéb, fontos személyi döntések előkészítése során is.

  13. A rektorhelyettes és dékán viszonya
  14. Kérdésként merült fel az, hogy egy személyben lehet-e a rektorhelyettes egyben dékán is. Az az ajánlás alakult ki részünkről, hogy ez nem lenne helyes, sőt, kifejezetten összeférhetetlenség áll fenn a rektorhelyettes és a dékán egy személyben történő megbízatása esetén, mivel a rektorhelyettes az intézmény vezetőjének, a rektornak helyettese, aki ebben a jogkörbe eljárva összintézményi érdeket képvisel. Ezzel összeférhetetlen lenne az, ha mint dékánnak az egyes karok érdekeit képviselve érdekellentét esetén döntenie kellene. Ezen túl nyilván felmerülhet olyan eset, hogy tartós távollét esetén a rektorhelyettes tartósan helyettesíti a rektort, és ezért ezen összeférhetetlenség - akár tartósan is előállhatna. Az viszont elképzelhető, hogy dékánt, vagy főigazgatót választanak az egészségügyi-, vagy agrárcentrum elnökévé.

  15. A hallgatói önkormányzat részvétele
  16. A választási szabályzat elkészítése során kérdésként vetődött fel, hogy a hallgatók képviselőinek meghatározására és megválasztására milyen szabályok az irányadóak.

    A hallgatói önkormányzat vonatkozásában az Ftv. 55.§-ának (1) bekezdése és az Átv. 6. §-a határozza meg a hallgatói képviselők Ideiglenes Intézményi Tanácsban való részvételének arányát, annak egyértelmű szabályozását azonban a jogelőd intézmények legmagasabb hallgatói képviselete adja.

    Az Ftv. 67.§-ának (1) bekezdése a) pontjában foglaltak értelmében a hallgatói önkormányzat a saját szabályzatában meghatározott választás alapján küldi képviselőit az intézményi és kari tanácsba, valamint más vezető testületekbe. A tanácsnak - hivatalból - a jogutód intézmény megválasztott HÖK elnöke a tagja. A hatályos jogszabály alapján a hallgatói önkormányzat előzetesen bemutatja az intézményi tanácsnak a saját szabályzatát (Ftv. 66.§ (4) bekezdés).

  17. Rektor és gazdasági főigazgató
  18. A gazdasági főigazgatói pályázat az Oktatási Közlöny 23. számában jelent meg. A gazdasági (fő)igazgató megbízatásának módját és időtartamát az Átv. 22.§-ának (4) bekezdése szabályozza. Az Előkészítő Testületek azt ajánlják, hogy az Ideiglenes Intézményi Tanács a jogutód intézmény vezetőjének megválasztását követően, annak személyének ismeretében véleményezze a gazdasági főigazgatói pályázatokat.

  19. Közös tanszékek, szervezeti egységek kérdése
  20. Több esetben kérdésként merült fel az előzetes egyeztetések során, illetőleg az anyagokban is megjelent, hogy közös tanszékek, illetve szervezeti egységek alakulnak civil szervezetekkel, illetve más jogi személyekkel, annak ellenére, hogy az Ftv. ezt egyértelműen szabályozza, vagyis közös tanszék, szervezeti egység csak az MTA-val és más felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodás alapján alakítható, így e tekintetben mérlegelési lehetőség nincs.

    Úgyszintén fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a szervezeti egységek létesítése és megszüntetése az intézményi tanács hatásköre és nem delegálható jogkör.

Budapest, 1999. október 5.

Kiss Ádám

Felsőoktatási Integrációs Bizottság elnöke

 

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok