1. a) Szükséges az új felsőoktatási képzési struktúra, a többciklusú képzés bevezetése, az új rendszert három, egymásra lineárisan épülő ciklus alkotja: a felsőfokú alap-, mester- és a doktori képzés; ezt egészíti ki a felsőfokú szakképzés és a szakirányú továbbképzések rendszere,

b) 2006-tól csak lineáris ciklusos képzésnek megfelelő képzési programok indulhatnak.

2. A ciklusos képzéshez illeszkedő kimenetvezérelt és kompetencia-alapú képesítési keret váltja fel a jelenleg hatályos képesítési követelményeket, az európai uniós ajánlásoknak megfelelően.

3. A képzési programok kialakításában, a minőségfejlesztésben a szakmai szervezeteknek, munkaadóknak hangsúlyosabb szerepet kell kapniuk.

4. Az új képzési programokat - a bolognai elveknek való megfelelés biztosítása érdekében - gyorsított eljárásban lefolytatott engedélyezési eljárásban kell értékelni.

5. Csak olyan alapszak indítható, amely szakképzettséget ad, és amelyből lehetőség van mesterszakra történő továbblépésre.

6. Az új felsőoktatási törvény rendelkezzen a munkakörök képesítési előírásaival összhangban a korábbi egyetemi és főiskolai szintű végzettségek és szakképzettségek megfeleltethetőségéről.

7. Az esti és levelező képzés indításának feltételéül távoktatásra is alkalmas tananyagnak kell rendelkezésre állnia.

8. A felsőoktatási intézmények minőségfejlesztésének támogatását ezentúl a bizottsági rendszerén belül a Magyar Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) minőségfejlesztési szakmai bizottsága végzi, rendszerezett keretek között.

9. A Bolognai Folyamat hazai megvalósításának koordinálására az Oktatási Miniszter megbízásából működik a Nemzeti Bologna Bizottság.

10. Felsőoktatási intézmény alapítására kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint lefolytatott hatósági engedélyezési eljárásban kerüljön sor.

11. Felsőoktatási intézmény alapítója lehet az állam, jogi személyiségű gazdasági társaság, közhasznú társaság, alapítvány, közalapítvány, egyházi jogi személy, országos kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzat, természetes személy (mint egyéni vállakozó).

12. Az alapítási engedélyezési eljárásban részt vesz a MAB és az Felsőoktatási Tudományos Tanács (a továbbiakban: FTT). A MAB vizsgálja a beindítani tervezett képzések minőségének biztosítottságához szükséges alapfeltételek (szakmai, személyi tárgyi) meglétét, az FTT pedig a tervezett képzések által célul tűzött szakképzettségek munkaerő-piaci szükségességét.

13. Az alapítási engedélyezési eljárásban hozott jogerős döntést követően a köztársasági elnök kiadja a felsőoktatási intézmény állami elismerését igazoló dokumentumot.

14. Az állam által fenntartott felsőoktatási intézmény speciális jogállású, ún. felsőoktatási költségvetési szerv (különös tekintettel a szolgáltatást is nyújtó intézményekre pl.: egészségügy), melynek alapítási engedélyezési eljárása részét képezi a kapacitás akkreditáció.

15. A kapacitás akkreditáció keretében - amely nemcsak az alapítani kívánt felsőoktatási intézmények, hanem minden, államilag elismert működő intézmény számára kötelező - a folyamatos működés minimális feltételeit vizsgálják, és jogszabályban meghatározott objektív paraméterek alapján meghatározzák, hány hallgatót képes az intézmény meghatározott területeken befogadni és képezni.

16. A felsőoktatási intézmények közül egyetem elnevezést csak az az intézmény viselhet, amelynek doktori képzésre is kiterjed az akkreditációja.

17. A jelenleg is működő felsőoktatási intézményeket egy gyorsított eljárás keretében - a jelenleg érvényes intézményi és program akkreditációk alapján - be kell sorolni aszerint, hogy a jelenlegi képzési szerkezetnek az új képzési szerkezetre történő átalakítása folyamatában milyen szinteken és képzési ágakban indíthatnak lineáris képzéseket 2005-ben, illetve 2006-ban.

18. Az állami fenntartású felsőoktatási intézmény belső irányítása hárompólusúvá alakul át, melyek elemei a következők: Irányító Testület, Szenátus, Rektor. Az Irányító Testület hatáskörei az intézmény fenntartásával, működtetésével összefüggő stratégiai döntésekre terjednek ki, a Szenátus az akadémiai tevékenység irányítását végzi, a rektor az intézmény vezetője és képviselője, egyben a munkáltató jogok gyakorlója.

19. Az Irányító Testületbe a tagok kevesebb, mint felét az oktatási miniszter delegálja. Az oktatási miniszter döntésével szemben a Szenátus kétharmados döntéssel vétót emelhet. A többi tagot a Szenátus delegálja. Az érintett minisztériumok egy tagot tanácskozási joggal küldhetnek a testületbe. A szenátusi keretből egy tagra a hallgatói önkormányzat tehet javaslatot.

20. A Szenátusnak a Rektor által az Irányító Testület elé döntésre terjesztendő stratégiai terv oktatási és tudományos kérdéseket érintő részeiben egyetértési joga van.

21. Az intézményfenntartói jogkör elemei a következők: a) a fenntartó biztosítja a rendelkezésre álló források keretein belül az intézmény működéséhez szükséges feltételeket, b) a fenntartó megállapítja az intézmény költségvetését, c) a fenntartó felel az intézmény törvényes működéséért.

22. Az új rendszerben az ágazati irányítás legfontosabb feladatai: a) törvények és kormányrendeletek előkészítése, b) miniszteri szintű szabályozás, c) költségvetési támogatás elosztási rendszerének működtetése, a felsőoktatás fejlesztésével, működtetésével összefüggő szakmai feladatok ellátása, d) fenntartói tevékenység feletti törvényességi ellenőrzés ellátása, e) az államilag támogatott hallgatói létszámok képzési területenkénti leosztása.

23. Egyedi hatósági ügyekben a törvény által létrehozandó Felsőoktatási Hivatal rendelkezik hatáskörrel.

24. Államilag támogatott hallgatói státuszt a korábban államilag nem támogatott képzésben diplomát szerzettek is elnyerhetnek,és ebből a célból a már diplomával rendelkezők számára az oktatási miniszter évente keretszámot biztosít.

25. A képzési szerkezeten belüli államilag finanszírozott helyek elosztása során figyelembe kell venni a közép- és hosszútávú munkaerő-piaci igényeket oly módon, hogy az szolgálja a gazdasági versenyképesség fokozását.

26. Lehetőséget kell biztosítani a költségtérítéses képzésben résztvevő, diplomával nem rendelkező, legjobb teljesítményt nyújtó hallgatók számára, hogy a tanulással járó anyagi terheik egy része alól mentesüljenek.

27. A képzési támogatás külföldi részképzés tanulmányi költségeinek fedezésére is fordítható meghatározott feltételek mellett.

28. A diákhitelt az Európai Gazdasági Térség egyetemein folytatott tanulmányokhoz is igénybe vehetővé kell tenni.

29. A költségtérítéses hallgatók számára lehetőséget kell biztosítani magasabb összegű diákhitel felvételére, magasabb összegű törlesztés vállalása esetén.

30. A szakkollégiumok működéséhez szükséges pénzügyi támogatást az Oktatási Minisztérium programfinanszírozási előirányzatként biztosítsa.

31. Az intézményi minőségbiztosítási rendszer részeként kötelező legyen az oktatói teljesítmény hallgatók általi értékelése.

32. A hallgatónak az intézmény jogsértő döntése miatt benyújtott keresetét a bíróságnak - tekintettel a jogviszony jellegére - rövid határidővel meghozott döntéssel egyfokú eljárásban kell elbírálnia.

33. Az új felsőoktatási törvénynek a hallgatók jogai között a jelenleg hatályos szabályok mellett biztosítani kell legalább a következőket: a) előadások látogatásának joga, b) az intézményi infrastruktúra használatának (könyvtári kölcsönzés) joga, c) ahhoz való jog, hogy a feltételek teljesítése esetén az intézmény biztosítsa a lehetőséget a diploma megszerzésére.

34. A hallgatói önkormányzatok számára normatív alapú támogatást kell biztosítani, melynek összegét az önkormányzati választásokon való részvétel aránya határozza meg.

35. Gyakornoki rendszer kiépítése szükséges, melynek keretein belül a diplomával rendelkező, de a munkaerő-piacon elhelyezkedni nem tudó tehetséges fiatalok számára pályázati úton lehetőség nyílik például a központi közigazgatási szerveknél meghatározott ideig munkatapasztalatot szerezni.

36. A felsőoktatási intézmények képzési normatívájának meghatározásakor a hallgatói létszámot kell alapul venni, és az intézmények közötti versenyhelyzet fokozása - és ezáltal a minőségi képzés javítása - érdekében a képzési normatívának a hallgató választásától függően kell eljutnia az egyes felsőoktatási intézményekbe.

37. Az oktatói bérek részét képezze egy húsz százalékos mozgóbér-keret, amely a kiemelkedő oktatói teljesítmények differenciált elismerésére szolgál. A mozgóbér-keret fokozatos feltöltésének forrása az évenkénti központi béremelés összege.

38. a) A tudományos normatívák folyósítása során személyenként csak egy teljes munkaidejű oktatói kinevezést lehet figyelembe venni, b) a felsőoktatásban oktatóknak legfeljebb egy teljes és egy részmunkaidős állása lehet a felsőoktatási intézményekben, c) a kapacitás akkreditáció során egy oktatót legfeljebb két intézménynél lehet figyelembe venni.

39. A kutatási támogatás összegét növelni szükséges.

40. Az oktatási épületek rekonstrukciója, illetve bővítése és új épületek kialakítása - az állami eszközökön kívül - magántőke bevonásával megvalósuló infrastruktúra program keretein belül valósuljon meg.