2020. szeptember 20.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

A bolognai folyamat

2008. szeptember 19.
Tizedik évéhez közeledik, mégis még mindig körülfonja valami titokzatosság a bolognai folyamatot. Mindenki beszél róla, közvetve vagy közvetlenül mindenkit érint, az ismeretek gyakran mégis hiányosak. Az alábbi írás, mely a brüsszeli Bologna Titkárság honlapján angol eredetiben is fellelhető, e sokat dicsőített és kárhoztatott, s az európai felsőoktatásba gyökeres reformokat hozó folyamatról ad áttekintést.




"A gazdag és sokszínű európai kulturális örökségre építve kialakítunk egy, az intézményi autonómián, a tudományos szabadságon, az esélyegyenlőségen és a demokratikus elveken nyugvó Európai Felsőoktatási Térséget, amely segíteni fogja a mobilitást, növeli a foglalkoztathatóságot, valamint erősíti Európa vonzerejét és versenyképességét."
A bolognai folyamatban részt vevő országok felsőoktatásért felelős miniszterei
Londoni Nyilatkozat, 2007. május

A bolognai folyamat átfogó célja egy olyan Európai Felsőoktatási Térség (EFT) létrehozása, amely előmozdítja a mobilitást, vonzó a hallgatók és az oktatók számára Európában és a világ más tájain, valamint nemzetközileg versenyképes. E cél érdekében elősegíti a különböző európai felsőoktatási rendszerek nagyobb összehasonlíthatóságát és összeegyeztethetőségét, és javítja azok minőségét.

Ma már 46 európai ország résztvevője a bolognai folyamatnak. Valamennyien az Európai Kulturális Egyezmény aláírói és elkötelezettek az Európai Felsőoktatási Térség céljai iránt. Egy nem kötelező erejű európai szintű megállapodás (az 1999. évi Bolognai Nyilatkozat) indította útjára a bolognai folyamatot, amelynek nyomán jelentős rendszer- és intézményi szintű felsőoktatási reformok indultak egész Európában.

A bolognai folyamat fontos jellemzője - és sikerének titka - a kormányok, a felsőoktatási intézmények, a hallgatók, az oktatók, a munkáltatók és a minőségbiztosítási ügynökségek közötti szoros együttműködés, amelyet az érintett nemzetközi szervezetek is támogatnak. A bolognai folyamat tagjai és a tanácskozási joggal rendelkező tagok teljes listája ezen írás utolsó fejezetében található.


A bolognai folyamatot valószínűleg a felsőoktatásnak három ciklusra (alap-mester-PhD-képzés) alapozott strukturálási célkitűzése alapján ismerik leginkább, amellyel a korábban nagyon eltérő európai felsőoktatási struktúrákat kívánja egymáshoz közelíteni és a nemzetközi normákkal összhangba hozni. 2005-ben a miniszterek létrehozták az Európai Felsőoktatási Térség háromciklusú átfogó képesítési keretrendszerét, és megállapodtak arról, hogy megalkotják saját nemzeti képesítési keretrendszereiket, amelyek illeszkednek az átfogó keretrendszerhez.

A nemzeti képesítési keretrendszerek az adott oktatási rendszer képesítéseinek és ezek egymás közötti kapcsolatainak leírását tartalmazzák. Leírják, amit a tanulónak tudnia, értenie kell, és milyen tevékenységek ellátására kell képesnek lennie az adott képesítés alapján, továbbá, hogy a tanulók hogyan mehetnek át egyik képzésből a másikba egy adott rendszeren belül. A nemzeti keretrendszerek megalkotásának utolsó szakaszában egy jelentés készül, amely bemutatja, hogyan kapcsolódik a nemzeti keretrendszer az Európai Felsőoktatási Térség átfogó képesítési keretrendszeréhez.

A második ciklusba (mesterképzés, master) általában a legalább hároméves első ciklus (alapképzés, bachelor) tanulmányainak sikeres befejezését követően lehet átlépni. Az első ciklus elvégzésekor nyert oklevél olyan képzettséget nyújt, mely az európai munkaerőpiacon lehetővé teszi az elhelyezkedést. Az országok jelenleg azon dolgoznak, hogy az Európai Felsőoktatási Térség képesítési keretrendszerét közös referenciapontként használva leírják a három ciklusban megszerezhető képesítésekhez szükséges tanulási eredményeket (learning outcomes). A tanulási eredmények meghatározása érdekében végzett munka fontos összetevője a hallgató-központú tanulást és oktatást célzó általánosabb tendenciának.

A doktori képzést - ami általában 3-4 éves, nappali rendszerű képzést jelent - harmadik ciklusként a miniszterek 2003-ban vették fel a bolognai folyamatba, amikor is megegyeztek az alábbiakban:
  • A doktorképzés leglényegesebb komponense az eredeti kutatások útján elért ismeretbővítés;
  • A doktori programok a szélesebb munkaerőpiac igényeinek megfelelően mozdítsák elő az interdiszciplináris képzést és az átadható készségek fejlesztését;
  • A harmadik ciklus programjainak résztvevői hallgatóknak és pályakezdő kutatóknak tekintendők; és
  • Minél több doktorjelölt buzdítandó arra, hogy az Európai Felsőoktatási Térségben kezdjen kutatói pályafutást.
A bolognai folyamat utat nyitott az egyre újszerűbb, kooperatív, határokon átnyúló tanulmányi programok előtt. Jelenleg egyre több közösoklevél-program kidolgozása folyik Európa-szerte.

A közös oklevélként meghatározott képesítéseket általában az alábbi kulcsfontosságú tulajdonságok jellemzik:
  • a közös oklevelet adó programokat több intézmény közösen dolgozza ki vagy hagyja jóvá;
  • a hallgatók jelentős időszakokat töltenek a partner-intézmény(ek)nél;
  • a partner-intézmény(ek)nél töltött tanulási időszakokat és az ott letett vizsgákat az összes résztvevő intézmény teljes mértékben és automatikusan elismeri;
  • a résztvevő intézmények oktatói együtt állítják össze a tantervet, közös felvételi és vizsgáztató testületeket hoznak létre és részt vesznek az oktatási célú mobilitásban; és
  • a résztvevő intézmények közösen bocsátják ki a teljes programot elvégző hallgatók okleveleit, amelyeket a résztvevő intézmények országai teljes mértékben elismernek.
"Az oktatók, a hallgatók és a diplomások mobilitása a bolognai folyamat egyik központi eleme, amely megteremti a fejlődés lehetőségét az egyén számára, fejleszti az egyének és az intézmények közötti nemzetközi együttműködést, javítja a felsőoktatás és a kutatás minőségét és a felsőoktatás európai dimenziójának egyik lényege."
A bolognai folyamatban részt vevő országok felsőoktatásért felelős miniszterei
Londoni Nyilatkozat, 2007. május

A mobilitás elősegítése az Európai Felsőoktatási Térség létrehozásának egyik fő célja, és e területen máris jelentős előrehaladás történt. A hallgatók és oktatók Európán belüli és nemzetközi mobilitása az európai felsőoktatási kultúra lényeges részévé vált. Erőfeszítések történnek a még meglévő kihívások kezelésére, különösen a vízumok, tartózkodási és munkavállalási engedélyek, valamint a pénzügyi ösztönzők vonatkozásában (a hordozható diákhiteleket és ösztöndíjakat, illetve az oktatók nyugdíjrendszereit is beleértve).

Európában több mint 5600 felsőoktatási intézmény kínálja a legváltozatosabb képzési programokat a hazai és nemzetközi hallgatók részére. Európa egyedülálló kulturális tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a hallgatóknak és oktatóknak, dinamikus, többnyelvű és többnemzetiségű, minőségi oktatással és kutatással rendelkező környezetben.

Az elismerés célja lehetővé tenni a tanulók számára képesítéseiknek egy másik oktatási rendszerben vagy országban való használatát anélkül, hogy ezek a képesítések értékükből veszítenének. Az Európai Felsőoktatási Térséghez tartozó minden egyes ország rendelkezik egy nemzeti információs központtal, ahol a hallgatók, tudományos oktatók, munkáltatók és mások tájékozódhatnak az oklevelek elismeréséről.

A legfontosabb nemzetközi jogi szöveg, amelynek célja az oklevelek méltányos elismerésének támogatása, az Európa Tanács és az UNESCO Egyezménye a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről (Lisszaboni Elismerési Egyezmény).

A képesítések elismerését segítő eszközök az Európai Kredit-átviteli és Akkumulációs Rendszer (ECTS) és az oklevél-melléklet. Az ECTS egyensúlyt teremt a program átlagos munkaterhelése, valamint a teljesítendő tanulási eredmények és az elsajátítandó kompetenciák között. Az oklevél-melléklet könnyen érthető módon írja le a képesítést, viszonyítva azt a megszerzése szerinti felsőoktatási rendszerhez és az átfogó képesítési keretrendszerhez.

A felsőoktatásban a minőségbiztosítás kifejezés valamennyi szakpolitikára, folyamatosan alkalmazott értékelési eljárásra és intézkedésre utal, amelyeket annak biztosítása érdekében alakítottak ki, hogy az intézmények, programok és képesítések megfeleljenek az oktatásra, az ösztöndíjazásra és az infrastruktúrára vonatkozó konkrét normáknak. A minőségbiztosítás az érintettek elkötelezettségére támaszkodik, és célja a felsőoktatási szolgáltatás minőségének biztosítása és további javítása.

A miniszterek által 2005-ben elfogadott, az Európai Felsőoktatási Térségre vonatkozó minőségbiztosítási normák és iránymutatások, amelyeket általában európai normák és iránymutatásokként (ESG) említenek, minőségbiztosítási iránymutatással szolgálnak az ügynökségek és intézmények számára.

A 2008-ban létrehozott Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Nyilvántartást (EQAR) az európai normák és iránymutatások, valamint a vonatkozó nemzeti törvényi előírások szerint működő ügynökségek listáját tartalmazza. A nyilvántartás célja a felsőoktatási minőségbiztosítás - és végső soron, a képesítések - átláthatósága és a belé vetett bizalom növelése.

"Egyetértünk azzal a társadalmi törekvéssel, hogy a felsőoktatásba belépő, abban részt vevő és képesítést szerző hallgatóság összetételének valamennyi szinten tükröznie kell népességeink sokszínűségét. Aláhúzzuk annak fontosságát, hogy a hallgatók tanulmányaikat szociális és gazdasági hátterükkel kapcsolatos akadályoktól mentesen végezhessék. Ennek megfelelően folytatjuk erőfeszítéseinket a megfelelő hallgatói szolgáltatások nyújtására, a felsőoktatásba való bejutáshoz és az azon belül szükséges rugalmasabb képzési útvonalak megteremtésére, valamint a részvétel valamennyi szinten való kiszélesítésére az esélyegyenlőség alapján."
A bolognai folyamatban részt vevő országok felsőoktatásért felelős miniszterei
Londoni Nyilatkozat, 2007. május

Az Európai Felsőoktatási Térség célul tűzi ki az esélyegyenlőség biztosítását a tanulók számára a felsőoktatásban, a társadalmi kohézió elősegítését és az egyének lehetőségeinek maximalizálását személyes fejlődésük és a fenntartható, demokratikus és tudásalapú társadalomhoz való hozzájárulásuk szempontjából. 2009-ben az országok jelentést készítenek a szociális dimenzióra vonatkozó nemzeti stratégiáikról és szakpolitikáikról, beleértve a cselekvési terveket és az ezek hatékonyságának értékelésére szolgáló intézkedéseket is.

A bolognai folyamattal összefüggésben a foglalkoztathatóság az első munkahely megszerzésének, a munkaviszony megtartásának és a munkaerőpiacon való mobilitásnak a képességét jelenti. A foglalkoztathatóság a bolognai folyamat egyik fő célkitűzése kezdettől fogva. Minden egyes felsőoktatási ciklusnak a munkaerő-piacon jól használható képzettséget kell nyújtania. Tovább kell folytatni a párbeszédet a közszféra és a magánszféra munkáltatói, a hallgatók, az oktatók, a tudomány képviselőii, a felsőoktatási intézmények és a kormány között, különösen az első ciklusban megszerezhető képesítéseket illetően annak érdekében, hogy ez a cél teljes egészében megvalósuljon.

2001 óta köztudott, hogy az egész életen át tartó tanulás az Európai Felsőoktatási Térség egyik lényeges eleme. Minden tekintetben a bolognai folyamat elválaszthatatlan része, amelyet elősegít:
  • az előzetes tudás elismerésének javítása, beleértve a nem formális és az informális ismeretszerzést is;
  • a rugalmasabb, hallgató-központú ismeretátadási módok kialakítása;
  • a rugalmasabb tanulási útvonalak megteremtése, amelyek lehetővé teszik például a munka világa és az iskolapad közti folyamatos váltást; és
  • a felsőoktatáshoz való hozzáférés kiszélesítése.
A nemzeti képesítési keretrendszerek is fontos eszközei az egész életen át tartó tanulás támogatásának.

Az Európai Felsőoktatási Térség fejlődése növekvő érdeklődést vált ki a világ más részein is, és megbeszélések tárgyát képezi egy sor szakpolitikai kérdéssel összefüggésben az európai és a nemzetközi partnerek között. Az európai, nemzeti és intézményi szintű együttműködés keretrendszerének kidolgozása érdekében a miniszterek 2007-ben elfogadták "Az Európai Felsőoktatási Térség a globális környezetben" elnevezésű stratégiát. A stratégia felöleli az alábbi prioritásokat:
  • az Európai Felsőoktatási Térséggel kapcsolatos tájékoztatás javítása;
  • az Európai Felsőoktatási Térség vonzerejének és versenyképességének világszintű erősítése;
  • a politikai párbeszéd intenzitásának fokozása;
  • a partnerségen alapuló együttműködés erősítése; és
  • a képesítések elismerésének javítása.
Ez az öt prioritás közös stratégiai keretrendszert alkot, amelyhez a meglévő és az új kezdeményezések széles palettájára építve az Európai Felsőoktatási Térség valamennyi érintettje teljes mértékben hozzájárulhat.


Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxembourg, "Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság", Magyarország, Málta, Moldova, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Orosz Föderáció, Örményország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szentszék, Szerbia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna

TOVÁBBI TAG
Európai Bizottság

TANÁCSKOZÁSI JOGGAL RENDELKEZŐ TAGOK
Európai Egyetemek Szövetsége (EUA)
Európai Felsőoktatási Intézmények Szövetsége (EURASHE)
Hallgatói Önkormányzatok Európai Szövetsége (ESU)
Európa Tanács
UNESCO Európai Felsőoktatási Központja (UNESCO-CEPES)
Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Szövetsége (ENQA)
BUSINESSEUROPE
Oktatási Internacionálé Páneurópai Struktúra (EI)

LINKEK:
A bolognai folyamat 2007-2009 hivatalos weboldala: www.bologna2009benelux.org
Tudományos és szakmai elismerésről szóló weboldal: www.enic-naric.net
Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Nyilvántartás: www.eqar.eu
A Study in Europe portál: www.study-in-europe.org
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok