2022. augusztus 9.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Felsőoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  
  
radieasy üzenete
2010.01.07. 00:39
Üdv!

Az után érdeklődöm,hogy érettségizhetek-e olyan tantárgyból,amit nem tanultam egyáltalán. Vagy kötelező minimum 2 tanult év?
(konkrétan az egészségügyi alapismeretek tárgyra gondolok)

Hálás köszönettel:
radieasy
radieasy üzenete
2010.01.07. 00:22
Üdv!

Az után érdeklődöm,hogy érettségizhetek-e olyan tantárgyból,amit nem tanultam egyáltalán. Vagy kötelező minimum 2 tanult év?
(konkrétan az egészségügyi alapismeretek tárgyra gondolok)

Hálás köszönettel:
radieasy
hercegha üzenete
2010.01.06. 19:43
Tisztelt Szerkesztők!

2004-ben végeztem az AVKF tanító szakán, állami finanszírozottként. Jelentkezhetek-e államilag támogatott mesterképzésre?
Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelettel:
Hercegh Anita
hercegha üzenete
2010.01.06. 19:29
Tisztelt Szerkesztők!

2004-ben végeztem az AVKF tanító szakán, állami finanszírozottként. Jelentkezhetek-e államilag támogatott mesterképzésre?
Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelettel:
Hercegh Anita
A Szerkesztők üzenete
2009.12.18. 12:18

Tisztelt "tibi3333"!

A hatályos jogszabályoknak megfelelően (a költségvetési törvény; a felsőoktatási törvény és végrehajtási rendeletei) a 2006-ban vagy később nappali tagozatos, államilag támogatott képzésben hallgatói jogviszonyt létesítők a képzési időn túl legfeljebb két további félévig lehetnek államilag támogatottak. Erre a két további félévre azonban a felsőoktatási intézmények már nem kapnak hallgatói előirányzatot vagy hallgatói normatívát, ugyanakkor a jogszabályok nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy ezen hallgatók még kaphassanak ösztöndíjat. Ebből az következik, hogy a felsőoktatási intézmények szabályzatától függ, hogy ezen "túlfutó" hallgatóknak milyen mértékű juttatást biztosítanak.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

A Szerkesztők üzenete
2009.12.18. 12:16

Tisztelt "hmonith"!

A sporttudomány képzési területbe tartozó szakokon adható többletpont a felsőfokú szakképesítésért, amennyiben az szakiránynak minősül. A pontos válaszhoz ismerni kellene az Ön által végzett szakképzés nevét és szakmaszámát.

Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Felsőoktatási Főosztály

A Szerkesztők üzenete
2009.12.18. 12:15

Tisztelt "Klaudia18"!

Kérdésére válaszolva tájékoztatom Önt arról, hogy a korábbi emelt szintű biológia érettségije alapján meg fogja kapni a többletpontokat. A jelentkezéshez nem előírás az, hogy kémiából is tegyen emelt szintű érettségit.

Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Felsőoktatási Főosztály

A Szerkesztők üzenete
2009.12.18. 12:13

Tisztelt "maraxush"!

Tájékoztatom, hogy a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (www.ekvivalencia.hu) a Magyarországon szerzett bizonyítványok és oklevelek külföldön történő elismerése érdekében hatósági bizonyítványt állít ki. Az erről szóló tájékoztatót, valamint a kérelmi űrlapot az alábbi linkre klikkelve közvetlenül letöltheti: http://www.oh.gov.hu/honositas_elismeres/hatosagi_bizonyitvany/kerelemurlap. E hatósági bizonyítvány elősegítheti külföldi továbbtanulását. Ennek szükségességéről az Ön által kiválasztott oktatási intézmény tud felvilágosítást adni.
Tájékoztatom továbbá, hogy Ügyfélszolgálati Irodánk (1055 Budapest, Szalay u. 10-14; H-Cs: 9-12; 13-16; P: 9-12) végzi a Magyarországon közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményben szerzett bizonyítványok, oklevelek (egyéb iskolai dokumentumok) hitelesítését. Ezt követően a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya (1028 Budapest, Nagy Imre tér 4. H-Cs: 9-12) látja el a dokumentumokat ún. Apostille tanúsítvánnyal.
Javasolom, hogy vegye fel a kapcsolatot az Olasz Kultúrintézettel (1088 Budapest, Bródy S. u. 8. Tel. +36 (1) 483 2040; e-mail: iicbudapest@esteri.it), valamint szíves figyelmébe ajánlom az alábbi honlapot: http://www.enic-naric.net/index.aspx?c=Italy, ahol részletes információt kérhet az adott ország irodájától a bizonyítványok és oklevelek elismeréséről, a hallgatói mobilitásról és az oktatási rendszerről. Amennyiben további információra lenne szüksége, kérem, vegye fel a kapcsolatot az Ön által kiválasztott külföldi felsőoktatási intézménnyel.

Üdvözlettel:
Szilágyi Judit
osztályvezető
Ügyfélszolgálati Iroda

2009.12.17. 11:08
Tisztelt Szerkesztőség!
2006-ban felvételiztem az ELTE TTK környezettan alapszakára.Eddig 7 félévet használtam fel. Viszont át szeretnék jelentkezni 1 félév halasztás után egy másik szakra. Ezek után felhasználhatom-e a maradék 5 félévet bsc-s tanulmányokra?
Válaszukat előre is köszönöm!
Fodor András Gergő
v.csilla üzenete
2009.12.15. 22:04
BGF-KVIFK Fsz képzésén vagyok végzős hallgató, és arról szeretnék érdeklődni, hogy van e olyan, hogy az fsz elvégzése utána átjelentkezem ugyan itt egy diplomás képzésre? Nem felvételezni szeretnék, mivel nincs meg a pontszámom hozzá!
Előre is köszönöm:
V.csilla
1988bori üzenete
2009.12.15. 14:38
Másodéves gyógyszerész hallgató vagyok,de 2007 őszén kezdtem általános kémiából buktam így vesztettem 2 finanszírozott félévet,még lenne egy félévem pluszban,azonban most sem sikerült az egyik tárgyam így két lehetőségem van a 2010 tavaszi félévem megkezdése előtt:1.folytatom az iskolát oka az lenne mivel nagyon nehezek számomra a meglévő tárgyak is így elosztva jobban menne a másik2: passziválom a következő félévem így bennmaradok a finanszírozott képzésben még,viszont kérdéseim lennének: azt halottam h 300 kredinél többet nem vehetek fel utánuk fizetnem kell..csak a teljesített kreditek számítanak bele?mert nekem tantárgyakat többször is fel kellett vennem,illetve azt szeretném még kérdezni h ha tovább megyek nem paszíválom a köv. félévem akkor ha az utolsó félévem amit fizetni kéne én gyesen töltöm akkor azt nem kell fizetnem?szeretném ha tudnak esetleges elérhetőséget adni ahol ezeket a kérdésekkel konkrétan fel is tehetem.

köszönettel:
Pinke Borbála
pakr üzenete
2009.12.14. 16:12
Tisztelt Szerkesztő!
Idén kezdtem meg az első évemet az egyetemen, de a jövő évben újra szeretnék jelentkezni egy másik felsőoktatási intézménybe. Éppen ezért az első évem második félévét szeretném halasztani, vagyis a második félévem passzív lenne. Érdeklődni szeretnék, hogy az újrajelentkezéssel csökken-e az államilag támogatott féléveim száma az elvégzett féléveim miatt vagy azzal, hogy újrajelentkezek nem számít bele?
A választ előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Pap K.
Bkriszti üzenete
2009.12.13. 08:16
2010-ben végzek államilag finanszírozott felsőfokú szakképzésen. 2010. 02.15-én jelentkezhetem -e államilag finanszírozott alapképzésre az egyetemre?
Köszönöm a segítségüket.
tbooo üzenete
2009.12.11. 10:31
Tisztelt Szerkesztőség!
A BMF KGK-ra járok, én még 2002-ben(2 évig passzívon voltam) kezdtem a kredites rendszerben. A kérdésem az lenne, hogy csinálhat-e olyat az iskola, hogy kötelezővé teszi az idegennyelv 1, 2-t, ami lehet német vagy angol, majd azt mondja, hogy a német egy kifutó tárgy kevesen vannak rá, ezért nem indítják, kiírják vizsgakurzusnak, oktatás nincs, de a tandíjat ugyanúgy elkérik, mintha lenne, majd azt mondják tanuld meg ahhogy akarod...? Ők maguk is azt mondják, hogy a szakmai nyelvet nem lehet egyedül megtanulni, de old meg!
Én nem tudom, hogy minden felsőoktatási intézmény ugyanúgy működik-e, mint a "budapesti műszaki főiskola", de könyvet lehetne írni abból, amit itt elszenvednek a hallgatók!
Köszönöm a segítségüket!
wyxw üzenete
2009.12.10. 11:09
Tisztelt Szerkesztők!

Estin tettem le az érettségit,nagyon szeretnék elmenni főiskolára szintén estire vagy levelezőre,csak sajnos nincs
rá pénzem.Hiszen a mai fizetések a megélhetésre sem elég,nemhogy főiskolára.A kérdésem az lenne van egyáltalán olyan főiskolai szak ami ingyenes,ha igen melyik az és hol?Köszönöm.
A Szerkesztők üzenete
2009.12.09. 15:40

Tisztelt "Pincode"!

A felsőoktatási szakok minimum nyelvi követelményit a felsőoktatási törtvény tartalmazza. Ez alól felmentés nem adható.

Az orosz nyelv kötelezőségével egy időben az idegen nyelv oktatásának kötelezősége nem szűnt meg. A középfokú oktatásban 1 idegen nyelvet kötelezően választani kellett már akkor is, a mostani 2 kötelező idegen nyelv tanulása előtt. Ha megírja, milyen iskolatípusba járt, ennél bővebben tudok válaszolni ( judit.sarvari@okm.gov.hu ).

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

A Szerkesztők üzenete
2009.12.09. 15:21

Tisztelt Cecília!

A 2006 szeptemberében és utána megkezdett képzések képzési és kimeneti követelményeit a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet tartalmazza. A rendelet 2006. július 1-jén, tehát a 2006. évi szeptemberi beiratkozások előtt lépett hatályba. Ez a rendelet már nem ad lehetőséget arra, hogy bizonyos szakokon az első oklevél nyelvi követelménye – azaz ahol nem volt, ott semmi – az oklevél megszerzésének feltétele.

A fenti rendelet a 2006. március 1-jétől hatályos felsőoktatási törvény szabályozására épül, amely már akkor, márciusban kimondta a nyelvi minimumszinteket, amely középfokú komplex típusú nyelvvizsga.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

A Szerkesztők üzenete
2009.12.08. 12:49

Tisztelt "Miri02"!

1) Emelt szintű érettségi vizsgaeredményért járó többletpontok
A felsőoktatási intézmények az emelt szinten teljesített legalább 30%-os eredményű érettségi vizsgáért többletpontot adnak, amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Az adott alapképzési, illetve egységes, osztatlan szakokon vizsgatárgyanként 40 többletpont, így legfeljebb 80 többletpont vehető figyelembe.

2) Nyelvtudásért járó többletpontok
A felsőoktatási felvételi eljárásban a nyelvtudásért legfeljebb 50 többletpont jár a következő módon:

B2/középfokú komplex (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 35 többletpont,
C1/felsőfokú komplex (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 50 többletpont.
Kivételes esetben - amennyiben a jelentkező sajátos nevelési igénye miatt igazoltan nem tudja a komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgát letenni:

a B2/középfokú szóbeli (A típusú) vagy írásbeli (B típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 35 többletpont,
a C1/felsőfokú szóbeli (A típusú) vagy írásbeli (B típusú) típusú államilag elismert nyelvvizsgáért 50 többletpont járhat.
Ha a jelentkező a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga alapján is jogosult lenne, számára akkor is összesen legfeljebb 50 többletpontot kell figyelembe venni, ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná.
Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.
Amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg - a nyelvvizsga és a nyelvi OKTV egyidejűségének kivételével - több előírás alapján lenne jogosult többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.

Fentiek alapján, anglisztika képzésre való jelentkezés esetén, ahol kötelező az emelt szintű érettségi megléte angol nyelvből, mindenképpen figyelembe veszik az ezért adható többletpontokat, kivéve azon esetet, amikor a jelentkező felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik angol nyelvből, hiszen ebben az esetben a kedvezőbb pontszámot biztosító jogcím a nyelvvizsga, és nem az emelt szintű érettségi.

Üdvözlettel:
Veréb Tamás
Tájékoztatási munkatárs
EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Ügyfélszolgálat
(OFIK)

A Szerkesztők üzenete
2009.12.08. 12:45

Tisztelt "jojo0116"!

Költségtérítéses képzésekben pénzügyi támogatás külön a nagycsaládos hallgatóknak nem létezik. Általában igaz az, hogy a támogatások alapvetően a nappali munkarendben tanuló államilag támogatott hallgatóknak járnak, néhány kivételtől eltekintve. Költségtérítéses, nappali tagozatos hallgató az alábbi ösztöndíjakban részesülhet: Köztársasági Ösztöndíj; intézményi szakmai, tudományos közéleti ösztöndíj; Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj; a felsőoktatási intézmény Térítési és Juttatási Szabályzatában esetlegesen meghatározott egyéb ösztöndíj. Ezen ösztöndíjakról további részleteket a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendeletben találhat.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

A Szerkesztők üzenete
2009.12.08. 12:43

Tisztelt "pemzli1"!

Egyrészt a felsőoktatásba való bekerülésnél számíthat kedvezményekre az alábbiak szerint. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 147. § 8. pontja alapján "fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező) az a hallgató (jelentkező), aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességű". A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § 29. pontja alapján a "megismerő funkciók … tartós és súlyos rendellenességével küzdő", azaz pl. diszlexiás, diszgráfiás, diszortográfiás, diszkalkúliás, stb. tanuló sajátos nevelési igényű tanulónak számít. A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásáról szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése szerint "a fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról szóló jogszabályok alapján megillették", gondolunk itt különösen az érettségi bizonyítvány megszerzésére vonatkozó bizonyos kedvezményekre. Természetesen a nyújtott kedvezménynek vagy mentesítésnek a fogyatékosság jellegéhez kell igazodnia, és nem vezethet a felvételhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes felmentéshez. Ugyanakkor a 22. § (3) bekezdése alapján a fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 50 többletpontra jogosult felsőfokú szakképzés, alapképzés és egységes, osztatlan képzés esetén, ahol 400+80 pontos felvételi pontszámítás van.

Másrészt ha már felsőoktatási hallgató lett, a tanulmányok teljesítése során továbbra is számíthat a fogyatékosság jellegéhez illeszkedő tanulmányi segítségre, illetve a felsőoktatásban résztvevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 16. §-a alapján amennyiben szociálisan rászorult, úgy a fogyatékossággal élő hallgató előírt összegű rendszeres szociális segélyt kap. Tanulmányi eredményétől függően pl. tanulmányi ösztöndíjat kaphat. A további lehetséges ösztöndíjakat a 7. § sorolja fel.

A felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatban további hasznos információkat találhat az Országos Felsőoktatási Információs Központ alábbi honlapján: http://www.felvi.hu.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

A Szerkesztők üzenete
2009.12.08. 12:36

Tisztelt Czirják István!

A Miskolci Egyetem a jogszabályoknak megfelelően járt el Önnel szemben.

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 147. § 10-10/A. pontjai alapján "hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező) az a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató (jelentkező), akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt. Halmozottan hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező) az a hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező), akinek a tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője, – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint – legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek".

A fentiekből láthatja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatói státusznak alapfeltétele az, hogy Ön már a középiskolai tanulmányai alatt rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesüljön és erről igazolással rendelkezzen. Mivel Ön akkor még ebben a támogatásban nem részesült, ezért most már nem jogosult a garantált összegű, magasabb rendszeres szociális ösztöndíjra.

Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az összes magyar jogszabály hatályos változata, így a jelen levelemben is hivatkozott jogszabály a hatálybalépés napjától ingyenesen elérhető az alábbi internet címen:
http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Kokka üzenete
2009.12.08. 10:25
Tisztelt Szerkeztőség!
2007. szeptemberben lettem főiskolai hallgató költségtérítésesként. 2009. szeptember 14-től GYÁS-ban részesülök. Egyedülálló szülő vagyok. Mentesülhetek e a költségtérítés fizetése alól? Ha igen, hogyan?
Üdvözlettel : Kokka
szobik üzenete
2009.12.06. 23:59
Tisztelt Szerkesztők!

A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi Számviteli Kar távoktatás tagozatán 2000-ben megkezdett tanulmányaimat -1 év halasztással- 2005-ben sikeres záróvizsgával fejeztem be, az iskola tájékoztatása szerint 5 évem volt/van a nyelvvizsga letételére. Azonban több válaszukban olvastam, hogy a sikeres záróvizsga után nincs időbeli korlát a nyelvvizsga letételére, ezáltal a diploma kiadására. Kérem szíves- és gyors tájékoztatásukat, hogy mi alapján szabhatta meg a főiskola a rendelkezésemre álló időt 5 évben, és milyen jogszabály alapján tehette ezt meg, ha megtehette egyáltalán.

Köszönettel
Sz.Gábor
fungiiiii üzenete
2009.12.05. 23:28
Tisztelt Szerkesztők!

Harmadéves, államilag támogatott andragógia szakos hallgató vagyok, azonban nem vagyok benne biztos, hogy be szeretném fejezni.
Ha nem diplomáznék le ezen a szakon, elvégezhetnék egy másik BA képzést államin?
Tudom, hogy 12 félévet támogat az állam, és hogy 2 BA szintű diplomát nem csinálhatok államilag támogatott képzésben, de ha nem szereznék diplomát andragógiából, akkor lehetséges lenne, hogy az új BA szakomat még végig államilag támogatott képzésben végezzem el?

köszönettel:
Sz. vera
A Szerkesztők üzenete
2009.12.01. 15:33

Tisztelt Varga Adrienn Georgina!

A felsőoktatási intézmények terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS), gyermekgondozási díj (GYED), gyermekgondozási segély (GYES) vagy gyermeknevelési támogatás (GYET) ellátásban részesülő hallgatóinak biztosított kedvezményekről a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése rendelkezik a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) felhatalmazása alapján.
Ennek értelmében az, aki
1. 2006. december 31-e előtt költségtérítéses képzésben hallgatói jogviszonyt létesített (vagyis egy konkrét szakra, szakképzésre felvételt nyert és arra beiratkozott), valamint
2. e költségtérítéses képzése során a 2007. augusztus 1-jét megelőző valamelyik félév (oktatási időszak) első napján TGYÁS-ban, GYED-ben, GYES-ben vagy GYET-ben részesült és ennek alapján már ténylegesen mentesült a költségtérítés megfizetése alól, továbbá
3. az aktuális, jelenlegi félév (oktatási időszak) első napján is GYES-ben, GYED-ben, stb. részesül,
az az adott költségtérítéses szakon, szakképzésben folytatott tanulmányai idején költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.

Mindebből láthatja, hogy Önre (a "túlfutókra") nem vonatkozik a fenti kedvezmény, azaz a főiskola a jogszabályoknak megfelelően járt el.

Tájékoztatom, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 35-37. §-ai alapján a felsőoktatási képzési költségekre adókedvezmény jár.

Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az összes magyar jogszabály hatályos változata, így a jelen levelemben is hivatkozott jogszabályok a hatálybalépés napjától ingyenesen elérhetőek az alábbi internet címen:
http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso .

Üdvözlettel,
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

A Szerkesztők üzenete
2009.12.01. 14:48

Tisztelt "Susie"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 53. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az államilag támogatott képzés költségeinek többségét a törvényben meghatározottak szerint az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli. A törvény azonban lehetőséget ad a költségtérítéses hallgatóknak, hogy tanulmányaikat meghatározott feltételek esetén államilag támogatott képzésben folytassák.

Az Ftv. 55. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy az 59. § (4) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel nem teljesítése esetén, illetve egyéb okból tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére - ilyen irányú kérelem esetén - a felsőoktatási intézményben költségtérítéses formában tanulmányokat folytató kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató léphet. Ha a felsőoktatási intézményben államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. E bekezdésben foglalt feltételek alapján az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók száma a tanévben a felsőoktatási intézmény államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjed.

Az Ftv. hivatkozott rendelkezését a 2007. szeptemberben tanulmányaikat az első évfolyamon megkezdő hallgatók tekintetében, majd ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

Az államilag támogatott és a költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás rendjéről a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 29. §-a rendelkezik, a fontosabb szabályok az alábbiak:
„29. § (1) A felsőoktatási törvény 55. §-ának (1) bekezdése és 59. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerinti döntést az államilag támogatott, illetve költségtérítéses képzési forma közötti átsorolásról a tanév végén a képzési időszak lezárását követően, de legkésőbb a következő képzési időszak kezdetét megelőző 30 nappal kell meghozni.
(2) Az átsorolási döntés során azokat a hallgatókat nem kell figyelembe venni, akik az adott felsőoktatási intézményben legfeljebb egy képzési időszakban folytattak tanulmányokat, továbbá akik a felsőoktatási törvény 55. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint betegség, szülés vagy más a hallgatónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni.
(5) Megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre az vehető át, aki
a) az utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50%-át és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején lévő hallgató, továbbá akinek
b) az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített kreditindexe.”

Államilag támogatott képzésre történő átsorolásra tehát a költségtérítéses hallgató kérésére, kiemelkedő tanulmányi eredmény esetén kerülhet sor az intézmény szabályzatában foglaltak szerint. Kérem szíveskedjen részletesebb tájékoztatásért az intézményhez fordulni, hiszen az intézmény jogosult a jogszabályokban, valamint a szabályzatában foglaltak alapján átsorolni a hallgatókat, így Önt is költségtérítéses képzésről államilag támogatott képzésre.

Üdvözlettel,
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

A Szerkesztők üzenete
2009.12.01. 14:45

Tisztelt "felhő9"!

A munkaviszony alanyait a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) határozza meg, mely az alábbiakról rendelkezik:
„71. § A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló.
72. § (1) Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte.”

A hallgatói jogviszonyról, illetve annak létesítéséről a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) rendelkezik. Az Ftv. 39. §-ának (4) bekezdése szerint az, aki a felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, az adott felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A beiratkozott hallgatóról a felsőoktatási intézmény törzslapot állít ki.

Az Mt., a és Ftv., illetve egyéb, az oktatási ágazathoz tartozó jogszabályok sem tiltják, hogy a hallgató munkaviszonyt létesítsen. A munkáltató jellegétől függ, hogy munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői, vagy megbízási jogviszony keretében végez munkát a munkavállaló.

Szakmai véleményünk szerint nincs akadálya annak, hogy egy hallgató a hallgatói jogviszonya mellett munkaviszonyban is álljon valamely munkáltatóval. A munkavállalónak, illetve hallgatónak arra kell figyelnie, hogy a felsőoktatási intézmény által kötelezően előírt előadásokon, gyakorlaton, szemináriumon és más foglalkozásokon, stb. részt vegyen, a munkaviszonyával és a hallgatói jogviszonyával járó kötelezettségeinek egyaránt eleget tudjon tenni.

Üdvözlettel,
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

A Szerkesztők üzenete
2009.12.01. 14:37

Tisztelt "vancsika"!

Amennyiben az 55-ös szintű felsőfokú szakképzésben, felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonyban kíván tanulni, a 12 államilag finanszírozott félév terhére részt vehet államilag támogatott képzésben.

Üdvözlettel,
Dr. Veres Pál
szakmai tanácsadó

akos03 üzenete
2009.12.01. 13:11
Tisztelt Szerkesztők!

Most fogok végezni a BSc képzésen, de nincs nyelvvizsgám. Így nyerhetek felvételt MSc szakra, vagy a jelentkezéshez szükséges a legalább középfokú C típusú nyelvvizsga?

Köszönettel: Ákos
A Szerkesztők üzenete
2009.11.30. 14:35

Tisztelt "moniso"!

A 2004 szeptemberében és utána beiratkozott hallgatókra az vonatkozik, hogy a beiratkozás naptári évében betöltött 40. életév esetén kaphat a hallgató mentességet, amennyiben a nyelvi feltétel általános nyelvi (nem szaknyelvi) vizsga volt. A 2003. július 1-jén hallgatói jogviszonyban, illetve 2003 szeptemberében beiratkozott hallgató akkor kaphat mentességet, ha a szak képzési ideje alatt (azaz a záróvizsgáig) betölti 40. életévét.

A nyelvi előírásokat jogszabályok írják elő. A szociálpedagógia szakon az alapfokú C, illetve középfokú A vagy B a nyelvi követelmény a hagyományos képzésben.

Jogszabályi előírás alól egyedi mentesség nem adható.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

  
 7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok