Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Tisztelt Varga Béla!

A válasz nem egyszerű. A BSc képzésben alapesetben 7+2 félévig (azaz max. 9 félév) lehet valaki államilag támogatott képzésben. Ha átvétellel jön, akkor az előéletét is be kell számítani ebbe a max. 9 félév lehetőségbe.

Az Oktatási Hivataltól kapott szóbeli válasz alapján, abban az esetben, ha a megszakított tanulmányok után valaki új felvételivel kerül be, akár ugyanarra a képzésre, újra elölről van módja a BSc képzésben az összesen 7+2 félévet államilag támogatott képzésben letöltenie, de összesen a megelőző képzést is számolva maximum 12 félévet tölthet el államilag támogatott képzésben. (A BMF-en is így számolnak!)

A konkrét esetben tehát, 3 félévet már elhasznált, és még van 7+2, mert ez adja ki a 12 félévet. (A passzív félév nem számít)

Üdvözlettel:
Dr. Palásti Kovács Béla
intézetigazgató, főiskolai tanár
Budapesti Műszaki Főiskola

Tisztelt Varga Tímea!

Nem idéztem a törvényt, de előző levelem utolsó mondatában utaltam rá, hogy az államilag támogatott párhuzamos képzést az első képzés második évéig meg kell kezdeni (Ftv. 56. § (3))

Az előző levelemből is kitűnt, hogy a törvény a különböző képzési ciklusokban megszerzett végzettségeket támogatja. Ezért az adott képzési ciklusban folyó, kettővel meghosszabbítható támogatott félévekkel való „gazdálkodás” nem ebbe az irányba mutat.

Mivel a szabályozás nem ezt célozta, lehetséges, hogy a paragrafusok között lavírozva szerezhetne egy vagy két támogatott félévet, de érdemes-e ezért az első képzésénél a végbizonyítvány és a diploma megszerzését halogatni, veszélyeztetni?

Kérem, hogy ennek fényében gondolja át még egyszer terveit, és okosan döntsön!

Továbbá felhívom szíves figyelmét arra, hogy az összes magyar jogszabály hatályos változata, így a jelen levelemben hivatkozottak is, a hatálybalépés napjától ingyenesen elérhetőek az alábbi internet címen:
http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso.

Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály

Tisztelt "zumi01"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) rendelkezik az egyik intézményből egy másik felsőoktatási intézménybe történő átvételről. Az Ftv. 40. §-ának (1) bekezdése b) pontja szerint a hallgató kérheti átvételét másik felsőoktatási intézménybe. A hivatkozott szakasz (4) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy az átvétel feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg.

A törvény hivatkozott rendelkezései értelmében a hallgató meglévő hallgatói (új felvételi eljárás nélkül) intézményváltoztatási kérelemmel élhet, amelyet a fogadó intézményhez kell benyújtani. A helyi intézményi szabályzatok általában 2 lezárt félévhez, meghatározott tanulmányi eredmény eléréséhez, valamint a tantervben meglévő, a jelölt által a korábbi intézményben nem teljesített vizsgák letételéhez kötik az átvételt. A tanulmányok beszámítása mellett azonban a fogadó intézmény részéről intézményi döntést igényel az is, hogy a hallgatót államilag finanszírozott képzésre tudja-e átvenni.

Ön arról ír, hogy az intézményen belül szeretne átkerülni ugyanazon szakra, azonban levelező tagozatos, valamint államilag támogatott képzésre. Az átjelentkezés ezen formáját az Ftv. nem szabályozza, azonban bizonyára van rá lehetőség. Kérem, forduljon a kérdéssel az intézményhez, kizárólag az intézmény tud arra válasz adni, hogy lehetséges-e átvétele levelező tagozatra, államilag támogatott képzésre.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt Szerkesztő!

Kérdésem a következő: 2004-ben kezdtem tanulmányaimat az ELTE jogi karán nappali tagozatos, állami finanszírozású hallgatóként (kredites). 2007-től elkezdtem egy BA szakot (andragógia) az ELTE-PPK-n (levelező, költségtérítéses), s ezzel egyidejűleg halasztottam jogon. A jogon azóta sem regisztráltam félévet, mindig halasztottam- elvileg tehát, a releváns HKR alapján az ottani, vonatkozó hallgatói jogviszonyom megszűnt. Kérdésem voltaképp az lenne, hogy hány állami finanszírozású félévet használhatok még fel, illetőleg, él-e olyan megkötés, hogy az államilag támogatott félévek csak az első diploma megszerzéséig vehetők igénybe. Konkrétumokkal: ha a fent ismertetett körülmények után a következő félévben megszerzem a BA-diplomát, mehetek-e államira, MA-képzésre? És amennyiben igen, csakis ezen kar keretei között, avagy más, andragógia MA-t meghirdető intézmény hallgatójaként is folytathatom államilag támogatottként?

Bízva a reflexióban,

köszönettel,

Károly

Tisztelt Szerkesztő,

A következő kérdésem lenne. Elvégeztem egy emelt szintű OKJ-s képzést (54-es számú)(nem felsőfokú oktatási intézményben). A kérdésem az lenne, hogy egy felsőfokú képzést nappali államilag finanszírozott szakon (55-ös számú), el lehet-e végeznem még vagy csak költségtérítéssel lehet?

Tisztelt Szerkesztő!
Nyevvizsga kötelezettsségel kapcsolatban szeretném megkérdezni.Nem sikerült nyelvvizsgát tennem és többszöri próbálkozás után orvost kerestem fel ,aki vizsgálatok után egy szakvéleményt adott ki,amely szakvélemény azt igazolta.
"F81.3 Tanulási képességek kevert zavara dyslexia,dyscalculia F.41,9 Szorongázos zavar"Egyebek között az is szerepelt rajta "A nyelvizsga kötelezettség alóli felmentés indokolt" Az egyetem Dékán helyettese azt válaszolta csak Hatósági igazolást fogad el!
Valóban ilyet lehet csak el fogadni?
Köszönettel :Vava

Tisztelt Szerkesztő!

Arra szeretnék választ kapni, hogy 2003-ban megkezdett 2 félév régi képzésben résztvett félévem után, milyen jogszabály szerint tettek át a 2005-ben először induló BSC-s képzésbe. Hozzáteszem a tudtom nélkül.
Csak zárójelben jegyzem meg 2004-ben kezdett hallgatók még jelenleg is régi rendszerben vannak.

Köszönettel: Otto

Tisztelt "ildy87"!

A köztársasági ösztöndíjat szabályozó 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 24. § (6) bekezdése értelmében a képzési időnek megfelelően páratlan tanulmányi félévben végződő tanulmányok esetén a köztársasági ösztöndíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha a hallgató tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja. Ennek megfelelően amennyiben Ön a 2009/2010. tanév második félévében teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben vagy egységes, osztatlan képzésben folytatja tanulmányait, a tanév végéig jogosult a köztársasági ösztöndíjra.

Intézményváltás esetén kérem, jelezze új felsőoktatási intézményének, hogy köztársasági ösztöndíjas hallgató, mert a minisztérium az intézmény kérésére tudja átirányítani a hallgató részére járó köztársasági ösztöndíj összegét abba az intézménybe, amellyel Ön hallgatói jogviszonyban áll.

Üdvözlettel,
Köteles Rita
főtanácsos

Tisztelt "anckom"!

A jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.  törvény záróvizsgára irányadó legfontosabb szabályai az alábbiak:
60. § (2) A hallgató tanulmányait az alap- és mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be.
(3) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből - szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből - állhat.
(4) A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése. Végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot - a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével - teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A tanulmányi és vizsgaszabályzat a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év eltelte után feltételhez kötheti.

Az Ftv. hivatkozott rendelkezése alapján a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év eltelte után a záróvizsga letételét az intézmény feltételhez kötheti. Kérem, szíveskedjen az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. telefon: (1) 411-6500) érdeklődni a záróvizsga letételének lehetőségéről, feltételeiről.

A végbizonyítvány (abszolutórium) végzettséget és szakképzettséget nem tanúsít, azt kizárólag az oklevél tanúsít az abban megjelölt szakon. A közszférában jogszabály(ok) határozza/határozzák meg az adott feladat ellátásához szükséges,a feladatkörre meghatározott szakképesítéseket, így nincs lehetőség arra, hogy Ön végbizonyítvány alapján kerüljön olyan munkakörbe, melynek feltétele felsőfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél megléte, illetve bemutatása. Míg más, a versenyszférához tartozó munkáltatók saját hatáskörben határozzák meg, hogy a munkakör betöltéséhez milyen végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél szükséges

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt "icsjulcsi"!

Leveléből nem derült ki, hogy milyen okból nem zárta le tanulmányait a Szent Pál Akadémián, és az sem, hogy végbizonyítványt (abszolutóriumot) szerzett-e már. A záróvizsgával, valamint a végbizonyítvánnyal kapcsolatos rendelkezéseket a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) szabályozza.

Az Ftv. záróvizsgára irányadó legfontosabb szabályai az alábbiak:
60. § (2) A hallgató tanulmányait az alap- és mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be.
(3) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből - szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből - állhat.
(4) A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése. Végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot - a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével - teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A tanulmányi és vizsgaszabályzat a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év eltelte után feltételhez kötheti.

A záróvizsgára bocsátáshoz tehát az szükséges, hogy meglegyen a végbizonyítványa. Az Ftv. hivatkozott rendelkezése alapján a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év eltelte után a záróvizsga letételét az intézmény feltételhez kötheti. Kérem, szíveskedjen az intézménynél érdeklődni a záróvizsga letételének lehetőségéről, feltételeiről.

A nyelvvizsgával kapcsolatos kérdésére válaszolva tájékoztatom Önt, hogy az Ftv. 139. §-ának (4) bekezdése értelmében a hitéleti képzés tartalmának meghatározása, a képzésben részt vevő oktatókkal, tanárokkal kapcsolatos követelmények meghatározása az egyházi felsőoktatási intézmény joga.

A fentiek alapján a hitéleti képzés tartalmának, így a nyelvvizsga-követelménynek a meghatározása az intézmény hatáskörébe tartozik. Kérem, szíveskedjen az intézményhez fordulni az adott szakra irányadó nyelvi követelmény tekintetében.

Felhívom szíves figyelmét, hogy az oklevél kiadásának nem feltétele a felekezeti hovatartozás.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt

Tisztelt Szerkesztők!
Költségtérítéses képzésbe kerültem,most már hátrányos helyzetűnek számítok.Átkerülhetnék emiatt államilag finanszírozott képzésbe?

Tisztelt Szerkesztők!

2005 szeptemberében kezdtem sokadik tanulmányaimat az MTF-en! 2009 október 20-án tettem sikeres államvizsgát! 2009. július 27-én töltöttem be 40. életévemet!
Szükségem van a diploma kézhezvételéhez nyelvvizsgára, mert sajnos nem egyértelmű számomra!
Köszönettel várom válaszukat!

Az előző hozzászólásomban elírás történt: 2007 szeptembertől folytatok BA tanulmányokat.

Tisztelt Szerkesztő!

Az alábbi kérdésemre szeretnék választ kapni. 2000-2005 között állami finanszírozottként végeztem el a főiskolát. Az utolsó tanévemben (2004-2005) ún. továbbszolgáló hallgatóként kredit alapú tandíjat fizettem. 2005 szeptember-2008 január között kiegészítő tanári egyetemi tanulmányokat folytattam költségtérítésesként. 2008 szeptembertől költségtérítéses -jelenleg végzős- BA szakos hallgató vagyok. Felvételizni szeretnék a BA szakomra épülő tanári mesterképzésre, mely tudomásom szerint előző tanulmányaim miatt 2 félév lesz. Felvételizhetek állami finanszírozott tanári MA képzésre?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Szerkesztő!
2006-ban felvételt nyertem Bsc képzésben a BME építőmérnöki karára. Kicsit késve, de rájöttem, hogy át szeretnék menni a BCE tájépítész karára. Az építőmérnöki karon 7 államilag finanszírozott félévem volt, maradt még 5. Kérdésem az lenne, hogy ebből az 5 maradék államilag finanszírozott félévből mindet felhasználhatom-e a Bsc. képzésre a tájépítész karon, vagy ennek egy részét kötelezően az Msc. képzésre kell-e megtartanom? Tudtommal bsc képzésnél a képzés féléveinek száma*2+2 félévet lehet Bsc-re a maradékot Msc-re kell felhasználni. Tehát ha átvesznek akkor 2 államilag finanszírozott félévem maradt a Bsc képzésre és 3 az Msc-re, vagy mindet elhasználhatom Bsc-re?
Válaszát nagyon várom!
Köszönettel:P.

Tisztelt Szerkesztők!
Az a kérdésem lenne, hogy 8 órában dolgozom (egy állami szervnél), és emellett felvételt nyertem nappali, államilag finanszírozott mesterszakra egy egyetemen, ahol ösztöndíjat is kapok. Ez szabályos? Mármint nem kizáró ok, hogy napi 8 órában dolgozom? És szabályos az is, hogy teljes munkaidőben dolgozom, és mellette mégis nappalin, államilag finanszírozottan tanulok (egyéni tanrenddel)? Ez most jutott a munkahelyem tudomására, és attól tartok, hogy azt fogják mondani, hogy ez nem szabályos, és menjek át esetleg levelezőre, ami csak költségtérítéses formában van, vagy esetleg arra jutnak, hogy én nem is kaphatnék szabályosan ösztöndíjat, és fizessem vissza.
Nagyon várom a válaszukat, köszönettel: felhő9

Tisztelt Szerkesztők!
Szeretnék az alábbiakban csokorba szedett kérdésemre választ kapni. Egy ismerősömről van szó, aki költségtérítést vállalva, időt és fáradságot nem kímélve, munka mellett eljutott két abszolutóriumig, de a szükséges nyelvvizsgát nem tudta megszerezni. Sárvári Judit válasza után tovább kérdeztem az esetleges fel nem ismert diszlexiával kapcsolatban.
Szeretném megtudni, hogy érdemes-e a logopédus szakvéleménynek utána járni, és ha igen, akkor annak mi a módja.
Válaszukat várva, üdvözlettel: "cskmag"

1147. cskmag üzenete 2009.10.15 16:04:38
Kedves Sárvári Judit!
1124. számú üzenetemre kapott választ tudomásul vettem és köszönöm szépen.
A kérdésemben szereplő delikvens (u.i. nem rólam van szó) nyelvtanulási nehézséggel is küzd - valószínűleg fel nem ismert diszlexiás -, de ezt nem szívesen veszi tudomásul, szakemberhez sem fordult még emiatt.
Abban az esetben, ha mégis logopédushoz fordulna ez ügyben szakvéleményért, volna-e rá esélye, hogy hozzájusson a diplomáihoz?
Válaszát várva, üdvözlettel: cskmag
1124. cskmag üzenete 2009.10.02 15:30:54
Kedves Sárvári Judit!
Köszönöm a választ!
A kérdésemben szereplő delikvens nyelvtanulási nehézséggel is küzd - valószínűleg fel nem ismert diszlexiás -, de ezt nem akarja tudomásul venni, és szakemberhez sem fordult még emiatt. Abban az esetben, ha mégis logopédushoz fordulna ez ügyben szakvéleményért, volna-e rá esélye, hogy hozzájusson a diplomáihoz?
Üdvözlettel: cskmag

1119. A Szerkesztok üzenete 2009.10.02 13:42:59
Tisztelt „cskmag”!
Sajnálattal tájékoztatom, hogy nincs lehetőség a nyelvi követelmény alóli felmentésre, mivel Ön 2003. július 1-jén ugyan hallgatói jogviszonyban állt, de nem töltötte be 40. életévét a szakra előírt képzési idő alatt.
A szakokra vonatkozó, a szakma döntése alapján meghatározott nyelvi követelményeket kormányrendeletek, illetve miniszteri rendeletek tartalmazzák. Ezek hatálya alól egyedi méltányosságból felmentés nem adható.
Üdvözlettel:
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Előzmény: 2009.09.28 14:42:19 : cskmag

Tisztelt "Ballack"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 76. §-ának (1) bekezdése b) pontja értelmében megszűnik a hallgatói jogviszony, ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján.

A hivatkozott rendelkezés alapján a felsőoktatási intézmény köteles, illetve köteles lett volna megszüntetni az Ön hallgatói jogviszonyát a bejelentés napjával. Amennyiben erre még most sem került sor, kérem, szíveskedjen az intézményhez fordulni a hivatkozott rendelkezésre hivatkozva. A felsőoktatási intézmény köteles eljárni ügyében.

A felsőoktatási intézmény nem szüntette meg a hallgatói jogviszonyát, így a felsőfokú szakképzésben és valószínűsíthetően az egyetemen is egy-egy félév kerül levonásra az államilag támogatott idejéből. Kérem, mielőbb rendezze a problémát a felsőoktatási intézménnyel, hiszen úgy kerül levonásra az egyetemen az államilag támogatott félév, hogy valójában tanulmányokat nem folytat.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt "bagoly11"!

A leírtak szerint Ön 2004-ben kezdte meg tanulmányait államilag támogatott képzésben. Arról azonban nem ír, hogy milyen szakon folytatja tanulmányait, és arról sem, hogy a 2004-ben kezdett tanulmányait megelőzően folytatott-e már államilag támogatott képzésben tanulmányokat, így kérdésére általánosságban adható válasz.

A 2004-ben megkezdett tanulmányaira, illetve annak finanszírozására a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése da) pontjában foglaltak az irányadók, mely szerint:
Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket.

Ön tehát a szakra irányadó képzési idő plusz 2, illetve 3  féléven át jogosult államilag támogatott képzésben részt venni. Az Ön által említett tizenkét félév támogatási idő azokra a hallgatókra vonatkozik, akik 2006. szeptember 1-jén a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) hatályba lépése után kezdték meg tanulmányaikat.

A második kérdésére válaszolva tájékoztatom Önt, hogy szakmai véleményünk szerint amennyiben Ön szünetelteti a jogviszonyát és a szüneteltetést az intézménynél időben, illetve az intézményi szabályzatban meghatározott határidőn belül jelzi, úgy nem kötelezhető költségtérítés fizetésére. A hallgatói jogviszony szünetelése alatt az intézmény sem nyújt szolgáltatást a hallgatónak, és a hallgató sem kötelezett költségtérítés fizetésére. Az Ftv. 126. §-ának (2) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy vissza kell fizetni a befizetett költségtérítés szervezeti és működési szabályzatban meghatározott arányos részét, ha a hallgató a képzési időszak megkezdése előtt bejelenti, hogy megszünteti vagy szünetelteti hallgatói jogviszonyát.

Az Ftv. 50. §-ának (2) bekezdése szerint a hallgatói jogviszony szünetelése estén nem szűnik meg a hallgató hallgatói jogviszonya, hanem a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban a hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgatói jogviszony szünetelésével kapcsolatban bővebb szabályozást a tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza. Kérem, szíveskedjen az intézményhez fordulni bővebb információért.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt "Zorka"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.)  40. §-ának (1) bekezdése d) pontja szerint a hallgató másik felsőoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesíthet.

A törvény a hivatkozott rendelkezése alapján lehetővé teszi, hogy a már hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató egy másik felsőoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesítsen. További (párhuzamos) hallgatói jogviszony keretében újabb oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából létesíthető hallgatói jogviszony.

Az Ftv. az államilag támogatott félévek számát is meghatározza párhuzamos képzés esetén, az Ftv. 56. §-ának (3) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató - az elsőként megkezdett képzésének legkésőbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel -
a) egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha
b) ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel.

Kérdéséből nem derül ki egyértelműen, hogy rendelkezik-e már államilag támogatott alapképzésben szerzett oklevéllel és egy újabb alapképzésben, valamint a korábbi alapképzésére épülő mesterképzésben kíván-e részt venni.

Abban az esetben, ha Önnek már van egy államilag támogatott alapképzésben szerzett oklevele, úgy az Ftv. 55. §-ának (2) bekezdése szerint alapképzésben már nem vehet részt államilag támogatott képzésben, mert az Ftv. úgy rendelkezik, hogy az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben.

Amennyiben egy újabb alapképzésben és mellette az első alapképzésére irányuló mesterképzésben kíván tanulmányokat folytatni, akkor az alapképzése már csak költségtérítéses lehet, mesterképzés esetén pedig az összesen rendelkezésre álló tizenkét félévből le kell vonni a korábban államilag támogatott, alapképzésben eltöltött időt és az így hátralévő időtartamban jogosult mesterképzésben részt venni.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt szerkesztők, fórumozók!
A következő kérdésem lenne.2005-ben, még az osztatlan képzés keretében kezdtem meg tanulmányaimat informatikus szakon az ELTE-n.Emellé még szeretnék egy kiegészítő képzést, és meg is találtam ami kerestem: programtervező matematikus egyetemi szintű kiegészítő alapképzés.(ilyen van/volt a DE-n, SZTE-n Pannon egyetemen is) Állitolag ez a szak azonban mar nem indul. A kerdesem az lenne hogy:

i, Mint régi rendszerben kezdő hallgató van e arra valami lehetőség hogy (az allitolag még 2012-ig futó, de pl a felvi.hu-n nem talált) ilyen jellegű kiegészítő képzésben részt lehessen venni?

ii,Csak olyan képzésben lehet részt venni ami meg van hirdetve a felvi.hu-n, tehát ha ott nem találom meg ezt a kiegészítő képzést akkor már nem is vehetek részt benne , annak ellenére hogy még fut?

iii, Esetleg lehetne -e kérvényezni az adott egyetemnél, hogy ilyen régi rendszerű (kiegészitő jellegű) képzésben még ha 2012ig be tudom fejezni akkor részt lehessen venni?(160 kredites levelező kieg.képzés) vagy ezt teljes egészében az OM szabja meg?

Megj.:Mindezt azért kérdem mert az egyetem honlapjain azt olvastam h 2012-ig biztosítja a hallgatóknak a régi rendszerbeli tantárgyakat.Sajnos évvesztességem miatt épp a "váltás"kor léptem a rendszerbe.:((

minden valaszt előre köszönök.

Tisztelt "Borcsa"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 139. §-ának (4) bekezdése értelmében a hitéleti képzés tartalmának meghatározása, a képzésben részt vevő oktatókkal, tanárokkal kapcsolatos követelmények meghatározása az egyházi felsőoktatási intézmény joga.

A fentiek alapján a hitéleti képzés tartalmának, így a nyelvvizsga-követelménynek a meghatározása az intézmény hatáskörébe tartozik. Kérem, szíveskedjen az intézményhez fordulni az adott szakra irányadó nyelvi követelmény tekintetében.

Üdvözlettel:
Rostáné dr. Kiss Annamária

Tisztelt "eszter21"!

Kérdésére válaszolva tájékoztatom, hogy mivel Ön költségtérítéses képzésben tanult, jelentkezhet államilag támogatott képzésre, és ha eléri a ponthatárt, felveszik, tanulhat ilyen formában.

Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Felsőoktatási Főosztály

Tisztelt "Nixe86"!

A leírt esetben természetesen Ön lehet államilag támogatott hallgató az alapképzésén, amennyiben tanulmányai eredményei alapján arra átsorolják, hogy egy új jelentkezési lap beadásával felvételt nyer államilag támogatott képzésre.

Amennyiben felveszik vagy átveszik államilag támogatott képzésre, annyi ideig lehet államilag támogatott hallgató, amennyi időt az adott szakra a hatályos jogszabályok meghatároznak.

Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Felsőoktatási Főosztály

Tisztelt "bebi31"!

A felsőoktatási jelentkezésnek általában nem feltétele a nyelvvizsga, így jelentkezhet olyan szakra, ahol nem feltétel a nyelvi érettségi.
Tájékoztatom arról is, hogy az oklevél (diploma) kiadásához azonban már rendelkeznie kell egy középfokú „C” típusú komplex nyelvvizsgával, így a felsőoktatási tanulmányaival párhuzamosan azt a feltételt is teljesítenie kell.

Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Felsőoktatási Főosztály

Tisztelt "Floppy"!

Kérdésével forduljon ahhoz a felsőoktatási intézményhez, ahol tanul. Az orvosi igazolását benyújtva a tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezéseit figyelembe véve remélhetőleg meg fogják oldani a kérdést.

Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Felsőoktatási Főosztály

Tisztelt "tnesr"!

Kérdésére válaszolva tájékoztatom, hogy Magyarországon az óvodapedagógus–képzés az új képzési rendszerben alapfokozatot adó képzés, amely olyan munkakörök betöltésére jogosít, amely korábban főiskolai végzettségi szintet igényelt.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény értelmében 12 félév államilag támogatott képzési időt vehet igénybe a hallgató, de azonos képzési szinten a 12 félév igénybevételét nem támogatja az állam. A főiskolai szintű végzettség után az óvodapedagógus–képzésben nem veheti igénybe az állami támogatást. A fennmaradó támogatott képzési idővel a mesterfokozatot adó képzési szándéka támogatható.

Üdvözlettel:
Dr. Rádli Katalin
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "Nusica"!

A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése alapján Ön nem részesülhet költségtérítés-mentességben, mivel 2007. augusztus 1-je előtt nem részesült TGYÁS-ban, GYED-ben, GYES-ben vagy GYET-ben.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt Türk Mariann!

Mivel Ön továbbra is költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatónak minősül, miközben GYES miatt költségtérítés-mentességben részesül, ezért ezen félévei nem vonandók le a rendelkezésre álló államilag támogatott képzési időből.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt "lolenula"!

A hallgatói támogatásokról a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet rendelkezik. E jogszabály 7. §-a sorolja fel a lehetséges hallgatói juttatásokat:

Ennek alapján nappali, államilag támogatott képzésekben teljesítmény alapú ösztöndíjat, mint a tanulmányi ösztöndíjat (min. 5950 Ft/hó), köztársasági ösztöndíjat (34000 Ft/hó), intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj (intézményi egyedi összeggel), szociális alapú ösztöndíjat, mint a rendszeres szociális ösztöndíj (egyéni összeggel, de bizonyos esetekben min. 23800 Ft/hó, vagy min. 11900 Ft/hó), rendkívüli szociális ösztöndíj (esetenként egyedi értékben), Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj (ha van, akkor 10000 Ft/hó), illetve az intézmény által esetleg megállapított egyéb ösztöndíj. További juttatás lehet a kollégiumi támogatás.

Ezen juttatásokra a felsőoktatási intézményének térítési és juttatási szabályzatában leírt feltételek teljesülése esetén lehet jogosult tanulmányi eredményétől vagy szociális helyzetétől függően. További részleteket a már hivatkozott kormányrendeletből is megtudhat.

További állami, központi juttatásokról a Szociális és Munkaügyi Minisztérium www.szmm.gov.hu honlapján tájékozódhat. Ilyenek pl. a családi pótlék (pl. egygyermekes család esetén 12200 Ft/hó), a gyermekgondozási segély (GYES; 28500 Ft/hó), anyasági támogatás (egyszeri 64125 Ft), vagy ha volt korábban munkaviszonya, akkor a terhességi gyermekágyi segély (TGYÁS; 168 napon keresztül a napi átlagkereset 70 %-a), a gyermekgondozási díj (GYED; a napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb a minimálbér 140 %-a, azaz 2009-ben max. 100100 Ft/hó).

Ugyanakkor fel kell hívnom figyelmét arra is, hogy a tanulmányok folytatásához – bár a végzést követő visszafizetés kötelezettségével – rendelkezésre áll a diákhitel intézménye, amely segíthet az anyagi gondokon.

Továbbá felhívom szíves figyelmét arra, hogy az összes magyar jogszabály hatályos változata, így a jelen levelemben is hivatkozott jogszabály a hatálybalépés napjától ingyenesen elérhetőek az alábbi internet címen:
http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető