Nemzeti Erőforrás Minisztérium

 
Üdvözlettel,

Tisztelt Illetékes!
Nagy szükségem lenne segítségre a tanár mesterképzés nyelvi követelményével kapcsolatban. A PTE FEEK tanár-könyvtárped. tanár szakra vettek fel. A 15/2006. (IV.3.)OM rendelet szerint a tanár mesterképzés kimeneti nyelvi követelménye "legalább középfokú C típusú nyelvvizsga". A PTE FEEK TO-ja szerint egy középfokú és egy alapfokú nyelvvizsga szükséges a kimenethez. Mit jelent a "legalább"? Milyen és hány!! nyelvvizsgával kell rendelkeznem ahhoz, hogy tanár mesterképzésről diplomát szerezzek? Fontos lenne ez számomra, mivel 2010 májusában töltöm a 40. életévemet. Van egy felsőfokú C vizsgám angolból. Ha kell egy alapfokú is, akkor inkább most nem iratkozom be, hanem felvételizek újra a következő eljárásban. A tanár mesterképzésre vonatkozó nyelvi követelmény szövegében szó nincs két nyelvvizsgáról. Erről az intézmény maga dönthet a TVSZ-ben? De abban sem egyértelmű, amit olvastam. Egyáltalán nem szerepel az intézmény TVSZ-ében a tanár mesterképzés nyelvi követelménye. Tanácstalan vagyok,kérem segítsen! Köszönettel:Szalainé

A 990-es kérdésemhez még szeretném hozzátenni, hogy tanítok. Arra esetleg más szabályozás vonatkozik?

Köszönettel:
Orsi

Tisztelt Illetékes!

Az ELTE Bölcsészettudományi karának történelem-régészet szakirányára szeretnék jövőre jelentkezni, és érdeklődni szeretnék, hogy milyen OKJ-s képzéseket tudok ide beszámítani? Tehát fontos, hogy felsőfokú, és 1 éves képzés legyen. 2 évet semmiképp nem szeretnék kihagyni. Esetleg tudna ajánlani iskolát, ahol ezen feltételek mellett tanulhatnám az adott képzést?
Válaszát előre köszönöm.

Tisztelt Szerkesztők!
Az elhasználható államilag finanszírozott félévek számáról és a másoddiplomás képzésről érdeklődnék, ugyanis erről egyértelmű jogszabályt eddig sehol nem találtam.
Az előző félévben fejeztem be a negyedik államilag finanszírozott félévemet magyar szakon és a 2009 évi felvételi eljárás során felvételt nyertem egy szintén államilag finanszírozott képzésre egy jogi egyetemen.
Meddig vagyok jogosult az államilag finanszírozott félévekre és konkrétan mennyi áll még a rendelkezésemre? Ha a 2009/2010-es tanévben befejezem a magyar szakot, akkor a jog automatikusan másoddiplomás minősítést kap és másik finanszírozási rendszerbe kerül?
Mielőbbi válaszukat előre is köszönöm!

Üdvözlettel: g. dorisz

Tisztelt Szerkesztők!
Azzal a problémával kerültem szembe h a jelenlegi főiskolámon ahová államilag támogatott képzésre vettek fel, idén áthelyeznek költségtérítéses sttuszba.Az okot értem nem elég kreditet szereztem meg.A kérdésem az lenne h ilyen esetben van e lehetőségem az öszi költségtérítéses formából tavaszra átkerülni vissza államilag támogatottra?Lehetséges e ez és ha igen milyen feltételeknek kell megfelelni?Válaszukat elöre is köszönöm

Tisztelt Szerkesztők!

Az érdekelne pontosan hány félévet támogat az állam felső oktatásban? Mivel én elvégeztem egy 2 éves képzést egy főiskola keretein belül. Konkrétan az ifjúságsegítő képzést és most felvettek szociális munkára ami 7 félév. Egyáltalán megéri ezt elkezdenem? Mivel olyat is hallottam hogy csak 10 félév lesz támogatott s ebben az esetben sajnos nem álok sem én sem az édesanyám úgy, hogy akár az utolsó évet is de finanszírozni tudjuk.
Válaszukat előrre is köszönöm.

Tisztelt Szerkesztők!
2009. februárban jelentkeztem felsőoktatásba, 45 évesen. Ez lenne az első diplomám. Sajnoscsak költségtérítéses szakra sikerült bejutnom. Időközben elveszítettem az állásomat, regisztrált munkanélküli lettem. Van-e lehetőség a költségtérítés mentességre addig amíg új munkahelyet nem találok?
Válaszukat előre is köszönöm.

Kedves Szerkesztőség!

2005-ben államvizsgáztam a Szolnoki Főiskolán, viszont a diplomát nyelvvizsga hiányában nem kaptam meg. Kérdésem csak annyi lenne, hogy van-e időkorlátozása az államvizsga utáni nyelvvizsga bemutatásának. Illetve nincs-e valamilyen információs oldal, ahol aktuálisan meg lehet nézni, hogy pl. SZF milyen nyelvből milyen nyelvvizsgákat fogad el. Köszönettel

Kedves Szerkesztőség, ma 2009.08.06-án 21 h -kor nem tudtam belépni a www.felvi.hu-ra, sőt, azt írta ki, hogy eltávolították az oldalt.Akkor hogyan jelentkezzek e-felvételivel? Illetve, hogyan tudok felvételi lapot szerezni, ha sem Vas, sem Zala megyében nem adnak nekem ilyet? Esetleg nem lehetne letölteni az Oktatási Hivatal, vagy a Minisztérium lapjáról?
" szorít az idő"
köszönettel

Tisztelt Szerkesztők!
Két kérdésem lenne.
1, A bátyám a BGF Pénzügy és számvitel szakának első két félévét végezte el a múlt évben, és a következő félévre jelentkezett és felvételt is nyert a főiskola Humán erőforrás szakára (mindkét szakon államilag támogatott). Tudomásunk szerint a magyar felsőoktatási törvénykönyv megengedi a két szak hallgatását és amennyiben a hallgató az első szak harmadik félévében kezdi a második szak első félévét, a félévek egynek számítanak. Ám nemrég a főiskola levelet küldött a bátyámnak, melyben felszólította, hogy válasszon a szakok között, mivel egyszerre két jogviszonya nem lehet. Lehet a főiskolának saját szabályzata erre az esetre?
2, Én szintén a második szakomat kezdem ugyanígy a következő félévben (BCE szociológia és ELTE alkalmazott közgazdaságtan). A kérdésem az lenne, hogy ha valamelyik szakom passzív lesz a következő félévben, akkor is érvényes, hogy egyszerre csak egy félévnek számítanak majd?
Köszönettel,
Mirjam

Tisztelt Szerkesztők!
2006 szeptemberében kezdtem el tanulni alapszakon államilag finanszírozott képzésben. A képzési idő eredetileg 6 félév. Ez most telt le, de elhalasztottam a diplomát és az államvizsgát, mert olyan mesterképzésre szeretnék jelentkezni, amihez még teljesítenem kell olyan plusz tantárgyakat, amelyek az én aalapszakom tárgyai között nem szerepeltek. Emiatt "csúszok" 2 félévet. Így összesen a 6 félév helyett 8 félév alatt végzem el a szakot. A mesterképzés, amire jelentkezni szeretnék 4 félévből áll. Azt szeretném kérdezni, hogy ez még belefér-e a 12 államilag finanszírozott félévbe? A választ előre is köszönöm, sokat segítene! Tisztelettel: Eve

Tisztelt Cím!

Jogász hallgatóként már eltöltöttem 6 államilag finanszírozott félévet a felsőoktatásban. A kérdésem az lenne, hogy ha jövőre beadnám a jelentkezésemet kommunikáció és médiatudomány szakra (alapképzés, BA) amelynek a képzési ideje 6+2 félév, hány államilag finanszírozott félévet tölthetnék még el ezen a képzésen?

Verdesné Erika
Debrecen

Tisztelt Szerkesztők!

2007-ben államvizsgáztam, de nyelvvizsga hiányában nem kaptam kézhez a diplomámat. Most új helyen kezdenék dolgozni, de azt mondják, jeleneg csak már végzettet vagy utólsó éves egyetemistát lehet alkalmazni jogszerűen. Eddig úgy tudtam, ha az államvizsga megvan az már "végzett"-nek számít. De azt mondták a leendő munkahelyemen, hogy nem. Tényleg?

Köszönettel:
Orsi

Tisztelt szerkesztők!

Egy kérdéssel szeretnék fordulni Önökhöz. Egy felsőfokú képzésre szeretnék jelentkezni a 2010/2011-es tanévre egy felsőoktatási intézménybe.Azt olvastam valahol hogy 22 éves korig ingyenes a szakképzés.Azt is olvastam, hogy aki betölti a 22-ik életévet az abban az évben kezdheti el utoljára térítés mentesen a képzést, kivétel abban az esetben ha az illető évvesztes volt vagy az adott szakképzés évfolyam száma 2 éves vagy annál több. Nekem van egy technikusi végzettségem nappalin és ezután szeretnék felsőfokú szakképesítést, de a szakképzés első évében töltöm be a 22-ik életévemet, ez a képzés is 2 éves lenne.Azt szeretném tehát kérdezni hogy ingyenesen járhatok e a képzésre ha az első éveben töltöm be a 22-t. Köszönöm. Richi

Tisztelt Szerkesztők!

2007ben felvételt nyertem egy két éves okj-s szakra, idén fejeztem volna be, de sajnos egy tantárgyat nem sikerült teljesítenem. 2009 szeptemberében felvételt nyertem egy alapszakos képzésre. A kérdésem az lenne, hogy az két éves okj-s tanulmányaimat hogyan tudom folytatni? A tantárgy amit nem tudtam megcsinálni csak a második féléveben indul. Ebben az esetben passziválnom kell egy félévet, és majd a második félévben fel venni a tantárgyat. Egyszerre lehet két intézménynek a tanulója? (Bár mind a két szak a Nyugat- Magyarországi Egyetemhez tartozik, csak az egyik Szombathelyen, a másik pedig Győrben) Abban az esetben, ha jövőre feltudom venni az elmaradt tantárgyamat, akkor párhuzamosan tanulok majd két helyen?

A segítséget előre is köszönöm!

Üdvözlöm!
Több helyen olvastam, hogy idén lehetett utoljára pontduplázással bekerülni a felsőoktatásba. A kérdésem az lenne, hogy ez igaz? Mert negyedikes tanulóként jó lenne tudni, mert ez rengeteg mindent befolyásolhat.

Tisztelt Szerkesztők!

Már írtam ugyan Önöknek, de nem kaptam választ. Remélem mondhatom, hogy csak egyelőre.

Tehát, a kérdésem a következő: 2010 júniusában fogok diplomázni alapszakon (BA). A diploma megszerzése után egy másik szakra is szeretnék jelentkezni szintén alapszakon. A mostani képzést költségtérítéses finanszírozási formában végzem. Tudni szeretném, hogy a jövőben (az első diploma megszerzése után) a jelenleg hatályos felsőoktatási törvény szerint van-e lehetőségem arra, hogy a következő 3 évet államilag finanszírozott képzésben végezzem annak ellenére, hogy az már a második diplomám lenne? (Megerősítésül: a mostani szakom finanszírozási formája önköltséges!!!)

Köszönettel
Piroska

Tisztelt "elgloton"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 65. §-ának (1) bekezdése értelmében a felsőoktatási intézmény rektora - a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával - Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel avatja doktorrá azt, akinek a középiskolában és a felsőoktatási intézményben, valamint a doktori képzésben folytatott tanulmányai során a teljesítményét mindig a legmagasabbra értékelték, feltéve továbbá, hogy a doktori fokozatszerzési eljárás során is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A kitüntetéses doktorrá avatás részletes feltételeit a Kormány állapítja meg.

A kitüntetéses doktorrá avatás részletes feltételeiről a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet az alábbiak szerint rendelkezik:
„26. § (1) Kitüntetéssel avatható doktorrá az a személy, akinek
a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 28-29. §-ai alapján végzett tanulmányai során a 9. évfolyamtól kezdődően az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeiről kapott bizonyítványában, továbbá az érettségi bizonyítványában minden jegye jeles (5), szorgalmának értékelése pedig példás (5);
b) az osztott képzésben alap- és mesterszakon vagy az egységes, osztatlan képzésben végzett tanulmányai során letett valamennyi kötelező vizsgája jeles (5) vagy a felsőoktatási törvény 57. §-a (2) bekezdésének megfelelően az adott értékelési rendszerben jeles (5) eredménynek felel meg;
c) a doktori tanulmányai során letett kötelező vizsgáinak eredménye jeles (5), továbbá a fokozatszerzési eljárás során doktori szigorlatának minősítése summa cum laude, a doktori védésen nyújtott teljesítményét pedig a meghatározott értékelési rendszerben a legmagasabbra értékelték.
(2) Amennyiben a jelölt tanulmányait részben külföldön végezte, az (1) bekezdésben említett követelményeket - a külföldi oklevél által tanúsított végzettségi szint elismerését, illetve a doktori oklevél honosítását követően - a külföldi oktatási intézmény értékelési rendszerének megfelelően kell figyelembe venni.
(3) Főiskolai, illetve egyetemi szintű képzés után megszerzett végzettségi szint esetében az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat a főiskolai, illetve egyetemi szintű képzés eredményeire is érteni kell.
(4) A felsőoktatási intézmény doktori szabályzatában az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározottakhoz képest további szakmai feltételeket is megállapíthat.
27. § (1) Kitüntetéses doktorrá avatáshoz való hozzájárulás érdekében a felsőoktatási intézmény javaslata alapján a miniszter tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek.
(2) Az előterjesztéshez a felsőoktatási intézmény rektora megküldi a miniszternek azon dokumentumok hiteles másolatát, amelyek tanúsítják, hogy a jelölt megfelel a 26. §-ban meghatározott feltételeknek.
(3) A kitüntetéses doktorok avatásukkor a Magyar Köztársaság címerével ellátott, 8 g súlyú 14 karátos aranygyűrűt kapnak kitüntetésként.
(4) A kitüntetéses avatással kapcsolatos kiadások fedezetéről a javaslatot tevő felsőoktatási intézmény gondoskodik.”

A leírtakon túl, a felsőoktatási intézmény szabályzatában rendelkezhet a kitüntetéses oklevélről, a feltételeket az intézmény maga határozza meg, ezért bővebb információért kérem, szíveskedjen a felsőoktatási intézményhez fordulni.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt "Cukahara"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) 2. §-ának (1) bekezdése szerint a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az előírt nyelvvizsga letétele. A 62. (3) bekezdése értelmében az oklevelet, illetve a bizonyítványt a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett.

A fent ismertetett jogszabály alapján megállapítható, hogy az Ön oklevele időkorlátozás nélkül kiadandó, ha az adott szakra előírt nyelvvizsga követelménynek eleget tesz.

Az Ftv. 62. §-ának (7) bekezdése az igazolásról az alábbiak szerint rendelkezik: az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudták bemutatni és ilyen esetben a felsőoktatási intézmény igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét. A kiadott igazolásokról központi nyilvántartást kell vezetni.

A fent hivatkozott jogszabály alapján az oklevél kiadására kizárólag akkor jogosult a felsőoktatási intézmény, ha a hallgató sikeres záróvizsgát tesz, valamint az adott szakra előírt nyelvvizsga követelménynek eleget tesz. Az intézmény az oklevelét a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül köteles a hallgatónak kiadni, azonban felsőfokú végzettséget és szakképzettséget csak az oklevél tanúsít, illetve azt a hallgató csak az oklevél kibocsátásakor szerez

Mesterképzésre való jelentkezés esetén alapképzésben szerzett oklevél szükséges, igazolás nem elegendő mesterképzésre történő felvételhez.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt "marcellveno"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) 55. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy „egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A részidős képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghosszabbítható. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is.”

Az Ftv. hivatkozott rendelkezése szerint, összesen tizenkét támogatott félévvel rendelkezik a hallgató, mely időbe a felsőfokú szakképzés ideje is beletartozik. A tizenkét félév felsőfokú szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben használható fel. Az egyetemre történő felvételekor le kell, illetve kellet vonni az államilag finanszírozott, felsőfokú szakképzésben eltöltött időt és az így hátralévő időtartamig jogosult államilag támogatott képzésben részt venni. A hátralévő időt Ön mesterképzésben (egyetemi szintű képzésben), valamint alapképzésben használhatja fel.

Végül tájékoztatom Önt, hogy az Ftv. 55. §-ának (4) bekezdése szerint az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt Gál Ágnes!

A felsőoktatásról szóló Ftv. 2006. X. 27-től hatályos 55. §-ának (1) bekezdése szerint ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy az 59. § (4) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel nem teljesítése esetén, illetve egyéb okból tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére - ilyen irányú kérelem esetén - a felsőoktatási intézményben költségtérítéses formában tanulmányokat folytató kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató léphet. Ha a felsőoktatási intézményben államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. E bekezdésben foglalt feltételek alapján az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók száma a tanévben a felsőoktatási intézmény államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjed.

Az Ftv. kimondja, hogy a fenti, 2006. X. 27-től hatályos rendelkezéseket a 2007. szeptemberben tanulmányaikat az első évfolyamon megkezdő hallgatók tekintetében, majd ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

Kérdésére a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet ad válasz. A Korm. rendelet 29. §-ának (1) bekezdése szerint a felsőoktatási törvény 55. §-ának (1) bekezdése és 59. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerinti döntést az államilag támogatott, illetve költségtérítéses képzési forma közötti átsorolásról a tanév végén a képzési időszak lezárását követően, de legkésőbb a következő képzési időszak kezdetét megelőző 30 nappal kell meghozni.

Bővebb információért kérem, szíveskedjen az intézményhez fordulni.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt "parlando"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 158. §-ának (4) bekezdése értelmében: „Ahol jogszabály főiskolai szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon alapfokozatot és szakképzettséget is érteni kell.” A főiskolai szintű végzettséggel rendelkező közalkalmazottat pedig a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 61. §-a (1) bekezdésének f) pontja értelmében az „F” fizetési osztályba kell besorolni.
Szükséges azonban megjegyezni azt is, hogy a néprajz BA végzettség és szakképzettség a közoktatásban pedagógus-munkakör betöltésére nem jogosít, ehhez ugyanis a tanári mesterképzési szakot (MA) kell elvégezni az alapképzés (BA) után (az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 2. számú melléklet II/3. pont és 4. számú melléklet).

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt " g.bogi"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) 55. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy „egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási időbe be kell számítania megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A részidős képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghosszabbítható. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is.”

Az Ftv. hivatkozott rendelkezése szerint összesen tizenkét támogatott félévvel rendelkezik a hallgató, mely időbe a felsőfokú szakképzés ideje is beletartozik. A levelében foglaltak szerint Ön már végbizonyítványt, illetve oklevelet szerzett alapképzésben, így felsőfokú szakképzésben vagy mesterképzésben folytathat tanulmányokat államilag támogatott képzésben, azzal, hogy a tizenkét támogatott félévből le kell vonni az államilag támogatott képzésben eltöltött időt, és a még hátralévő időtartamban jogosult államilag támogatott képzésben részt venni.

A második közismereti-szakon való költségtérítése alóli mentesülés kifutó rendszerben, már csak a 2006. december 31-én hallgatói jogviszonyban álló hallgatókra alkalmazandó.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt "kerdes23"!

Kérdéseire teljes körű válasz a többször módosított, jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény), a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban rendelet), valamint az ebben a tárgyban hozott intézményi, helyi szabályozás (továbbiakban szabályzat) alapján kapható.

A törvény 55. § (2) alapján általában igaz, hogy egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben. Egyéb helyen a szabályozás ezt szűkíti, illetve bővíti is. Kérdéseivel kapcsolatosan különösen a törvény alábbi bekezdéseit ajánlom figyelmébe:
 „55. § (1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy az 59. § (4) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel nem teljesítése esetén, illetve egyéb okból tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére - ilyen irányú kérelem esetén - a felsőoktatási intézményben költségtérítéses formában tanulmányokat folytató kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató léphet. Ha a felsőoktatási intézményben államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. E bekezdésben foglalt feltételek alapján az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók száma a tanévben a felsőoktatási intézmény államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjed.

(2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is.... A támogatási időbe be kell számítania a megkezdett államilag támogatott félévet is ...

(3) Ha a hallgató kimerítette a - (2) bekezdésben meghatározottak szerint - rendelkezésére álló támogatási időt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban.

(4) Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja.”.

A rendelet a félévek számításáról pl. az alábbiakat rögzíti:

- A 3. § (1) szerint: „Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és  ...

e) bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alapján, az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban.

(2) A felsőoktatási törvény 55. §-ának (2) és (4) bekezdése szerint minősül államilag támogatott képzésben részt vevőnek a 2006/2007-es tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített személy.

Az Ön által megadott adatok nem elegendőek arra, hogy pontos választ lehessen Önnek adni. Amikor költségtérítési díj befizetésére kötelezték Önt, akkor gondolom ennek okát, jogszabályi alapját is közölték.

Attól függetlenül, hogy Önnek eddig 10 vagy 11 támogatott féléve volt, a rendelet 3. § (2) és a törvény 55. § (4) alapján feltehetően a BSc képzésre rendelkezésre álló képzési idő + két félévet minden bizonnyal kimerítette, így támogatással már nem számolhat, de a fenti jogszabályhelyeket is felhasználva ezt felsőoktatási intézménye tanulmányi osztályán minden bizonnyal tisztázni tudják.

Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály

Tisztelt Szerkesztők!
Feljesztőpedagógusként dolgozom. Végzettségemet szakvizsga keretében szereztem: "Egyéni Bánásmódot Igénylő Gyermekek Fejlesztőpedagógiája". Alapdiplomám : szociálpedagógia. Az alábbi törvény értelemzésében szeretnék segítséget kérni:

Kt. 128.§-ának (21) bekezdésében meghatározott rendelkezések lehetővé teszik, hogy a 2012/13. nevelési év végéig fejlesztőpedagógusként alkalmazható az is, aki pedagógus-továbbképzés keretében sajátította el a szükséges ismereteket.

Ezek szerint én nem dolgozhatok 2013 után? El kell végeznem a 4 év gyógyped. szakot? Milyen lehetőségeim vannak? Köszönöm a segítséget!

Tisztelt Szerkesztők!

Másoddiplomás képzésen vettem részt 2006-2009.tanévben a SZTE JGYPK Gyógyp.k. Intézetében, de nyelvvizsga hiányában a diplomám nem vehettem át.Én úgy gondoltam, hogy nem is kell a nyvv., mert a Tanulm. O. tájékozt.-ban a ezzel kapcs.-ban az alábbiak olvashatók: A gyp.-i felső okt. alapképzési szakjainak képesítési köv.-ről szóló, a 77/2002.(IV.13.) Korm. rendelettel mód. 168/2000.(IX.29) Korm rend. szerint főiskolai szintű szakokon egy alapf. C vagy középf. A vagy B típ. nyvv. kell. Újabb oklevél megszerzésére irányuló képzésben az első oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelm. teljesítése a feltétel. A tájékoztató végén azonban az alábbiak olvashatók: A 2006/2007-es tanévben induló szakokon a BA/BSc szakokon egységesen középf. C típ. nyvv. kell. Mivel az első diplomám 1990-ben szereztem és akkor még nem kellett nyvv., úgy gondolom, hogy a tájékoztató első része vonatkozik rám, azaz nem kell nyvv.-t tennem, mert az újabb oklevél megszerzésének nyelvi feltétele az elsőhöz mért. Időközben 41. évem is betöltöttem. Szerintem, a TO. tájékoztatója kissé ellentmondásos. Kérdésem: a tájékoztató mely része vonatkozik rám, azaz kell-e nyvv.-t tennem vagy sem, esetleg kérhetek-e a fentiek alapján mentességet.

Köszönöm a tájékoztatást!

Tisztelt "inydo"!

Az új felsőoktatási törvény eltörölte a határidőt a záróvizsga és a nyelvvizsga letétele között. Ön megkapja oklevelét, amikor a nyelvvizsga-bizonyítványt bemutatja.
 
Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

Tisztelt "Davallia"!

A 2006 szeptemberében és utána tanulmányaikat megkezdett hallgatókra már a felsőoktatási törvény módosításának előírása vonatkozik, így az oklevél megszerzésének nyelvi követelményét teljesíteni kell, az alól felmentés nem adható.
 
Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

Tisztelt "k79tunde"!

Amennyiben Ön rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 45. § (4) bekezdése értelmében:
„(4) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon,
a) ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,
b) 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.”
Az Ön által 1999-ben letett érettségi vizsga középszintű érettségi vizsgának feleltethető meg. Amennyiben emelt szintű érettségi vizsgára „egészíti” ki (szintemelő érettségi vizsga) az idegen nyelvű érettségi vizsgáját (vagy egy idegen nyelvből emelt szinten tesz érettségi vizsgát), a leírtak értelmében van lehetősége nyelvvizsga-bizonyítvánnyal való egyenértékűsítésre.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes