2024. április 14.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Felsőoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 22  23  24  25  26  27  28  29  30  31  32  33  34  35  36  
  
A Szerkesztők üzenete
2009.03.26. 15:24

Tisztelt "Veszlett"!

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 60/B. § (1) bekezdése alapján:
„60/B. § (1) Azoknak a tanulóknak, akik a felnőttoktatásban nem a nappali oktatás munkarendje szerint készülnek fel, a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától kezdődően kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni. Addig az időpontig a tanulók az idegen nyelv vizsgatárgy helyett más vizsgatárgyból vizsgázhatnak.”
A hatályos szabályozás szerint – amennyiben Édesanyja a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában tesz érettségi vizsgát – kell idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez. Korra, illetve egyéb egyedi esetre vonatkozó méltányosság gyakorlására sajnos nincs mód, hiszen a vizsgaszabályzat bekezdése egyértelműen szabályozza az idegen nyelvi érettségi vizsga letételi kötelezettségét a felnőttoktatásban a meghatározott vizsgaidőszaktól.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

mlasz84 üzenete
2009.03.26. 13:46
Köszönöm válaszukat!
Goldfish üzenete
2009.03.25. 19:40
Tisztelt Szerkesztők!

Belső ellenőrként dolgozom egy települési önkormányzat által fenntartott, költségvetési szervek gazdasági ügyeivel foglalkozó gazdasági hivatalban, mely önálló intézmény, fenntartója a polgármesteri hivatal. A polgármesteri hivatalban belső ellenőrzési vezető működik, nekem azonban a gazdasági hivatal vezetője a munkáltatóm.

Rendelkezem érettségivel, pénzügyi-számviteli szakellenőri képesítéssel (OKJ emelt szintű szakképesítés 54343604), és vámkezelő, vámügyintéző végzettséggel (54343304), mely álláspontom szerint az OKJ szerint felsőfokú szakképesítésnek minősül, mert 2001. év előtt kezdtem a képzést, illetve szereztem az oklevelet. Főiskolát, egyetemet nem végeztem.

A 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése szerint belső ellenőrzési tevékenységet az végezhet, aki rendelkezik szakirányú felsőfokú iskolai végzetséggel, VAGY más felsőfokú iskolai végzettséggel és emelett (az "emellett" kitétel a jogszabály szövege alapján nem egyértelmű) a felsorolt képesítések - köztük pénzügyi-számviteli szakellenőri végzettség - valamelyikével. A 11. § (3) bekezdés szerint amennyiben a költségvetési szerv belső ellenőrzési egységgel rendelkezik, a költségvetési szerv vezetője bizonyos feltételek mellett felsőfokú végzettségűeknek felmentést adhat az (1) bekezdésben foglaltak alól.

Kérdésem, hogy a felsorolt végzettségeim mellett elláthatok-e belső ellenőri feladatkört, illetve alkalmazható-e rám a 11. § (3) bekezdés szerinti felmentés lehetősége. Kiemelném, hogy a kérdés eldöntése főleg azért okoz nehézséget, mert igen nehéz elhatárolni a felsőfokú szakképesítés, felsőfokú iskolai végzettség, és felsőfokú végzettség fogalmakat.
jva1982 üzenete
2009.03.25. 19:21
Tisztelt Szerkesztők!

2001-ben felvételiztem a Szegedi Tud. Egyetem programtervező matematikus szakán (a szak kifutó lett, és programozó informatikussá változott). 2007-ben végeztem sikeresen, de nyelvvizsga hiányában oklevelet nem, csak dékáni igazolást kaptam.

Az egyetem tanulmányi oldalán ( http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/oklevelkov/oklevelkov_ptm.xml ) az szerepel, hogy középfokú C típusú nyelvvizsga szükséges, illetve azzal egyenértékű.

Az egyetem dékánhelyettese elzárkózott attól, hogy szakmai nyelvvizsgát tegyek le (például angol informatikai), érettségi szintezőt viszont elfogadna (amit letettem, de 49% lett, ami nem középfokú szint).

A dékán/dékánhelyettes korlátozhatja a nyelvvizsga típusát?
Nem lehetne mégis esetleg egy LexInfo nyelvvizsgát, vagy más szakmai nyelvvizsgát letenni?

Mindenképpen általános középfokú C típusú angol nyelvvizsgát szükséges letennem?
A Szerkesztők üzenete
2009.03.25. 15:49

Tisztelt "cho2"!

A felsőoktatási intézmények terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS), gyermekgondozási díj (GYED), gyermekgondozási segély  (GYES) vagy gyermeknevelési támogatás (GYET) ellátásban részesülő hallgatóinak biztosított kedvezményekről a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló, 2007. augusztus 1-jétől hatályos, azóta többször módosult 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése rendelkezik a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) felhatalmazása alapján.

Ennek értelmében az, aki
1. 2006. december 31-e előtt költségtérítéses képzésben hallgatói jogviszonyt létesített (vagyis egy konkrét szakra, szakképzésre felvételt nyert és arra beiratkozott), valamint
2. e költségtérítéses képzése során a 2007. augusztus 1-jét megelőző valamelyik félév (oktatási időszak) első napján TGYÁS-ban, GYED-ben, GYES-ben vagy GYET-ben részesült és ennek alapján már ténylegesen mentesült a költségtérítés megfizetése alól, továbbá
3. az aktuális, jelenlegi félév (oktatási időszak) első napján is GYES-ben, GYED-ben, stb. részesül,
az az adott költségtérítéses szakon, szakképzésben folytatott tanulmányai idején költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.

2007-től a felsőoktatásba való bejutás segítése váltotta fel a "kismamák" költségtérítéses képzésének támogatását. A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Kormányrendelet 22. § (4)-(5) bekezdése alapján alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és felsőfokú szakképzésben ötven többletpontot kap az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő (a tavaszi rendes felvételi eljáráskor febr. 15., ha ez munkaszüneti napra esik, akkor a következő munkanap) és a felvételi döntés (a tavaszi rendes felvételi eljáráskor 2009-ben júl. 23.) közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van vagy TGYÁS-ban, GYED-ben, GYES-ben vagy GYET-ben részesül. A mesterképzésre és a kiegészítő alapképzésre jelentkezők is kapnak a maximálisan szerezhető 100 ponton belül a felsőoktatási intézmény által meghatározott mértékű, de az előnyben részesítés jogcímén legfeljebb 10 többletpontot. E két utóbbi képzésben a többletteljesítményekért adható, illetve az előnyben részesítés okán adott többletpontok jogcímeit, mértékét és megállapításának rendjét a felsőoktatási intézmények határozzák meg. Az előnyben részesítés kedvezményének igényléséhez a jelentkezési lap „Többletpontok” fejezetében kell nyilatkoznia,  illetve a felvételi tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően a felvételivel kapcsolatos különböző dokumentumok és igazolások benyújtására rendelkezésre álló határidőig (a tavaszi rendes felvételi eljáráskor 2009-ben júl. 9.) igazolnia kell, hogy megfelel az erre jogosító feltételeknek. A jogszabály nem mondja ki azt, hogy a febr. 15. és júl. 23. közötti teljes időtartamban a fenti támogatásokban (GYES, stb.) kell részesülnie, vagyis ennél rövidebb időszak is megfelelő az igazoláshoz. A többletpontokat államilag támogatott és költségtérítéses képzésben is igénybe veheti.

Üdvözlettel
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

A Szerkesztők üzenete
2009.03.25. 15:45

Tisztelt "enikő71"!

Ön már rendelkezik egy német nyelvtanári oklevéllel, így amennyiben tanári mesterszakra kíván jelentkezni, nem kell második tanári szakképesítést választania. A nyelvtanári oklevelének megszerzésekor Ön már tanulta a pedagógiai-pszichológiai tárgyakat, így természetesen azokat sem kell felvennie.

Jelenleg anglisztika alapszakon tanul, szabadon választhat az adott felsőoktatási intézmény által felkínált, az alapszakhoz tartozó kreditekből, modulokból. Ezekről a lehetőségekről a megfelelő intézményi fórumokról kaphat információt.

Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Felsőoktatási Főosztály

A Szerkesztők üzenete
2009.03.25. 15:16

Tisztelt "mlasz84"!

A felsőoktatási törvény minden állampolgár számára lehetővé teszi azt, hogy 12 féléven keresztül tanuljon államilag támogatott képzésben, és különböző szinteken végzettséget és szakképzettséget szerezzen. Ez a szabály vonatkozik természetesen Önre is, ami azt jelenti, hogy a 4 féléves felsőfokú szakképzést követően az alapszakján meghatározott 7 félévig lehet államilag támogatott hallgató.

Amennyiben a tanulmányait az alapszakon nem tudja befejezni a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott 7 félév alatt, további 2 félévig még lehet államilag támogatott hallgató, viszont juttatásokra már ebben a 2 félévben nem lesz jogosult.

Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Felsőoktatási Főosztály

A Szerkesztők üzenete
2009.03.25. 15:04

Tisztelt "rencsillag"!

A tanárképzésre történő jelentkezés speciális feltételeit részletesen ismertettük a Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009 szeptemberében induló képzések – diplomásoknak (http://www.felvi.hu/ft9/alt_tud.ofi?mfa_id=393) című kiadvány 64-72. oldalain. Sajnálatos, ha sem a könyvben, sem az interneten nem olvasta el az ismertetést.

Az Ön által leírt esetben akkor jelentkezhet tanár-angoltanár szakra, ha van 50 kredites, második szakképzettséget megalapozó előtanulmánya, illetve abban az intézményben, azon a karon, ahová jelentkezik, vannak olyan tanári szakképzettségek, amelyekhez nem szükségesek az előtanulmányok. Az Ön által példaként említett Miskolci Egyetemen nincsenek ilyen tanári szakképzettségek, így oda nem jelentkezhetett.

A jelentkezési határidőt követően új jelentkezést beadni nem lehet, ugyanakkor a felsőoktatási intézmények várhatóan fognak pótfelvételi eljárás keretében meghirdetni államilag támogatott mesterképzéseket. Így, ha Önt nem veszik fel azokra a szakokra, ahová a határidőig jelentkezett, és amennyiben talál megfelelő hirdetményt, augusztusban jelentkezhet a fentebb ismertetett szabályok figyelembevételével tanárszakra is.

Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Felsőoktatási Főosztály

A Szerkesztők üzenete
2009.03.25. 14:53

Tisztelt "hzsofi22"!

Kérdésére válaszolva tájékoztatom Önt arról, hogy nincs életkori korlát arra vonatkozóan, hogy meddig lehet valaki nappali tagozatos egyetemi vagy főiskolai hallgató.

Természetesen akkor vehető fel valaki egy adott képzésre, ha arra jelentkezik, megfelel a felvétel feltételeinek és eléri a szakon megállapított ponthatárt.

Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Felsőoktatási Főosztály

A Szerkesztők üzenete
2009.03.25. 14:51

Tisztelt "napleon"!

Annyival egészítem ki az Ön által pontosan leírt szabályt, hogy a rendszeres szociális ösztöndíj pl. a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatóknak alanyi jogon, kötelező módon jár, havi legalább 23.800 Ft összeggel (félévenként 5 hónapon át), de csak akkor, ha a képzés államilag támogatott és nappali munkarendben folyik. A félreértés ebből származhat. A korm. rendelet a BGF-PSZFK Salgótarjáni Intézetére is vonatkozik, ettől függetlenül a Salgótarjáni Intézetben lehet más a Térítési és Juttatási Szabályzat a karihoz képest úgy, hogy a jogszabályokkal természetesen nem lehet ellentétes a szabályozása.

Üdvözlettel
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

A Szerkesztők üzenete
2009.03.25. 11:53

Tisztelt "indigo"!

Leírásából arra következtetek, hogy szociológia mesterszakra jár. Ezen a szakon nem szaknyelvi, hanem általános nyelvi követelmény van. Társadalomtudományi akkreditált nyelvvizsga valóban nincs is.

Amennyiben gazdagági típusú nyelvvizsgát kíván tenni, bármelyik akkreditált vizsgát el kell az intézménynek fogadnia.

Ha valamit nem jól értettem a leírásából, kérem, közvetlenül forduljon hozzám a judit.sarvari@okm.gov.hu címen.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

 

A Szerkesztők üzenete
2009.03.25. 11:51

Tisztelt "vbcsilla"!

Az Ön által is idézett levél szerint azok a hallgatók mentesülhetnek a nyelvi követelmény teljesítése alól, akik a 2003/2004. tanévben első évfolyamon megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik (betöltötték) a 40. életévüket.

Ön a képzés ideje alatt még nem töltötte be 40. életévét, így felmentést nem kaphat.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

A Szerkesztők üzenete
2009.03.25. 11:50

Tisztelt "DEszti"!

Francia alapszakos bölcsész oklevele általános kétnyelvű komplex felsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű lesz. Külön nyelvvizsga-bizonyítványt nem fog kapni, mivel a 137/2008. (VI. 16.) kormányrendelet (14.§ 2. bekezdés) erejénél fogva oklevele egyben nyelvvizsga-bizonyítvány is. Hatósági igazolást kaphat róla az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjában ( www.nyak.hu ).

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

A Szerkesztők üzenete
2009.03.25. 11:45

Tisztelt "Pitypanga"!

A 2003 szeptemberében beiratkozott hallgatókra az vonatkozik, hogy amennyiben a nyelvi követelmény általános nyelvvizsga, úgy annak teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik a szak képzési ideje alatt (a képzési félévek száma) betöltötték 40. életévüket. A záróvizsga időpontja eltérhet a képzési idő végétől, lehet, hogy ez okozza a félreértést.

Második kérdésére válaszolva az 1986-ban tett nyelvi érettségi vizsgának csak akkor lehet nyelvvizsga-értéke, ha nemzetiségi érettségi, kéttannyelvű érettségi, vagy nemzetközi érettségi volt.

Harmadik kérdése az intézmény nyelvi képzési kötelezettségére vonatkozik. Erre válaszolva tájékoztatom, hogy a felvételkor meghirdetett tantervben szereplő képzés nyújtása kötelessége az intézménynek. A nyelvvizsga nem a záróvizsga letételének feltétele, hanem az oklevél megszerzésének, az intézményi szabályzat rendelkezik a képzés nyújtásáról.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

A Szerkesztők üzenete
2009.03.25. 11:43

Tisztelt Gorcsa Erzsébet!

A felsőfokú szakképzések követelményeivel kapcsolatban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium ( www.szmm.gov.hu ) honlapján a Szakképzés/Felnőttképzés menüpontban talál információt, illetve elérhetőséget.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

A Szerkesztők üzenete
2009.03.25. 11:41

Tisztelt "Zoltan79"!

A záróvizsga és a nyelvvizsga letétele között a felsőoktatási törvény nem szab határidőt.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

nhanni üzenete
2009.03.23. 16:50
Tisztelt Szerkesztők!

Én a 2007/2008-as tanévben kezdtem meg felsőoktatási tanulmányaimat államilag támogatott képzésben. Ekkor "elhasználtam" egy félévet, majd megszüntettem hallgatói jogviszonyomat. Aztán a 2008/2009-es tanévben újrakezdtem tanulmányaim egy másik szakon, szintén államilag támogatott képzésben. A mostani felvételi periódusban pedig jelentkeztem ugyanazon egyetem egy másik karánan államilag támogatott képzésére, amit a mostanival párhuzamosan szeretnék majd végezni.
Hallottam róla, hogy ha a felsőoktatási tanulmányaim megkézdése után egy évvel kezdek meg egy párhuzamos képzést, akkor -függetlenül attól, hogy két szakra járok- továbbra is csak egy államilag támogatott félévet használok el félévenként. A kérdésem az volna, hogy esetemben az első megkezdtett, majd abbahagyott képzéstől kell számolni azt az egy évet- azaz rám már nem érvényes a jogszabály- vagy a mostani, 2008/2009-es tanév őszi félévétől?
Válaszukat előre is köszönöm,
üdvözlettel:
Nemesbüki Hanna
ilona713 üzenete
2009.03.23. 06:18
Tisztelt Szerkesztők!
Angol tanári mesterszakra járok a KRE-re, s már rendelkezem főiskolai angol nyelvtanári diplomával. Nem tudom, hogy jól értelmezem-e az OM rendeletét, miszerint nem kell hagyományos szakdolgozatot írnom, csak egy tanítási tapasztalataimat elemző portfóliót kell bemutatnom a mesterképzés zárásaként. További kérdésem, hogy az egyetem megteheti-e, hogy három félévesre és 90 kredtitesre nyújtja az OM előírás szerint kétféléves, 60 kredites képzést?
Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel.
lajka üzenete
2009.03.21. 17:22
Tisztelt Szerkesztők!
A főiskolát 2001. januárjában kezdtem és 2004. januárban ( 37. évesen ) tettem le a záróvizsgát az akkori hatályos jogszabályok alapján, ehhez akkor a nyelvvizsga megléte nem volt feltétel. Nyelvvizsgát azóta sem sikerült megszereznem, de 2007. áprilisában töltöttem be a 40. életévemet. A főiskolai diplomában közgazdász végzettség fog szerepelni, amelyhez nekem egy általános nyelvből ( közép/"C" )szükséges nyelvvizsgát tennem. A kérdésem az lenne, hogy amikor betöltöttem a 40. évemet, akkor mentességre hivatkozva ( 2003.évi XXXVIII tv.) kérhettem volna-e a diploma kiadását a főiskolától?
Válaszukat előre is köszönöm.
rencsillag üzenete
2009.03.18. 19:30
Tisztelt Szerkesztők!
A Nyíregyházi Főiskolán tanulok, anglisztika alapszakos végzős hallgató vagyok. Angoltanári mesterszakra szerettem volna beadni a jelentkezésemet, viszont mivel nem rendelkezem az tanári szakot megalapozó 50 kredites minor képzéssel, ami ehhez szükséges, így csak anglisztika, ill. amerikanisztika képzésre tudtam jelentkezni. Nemrég viszont megtudtam, (persze a jelentkezési határidő lejárta után), hogy mehetnék tanári mesterszakra, maximum 1 félévvel tovább tartana a minor megszerzése miatt. Azt hiszem félreértettem valamit, amikor azt hittem nem jelentkezhetek, mert úgy értelmeztem hogy a minor megszerzése előfeltétele a tanári mesterszakra való jelentkezésnek. Azt szeretném megtudni, hogy akkor most jelentkezhettem volna-e vagy nem, illetve van-e valamilyen lehetőség pótjelentkezésre, mert igazából tanárszakra szeretnék menni mindenképpen, ha lehet. A Miskolci Egyetemre szeretnék jelentkezni egyébként, viszont a jelentkezésemet (amerikanisztikára) máshová adtam be, mert erről akkor még nem tudtam. Lenne még valamilyen megoldás arra, hogy felvételizhessek még valahogyan a 2009/10-es tanévre angoltanári mesterszakra?
Válaszukat előre is köszönöm!
A Szerkesztők üzenete
2009.03.18. 14:41

Tisztelt „raven86”!

Rendészeti Főiskolán rendészeti vezető mesterképzési szakra tud jelentkezni. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakokról az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet rendészeti vezető mesterképzési szakra vonatkozó szabályozás 4. pontja rendelkezik, a mesterképzésbe való felvétel feltételeiről pedig a 11. pont.
http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=638&articleID=227575&ctag=articlelist&iid=1

Az irányadó szabályok az alábbiak:

„4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a büntetés-végrehajtási, a bűnügyi, a gazdaságvédelmi, a határrendészeti, a katasztrófavédelmi, a közlekedésrendészeti, a közrendvédelmi, a pénzügynyomozói és a vámigazgatási, közbiztonsági, állambiztonsági, vámnyomozói főiskolai szintű szakok, valamint a bűnügyi igazgatási és a rendészeti igazgatási alapképzési szakok.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: igazgatásszervezői, igazságügyi igazgatási, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, nemzetközi igazgatási, határrendészeti és védelmi vezetői.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe; továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

„11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: társadalomtudományi ismeretek jogtudományi ismeretek, általános igazgatási ismeretek, szakigazgatási ismeretek, pénzügyi-közgazdasági ismeretek, közszolgálati és munkajogi ismeretek, közgazdasági menedzsment ismeretek, EU ismeretek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.”

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

A Szerkesztők üzenete
2009.03.18. 14:27


Tisztelt „Magyy”!

A leveléből nem derül ki egyértelműen, hogy a 2005. évben automatikusan, illetve átvétellel, vagy új felvételi eljárással került át BSc képzésre, illetve az adott főiskolán, így kérdésére általánosságban adható válasz.

Amennyiben Ön új felvételi eljárás nélkül került át a BSc képzésre, úgy a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése da) pontja irányadó Önre, mely szerint államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket.
 
Ha Ön a hallgatói jogviszony megszüntetésével, új felvételi eljárással létesített jogviszonyt 2005-ben, akkor a hivatkozott kormányrendelet hivatkozott szakaszának db) pontja irányadó, mely alapján államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített, de felvételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre és első alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket.

Az első esetben tehát Öntől a szakra irányadó képzési idő plusz három, illetve kettő féléven át nem szedhető költségtérítés. A második esetben államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül, ha az összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket. Ezen félévek elteltével szedhet csak költségtérítést Öntől az intézmény.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

A Szerkesztők üzenete
2009.03.18. 14:16

Tisztelt „gnagy8”!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 60. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése. Végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot - a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével - teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A tanulmányi és vizsgaszabályzat a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év eltelte után feltételhez kötheti.

A leírta alapján a záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, azután pedig határidő nélkül bármelyik vizsgaidőszakban, azonban az érvényes képzési követelmények szerint tehető le. Az érvényes képzési követelményekről az intézmény tudja Önt tájékoztatni.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

A Szerkesztők üzenete
2009.03.18. 13:45

Tisztelt „laji69”!

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény irányadó rendelkezése az alábbi:

„70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.

(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.”

A részletszabályokat a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) 55. §-ának (2) bekezdése szabályozza, mely szerint egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A támogatási időbe be kell számítania megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is.

Az Ftv. 55. §-ának (4) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja.

A leírtak szerint az Ftv. nem az „első diploma ingyenességéről rendelkezik”, hanem összesen tizenkét támogatott félévet biztosít a hallgatónak az államilag támogatott képzés keretében történő tanulmányok folytatásához.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

A Szerkesztők üzenete
2009.03.18. 13:36

Tisztelt „Timi86”!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) 55. §-ának (2) bekezdése valóban arról rendelkezik, hogy egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is, azonban az Ftv. 161. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az 53-56. §-ban foglaltakat a 2006. szeptember 1-jén induló képzések tekintetében kell alkalmazni.

Ön 2004. szeptemberében kezdte meg tanulmányait, így Önre a fenti rendelkezés nem alkalmazható.

Önre a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése da) pontjában foglalt rendelkezés az irányadó, mely szerint államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értékét.

A kormányrendelet szerint Ön az adott szakra irányadó  képzési idő plusz kettő, illetve három féléven át minősül államilag támogatott hallgatónak, csak ezen időtartam eltelte után szedhet az intézmény Öntől költségtérítést.
 
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Eila üzenete
2009.03.17. 12:15
Tisztelt Szerkesztők!

Jelenleg a Budapesti Gazdasági Főiskola turizmus-vendéglátás (angol nyelven) szakán vagyok másod éves (4. félévben). Idén jelentkeztem a Budapesti Gazdasági Főiskola kereskedelem és marketing szakára. A törvény értelmében 12 államilag támogatott félév áll rendelkezésünkre, és mivel nem a 3. félévben kezdtem el a második szakot, így külön államilag támogatott félévnek számít. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben, ha ugyanazon a főiskolán (alapszakon) szeretnék második diplomát is szerezni valóban 12 félév áll-e rendelkezésemre, vagy 9. Abban az esetben, ha csak 9, szeretném megkérdezni, hogy mely törvény vonatkozik erre.
Köszönöm segítségüket!
Zsófici üzenete
2009.03.16. 18:27
Tisztelt Szerkesztők!
Azért fordulok Önökhöz, mert szeretnék érdeklődni, hogy vonatkozik-e törvény a munkaszüneti napon való oktatásra?-ugyanis május 1-én van terep gyakorlatom, ami a félév elfogadásának feltétele.
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel:Zsófi
Rozsomák üzenete
2009.03.16. 12:57
Tisztelt Szerkesztők!

Melyik törvény vonatkozik arra a rendeletre, miszerint a 18. életévét betöltött hallgató gyógypedagógiai vizsgálatára csak igazságügyi szakértő jogosult?
Köszönettel:
Rozina
Timi86 üzenete
2009.03.15. 18:03
Tisztelt Szerkesztők!

Már korábban írtam Önöknek, de nem érkezett válasz. 2004/2005-ben kezdtem meg főiskolai tanulmányaimat nappali tagozaton, államilag finanszírozott képzésben. Az iskola eredetileg 7 féléves, nekem nem sikerült ennyi idő alatt teljesítenem, jelenleg a 10. utolsó félévemet töltöm. Az iskola, arra hivatkozva, hogy képzési időn túl vagyok, tandíjkötelezettséget állapított meg részemre. A jelenlegi felsőoktatási törvény szerint 12 félév finanszírozható.A kérdésem az lenne, hogy jogosan állapították-e meg a tandíjkötelezettséget?

Köszönettel: Timi86

A Szerkesztők üzenete
2009.03.11. 15:50

Tisztelt "Elvira"!

A levelében foglaltak szerint Ön a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán igazságügyi ügyintéző szakon szerezett oklevelet. Az igazgatási ügyintéző szakon kiadott oklevél felsőfokú (főiskolai szintű) végzettséget és szakképzettséget tanúsít, így oklevelével olyan munkakört tud betölteni, amely felsőfokú végzettséget és szakképzettséget ír elő alkalmazási feltételként.

Amennyiben olyan munkakört tölt be, mely középfokú végzettséget ír elő alkalmazásként, akkor az erre a munkakörre irányadó bért fizeti ki Önnek a munkáltató, függetlenül attól, hogy főiskolai szintű oklevéllel rendelkezik. Az adott munkakör, illetve a munkakörben való alkalmazás feltételei döntik el, hogy milyen bért kap Önt.

Az igazságügyi ügyintéző szak a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendeletben valóban a földügyi és térképészeti igazgatási feladatkör alá van az I. besorolási osztályba sorolva. Ugyanakkor a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 26. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a köztisztviselő I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett.

A leírtak szerint, valószínűsíthetően nem azért nem kapja meg a „felsőfokú bért”, mert az igazságügyi ügyintéző szak a földügyi és térképészeti igazgatási feladatkör alá van besorolva, hiszen akkor sorolható a köztisztviselő az I. besorolási osztályba, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett. Valószínűsíthetően jelenlegi feladatköre betöltésére nem felsőfokú iskolai végzettség lett előírva, és ezért nem kapja meg a felsőfokú végzettségi szintnek megfelelő illetményt.

A besorolásával, munkakörével (munkakörökkel), munkaköre betöltéséhez szükséges feltételekkel kapcsolatban a közigazgatási szerv tud bővebb felvilágosítást adni, ezért kérem, szíveskedjen kérdéseivel ahhoz fordulni.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

  
 22  23  24  25  26  27  28  29  30  31  32  33  34  35  36  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok