2022. december 2.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Felsőoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  
  
smisi04 üzenete
2010.04.15. 17:33
Tisztelt Miniszter Úr! Harminc napja tettem fel kellő tisztelettel Önnek közérdekű kérdésemet: mi történik a "Kutatóegyetem" pályázat eredményhirdetésével? Amit Ön egyszeri halasztás után március 11-re ígért. Kérdésemet még kétszer megismételtem. Elvártam volna, hogy legalább egy harmadtitkár reagál kérdésemre, és valamiféle válaszra méltat. De többször nem zavarom. Csomagoljon nyugodtan és távozzon békében. Tisztelettel dr.Sajgó Mihály Professor Emeritus, az MTA doktora.
almacsutka üzenete
2010.04.15. 15:30
Kedves Fórumozók!

Amennyiben van köztetek, olyan, aki végzős középiskolés és/de legalább elmúlt már 18 éves, ahhoz lenne pár kérdésem, nagyon FONTOS, aki tud segíteni legyen olyan szíves írjon erre a címre: naomipapp@citromail.hu
krisztike üzenete
2010.04.14. 20:43
Tisztelt Veres Pál!

Köszönöm szépen a válaszát

Tisztelettel Pataki Krisztina
A Szerkesztők üzenete
2010.04.14. 16:13
Tisztelt Pataki Krisztina!

Belső tanulmányi ügyekben csak az oktatási intézményben születhet döntés. A minisztériumnak nincs jogosítványa, hogy az Ön által felvetett kérdésben felülbírálja az intézmény döntését.
Kérésével és indokaival tehát az oktatási intézmény vezetőjét kell megkeresnie.

Üdvözlettel:
Dr. Veres Pál PhD
szakmai tanácsadó
Felsőoktatási Főosztály
 

 

A Szerkesztők üzenete
2010.04.14. 16:11
Tisztelt "erikaerika49"!

A felsőfokú szakképzésben a nyelvvizsgára vonatkozó követelményeket a szakmai vizsgakövetelmények (SZVK) tartalmazzák. Amennyiben a jogszabályként közzétett SZVK a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként határozza meg a nyelvvizsga letételét, akkor nyelvvizsga hiányában nem lehet szakmai vizsgát tenni. A vizsgára bocsátásról tehát nem az igazgató, vagy más személy (pl. a vizsgaelnök) dönt, hanem az jogszabályból következik. Aki a szakmai vizsgát nem tette (tehette le), a tanulmányok befejezéséről (abszolutórium) igazolást kap a felsőoktatási intézménytől, amit munkavállalási szándék esetén fel lehet használni.

Üdvözlettel:
Dr. Veres Pál PhD
szakmai tanácsadó
Felsőoktatási Főosztály

 

krisztike üzenete
2010.04.13. 15:45
Most már bővebben leírtam szeretnék rá minél hamarabb választ kapni!

Köszönöm
krisztike üzenete
2010.04.13. 15:43
Tisztelt Szerkesztőség!

Azért kéne estire átmennem, mert most töltöm be az idén a huszonnegyedik életévemet, és szeretném nappalin befejezni az iskolát, mivel ez lenne az utolsó évem, még a költségtérítést is kifizetném ami az esti tagozatosoknak járna!

Tisztelettel

Pataki Krisztina

érdeklődnék hogy van e valami megoldás és hogy mit kell tennem ez ügyben!
krisztike üzenete
2010.04.13. 13:51
Tisztelt Szerkesztőség!

Azért kéne estire átmennem, mert most töltöm be az idén a huszonnegyedik életévemet, és szeretném nappalin befejezni az iskolát, mivel ez lenne az utolsó évem, még a költségtérítést is kifizetném ami az esti tagozatosoknak járna!

Tisztelettel

Pataki Krisztina

érdeklődnék hogy van e valami megoldás és hogy mit kell tennem ez ügyben!
Előzmény: 2010.04.12. 14:06 : A Szerkesztők
krisztike üzenete
2010.04.12. 14:59
Tisztelt Szerkesztőség!

Azért kéne estire átmennem, mert most töltöm be az idén a huszonnegyedik életévemet, és szeretném nappalin befejezni az iskolát, mivel ez lenne az utolsó évem, még a költségtérítést is kifizetném ami az esti tagozatosoknak járna!

Tisztelettel

Pataki Krisztina

érdeklődnék hogy van e valami megoldás és hogy mit kell tennem ez ügyben!
A Szerkesztők üzenete
2010.04.12. 14:06

Tisztelt Pataki Krisztina!

Igen, láttuk mind az ötször. Kérem, ne küldje el többször a kérdését, egyszer is elég, mert minden kérdésr olvasunk, és mindenre válaszolunk.Türelmét kérjük. Ugyanakkor segítség volna, ha pontosítaná kérdését, pl. hogy miért 'kéne' estire átmennie?

Üdvözlettel,

a szerkesztők

A Szerkesztők üzenete
2010.04.12. 13:44
Tisztelt dr Ottóffy Gábor!

Mint ahogy arra Ön is hivatkozik, a Kjt. 57.§ (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg.

Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körének megállapítását ugyan a Kjt. a végrehajtási rendeletek szabályozási körébe utalja, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról szóló 53/2006 (III.14) Korm. rendelet azonban nem rendelkezik kifejezetten az említett munkakörökről, de véleményünk szerint figyelembe vehető ezen rendelet 1. számú melléklete, mely – a felsőoktatásról szóló törvénnyel összhangban - a besorolás szempontjából sorolja fel a tanári munkaköröket. A felsőoktatásban valójában e tanári munkakörök tekinthetők oktatással kapcsolatos munkaköröknek.

Amennyiben viszont egészségügyi tevékenységet végző közalkalmazottakról van szó, úgy a Kjt. egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról szóló 356/2008. (XII.32) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók, melynek 12.§-a szerint oktatói, nevelői pótszabadságra jogosult:

a) a konduktor,

b) az egészségügyi intézmény szakoktatója és az oktató kórházban részt vevő közalkalmazott, ha oktatói tevékenységét munkaideje felét meghaladó időben végzi, és

c) az ápoltak, gondozottak, tanulók órarend szerinti vagy egyéni oktatását végző közalkalmazott.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
 

 

krisztike üzenete
2010.04.12. 13:31
Tisztelt Szerkesztőség!

Írtam Önöknek egy üzenetet Krisztike néven és szeretnék rá választ kapni ha lehetséges!

Tisztelettel Pataki Krisztina!
krisztike üzenete
2010.04.12. 13:17
Tisztelt szerkesztőség!

Az lenne a kérdésem én egy nappali szakos felsőfokú képzésben veszek részt és a következő évtől át kéne mennem esti tagozatra, de én nagyon szeretném nappali szakos hallgatóként folytatni a tanulmányaimat. mit kell tennem? tisztelettel egy hallgató!
A Szerkesztők üzenete
2010.04.12. 13:12
Tisztelt Varga Virág!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) 46-51. §-ai rendelkeznek a hallgató egyéni jogairól és kötelességeiről. A 46. § (2) bekezdése az alábbiakról szól:
„46. § (2) A hallgató joga, hogy emberi méltóságát tiszteletben tartsák, e körben különösen, hogy
b) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az oktatók munkájáról, a felsőoktatási intézmény, a kollégium működéséről,
c) tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről,
d) javaslattal éljen, kérdést intézzen a felsőoktatási intézmény, illetve a kollégium vezetőihez, oktatóihoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon,
e) véleményezze az oktatói munkát.”

Leveléből nem derült ki konkrétan, hogy milyen probléma merült fel Ön és az intézmény között. Javasoljuk, hogy a probléma megoldása érdekében az intézmény rektorához forduljon. Amennyiben az intézmény valamely döntését, intézkedését vagy mulasztását sérelmesnek találja, úgy az Ftv. 73. §-ában foglaltak szerint hallgatói jogorvoslattal élhet az alábbiak szerint:
„73. § (1) A felsőoktatási intézmény a hallgatóval kapcsolatos döntéseit - e törvényben, kormányrendeletben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetben, valamint ha a hallgató kéri - írásban közli a hallgatóval.
(2) A hallgató a felsőoktatási intézmény döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. A jogorvoslati eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) járhat el.
(3) A jogorvoslati kérelem tárgyában - a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott eljárási rend szerint - a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa létrehozott bizottság jár el (a továbbiakban a felsőoktatási intézmény vezetője és a bizottság együtt: jogorvoslati kérelem elbírálója). A bizottság létszámáról, összetételéről, működéséről a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik, azzal a megkötéssel, hogy a bizottság tagjainak legalább egyharmadát a hallgatói önkormányzat delegálja.
(4) A jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az,
a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta,
b) aki az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója,
c) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.
(5) A jogorvoslati kérelem elbírálója a következő döntéseket hozhatja:
a) a kérelmet elutasítja,
b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja,
c) a döntést megváltoztatja,
d) a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja.
(6) A döntést határozatba kell foglalni, és meg kell indokolni. Az eljárás során a határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére, és az eljárás során a hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató, illetve meghatalmazottja ismételt, szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén, akkor a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni. A hallgató, illetve meghatalmazottja észrevételeit írásban is benyújthatja, kérve a személyes meghallgatásának mellőzését.
(7) A hallgató a jogorvoslati kérelem elbírálója által hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el.
(8) A felsőoktatási intézmény döntése jogerős, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, vagy a kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte.
(9) E rendelkezések alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: jogszabályban, valamint az intézményi dokumentumokban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg.
(10) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

 

A Szerkesztők üzenete
2010.04.12. 13:09
Tisztelt "komediaszak"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) 158. §-a rendelkezik a régi képzési szerkezetről az új képzési szerkezetre történő átállásról az alábbiak szerint:
„158. § (2) Azok a hallgatók, akik a felsőoktatásban a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt a felsőoktatási intézmények által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek. A hallgatók részére biztosított tanulmányi időt, a tanulmányok megszakítását és szüneteltetését a hallgatói jogviszonyuk létesítésekor érvényes rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni. E rendelkezésektől a felsőoktatási intézmény 2015. szeptember 1-jétől eltérhet.
(3) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, de tanulmányaikat - az e törvény 154. §-ának (4) bekezdése alapján a tanulmányi és vizsgarendben meghatározott átmeneti rendelkezések figyelembevételével - az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint nem fejezik be, a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje szerint e törvény rendelkezései alapján folytathatják tanulmányaikat."

A hivatkozott törvény értelmében a felsőoktatási intézmény köteles a tanulmányok befejezésének lehetőségét biztosítani azon hallgatók esetében is, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg. A hallgatók részére biztosított tanulmányi időt, a tanulmányok megszakítását és szüneteltetését a hallgatói jogviszonyuk létesítésekor érvényes rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni az intézménynek. A tanulmányok befejezésével kapcsolatos részletszabályokat a felsőoktatási intézmény szabályzata tartalmazza, kérem, szíveskedjen áttanulmányozni a szabályzatot. Amennyiben az intézmény valamely döntését, intézkedését vagy mulasztását sérelmesnek találja, úgy az Ftv. 73. §-ában foglaltak szerint hallgatói jogorvoslattal élhet az alábbiak szerint:
„73. § (1) A felsőoktatási intézmény a hallgatóval kapcsolatos döntéseit - e törvényben, kormányrendeletben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetben, valamint ha a hallgató kéri - írásban közli a hallgatóval.
(2) A hallgató a felsőoktatási intézmény döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. A jogorvoslati eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) járhat el.
(3) A jogorvoslati kérelem tárgyában - a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott eljárási rend szerint - a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa létrehozott bizottság jár el (a továbbiakban a felsőoktatási intézmény vezetője és a bizottság együtt: jogorvoslati kérelem elbírálója). A bizottság létszámáról, összetételéről, működéséről a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik, azzal a megkötéssel, hogy a bizottság tagjainak legalább egyharmadát a hallgatói önkormányzat delegálja.
(4) A jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az,
a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta,
b) aki az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója,
c) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.
(5) A jogorvoslati kérelem elbírálója a következő döntéseket hozhatja:
a) a kérelmet elutasítja,
b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja,
c) a döntést megváltoztatja,
d) a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja.
(6) A döntést határozatba kell foglalni, és meg kell indokolni. Az eljárás során a határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére, és az eljárás során a hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató, illetve meghatalmazottja ismételt, szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén, akkor a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni. A hallgató, illetve meghatalmazottja észrevételeit írásban is benyújthatja, kérve a személyes meghallgatásának mellőzését.
(7) A hallgató a jogorvoslati kérelem elbírálója által hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el.
(8) A felsőoktatási intézmény döntése jogerős, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, vagy a kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte.
(9) E rendelkezések alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: jogszabályban, valamint az intézményi dokumentumokban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg.
(10) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

 

A Szerkesztők üzenete
2010.04.12. 13:05
Tisztelt "matula"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) 32. §-ának (5) bekezdése szerint az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. Az alapképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: szakmai gyakorlat) kell szervezni. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet - szakmai gyakorlat esetén legalább kettőszáztíz kreditet - kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.

Szakmai véleményünk szerint a felsőoktatási intézmény a képzési időre határozza meg a költségtérítés összegét. Az Ftv. 147. §.ának 19. pontja szerint képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő. Tekintettel arra, hogy a szakmai gyakorlat teljesítése, valamint a szakdolgozat újabb képzési időt, aktív félévet igényel, valamint a képzési és kimeneti követelmény a szakdolgozathoz, valamint a szakmai gyakorlathoz kreditértékeket rendel, véleményünk szerint az intézmény a teljes költségtérítés összegének befizetését előírhatja.

A szakmai gyakorlat teljesítésére, és a szakdolgozat leadására vonatkozó kérdéseket, valamint a fizetendő költségtérítés összegére az intézményi szabályzatban foglaltak az irányadók. Kérem, szíveskedjen az intézményi szabályzatot áttekinteni.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

 

krisztike üzenete
2010.04.12. 10:42
Tisztelt szerkesztőség!

Az lenne a kérdésem én egy nappali szakos felsőfokú képzésben veszek részt és a következő évtől át kéne mennem esti tagozatra, de én nagyon szeretném nappali szakos hallgatóként folytatni a tanulmányaimat. mit kell tennem? tisztelettel egy hallgató!
krisztike üzenete
2010.04.11. 21:22
Tisztelt szerkesztőség!

Az lenne a kérdésem én egy nappali szakos felsőfokú képzésben veszek részt és a következő évtől át kéne mennem esti tagozatra, de én nagyon szeretném nappali szakos hallgatóként folytatni a tanulmányaimat. mit kell tennem? tisztelettel egy hallgató!
erikaerika49 üzenete
2010.04.10. 18:05
Kérdés: Történhet-e olyan egy felsőfokú OKJ. oklevelet adó oktatási intézményben, hogy az intézmény vezetője nem engedi a nyelvvizsgával nem rendelkező végzős hallgatókat államvizsgázni. Jelen esetben csak a záróvizsgát engedi letenni. Azt mondja: augusztus- szakdoga leadás, október - államvizsga, természetesen abban az esetben ha van nyelvvizsga.
Ez jó nagy szívás, mivel a képzés tartalmaz gyarkorlati képzést is, igy októberben jó hosszú kihagyás után kell gyakszi vizsgát is tenni. Jelen esetben alapfokú nyelvvizsga kellene az oklevélhez.
Azt természetesnek tartjuk, hogy oklevél addíg nincs a kézben amíg nincs nyelvvizsga, de ez durva, hogy vizsgázni sem lehet.
Ha ez valóban megtörténhet, akkor milyen az ember státusza, pld. elhelyezkedhet-e, vagy pályakezdő munkanélküliként regisztrálhat-e. Ez ugye 4 hónap.
Hennni üzenete
2010.04.10. 13:59
Tisztelt Szerkesztőség!

Én első éves vagyok egy felsőoktatási intézményben és most ún. minor szakot kell felvennem. Az anglisztikát szeretném felvenni, azonban ehhez emelt szintű angol érettségire lenne szükségem. Az lenne a kérdésem, hogy van e valami mód arra, hogy ezt szeptemberig megcsináljam?

(3) Pótló vizsgát, ha a vizsgaszervezés megoldható, a folyamatban lévő érettségi vizsga vizsgaidőszakában vagy azt követő másik vizsgaidőszakban, javítóvizsgát csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban lehet tenni.
Azt szeretném tudni, hogy ez az én esetemben lehetséges e?( Mármint a pótlóvizsgára vonatkozó rész?)

Tisztelettel és köszönettel: Hennni
krisztike üzenete
2010.04.09. 20:08
Tisztelt szerkesztőség!

Az lenne a kérdésem én egy nappali szakos felsőfokú képzésben veszek részt és a következő évtől át kéne mennem esti tagozatra, de én nagyon szeretném nappali szakos hallgatóként folytatni a tanulmányaimat. mit kell tennem? tisztelettel egy hallgató!
epitesz87 üzenete
2010.04.09. 19:23
Segítséget szeretnék kérni!
Előlre láthatólag hamarosan gyermekem születik, jelenleg felsőoktatásban tanulok nappali tagozaton, ha megszületik a gyermek levelező tagozatra át kell mennem, ami költségtérítéses.Milyen kedvezmények illetnek meg, mire leszek jogosult,tandíj kedvezményt vagy mentességet kérhetek-e?
Köszönettel
epitesz87 üzenete
2010.04.09. 18:34
Segítséget szeretnék kérni!
Előlre láthatólag hamarosan gyermekem születik, jelenleg felsőoktatásban tanulok nappali tagozaton, ha megszületik a gyermek levelező tagozatra át kell mennem, ami költségtérítéses.Milyen kedvezmények illetnek meg, mire leszek jogosult,tandíj kedvezményt vagy mentességet kérhetek-e?
Köszönettel
krisztike üzenete
2010.04.09. 16:47
Tisztelt Hozzáértő!

Az lenne a kérdésem én egy nappali szakos felsőfokú képzésben veszek részt és a következő évtől át kéne mennem esti tagozatra, de én nagyon szeretném nappali szakos hallgatóként folytatni a tanulmányaimat. mit kell tennem? tisztelettel egy hallgató!
Krisztina1 üzenete
2010.04.09. 15:57
Tisztelt Szerkesztőség!

2004. évben kezdtem el tanulmányaimat a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karon. ( főiskola - levelező )
2008. év májusában sikeres záróvizsgát tettem. 2008. januárban a képzési idő alatt betöltöttem a 40. életévemet. Érdeklődnék, hogy jár-e nekem a nyelvvizsga mentesség.
A Szerkesztők üzenete
2010.04.08. 15:24
Tisztelt "czita"!

Tájékoztatom, hogy kérdésére a jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) alapján lehet választ kapni.

A 2009. évi CXXXVIII. törvény decemberben módosította a törvény ezzel kapcsolatos rendelkezését, így az 55. (2) bekezdése a 2010 szeptemberétől az első évfolyamon államilag támogatott képzés keretében tanulmányokat kezdőkre már az alábbiak szerint vonatkozik:

„Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy azonos képzési ciklusban államilag támogatott képzésben kizárólag az 56. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén folytathatók tanulmányok”.

A fentiek szerint tehát azonos képzési cikluson belül (pl. a mesterképzés keretében) az első képzés 3. félévéig megkezdett második tanulmány lehet államilag támogatott, s ebben az esetben egy támogatott félévnek számít, egyébként a párhuzamosan vagy később folytatott képzés csak költségtérítéses lehet!

Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály

 

A Szerkesztők üzenete
2010.04.08. 15:19
Tisztelt "Csil"!

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény rendelkezései szerint, a szakképzéssel, valamint a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá az OKJ gondozása − az oktatási és kulturális miniszter ágazatához tartozó szakképesítések kivételével − átkerült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe.
Az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése szerint az oktatási és kulturális miniszter ellátja az Országos Képzési Jegyzékben ágazatához tartozó szakképesítések tekintetében a szakképesítésért felelős miniszteri feladatokat, amelyek a két miniszter közötti megállapodás alapján az oktatás és művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportok.
Fentiek alapján kérdésében tehát nem az Oktatási és Kulturális Minisztérium az illetékes, így javasoljuk, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Felnőttképzési és Szakképzési Főosztályát keresse meg.

Üdvözlettel,
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.04.08. 15:16
Tisztelt "spiritgirl"!

Nincs tudomásunk arról, hogy bármely egyetem „visszaminősítése” napirenden lenne.

Ettől függetlenül, egyetemi szintű képzés folyt egyetemen és főiskolán is, és főiskolai képzés is folyt egyetemen. A képzés szintje nem attól függött, hogy hogyan hívták/hívják az adott intézményt.

Amennyiben Ön egyetemi szintű képzésben vett részt, és megfelel az oklevél kiadása feltételeinek, természetesen egyetemi szintű oklevelet fog kapni.

Üdvözlettel,
dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó

 

A Szerkesztők üzenete
2010.04.08. 15:15
Tisztelt "koczka82"!

Amennyiben megszerzi az oklevelét az ELTE német bölcsész (egyetemi szintű) szakján, Önnek lehetősége van arra, hogy jelentkezzen bármelyik felsőoktatási intézmény tanári mesterszakjára, német- és nemzetiségi némettanár szakképzettségre. A mesterképzéseket tartalmazó felvételi tájékozatóban, illetve a www.felvi.hu oldalon nézheti majd meg, hogy melyik intézmény hirdet ilyen képzést. A mesterképzéseken az intézmények által meghatározott feltételeket kell teljesíteni, illetve általában felvételi vizsgát kell tenni. Amennyiben felveszik, kérheti a már megszerzett kreditjeinek a beszámítását.

A bölcsész végzettségével nem alkalmazhatják tanárként közoktatási intézményben.

Üdvözlettel,
dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó

 

A Szerkesztők üzenete
2010.04.08. 14:40
Tisztelt "nyelvvizsga"!

A felsőoktatási törvény az, amely nem szab határidőt a záróvizsga és a nyelvvizsga letétele között, ezért nincs időkorlát.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

 

  
 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok