Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Tisztelt Zsombor Zsófia!
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 62. §-ának (1) bekezdése szerint a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az előírt nyelvvizsga letétele.
A felsőoktatási törvény nem tartalmaz rendelkezést az oklevél visszavonását illetően, oklevél visszavonására csak az oklevelet kiállító intézmény hatáskörében és általa meghatározott módon van lehetőség. Szakmai véleményünk szerint az oklevele kiadásakor kellett volna körültekintőbben eljárni, valószínűsíthető, hogy utólag az intézmény a már kiadott oklevelét nem vonja vissza. A minisztériumnak nincs hatásköre eljárni a kérdésben, hiszen ez tanulmányi- és vizsgaügy, csupán a véleményünket fogalmazhatjuk meg, a végleges döntést az intézménynél kell meghozni.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Tisztelt "Viktória86"!
1. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. 12. § (6) bekezdés c) pontja értelmében az érettségi vizsga jelentkezési lapját az október-novemberi vizsgaidőszak esetében szeptember 5-éig kell benyújtani a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához.
Személyesen vagy postai úton is jelentkezhet majd az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) területileg illetékes regionális igazgatóságánál, valamint lehetőség van arra is, hogy személyesen egy középiskolába nyújtsa be a jelentkezését, (tájékoztatom azonban, hogy a középiskolák nem kötelesek fogadni a velük tanulói jogviszonyban nem álló vizsgázókat.)
Az OH területileg illetékes regionális igazgatóságainak elérhetősége megtalálható a http://www.oh.gov.hu/main.php?folderID=1075&objectID=5004282 oldalon.
A postai út esetében a jelentkezési lap letölthető lesz majd az OH honlapjáról, ezt kell a kitöltés után a szükséges mellékletekkel együtt postán megküldeni az OH területileg illetékes regionális igazgatóságának. (A mellékletek listája a kitöltési útmutatóban szerepel.)
Ha személyesen jelentkezik az érettségi vizsgára, az OH területileg illetékes regionális igazgatóságán fog jelentkezési lapot kapni.
Tájékoztatom továbbá, hogy mivel Ön már rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, és nem áll tanulói jogviszonyban egyetlen középiskolával sem, az érettségi vizsgák vizsgadíj kötelesek.
A 2008. évi október-novemberi vizsgaidőszakban az OH által szervezett érettségi vizsgák esetében az érvényes vizsgadíjak a következők:
- egy vizsgarészből álló vizsgatárgyak esetében 8.000 forint,
- több vizsgarészből álló vizsgatárgyak esetében 12.000 forint,
- az idegen nyelv, informatika és testnevelés vizsgatárgyak esetében 20.000 forint.
Ha személyesen jelentkezik érettségi vizsgára, az OH regionális igazgatóságán fog csekket kapni, ezen kell a vizsgadíjat befizetni valamelyik postahivatalban. Ha postai úton nyújtja be a jelentkezését, a jelentkezési lap kitöltési útmutatójában található számlaszámra kell befizetni a vizsgadíjat.
2. A Felsőoktatási törvény lehetővé teszi azt, hogy a hallgató egyszerre több intézménybe, vagy egy intézményen belül több szakra járjon. Ez a párhuzamos képzés. Arra is lehetőség van, hogy a jelentkező - amennyiben felvételt nyer - mindkét intézményben, illetve szakon államilag támogatott formában tanuljon. Ezt úgy lehet megtenni, ha két különböző felvételi időszakban jelentkezik, és nyer felvételt.
Abban az esetben, ha valaki korábban megkezdett tanulmányait államilag támogatott formában folytatja, illetve párhuzamosan szintén államilag támogatott formában nyer felvételt, akkor:
a) ha legkésőbb az első szakon megkezdett tanulmányai 3. félévében kezdi meg az államilag támogatott párhuzamos képzésben a tanulmányait, akkor a két képzésben folytatott tanulmányok egy féléve csak egy félévnek számít a lehetséges 12 államilag támogatott félévből,
b) ha viszont később dönt úgy, hogy párhuzamos képzésben is tanulni akar, akkor már a két szakon folytatott tanulmánya két félévnek számít (vagyis a 12 félév államilag támogatott idő félévenként nem egy, hanem két félévvel csökken).
A párhuzamos hallgatói jogviszony létesítéséhez nem kell beszerezni az "anyaintézmény" hozzájárulását, általában úgy jön létre, hogy a már hallgatói jogviszonyban álló személy - tanulmányai alatt - valamely felvételi eljárásban máshová felvételt nyer, és ennek eredményeként beiratkozik egy másik egyetemre, főiskolára is.
A Felsőoktatási törvény szerint egy személy - államilag támogatott képzésben - 12 féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat, ez az ún. támogatási idő. Amennyiben a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja.
A 12 félév felhasználására vonatkozó fontosabb szabályok a következők:
- A 12 félévbe beleértendő a felsőfokú szakképzés, alapképzés, egységes, osztatlan képzés és a mesterképzés. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható.
- Speciális esetekben - például azoknál a képzéseknél, ahol a képzési és kimeneti követelmények szerint a képzési idő 10 félévnél hosszabb - a támogatási idő jogszabálynál fogva megnő, illetve a részidős képzéseknél vagy a fogyatékossággal élők esetében a támogatási idő megnövelhető.
- A támogatási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet!
- Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje, vagyis ha valaki egy 6 félévnyi képzési idejű képzésben vesz részt, de azt ténylegesen 6+2=8 félévnél tovább folytatja, a 9. félévtől ebben a képzésben már kizárólag költségtérítéses formában folytathatja tanulmányait.
- Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban korábban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban abszolutóriumot szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben.
Akik a jelentkezést megelőzően folytattak már felsőoktatási tanulmányokat...
- ...és a jelentkezést megelőző képzés államilag támogatott, de a jelentkező még nem szerzett abszolutóriumot, az - amennyiben a támogatási idő felhasználására vonatkozó rendelkezések alapján a támogatási időt még nem használta fel - jelentkezhet államilag támogatott képzésre akár ugyanabban a képzési ciklusban is, azonban ebben az esetben a korábban igénybe vett államilag támogatott félévek levonásával számított ideig lehet az új képzésben államilag támogatott.
- ...és a jelentkezést megelőző képzés államilag támogatott, de a jelentkező már szerzett abszolutóriumot, ugyanabban a képzési ciklusban a jelentkező akkor sem vehet részt újabb államilag támogatott képzésben, ha a támogatási idő felhasználására vonatkozó szabályok alapján az adott képzésre rendelkezésre álló támogatási időt nem használta fel. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy - amennyiben a jelentkezőnek még maradt a támogatási idejéből, azaz a 12 félévből - másik képzési ciklusra jelentkezzen, államilag támogatott képzésre. Tehát abban az esetben például, ha a hallgató abszolutóriumot szerzett valamely államilag támogatott alapképzésen, csak mesterképzésen vagy felsőfokú szakképzésen folytathat tanulmányokat államilag támogatott formában.
- ...és a jelentkezést megelőző képzés költségtérítéses, az abszolutórium megszerzésétől függetlenül jelentkezhet bármely képzési ciklusban államilag támogatott finanszírozási formára.
Figyelem! Azon jelentkezők esetén, akik 2006. január 1-je után kezdenek felsőoktatásban szerzett oklevéllel újabb felsőfokú tanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés fizetése mellett folytatták, a támogatási időt illetően - bármely képzési ciklus esetén - azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató a beiratkozáskor igazolással élhet.
Tisztelt "marianna21"!
2005 óta nincs központi költségvetés a középiskolában tanulók részére sem nyelvvizsgadíj visszafizetésére.
Amennyiben az iskola fenntartója, illetve a felsőoktatási intézmény támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzésének költségeiben, annak lehetőségéről a fenntartónál, illetve a tanulmányi hivatalokban kaphat további tájékoztatást.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Tisztelt "lá"!
A pedagógus-munkakörben történő alkalmazás végzettségi és szakképzettségi követelményeiről a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-a rendelkezik. A Kt. 17. §-ának (2) bekezdése értelmében idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
Tehát Ön a német szakos nyelvtanári diplomájával a közoktatásban minden iskolatípusban, így középiskolákban (gimnáziumban, szakközépiskolában) és minden évfolyamon taníthat német nyelvet.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "chrobakkriszti"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-a rendelkezik a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott pedagógusok alkalmazásához szükséges megfelelő végzettségéről és szakképzettségéről.
Iskolában tantárgyakat tanári végzettséggel és szakképzettséggel lehet tanítani, a bölcsész végzettség és szakképzettség (anglisztika szak) nem tanúsít pedagógus szakképzettséget, ezért az nem jogosítja fel angol tanítására.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "Szentirmay"!
A 77/2002. (IV. 13.) kormányrendelet 2. számú mellékletének 9. pontja értelmében csak a főiskolai pedagógia szakon elég az újabb oklevél megszerzésére irányuló képzésben az első oklevél megszerzésének nyelvi követelménye, minden más egyetemi szintű szakon egy élő idegen nyelvből középfokú C típusú, egy másik élő idegen nyelvből alapfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele az oklevél megszerzésének feltétele függetlenül attól, hogy másoddiplomás képzésről van-e szó.
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt (a továbbiakban: Ftv.) módosító 2003. évi XXXVIII. törvény az alapképzési és szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben, illetve miniszteri rendeletben előírt nyelvvizsga-követelmény teljesítését a záróvizsgára bocsátás feltétele helyett az oklevél kiadásának feltételeként határozza meg.
Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt "Melinda78"!
A felsőoktatási intézményekben folyó képzések nyelvi követelményét a hagyományos képzésben a képesítési feltételeket szabályozó 77/2002. (IV. 13.) kormányrendelet, a kétciklusú képzésben pedig a képzési és kimeneti feltételeket szabályozó 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet írja elő.
A szociális munkás szakra az alábbiak vonatkoznak:
A hagyományos képzést szabályozó 77/2002. (IV. 13.) kormányrendelet értelmében a 97/2000. (VI. 22.) kormányrendelet 2.§-a szerint meghatározott hallgatói kör – azaz azok a főiskolai szociális munkás szakra felvett hallgatók, akik a 6/1996. (I. 18.) kormányrendelet hatályba lépése előtt létesített, a közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolásáról szóló 18/1992. (VII. 14.) NM rendelet hatálya alá tartozó közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkeznek, illetve szociális és egészségügyi tevékenységet vagy család-, gyermek- és ifjúságvédelmet ellátó szervezetnél munkaviszonnyal rendelkeznek – mentesül a nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól.
A kétciklusú képzésben a képzési és kimeneti feltételeket szabályozó 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet III/3/10. pontja értelmében egy élő idegen nyelvből középfokú C típusú nyelvvizsga a nyelvi követelmény.
A beiratkozás dátuma, illetve a képzés jellege szabja meg az Ön nyelvi követelményét.
Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt Anikó!
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt (a továbbiakban: Ftv.) módosító 2003. évi XXXVIII. törvény az alapképzési és szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben, illetve miniszteri rendeletben előírt nyelvvizsga-követelmény teljesítését a záróvizsgára bocsátás feltétele helyett az oklevél kiadásának feltételeként határozza meg.
Az Ftv. 2004. szeptember 1-jétől hatályos 123. §-ának (10) bekezdése szerint amennyiben a 86. § (2) bekezdése szerint a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok az egyetemi és főiskolai szintű képzésre felvett hallgatók, akik tanulmányaik – első évfolyamon történő – megkezdésének évében legalább a 40. életévüket betöltik.
A hivatkozott rendelkezést a 2003. évi XXXVIII. törvény ugyancsak 2004. szeptember 1-jétől hatályos 33. §-ának (6) bekezdése alapján, az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben azon hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kell, akik e törvény hatálybalépésekor folytatott, illetve a 2003/2004. tanévben első évfolyamon megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket, valamint azokra a jelöltekre, akik az intézményi szabályzatban foglaltak szerint időpont megállapításával engedélyt kaptak a nyelvvizsga követelményeinek záróvizsga-időszakot követő teljesítésére, és ezen időpontig betöltik 40. életévüket.”
A fentiek értelmében az Ftv. 123. §-ának (10) bekezdésében foglaltakat a törvény hatályba lépésekor (2003. VII. 1-jén) tanulmányokat folytató azon hallgatókra is alkalmazni kell, akik a képesítési követelményben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket.
A 2006. március 1-jétől hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: új Ftv.) – 2006. március 1-jével – hatályon kívül helyzete az Ftv-t, valamint az azt módosító 2003. évi XXXVIII. törvényt, azonban az Ftv-ben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározottak az irányadóak, ugyanis az új Ftv. 160. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy 62. §-ban foglalt nyelvi követelményeket az új Ftv. alapján indított képzések és kiadott oklevelek tekintetében kell alkalmazni. Valamint az új Ftv. 158. §-ának (2) bekezdése azt is kimondja, hogy azok a hallgatók, akik a felsőoktatásban a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt a felsőoktatási intézmények által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek.
A 40 éves korhatár tekintetében azonban a 2006. március 1-jétől hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 150.§-a is megismétli, hogy a nyelvi követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik – első évfolyamon történő – megkezdésének évében legalább a 40. életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/16. tanévben tesznek záróvizsgát.
Összefoglalva: Önre a nyelvvizsgamentesség nem vonatkozik, mivel Ön a beiratkozás naptári évben még nem töltötte be 40. életévét. A záróvizsga és a nyelvvizsga letétele között nincs időhatár.
Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt Gál Mária!
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt (a továbbiakban: Ftv.) módosító 2003. évi XXXVIII. törvény az alapképzési és szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben, illetve miniszteri rendeletben előírt nyelvvizsga-követelmény teljesítését a záróvizsgára bocsátás feltétele helyett az oklevél kiadásának feltételeként határozza meg.
Az Ftv. 2004. szeptember 1-jétől hatályos 123. §-ának (10) bekezdése szerint amennyiben a 86. § (2) bekezdése szerint a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok az egyetemi és főiskolai szintű képzésre felvett hallgatók, akik tanulmányaik – első évfolyamon történő – megkezdésének évében legalább a 40. életévüket betöltik.
A hivatkozott rendelkezést a 2003. évi XXXVIII. törvény ugyancsak 2004. szeptember 1-jétől hatályos 33. §-ának (6) bekezdése alapján, az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben azon hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kell, akik e törvény hatálybalépésekor folytatott, illetve a 2003/2004. tanévben első évfolyamon megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket, valamint azokra a jelöltekre, akik az intézményi szabályzatban foglaltak szerint időpont megállapításával engedélyt kaptak a nyelvvizsga követelményeinek záróvizsga-időszakot követő teljesítésére, és ezen időpontig betöltik 40. életévüket.”
A fentiek értelmében az Ftv. 123. §-ának (10) bekezdésében foglaltakat a törvény hatályba lépésekor (2003. VII. 1-jén) tanulmányokat folytató azon hallgatókra is alkalmazni kell, akik a képesítési követelményben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket.
A 2006. március 1-jétől hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: új Ftv.) – 2006. március 1-jével – hatályon kívül helyzete az Ftv-t, valamint az azt módosító 2003. évi XXXVIII. törvényt, azonban az Ftv-ben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározottak az irányadóak, ugyanis az új Ftv. 160. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy 62. §-ban foglalt nyelvi követelményeket az új Ftv. alapján indított képzések és kiadott oklevelek tekintetében kell alkalmazni. Valamint az új Ftv. 158. §-ának (2) bekezdése azt is kimondja, hogy azok a hallgatók, akik a felsőoktatásban a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt a felsőoktatási intézmények által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek.
A 40 éves korhatár tekintetében azonban a 2006. március 1-jétől hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 150.§-a is megismétli, hogy a nyelvi követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik – első évfolyamon történő – megkezdésének évében legalább a 40. életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/16. tanévben tesznek záróvizsgát.
Összefoglalva: Önre a nyelvvizsgamentesség nem vonatkozik, mivel Ön 2005. szeptemberében kezdte meg tanulmányait, és abban a naptári évben még nem töltötte be 40. életévét.
Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt "darage"!
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt (a továbbiakban: Ftv.) módosító 2003. évi XXXVIII. törvény az alapképzési és szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben, illetve miniszteri rendeletben előírt nyelvvizsga-követelmény teljesítését a záróvizsgára bocsátás feltétele helyett az oklevél kiadásának feltételeként határozza meg.
Az Ftv. 2004. szeptember 1-jétől hatályos 123. §-ának (10) bekezdése szerint amennyiben a 86. § (2) bekezdése szerint a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok az egyetemi és főiskolai szintű képzésre felvett hallgatók, akik tanulmányaik – első évfolyamon történő – megkezdésének évében legalább a 40. életévüket betöltik.
A hivatkozott rendelkezést a 2003. évi XXXVIII. törvény ugyancsak 2004. szeptember 1-jétől hatályos 33. §-ának (6) bekezdése alapján, az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben azon hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kell, akik e törvény hatálybalépésekor folytatott, illetve a 2003/2004. tanévben első évfolyamon megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket, valamint azokra a jelöltekre, akik az intézményi szabályzatban foglaltak szerint időpont megállapításával engedélyt kaptak a nyelvvizsga követelményeinek záróvizsga-időszakot követő teljesítésére, és ezen időpontig betöltik 40. életévüket.”
A fentiek értelmében az Ftv. 123. §-ának (10) bekezdésében foglaltakat a törvény hatályba lépésekor (2003. VII. 1-jén) tanulmányokat folytató azon hallgatókra is alkalmazni kell, akik a képesítési követelményben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket.
A 2006. március 1-jétől hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: új Ftv.) – 2006. március 1-jével – hatályon kívül helyzete az Ftv-t, valamint az azt módosító 2003. évi XXXVIII. törvényt, azonban az Ftv-ben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározottak az irányadóak, ugyanis az új Ftv. 160. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy 62. §-ban foglalt nyelvi követelményeket az új Ftv. alapján indított képzések és kiadott oklevelek tekintetében kell alkalmazni. Valamint az új Ftv. 158. §-ának (2) bekezdése azt is kimondja, hogy azok a hallgatók, akik a felsőoktatásban a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt a felsőoktatási intézmények által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek.
A 40 éves korhatár tekintetében azonban a 2006. március 1-jétől hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 150.§-a is megismétli, hogy a nyelvi követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik – első évfolyamon történő – megkezdésének évében legalább a 40. életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/16. tanévben tesznek záróvizsgát.
Összefoglalva: Önre a nyelvvizsgamentesség nem vonatkozik, mivel Ön 2004. szeptemberében kezdte meg tanulmányait, és abban a naptári évben még nem töltötte be 40. életévét.
Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt "villanyzongora"!
A felsőoktatási intézményekben folyó képzések nyelvi követelményét a hagyományos képzésben a képesítési feltételeket szabályozó 77/2002. (IV. 13.) kormányrendelet, a kétciklusú képzésben pedig a képzési és kimeneti feltételeket szabályozó 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet írja elő.
Leírása alapján Önre a hagyományos képzés előírásai vonatkoznak, mivel tanulmányait 2004 szeptemberében kezdte meg.
Így a 77/2002. (IV. 13.) kormányrendelet 3. mellékletének 9.1 pontja értelmében Önnek az Európai Unió hivatalos nyelvéből vagy orosz nyelvből alapfokú C típusú, vagy középfokú A vagy B típusú nyelvvizsgát kell tennie. Az egészségügyi szakcsoport újabb oklevél megszerzésére irányuló képzésben - azaz másoddiploma megszerzése esetén - is előír nyelvi követelményt. Ez utóbbi szakonként különbözhet.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.