2023. szeptember 27.
Főoldal
»
Fórum
»
Felsőoktatás
A Fórum egyes témaköreihez hozzászólni csak regisztrált felhasználó tud. A regisztrációt követően a fórumba belépve bárki hozzászólhat a meglévő témakörök bármelyikéhez az "Új üzenet" link használatával, vagy egy adott üzenetre való reagálással az aktuális üzenet alatt megjelenő " Válasz" link segítségével.
Kérjük, hogy hozzászólásaikban kerüljék a durva, vulgáris kifejezések használatát. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a moderálás jogát fenntartja!
Kérjük, hogy hozzászólásaikban kerüljék a durva, vulgáris kifejezések használatát. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a moderálás jogát fenntartja!
Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
- Közoktatási információs rendszer (KIR),
- Wekerle Sándor Alapkezelő (jogelőd: Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága),
- Diákbónusz,
- Diákigazolvány,
- Diákhitel,
- UNESCO,
- Sulinet,
- Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH),
- Nemzeti Kulturális Alap (NKA),
- Hallgatói Információs Központ (HIK),
- Oktatási Jogok Biztosa,
- Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat,
- EISZ.
Fórum
»
Felsőoktatás
Tisztelt Fórumozók!
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
A szerkesztők
Tisztelt sybill!
Levele szerint Ön 2001-ben kezdte meg tanulmányait művelődésszervező szakon.
A tanulmányainak megkezdésekor hatályos jogszabály - a felsőoktatásban a bölcsészettudományi és egyes társadalomtudományi alapképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 129/2001. (VII.13.) Korm. rendelet - 6.§-a úgy rendelkezett, hogy a rendelettel meghatározott követelményeket először a 2002/2003. évi tanévben az alapképzésben tanulmányaikat megkezdő hallgatókra kell alkalmazni. A 2001/2002. évi tanévben hallgatói jogviszonyban álló és tanulmányokat folytató hallgatók 2006. július 31-ig a rendelet hatálybalépésének időpontjában érvényes tanulmányi rend szerint végezhetik tanulmányaikat.
A jogszabály ezen rendelkezése értelmében szakmai véleményünk szerint a tanulmányainak megkezdésekor az intézményi szabályzatban meghatározott nyelvvizsga-követelmény az irányadó. Erről azonban csak az adott felsőoktatási intézmény tud felvilágosítást adni.
Üdvözlettel
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Előzmény:
2007.11.07. 15:04 :
sybillE szerint ugyanis az első félévben nem kérhetnek térítést mivel a jogszabály értelmezhetetlen volt. Ezért volt szükség a módosításra, ami viszont már a félév megkezdése után született, azaz nem alkalmazható csak 2008-tól.
Egyébként finoman szólva is család ellenesnek tartom a módosításokat, persze ez magánvélemény
Egyébként finoman szólva is család ellenesnek tartom a módosításokat, persze ez magánvélemény
Tisztelt Szerkesztők,
Érdekelne véleményük az alábbiakról:
I) Költségtérítéses hallgatókra vonatkozó, 2007. augusztus 1-jétől 2007. szeptember 12-ig hatályos jogszabályi rendelkezés (alkalmazandó 2007/2008. tanév I. félév):
A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet
36. § (1) Az a hallgató, aki
a) 2006. december 31-je előtt létesített hallgatói jogviszonyt és
aa) költségtérítéses képzésben vett részt és az adott félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesült, vagy
ab) közismereti tanári vagy hittanár-nevelő szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező magyar állampolgárságú hallgatóként második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakon az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott időtartamban folytat tanulmányokat, és
b) e rendelet hatálybalépésének napján az aa) vagy az ab) pontok szerinti feltételeknek eleget tesz,
az adott szakon, szakképzésben folytatott tanulmányok idején költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.
(2) Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatását az adott tanév első félévére november 15-ig, második félévére április 15-ig elkészített tételes jelentés alapján az Oktatási és Kulturális Minisztérium - az intézmények részére e jogcímen biztosított költségvetési támogatás figyelembevételével - a zárszámadás, illetve a nem állami fenntartású intézményekkel kötött megállapodás keretében rendezi. A felsőoktatási intézmény az érintett hallgatók adatszolgáltatási kötelezettségeit térítési és juttatási szabályzatában köteles rögzíteni. A költségvetési támogatásnál csak azok a hallgatók vehetők figyelembe, akik az intézményi térítési és juttatási szabályzat szerint, de legkésőbb az adott évben március 31-ig, illetőleg október 31-ig a szükséges adatszolgáltatást elvégezték.
(3) Az (1) bekezdés szerint mentesülők esetében a képzés költségvetési támogatása a felsőoktatási intézmény által lejelentett létszámból a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 8/2005. (I. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: finanszírozási rendelet) 4. §-a és 6. §-ának c) pontja szerint számított összeg. Szakirányú továbbképzés esetében az Oktatási és Kulturális Minisztérium teszi közzé a szakok finanszírozási csoportokba történő besorolását. Szakirányú továbbképzések esetén az intézmény jogosult a finanszírozási rendelet 6. §-ának b) pontja szerinti támogatásra is. Az adott hallgató után járó támogatás összege azonban nem haladhatja meg a hallgató által felvett szak megállapított költségtérítését.
I) Költségtérítéses hallgatókra vonatkozó, 2007. szeptember 12-től hatályos jogszabályi rendelkezés (alkalmazandó 2007/2008. tanév II. félév):
A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet
36. § (1) Az a hallgató, aki
a) 2006. december 31-je előtt létesített hallgatói jogviszonyt és
aa) költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesült, vagy
ab) közismereti tanári vagy hittanár-nevelő szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező magyar állampolgárságú hallgatóként második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakon az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott időtartamban folytat tanulmányokat, és
b) a félév (oktatási időszak) első napján az aa) vagy az ab) pontok szerinti feltételeknek eleget tesz,
azon a szakon, szakképzésben, melyben e rendelet hatálybalépése előtt az aa) vagy az ab) pont alapján korábban költségtérítés-mentességben részesült, a b) pont szerinti félévben (oktatási időszakban) költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.
Érdekelne véleményük az alábbiakról:
I) Költségtérítéses hallgatókra vonatkozó, 2007. augusztus 1-jétől 2007. szeptember 12-ig hatályos jogszabályi rendelkezés (alkalmazandó 2007/2008. tanév I. félév):
A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet
36. § (1) Az a hallgató, aki
a) 2006. december 31-je előtt létesített hallgatói jogviszonyt és
aa) költségtérítéses képzésben vett részt és az adott félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesült, vagy
ab) közismereti tanári vagy hittanár-nevelő szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező magyar állampolgárságú hallgatóként második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakon az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott időtartamban folytat tanulmányokat, és
b) e rendelet hatálybalépésének napján az aa) vagy az ab) pontok szerinti feltételeknek eleget tesz,
az adott szakon, szakképzésben folytatott tanulmányok idején költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.
(2) Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatását az adott tanév első félévére november 15-ig, második félévére április 15-ig elkészített tételes jelentés alapján az Oktatási és Kulturális Minisztérium - az intézmények részére e jogcímen biztosított költségvetési támogatás figyelembevételével - a zárszámadás, illetve a nem állami fenntartású intézményekkel kötött megállapodás keretében rendezi. A felsőoktatási intézmény az érintett hallgatók adatszolgáltatási kötelezettségeit térítési és juttatási szabályzatában köteles rögzíteni. A költségvetési támogatásnál csak azok a hallgatók vehetők figyelembe, akik az intézményi térítési és juttatási szabályzat szerint, de legkésőbb az adott évben március 31-ig, illetőleg október 31-ig a szükséges adatszolgáltatást elvégezték.
(3) Az (1) bekezdés szerint mentesülők esetében a képzés költségvetési támogatása a felsőoktatási intézmény által lejelentett létszámból a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 8/2005. (I. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: finanszírozási rendelet) 4. §-a és 6. §-ának c) pontja szerint számított összeg. Szakirányú továbbképzés esetében az Oktatási és Kulturális Minisztérium teszi közzé a szakok finanszírozási csoportokba történő besorolását. Szakirányú továbbképzések esetén az intézmény jogosult a finanszírozási rendelet 6. §-ának b) pontja szerinti támogatásra is. Az adott hallgató után járó támogatás összege azonban nem haladhatja meg a hallgató által felvett szak megállapított költségtérítését.
I) Költségtérítéses hallgatókra vonatkozó, 2007. szeptember 12-től hatályos jogszabályi rendelkezés (alkalmazandó 2007/2008. tanév II. félév):
A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet
36. § (1) Az a hallgató, aki
a) 2006. december 31-je előtt létesített hallgatói jogviszonyt és
aa) költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesült, vagy
ab) közismereti tanári vagy hittanár-nevelő szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező magyar állampolgárságú hallgatóként második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakon az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott időtartamban folytat tanulmányokat, és
b) a félév (oktatási időszak) első napján az aa) vagy az ab) pontok szerinti feltételeknek eleget tesz,
azon a szakon, szakképzésben, melyben e rendelet hatálybalépése előtt az aa) vagy az ab) pont alapján korábban költségtérítés-mentességben részesült, a b) pont szerinti félévben (oktatási időszakban) költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.
Tisztelt lelyla!
A tanári mesterképzésről felvilágosítást kérő levelére válaszolva az alábbiakról tájékoztatom.
A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII.22.) Korm.rendelet 12. §- a értelmében tanári szakképzettség ciklusokra bontott, osztott képzésben mesterfokozatot nyújtó tanári mesterszakon szerezhető meg. Az új képzési rendszerben tehát a bachelor fokozat nem jogosít tanításra.
A bölcsészettudományi mesterképzési szakok (beleértve a magyar mesterképzési szakot is) képzési és kimeneti követelményeinek rendeleti megjelentetése folyamatban van, a jogszabályban történő közzététel után kerül sor a szakok indításának engedélyezésére. Arról, hogy mely felsőoktatási intézmény kapott indítási engedélyt egy adott szak indítására, a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóból informálódhat, illetve a www.felvi.hu címen.
Üdvözlettel
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Tisztelt v.mariann!
A 40. életévüket betöltött hallgatók nyelvvizsga alóli mentességével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 150. §-ának (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: ha az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésének az előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaiknak első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. A törvény 2006. március 1-jén lépett hatályba, tehát a 2006 szeptemberében tanulmányaikat megkezdő hallgatókra alkalmazni kell.
Üdvözlettel
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
273. sybill üzenete 2007.11.07 15:04:59
Kedves Szerkesztok!
A segitseguket szeretnem kerni a kovetkezokkel kapcsolatban. 2001 ben felvetelt nyertem a Berzsenyi Daniel Foiskola muvelodesszervezo szakara,amit ez evben el is kezdtem, evhalasztasaim miatt azonban csak 2006-ban tudtam befejezni tanulmanyaimat. Ami azt jelenti, hogy a zarovizsgat sikeresen letettem, am nyelvvizsga hianyaban a diplomamat nem adtak ki. A kerdesem az lenne, hogy milyen tipusu (alap, vagy kozep) nyelvvizsgat kell bemutatnom, hogy kiadjak a diplomamat, es meddig van lehetoseg nyelvvizsgat tenni? Van e valamilyen hatarido? Sajnos a Foiskolatol egymastol eltero informaciokat kapok ez ugyben, es a dolgomat neheziti, hogy kulfoldon elek.
Segitseguket elore is koszonom!
Kedves Szerkesztok!
A segitseguket szeretnem kerni a kovetkezokkel kapcsolatban. 2001 ben felvetelt nyertem a Berzsenyi Daniel Foiskola muvelodesszervezo szakara,amit ez evben el is kezdtem, evhalasztasaim miatt azonban csak 2006-ban tudtam befejezni tanulmanyaimat. Ami azt jelenti, hogy a zarovizsgat sikeresen letettem, am nyelvvizsga hianyaban a diplomamat nem adtak ki. A kerdesem az lenne, hogy milyen tipusu (alap, vagy kozep) nyelvvizsgat kell bemutatnom, hogy kiadjak a diplomamat, es meddig van lehetoseg nyelvvizsgat tenni? Van e valamilyen hatarido? Sajnos a Foiskolatol egymastol eltero informaciokat kapok ez ugyben, es a dolgomat neheziti, hogy kulfoldon elek.
Segitseguket elore is koszonom!
Tisztelt szivárvány!
Az államilag támogatott képzésre történő felvétel és a tanulmányok folytatásával kapcsolatos legfontosabb információk, szabályok összefoglalása megtalálható az aktuális felsőoktatási felvételi tájékoztatóban.
A felsőoktatási törvény szerint egy személy - államilag támogatott képzésben - 12 féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat, ez az ún. támogatási idő. Amennyiben a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja.
A 12 félév felhasználására vonatkozó fontosabb szabályok a következők:
- A 12 félévbe beleértendő a felsőfokú szakképzés, alapképzés, egységes, osztatlan képzés és a mesterképzés. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható.
- Speciális esetekben - például azoknál a képzéseknél, ahol a képzési és kimeneti követelmények szerint a képzési idő 10 félévnél hosszabb - a támogatási idő jogszabálynál fogva megnő, illetve a részidős képzéseknél vagy a fogyatékossággal élők esetében - a támogatási idő megnövelhető.
- A támogatási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet!
- Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje, vagyis ha valaki egy 6 félévnyi képzési idejű képzésben vesz részt, de azt ténylegesen 6+2=8 félévnél tovább folytatja, a 9. félévtől ebben a képzésben már kizárólag költségtérítéses formában folytathatja tanulmányait.
- Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban korábban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben.
Akik a jelentkezést megelőzően folytattak már felsőoktatási tanulmányokat, és a jelentkezést megelőző képzés államilag támogatott, de a jelentkező még nem szerzett végbizonyítványt, azok - amennyiben a támogatási idő felhasználására vonatkozó rendelkezések alapján a támogatási időt még nem használta fel - jelentkezhetnek államilag támogatott képzésre akár ugyanabban a képzési ciklusban is, azonban ebben az esetben a korábban igénybe vett államilag támogatott félévek levonásával számított ideig lehetnek az új képzésben államilag támogatottak.
Akinél a jelentkezést megelőző képzés államilag támogatott volt, és a jelentkező már szerzett végbizonyítványt, ugyanabban a képzési ciklusban a jelentkező akkor sem vehet részt újabb államilag támogatott képzésben, ha a támogatási idő felhasználására vonatkozó szabályok alapján az adott képzésre rendelkezésre álló támogatási időt nem használta fel. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy - amennyiben a jelentkezőnek még maradt a támogatási idejéből, azaz a 12 félévből - másik képzési ciklusra jelentkezzen, államilag támogatott képzésre.
Akiknél a jelentkezést megelőző képzés költségtérítéses volt, a végbizonyítvány megszerzésétől függetlenül jelentkezhetnek bármely képzési ciklusban államilag támogatott finanszírozási formára.
A felsőoktatási törvény lehetővé teszi azt is, hogy valaki egyszerre több intézménybe, vagy egy intézményen belül több szakra járjon. Ez a párhuzamos képzés. Arra is lehetőség van, hogy valaki - amennyiben felvételt nyer - mindkét intézményben, illetve szakon államilag támogatott formában tanuljon. Ezt úgy lehet megtenni, ha két különböző felvételi időszakban jelentkezik és nyer felvételt.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Helytálló-e az az ismeretem, hogy államilag finanszírozott képzésben 12 félév vehető igénybe?
2005-ben kezdtem meg tanulmányaimat nappali tagozaton államilag finanszírozott képzésben 4 éves szakon, ahol most harmadéves vagyok. Egy évvel később felvettem, még egy szakot, ami költségtérítéses.Miért nem vehető igénybe a erre a szakra a maradék 4 félévnyi támogatás?
Úgy tudom, hogy az egyidejűleg végzett OKJ-s képzésre ez áll.
Munka mellett dolgozom, 4.9-es átlagomra 13000Ft ösztöndíjat kapok.
köszönettel!
2005-ben kezdtem meg tanulmányaimat nappali tagozaton államilag finanszírozott képzésben 4 éves szakon, ahol most harmadéves vagyok. Egy évvel később felvettem, még egy szakot, ami költségtérítéses.Miért nem vehető igénybe a erre a szakra a maradék 4 félévnyi támogatás?
Úgy tudom, hogy az egyidejűleg végzett OKJ-s képzésre ez áll.
Munka mellett dolgozom, 4.9-es átlagomra 13000Ft ösztöndíjat kapok.
köszönettel!
Tisztelt gabcsika81!
Levelére sajnos érdemi információk hiányában nem tudunk válaszolni. Kérjük, a kozoktatas@okm.gov.hu címre küldött levelében az alábbi információkat adja meg:
- mikor vették fel az egyetemre
- milyen szakokra
- milyen képzési és finanszírozási formára
- második szakát mennyi félév után hagyta abba
- mikor jelentkezett a 3. szakra
- milyen szakra
- milyen képzési és finanszírozási formára
- jelenleg milyen státuszú hallgatója az egyetemnek
- halasztott-e.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
az elozo hozzaszolasomrol lemaradt az egyik kerdesem: mi a vegso hatarideje a nyelvvizsga letetelenek?
koszonom elore is a segitseguket
koszonom elore is a segitseguket
Kedves Szerkesztok!
A segitseguket szeretnem kerni a kovetkezokkel kapcsolatban. 2001 ben felvetelt nyertem a Berzsenyi Daniel Foiskola muvelodesszervezo szakara,amit ez evben el is kezdtem, evhalasztasaim miatt azonban csak 2006-ban tudtam befejezni tanulmanyaimat. Ami azt jelenti, hogy a zarovizsgat sikeresen letettem, am nyelvvizsga hianyaban a diplomamat nem adtak ki. A kerdesem az lenne, hogy milyen tipusu (alap, vagy kozep) nyelvvizsgat kell bemutatnom, hogy kiadjak a diplomamat? Sajnos a Foiskolatol egymastol eltero informaciokat kapok ez ugyben, es a dolgomat neheziti, hogy kulfoldon elek.
Segitseguket elore is koszonom!
A segitseguket szeretnem kerni a kovetkezokkel kapcsolatban. 2001 ben felvetelt nyertem a Berzsenyi Daniel Foiskola muvelodesszervezo szakara,amit ez evben el is kezdtem, evhalasztasaim miatt azonban csak 2006-ban tudtam befejezni tanulmanyaimat. Ami azt jelenti, hogy a zarovizsgat sikeresen letettem, am nyelvvizsga hianyaban a diplomamat nem adtak ki. A kerdesem az lenne, hogy milyen tipusu (alap, vagy kozep) nyelvvizsgat kell bemutatnom, hogy kiadjak a diplomamat? Sajnos a Foiskolatol egymastol eltero informaciokat kapok ez ugyben, es a dolgomat neheziti, hogy kulfoldon elek.
Segitseguket elore is koszonom!
Tisztelt forrine!
Mint minden évben így az idén is december 15-én jelenik meg a Felsőoktatási Felvételi tájékoztató, amely minden szükséges információt tartalmaz a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozók számára. Tájékoztatom, hogy a www.felvi.hu címen is olvasható lesz a Tájékoztató.
Üdvözlettel
Szilágyi Judit
OKM Ügyfélszolgálati I.
Az előbbi összefoglaló anyagot ajánjuk elolvasni azoknak a fórumozóknak, akik ebben a témakörben tettek fel kérdést. Az általános tájékoztató után a személyre szabott válaszokat összegyűjtöttük, és egy bejegyzésben publikáljuk (a válaszokban a hivatkozások az összefoglaló anyagra vonatkoznak):
1medvemama: Az Ön által megadott adatok alapján a fentiek szerint Önnek a 2008 tavaszi félévtől kezdve sem kell költségtérítési díjat fizetnie, mivel jelenleg megfelel a fenti feltételeknek és a költségtérítés-mentessége addig tart, amíg a feltételeknek továbbra is megfelel. Az nem kizáró ok, hogy Önnek megszületik harmadik gyermeke is és így a GYES átvált TGYÁS-sá.
bacskayne: Az Ön által megadott adatok alapján a fentiek szerint Önnek a 2007 őszi félévtől kezdve nem kell költségtérítési díjat fizetnie, mivel jelenleg megfelel a fenti feltételeknek és a költségtérítés-mentessége addig tart, amíg a feltételeknek továbbra is megfelel. Mindezekből látható, hogy gyermekének születési időpontja alapvető fontosságú a költségtérítés-mentességhez.
Visszatérve első kérdésére, a fentiekből megállapítható, hogy Ön nem jelentkezhetett volna államilag támogatott képzésre a már megszerzett diplomája mellett, mert ugyanazon a képzési szinten nem lehet kétszer részt venni államilag támogatott formában.
Visszatérve első kérdésére, a fentiekből megállapítható, hogy Ön nem jelentkezhetett volna államilag támogatott képzésre a már megszerzett diplomája mellett, mert ugyanazon a képzési szinten nem lehet kétszer részt venni államilag támogatott formában.
bhorvath: Mindezeket figyelembe véve ha Ön a 2007 tavaszi félév első napján nem volt TGYÁS-on vagy GYED-en, akkor a 2007 őszi félévben eleve nem jogosult a költségtérítés-mentességre. Ezen túlmenően azonban mivel az Ön által megadott adatokból ("tantárgyakat is elfogadtak") az derül ki, hogy az új felsőoktatási intézményben egy másik szakot kezdett meg, ezért a továbbiakban nem mentesülhet a költségtérítés megfizetése alól, mert a költségtérítés-mentesség csak arra a szakra vonatkozik, amelyen 2007. augusztus 1-jét megelőzően korábban már költségtérítés-mentességben részesült.
JNora: Mindezeket figyelembe véve mivel Ön nem tesz eleget a fenti 2. pontban szereplő feltételnek, ezért nem jogosult a költségtérítés-mentességre.
kriszti@: Az Ön által említett jogi szakokleveles közgazdász képzés költségtérítéses képzés. Mindezeket figyelembe véve mivel Ön e képzésében nem 2006. december 31-e előtt létesített hallgatói jogvi-szonyt, ezért nem jogosult a költségtérítés-mentességre.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Tisztelt fórumozók!
A TGYÁS, GYES, GYED vagy GYNT ellátásban részesülő (leendő) hallgatók költségtérítési, képzési hozzájárulási és kapcsolódó felvételi kérdéseiről sokan érdeklődnek, ezért az alábbiakban közreadunk egy összefoglaló anyagot, amelyből tájékozódhatnak.
Amennyiben további kérdéseik merülnek fel, úgy azokat továbbra is feltehetik a Fórumon.
A felsőoktatási intézmények terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS), gyermekgondozási segély (GYES), gyermekgondozási díj (GYED) vagy gyermeknevelési támogatás (GYNT) ellátásban részesülő hallgatóinak biztosított kedvezményekről a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló, 2007. augusztus 1-jétől hatályos, 2007. szeptember 12-én módosult 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése rendelkezik a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) felhatalmazása alapján.
Ennek értelmében az, aki
1. 2006. december 31-e előtt költségtérítéses képzésben hallgatói jogviszonyt létesített (vagyis egy konkrét szakra, szakképzésre felvételt nyert és arra beiratkozott), valamint
2. e költségtérítéses képzése során a 2007. augusztus 1-jét megelőző valamelyik félév (oktatási időszak) első napján TGYÁS-ban, GYES-ben, GYED-ben vagy GYNT-ben részesült és ennek alapján már ténylegesen mentesült a költségtérítés megfizetése alól, továbbá
3. 2007. augusztus 1-jén szintén fennáll ez az állapot (azaz GYES-ben, GYED-ben, stb. való részesülése miatt költségtérítés-mentes) és
4. az aktuális, jelenlegi félév (oktatási időszak) első napján is GYES-ben, GYED-ben, stb. részesül,
az az adott költségtérítéses szakon, szakképzésben folytatott tanulmányai idején költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.
Az előbbi pontokban megfogalmazott feltételek betartása mellett az a hallgató is jogosult a költségtérítés-mentességre, akinek a hallgatói jogviszonya az Ftv. 50. § (2)-es bekezdésében meghatározott esetek (pl. szülés) miatt a fent meghatározott időszak alatt (2006. december 31. és 2007. aug. 1. között bármikor) szünetelt és emiatt ténylegesen nem mentesült a költségtérítés megfizetése alól, ám amennyiben nem szünetelt volna a hallgatói jogviszonya a rendkívüli eseményre való hivatkozással, úgy egyébként mentesült volna.
Tehát amennyiben a fenti feltételek nem teljesülnek, úgy a kisgyermek után járó ellátásban részesülők 2007. augusztus 1-jét követően a jogszabály szerint nem jogosultak a "kismamáknak" járó költségtérítés-mentességre. [Megjegyezzük, hogy a már hivatkozott kormányrendelet 2007. szeptember 12-i módosulása miatt a 2007/2008-as tanév (oktatási időszak) első félévének (oktatási időszakának) letelte után a fenti 3. feltételt nem kell alkalmazni, mivel azt a kormányrendelet már nem tartalmazza.]
2007-től a felsőoktatásba való bejutás segítése és az államilag támogatott képzésekben a képzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesülés váltja fel a "kismamák" költségtérítéses képzésének támogatását. A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Kormányrendelet 21. § (4)-(5) bekezdése alapján alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben a 120+24 pontos felvételi rendszerben nyolc többletpontot, míg 2008. január 1-jétől a 400+80 pontos felvételi rendszerben ötven többletpontot igényelhet az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő (a nyári rendes felvételi eljáráskor: febr. 15., mesterképzés és kiegészítő képzés esetén márc. 15.) és a felvételivel kapcsolatos különböző dokumentumok és igazolások benyújtására rendelkezésre álló határidő (a nyári rendes felvételi eljáráskor: júl. 11.) közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van és TGYÁS-ban, GYES-ben, GYED-ben vagy GYET-ben részesül. A felsőfokú szakképzésre és a mesterképzésre jelentkezők is kaphatnak többletpontokat az előnyben részesítés okán, illetve egyéb jogcímen. Az előnyben részesítés kedvezményének igényléséhez a jelentkezési lap "Többletpontok" fejezetében kell nyilatkoznia, illetve a felvételi tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően igazolnia, hogy megfelel az erre jogosító feltételeknek. A jogszabály nem mondja ki azt, hogy a febr. 15. és júl. 11. közötti teljes időtartamban a fenti támogatásokban (GYES, stb.) kell részesülnie, vagyis ennél rövidebb időszak is megfelelő az igazoláshoz. A 8, majd később az 50 többletpontot államilag támogatott és költségtérítéses képzésben is igénybe veheti.
Az Ftv. 55. § (2) bekezdése alapján egy személy - néhány kivételtől eltekintve - 12 féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben. Az államilag támogatott képzési időbe be kell számítani a korábbi államilag támogatott képzéseket is. Vagyis pl. ha valaki korábban elvégzett egy ötéves egyetemi szakot államilag támogatott (finanszírozott) formában, akkor számára már csak 2 félév államilag támogatott képzési idő maradt, amit már csak legfeljebb felsőfokú szakképzésben tudna kihasználni. Ez abból is következik, hogy e jogszabályi bekezdés folytatása kimondja, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt (abszolutóriumot) szerzett, az ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ez vonatkozik a kismamákra is. Pl. ha már van egy államilag támogatott főiskolai végzettsége, akkor államilag támogatott alapképzésbe (BA, BSc) már nem is jelentkezhet, viszont jelentkezhet államilag támogatott mesterképzésbe (MA, MSc). Ugyanakkor pl. ha eddig elvégzett három főiskolai szakot költségtérítéses módon, akkor Ön jogosult a teljes 12 félévnyi államilag támogatott képzésre, tehát a 4-ik diplomáját megszerezhetné államilag támogatott módon. A támogatási időt tekintve a kivételek közé tartozik, hogy a fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A részidős képzés és a távoktatás támogatási ideje legfeljebb négy félévvel meghosszabbítható. A doktori képzés további legfeljebb 6 félév államilag támogatott képzési időt jelent.
Az Ftv. 125/A. §-ában meghatározott képzési hozzájárulás azon államilag támogatott alap- és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgatókra vonatkozik legelőször 2008 szeptemberétől, akik tanulmányaikat 2007 szeptemberében vagy ez után kezdik meg. A képzési hozzájárulást alapképzésben vagy egységes, osztatlan képzésben a harmadik félévtől kezdődően, míg mesterképzésben a teljes tanulmányi idő alatt fizetni kell majd. Ez alól kivételt képeznek a hátrányos helyzetűek valamint a GYES-en, GYED-en, stb. lévők, vagyis nekik nem kell képzési hozzájárulást fizetniük. A bejelentkezés időpontjában gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő és GYES-ben, GYED-ben, stb. részesülő államilag támogatott képzésre felvételt nyert hallgatóknak nem kell majd a képzési hozzájárulást kifizetni a jogosult félévre.
E két utóbbi kedvezmény, vagyis "a 8, majd később az 50 többletpontos" és a képzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alóli mentesítés egymástól teljesen független, vagyis nem "szükséges" már a felvételi jelentkezés időszakában "kismamának" lenni, ekkor legfeljebb nem jár a 8 illetve az 50 többletpont, a későbbi GYES, GYED, stb. jogosultság alapján a képzési hozzájárulás fizetése alól mentesülni fog a hallgató.
Megjegyezzük még, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján a felsőoktatási képzési költségekre adókedvezmény jár az alábbi szerint: "36. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a felsőoktatási törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján a (3) bekezdésben említett magánszemély által az adóévben megfizetett képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) igazolt összegének 30 százaléka, de legfeljebb évi 60 ezer forint a befizetésről a hallgató és a befizető magánszemély nevére kiállított igazolás alapján."
Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy az összes magyar jogszabály hatályos változata, így a jelen levélben is hivatkozott jogszabályok a hatálybalépés napjától ingyenesen elérhetőek az alábbi internet címen:
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatban további hasznos információkat találhat az Országos Felsőoktatási Információs Központ alábbi honlapján:
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Tisztelt "royal0"!
2007. január 1-jétől a gyermekgondozási segély igénybevétele mellett - a gyermek egyéves korától - lehetővé vált az akár teljes munkaidőben történő munkavállalás.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény, illetve egyéb, az oktatási ágazathoz tartozó jogszabályok sem tiltják, hogy a hallgató munkaviszonyt létesítsen.
A munkáltató jellegétől függ, hogy munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői, vagy megbízási jogviszony keretében végez munkát a munkavállaló.
Amennyiben kérdésével kapcsolatban bővebb információra van szüksége kérem szíveskedjék a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz fordulni.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény, illetve egyéb, az oktatási ágazathoz tartozó jogszabályok sem tiltják, hogy a hallgató munkaviszonyt létesítsen.
A munkáltató jellegétől függ, hogy munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői, vagy megbízási jogviszony keretében végez munkát a munkavállaló.
Amennyiben kérdésével kapcsolatban bővebb információra van szüksége kérem szíveskedjék a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz fordulni.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Tisztelt "Bélabácsi"!
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése szerint, ha a pedagógus nem rendelkezik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény ( továbbiakban: Kt.)17. §- ának (1)-(4) bekezdésében és a 30. §- ának (11) bekezdésében előírt felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, alkalmazására, foglalkoztatására és besorolására a Kt. 127-128. §- aiban meghatározottak szerint kerül sor.
Mivel Ön még nem rendelkezik a Kt. 17. § (1) bekezdésben meghatározott végzettséggel ezért a fenti szabályok értelmében a Kt. 127. § (10) bekezdésben foglaltak alkalmazhatók esetében. E szerint tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést fogja megszerezni.
Amennyiben tehát a hallgatói jogviszonyát szünetelteti a nyelvvizsga megszerzéséig, alkalmazható olyan munkakörben, amelyre a megszerzendő diplomája képesíti. (a kérdésből nem derül ki, hogy tanítói, vagy tanári szakképesítést fog szerezni)
Véleményünk szerint a diploma megszerzéséig besorolását az adott munkakörre előírt felsőfokú iskola végzettség alapján kell elvégezni, függetlenül attól, hogy a hallgató még nem rendelkezik azzal. Tehát besorolása, fizetési osztálya "F", fizetési fokozata 1 lesz, amennyiben a korábbiakban még nem volt közalkalmazotti jogviszonya.
Üdvözlettel:
Dr.
Varga Mária Beáta
főosztályvezető - helyettes
Tisztelt „Deliverance”!
A nyelvi követelmények teljesítése tekintetében 2000 júniusától a felsőoktatási intézményekben a képesítési követelmények alapján folyó alapképzési szakokon a nyelvvizsgák letételéről szóló, 97/2000. (VI. 22.) Korm. rendeletben, illetve 2002. évi módosításában foglaltak voltak irányadóak, mely értelmében 2003. július 31-ig a felsőoktatási intézmény tanácsa a tanulmányi- és vizsgaszabályzat módosításával saját hatáskörben rendelkezhetett úgy, hogy a záróvizsga az állami nyelvvizsga teljesítése nélkül is megkezdhető, ugyanakkor az oklevél csak a nyelvvizsga bizonyítvány bemutatását követően adható ki.
A felsőoktatásról szóló 1993 évi LXXX. törvény (a továbbiakban Ftv.) – 2003. VII. 1-jétől hatályos – 95. §-ának (7) bekezdése kimondta, ha e törvény másként nem rendelkezik, az oklevél kiadásának feltétele az alapképzési szakok és szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben, illetve miniszteri rendeletben a záróvizsgára bocsátás előfeltételeként előírt államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga (a továbbiakban: nyelvvizsga) követelmény teljesítése.
Az Ftv. 2003. VII. 1-jétől hatályos rendelkezése nem határozott meg határidőt, illetve meghatározott időpontot a nyelvvizsga-követelmény teljesítésére, így ezen időpontot követően az intézményi szabályzatok sem írhatták elő azt, hogy a hallgató milyen időtartam alatt kell, hogy eleget tegyen az oklevele kiadásához szükséges nyelvvizsga követelménynek.
A 2006. március 1-jétől hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: új Ftv.) – 2006. március 1-jével – hatályon kívül helyzete az Ftv-t, azonban ezen törvény sem határoz meg a nyelvvizsga tekintetében időpontot, határidőt. Az új Ftv. 62. §-ának (1) bekezdése szerint a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az előírt nyelvvizsga letétele. A 62. (3) bekezdése értelmében az oklevelet, illetve a bizonyítványt a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett.
A fent ismertetett jogszabályok alapján megállapítható, hogy záróvizsgát tehet nyelvvizsga hiányában és az Ön oklevele időkorlátozás nélkül kiadandó, ha az adott szakra előírt nyelvvizsga követelménynek eleget tesz.
Üdvözlettel,
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Tisztelt "zach1986"!
Jól tudja a szabályokat. Amennyiben 2008-ban felveszik államilag támogatott orvosképzésre, ott valóban 14 félévig lehet támogatott hallgató, amiből viszont le kell venni a 2 felhasznált félévét.
Ennek megfelelően, ha jól tanul, el tudja végezni az egyetem 12 féléves képzését államilag támogatott formában.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
Főtanácsos
Oktatási és Kulturális Minisztérium
Felsőoktatási Főoszály
Tisztelt szerkesztők!
A következő kérdéssel fordulnék Önökhöz.Elnézést azért, mert nem konkrétan ehhez a témához tarozik.
2002 szeptemberben kezdtem meg tanulmányaimat az Szegedi Egyetemen 2 szakon.Mivel az egyik szakomat nem bírtam annak nehézségei miatt, így szakot váltottam. 2006 februárban szültem, így nem tudtam összevonni a tárgyaimat, így a 2008 májusában fejezem be a tanulmányaimat.(A két szakból az egyiken már lediplomáztam 2007 májusában. A Tanulmányi osztálytól kaptam egy 30 ezer forintos csekket, mert 10 tárgyat vettem fel, és tárgyanként 3 ezer forint.Kérdésem az lenne, hogy annak ellenére hogy GYES-en vagyok kell fizetnem?
Kérem minél hamarabb válaszoljanak, mert családi kasszánkat jelentősen megviselné ez az összeg, és tudnom kell, hogy tényleg be kell -e fizetnem.
A következő kérdéssel fordulnék Önökhöz.Elnézést azért, mert nem konkrétan ehhez a témához tarozik.
2002 szeptemberben kezdtem meg tanulmányaimat az Szegedi Egyetemen 2 szakon.Mivel az egyik szakomat nem bírtam annak nehézségei miatt, így szakot váltottam. 2006 februárban szültem, így nem tudtam összevonni a tárgyaimat, így a 2008 májusában fejezem be a tanulmányaimat.(A két szakból az egyiken már lediplomáztam 2007 májusában. A Tanulmányi osztálytól kaptam egy 30 ezer forintos csekket, mert 10 tárgyat vettem fel, és tárgyanként 3 ezer forint.Kérdésem az lenne, hogy annak ellenére hogy GYES-en vagyok kell fizetnem?
Kérem minél hamarabb válaszoljanak, mert családi kasszánkat jelentősen megviselné ez az összeg, és tudnom kell, hogy tényleg be kell -e fizetnem.
Tisztelt szerkesztők!
2001-ben jelentkeztem X főiskola államilag finanszírozott Y képzésére. 6 félév után ezt az
iskolát otthagytam, majd 2006-ban felvettek Z egyetem egyik, szintén államilag finanszírozott
Bsc képzésére, ahol az első évet sikeresen befejeztem. A most kezdődött félévben viszont kissé
meglepve azt tapasztaltam, hogy átraktak költségtérítésre. Az egyetem indoklása szerint
kihasználtam az államilag támogatott időkeretet, mivel Bsc képzésen 6+2 félévet fizet az állam
és az előző főiskolai éveim is ugyanolyan alapképzésnek minősül mint a jelenlegi Bsc-s.Tehát igy
megvan a 8 félév.
Nekem ezzel szemben több kérdésem is felmerült. Egyrészt Bsc-n ez az első évem, illetve
tudomásom szerint 12 félévet finanszíroz az állam. Jogos az egyetem indoklása? Elveszhet így 6
államilag finanszírozott félévem? A jogszabály mely pontjával tudja igazolni az egyetem a
döntését, illetve mely pontjaival tudom én a saját véleményemet alátámasztani?
Válaszát előre is köszönöm!
2001-ben jelentkeztem X főiskola államilag finanszírozott Y képzésére. 6 félév után ezt az
iskolát otthagytam, majd 2006-ban felvettek Z egyetem egyik, szintén államilag finanszírozott
Bsc képzésére, ahol az első évet sikeresen befejeztem. A most kezdődött félévben viszont kissé
meglepve azt tapasztaltam, hogy átraktak költségtérítésre. Az egyetem indoklása szerint
kihasználtam az államilag támogatott időkeretet, mivel Bsc képzésen 6+2 félévet fizet az állam
és az előző főiskolai éveim is ugyanolyan alapképzésnek minősül mint a jelenlegi Bsc-s.Tehát igy
megvan a 8 félév.
Nekem ezzel szemben több kérdésem is felmerült. Egyrészt Bsc-n ez az első évem, illetve
tudomásom szerint 12 félévet finanszíroz az állam. Jogos az egyetem indoklása? Elveszhet így 6
államilag finanszírozott félévem? A jogszabály mely pontjával tudja igazolni az egyetem a
döntését, illetve mely pontjaival tudom én a saját véleményemet alátámasztani?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szerkesztők!
Terhes kismama vagyok és szeretnék tanulni még.Egyenlőre érettségim van,de nem tudom hol keressem az ezzel kapcsolatos információkat.Tudnak segíteni?Előre is köszönöm
Terhes kismama vagyok és szeretnék tanulni még.Egyenlőre érettségim van,de nem tudom hol keressem az ezzel kapcsolatos információkat.Tudnak segíteni?Előre is köszönöm
Tisztelt szerkesztők!
A 256. üzenetemben feltett kérdésre részben megtaláltam a választ.(talán)A 2005.évi CXXXIX.tv.60.§ (4) ír hogy határidő nélkül letehető.De tulajdonképpen mi is?Itt záróvizsgáról és végbizonyítványról beszélnek.Én anno mehettem záróvizsgázni a nyelvvizsga megléte nélkül és erről igazolást is kaptam.Akkor az én esetemben mi a helyzet?Kérem segítsenek ezt értelmezni.
Köszönettel!
A 256. üzenetemben feltett kérdésre részben megtaláltam a választ.(talán)A 2005.évi CXXXIX.tv.60.§ (4) ír hogy határidő nélkül letehető.De tulajdonképpen mi is?Itt záróvizsgáról és végbizonyítványról beszélnek.Én anno mehettem záróvizsgázni a nyelvvizsga megléte nélkül és erről igazolást is kaptam.Akkor az én esetemben mi a helyzet?Kérem segítsenek ezt értelmezni.
Köszönettel!
Tisztelt szerkesztők!
A 256. üzenetemben feltett kérdésre részben megtaláltam a választ.(talán)A 2005.évi CXXXIX.tv.60.§ (4) ír hogy határidő nélkül letehető.De tulajdonképpen mi is?Itt záróvizsgáról és végbizonyítványról beszélnek.Én anno mehettem záróvizsgázni a nyelvvizsga megléte nélkül és erről igazolást is kaptam.Akkor az én esetemben mi a helyzet?Kérem segítsenek ezt értelmezni.
Köszönettel!
A 256. üzenetemben feltett kérdésre részben megtaláltam a választ.(talán)A 2005.évi CXXXIX.tv.60.§ (4) ír hogy határidő nélkül letehető.De tulajdonképpen mi is?Itt záróvizsgáról és végbizonyítványról beszélnek.Én anno mehettem záróvizsgázni a nyelvvizsga megléte nélkül és erről igazolást is kaptam.Akkor az én esetemben mi a helyzet?Kérem segítsenek ezt értelmezni.
Köszönettel!
Kedves "ede"!
Problémánk azonos és Te is érzed, hogy valami nincs rendben a jogi szabályozás körül.
Írjál a tomayer@vivamail.hu címemre, küldök egy anyagot Neked, kíváncsi vagyok a véleményedre.
Üdv!
Tné Edit
Problémánk azonos és Te is érzed, hogy valami nincs rendben a jogi szabályozás körül.
Írjál a tomayer@vivamail.hu címemre, küldök egy anyagot Neked, kíváncsi vagyok a véleményedre.
Üdv!
Tné Edit
Tisztelt "kbedit"!
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt módosító 2003. évi XXXVIII. törvény 2003. július 1-jétől tette az oklevél kiadásának feltételévé a nyelvvizsga követelményének teljesítését és nem a záróvizsgára bocsátás feltételévé.
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt módosító 2003. évi XXXVIII. törvény 2003. július 1-jétől tette az oklevél kiadásának feltételévé a nyelvvizsga követelményének teljesítését és nem a záróvizsgára bocsátás feltételévé.
Ezt megelőzően a 97/2000. (VI.22.) Korm.rendelet rendelkezett úgy, hogy a 2003. július 31-ig terjedő időszakra a felsőoktatási intézmény a záróvizsgára bocsátás feltétele helyett a záróvizsga részének minősíthette a nyelvvizsga követelményét. Az intézmény szabályozás tekintetében csak az adott intézménytől kaphat felvilágosítást.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Tisztelt "ede"!
A korábbi levelemben idézett jogszabályok alapján a 2003. évi XXXVIII. törvény, - amely módosította a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt - mindenki számára lehetővé tette, hogy a nyelvvizsgát az oklevél megszerzése után határidő nélkül bármikor le lehessen tenni. A 2003. évi XXXVIII. törvény azonban a hatálybalépésekor tanulmányokat folytatók számára is lehetővé tette a mentességet, ha a képzési idő alatt tölti be a hallgató a 40. életévét, továbbá azok számára, akik az intézményi Szabályzatban foglaltak szerint időpont megállapításával engedélyt kaptak a nyelvvizsga követelményeinek záróvizsga-időszakot követő teljesítésére, és ezen időpontig betöltik 40. életévüket.
Javaslom, hogy forduljon az adott felsőoktatási intézményhez, hogy tartalmazott-e az intézmény Szabályzata a törvénynek megfelelő engedélyt. Ebben az esetben ugyanis mentesülhet a nyelvvizsga követelménye alól.
A korábbi levelemben idézett jogszabályok alapján a 2003. évi XXXVIII. törvény, - amely módosította a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt - mindenki számára lehetővé tette, hogy a nyelvvizsgát az oklevél megszerzése után határidő nélkül bármikor le lehessen tenni. A 2003. évi XXXVIII. törvény azonban a hatálybalépésekor tanulmányokat folytatók számára is lehetővé tette a mentességet, ha a képzési idő alatt tölti be a hallgató a 40. életévét, továbbá azok számára, akik az intézményi Szabályzatban foglaltak szerint időpont megállapításával engedélyt kaptak a nyelvvizsga követelményeinek záróvizsga-időszakot követő teljesítésére, és ezen időpontig betöltik 40. életévüket.
Javaslom, hogy forduljon az adott felsőoktatási intézményhez, hogy tartalmazott-e az intézmény Szabályzata a törvénynek megfelelő engedélyt. Ebben az esetben ugyanis mentesülhet a nyelvvizsga követelménye alól.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Tisztelt "Gitta91"!
Javító érettségi a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen érettségi vizsga. (Tehát akkor kell javító érettségi vizsgát tenni, ha a vizsgázó egy adott vizsgatárgyból megbukik.) Javító vizsgát addig lehet tenni, amíg valaki az adott vizsgatárgyból legalább elégséges eredményt ér el.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Javító érettségi a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen érettségi vizsga. (Tehát akkor kell javító érettségi vizsgát tenni, ha a vizsgázó egy adott vizsgatárgyból megbukik.) Javító vizsgát addig lehet tenni, amíg valaki az adott vizsgatárgyból legalább elégséges eredményt ér el.
Kérdései alapján feltételezzük, hogy Ön az ismétlő érettségi vizsgára gondol. (Ismétlő érettségi vizsgát az érettségi bizonyítvány megszerzése után lehet tenni.) Az ismétlő érettségi vizsgák száma nincs meghatározva, akár minden vizsgaidőszakban lehet tenni ismétlő érettségi vizsgát. Az ismétlő érettségi vizsga eredményéről a vizsgázó egy tanúsítványt kap (tehát az érettségi bizonyítványában nem írják bele az új eredményt), és ezt a tanúsítványt szabadon felhasználhatja.
Amennyiben az írásbeli vizsgarészt követően saját hibájából nem vesz részt a szóbelin, akkor a vizsgaeredménye elégtelen, mert nem szerezte meg az adott vizsgarészből a min. 10%-os vizsgaeredményt.
Az emelt szintű vizsga külső vizsga, melynél a tantárgyi vizsgabizottság elnöke és tagjai nem vizsgáztathatnák Önt, amennyiben korábban tanították volna Önt. A vizsga maga nyilvános, így arra van lehetőség, hogy a vizsgabizottságon és a vizsgázón kívül más személy - akár az Ön tanára is - jelen legyen, amennyiben kéri hivatalosan, és erre felhatalmazást kap Öntől illetve a bizottság elnökétől. Ezt fel kell tüntetni a vizsgadokumentumokban.
A vizsgaeredmények közül az Önnek legkedvezőbb számít, amennyiben ezt például a felsőoktatási eljárás során érvényesíteni akarja.
Amennyiben az írásbeli vizsgarészt követően saját hibájából nem vesz részt a szóbelin, akkor a vizsgaeredménye elégtelen, mert nem szerezte meg az adott vizsgarészből a min. 10%-os vizsgaeredményt.
Az emelt szintű vizsga külső vizsga, melynél a tantárgyi vizsgabizottság elnöke és tagjai nem vizsgáztathatnák Önt, amennyiben korábban tanították volna Önt. A vizsga maga nyilvános, így arra van lehetőség, hogy a vizsgabizottságon és a vizsgázón kívül más személy - akár az Ön tanára is - jelen legyen, amennyiben kéri hivatalosan, és erre felhatalmazást kap Öntől illetve a bizottság elnökétől. Ezt fel kell tüntetni a vizsgadokumentumokban.
A vizsgaeredmények közül az Önnek legkedvezőbb számít, amennyiben ezt például a felsőoktatási eljárás során érvényesíteni akarja.
Üdvözlettel,
Tisztelt Szerkesztőség!
A 161. üzenetre ( a közoktatásról szóló törvény módosítása fórumban találtam )azt a választ adták, hogy a felsőoktatási törvény nem szab időhatárt a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatására, azaz akkor kapja meg az oklevelet, amikor a nyelvvizsgát leteszi, azaz a záróvizsga nem évül el.
Kérdéseim a következők :Hol találom meg ezt így a törvényben ?Ha az egyetem a korábbi ( 2003 évben )szabályzatában a záróvizsgát követő 2 évet írt a nyelvvizsga letételére, akkor az a megállapítás a fenntiek értelmében semmisnek tekinthető?Ha az egyetem írásban is megerősítette, hogy egy x nyelvből elfogadják a "C" típusú államilag elismert középfokú nyelvvizsgát ( igaz az azt követő évfolyamnál már nem fogadják el )akkor ebből a nyelvből akár 3 év múlva is letehetem a nyelvvizsgát?
Válaszaikat előre is köszönöm!
A 161. üzenetre ( a közoktatásról szóló törvény módosítása fórumban találtam )azt a választ adták, hogy a felsőoktatási törvény nem szab időhatárt a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatására, azaz akkor kapja meg az oklevelet, amikor a nyelvvizsgát leteszi, azaz a záróvizsga nem évül el.
Kérdéseim a következők :Hol találom meg ezt így a törvényben ?Ha az egyetem a korábbi ( 2003 évben )szabályzatában a záróvizsgát követő 2 évet írt a nyelvvizsga letételére, akkor az a megállapítás a fenntiek értelmében semmisnek tekinthető?Ha az egyetem írásban is megerősítette, hogy egy x nyelvből elfogadják a "C" típusú államilag elismert középfokú nyelvvizsgát ( igaz az azt követő évfolyamnál már nem fogadják el )akkor ebből a nyelvből akár 3 év múlva is letehetem a nyelvvizsgát?
Válaszaikat előre is köszönöm!
Tisztelt szerkesztők!
3. éves jogász hallgató vagyok a Pécsi Tudományegyetemen.
Csak azt szeretném megtudni, hogy az én esetemben 2008-tól kell-e tandíjat fizetni??
3. éves jogász hallgató vagyok a Pécsi Tudományegyetemen.
Csak azt szeretném megtudni, hogy az én esetemben 2008-tól kell-e tandíjat fizetni??
Tisztelt szerkesztők!
Én már semmit sem értek.
Ezt írják (2007 szeptember 13-án):
"Amennyiben a 2006. december 31-e előtti időszakra vonatkozóan nem teljesül egyszerre a hármas feltétel (1: hallgatói jogviszony; 2: költségtérítéses képzés; 3: TGYÁS, GYES, GYED vagy GYNT ellátás), úgy a kisgyermek után járó ellátásra jogosultak 2007. január 1-jét követően a jogszabály szerint nem jogosultak a "kismamáknak" járó költségtérítés-mentességre, ezt 2007-től a felsőoktatásba való bejutás segítése váltja fel"
Ehhez képest én ezt találtam a neten:
"A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2007. évi CIV. törvény 2007. szeptember 1-jei hatállyal az alábbi rendelkezéseket lépteti életbe:
27. § Az Ftv. 125/A. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A hátrányos helyzetű, valamint - a bejelentkezés időpontjában - gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgató képzési hozzájárulás fizetésére nem köteles.”
Ezt a rendelkezést a 2007. szeptemberben az első évfolyamon alap- és mesterképzésben (egységes, osztatlan képzésben) államilag támogatott képzés keretében tanulmányaikat megkezdő hallgatók tekintetében, majd ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni."
Akkor most mi az igazság?
A napokban jelentkeztem egy 2 éves kiegészítő (jogi szakokleveles közgazdász) képzésre, ami ugye tandíjköteles.
A lányom 2007 márciusban született így örülnék, ha valaki elárulná, hogyan is kellene ezt a módosító jogszabályt értelmeznem.
Az első kiegészítő képzés (levelező) most milyen kategóriába tartozik?
Nappalira nem jelentkeznék mert akkor minek vállaltam gyereket, ha állandóan más vigyázna rá. A költségeiről nem is beszélve.
Én már semmit sem értek.
Ezt írják (2007 szeptember 13-án):
"Amennyiben a 2006. december 31-e előtti időszakra vonatkozóan nem teljesül egyszerre a hármas feltétel (1: hallgatói jogviszony; 2: költségtérítéses képzés; 3: TGYÁS, GYES, GYED vagy GYNT ellátás), úgy a kisgyermek után járó ellátásra jogosultak 2007. január 1-jét követően a jogszabály szerint nem jogosultak a "kismamáknak" járó költségtérítés-mentességre, ezt 2007-től a felsőoktatásba való bejutás segítése váltja fel"
Ehhez képest én ezt találtam a neten:
"A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2007. évi CIV. törvény 2007. szeptember 1-jei hatállyal az alábbi rendelkezéseket lépteti életbe:
27. § Az Ftv. 125/A. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A hátrányos helyzetű, valamint - a bejelentkezés időpontjában - gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgató képzési hozzájárulás fizetésére nem köteles.”
Ezt a rendelkezést a 2007. szeptemberben az első évfolyamon alap- és mesterképzésben (egységes, osztatlan képzésben) államilag támogatott képzés keretében tanulmányaikat megkezdő hallgatók tekintetében, majd ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni."
Akkor most mi az igazság?
A napokban jelentkeztem egy 2 éves kiegészítő (jogi szakokleveles közgazdász) képzésre, ami ugye tandíjköteles.
A lányom 2007 márciusban született így örülnék, ha valaki elárulná, hogyan is kellene ezt a módosító jogszabályt értelmeznem.
Az első kiegészítő képzés (levelező) most milyen kategóriába tartozik?
Nappalira nem jelentkeznék mert akkor minek vállaltam gyereket, ha állandóan más vigyázna rá. A költségeiről nem is beszélve.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.