Tisztelt Hargitai Ákos!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-a a következőképpen határozza meg a nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben az alkalmazáshoz előírt feltételeket:
"b) az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán
- valamennyi tantárgyhoz a tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt: konduktor),
- a testnevelés tantárgyhoz a tantárgynak megfelelő tanári,
- feltéve, hogy e területeken az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyakhoz a tantárgynak megfelelő tanári;
c) az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásban a b) pontban meghatározottak szerinti, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói;
d) az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári;
e) középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári, a művészetek, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyak esetén a tantárgynak megfelelő tanári" szakképzettség szükséges.
Tájékoztatom továbbá arról, hogy a 2006/2007-es tanévtől a felsőoktatási intézmények - egyes kivételektől eltekintve - csak az új képzési rendszerű alapképzési szakokat (bachelor) indíthatják. A képzés alapképzési és mesterképzési ciklusokra bomlik. Az új rendszerben tanári szakképzettség osztott képzésben, mesterfokozatot nyújtó tanári mesterképzési szakon szerezhető.
A régi képzési rendszerről az új képzési rendszerre történő átállás szabályairól a felsőoktatásról szóló CXXXIX. törvény 158.§-a a következőképpen rendelkezik:
"(2) Azok a hallgatók, akik a felsőoktatásban a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt a felsőoktatási intézmények által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek.
(4) Ahol jogszabály főiskolai szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon alapfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály alapfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell.
(5) Ahol jogszabály egyetemi szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon mesterfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály mesterfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell.
Az idézett jogszabályi rendelkezések értelmében tehát főiskolai szintű végzettséggel az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik, illetve a középiskola kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamig taníthat. Az új képzési rendszerben részt vevők azonban csak a mesterfokozat megszerzését követően lesznek jogosultak tanítani.
Üdvözlettel:
Dr. Rádli Katalin
főosztályvezető-helyettes