Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Tisztelt Szerkesztő!
Lányom 2006-ban diplomázott a Debreceni Egyetem Bölcsész Karán államilag finanszírozott képzésben.Ugyanazon az egyetemen most negyedéves hallgató szociálpolitika szakon.A két szak párhuzamosan nem volt végezhető államilag finaszírozott képzésben ezért költségtérítést(tandíjat )fizettünk a második szak végzésének lehetősége miatt.Most a lányom gyermeket vár.Kérdésem az, hogy igénybe veheti-e a GYED-en,GYES-en lévő hallgatóknak járó tandíj(képzési hozzájárulás) mentességet.
Előre is köszönöm mielőbbi válaszát!

Tisztelt dr. Bakos Károly úr!

Először is köszönöm a válaszát.

Mint válaszából kitűnik, Ön a törvényre hivatkozik, amit persze én is elolvastam és pontosan azt írtam amit Ön. Vagyis Ön nyugodtan bemásolhatta volna a tv. szövegét is...
Úgy gondolom, hogy ez egy fórum, ahol véleményeket kell, illetve lehet elmondani. Az én véleményem csak az volt, hogy ez a szabályozás - figyelembe véve, hogy sok jót is tartalmaz - HIBÁS (mégegyszer mondom, az én véleményem). Az erre illetékesek nem teljesen végiggondolt intézkedése. A 15-20 éves érettségi eredmények alapul vétele szerintem rossz, tekintve, így gyakorlatilag "bünteti" azokat, illetve esetleg jogtalan előnyhöz juttatják (hivatkozok itt a központi érettségi és a "normál" érettségi közötti különbségre), akik még nem ebben az érettségi rendszerben vizsgáztak. Szerintm ez akkor is hibás és rossz....
Természetesen a jlnleg érettségizők már tudhatják, hogy mi múlhat az érettségin, így számukra teljesen megfelelő.

Arról már nem is beszélve, hogy egy főiskolai vagy egyetemi oklevél a jelen szabályozás szerint kevesebbet ér, mint egy szakirányú felsőfokú végzettség (?)...

Maradok tisztelttl: zewa

Tisztelt Szerkesztők!
Szeretnék választ kapni a 61-62. sz.-ban feltett kérdésemre. Hiszen azért írtam erre a fórumra....

Üdvözlettel,

Kedves Lilien!

Tisztelt Szerkesztő!

Nagyon fontos lenne a mihamarabbi válaszuk. Mert a különböző főiskolákban eltérően értelmezik a rendeletet. Van ahol kaphatnak a bursában részesülők szociális ösztöndíjat, van ahol nem. Mi az oktatási minisztérium állásfoglalása ez ügyban?

A rászorultsági alapon adható juttatások
[az Ftv. 51. §-a (3) bekezdésének c) pontjához]

Rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj

15. § (1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján - az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint - egy tanulmányi félévre biztosított, havonta folyósított juttatás.

(2) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjban nem részesülő hallgató számára a pályázat alapján megítélt rendszeres szociális ösztöndíj havi összege nem lehet kevesebb, mint az odaítéléskor érvényes hallgatói normatíva öt százaléka.
(3) A rendszeres szociális ösztöndíj megállapítása során előnyben kell részesíteni a felsőoktatási törvény 39. §-a (7) bekezdésében meghatározott hallgatói csoportokat.

(4) Havonta a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva 20%-ának megfelelő összegű támogatást kell nyújtani annak a hallgatónak, aki korábban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) 20. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesült, feltéve, hogy

a) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy

b) mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt, vagy

c) kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy

d) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg.

16. § (1) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának kiegyenlítésére - az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint - folyósított egyszeri juttatás.

Ez a rendelet vajon azt mondja ki hogy aki bursát kap az nem kaphat szoctámot? Vagy csak szabályozza, hogy aki nem részesül bursában, annak milyen %ú az odaitélendő összeg? Tehát a rendelet alapján aki részesül bursában, az pályázhat e rendszeres szoc.támra?
Köszönöm válaszukat.

Azt szeretném kérdezni,mivel én egyedül nevelem négy gyermekemet mert özvegy vagyok ebből még mind a négy tanul igaz csak három nappali rendszerben .A főiskolás lányom sajnos nem jutott be csak költségtérítéses képzésre./Megjegyzem nagyon jó érettségivel és magyarból emelt szintet is csinált/. Kaphat- e valamilyen támogatást? Mivel, teljesen szerintem logikátlanul, a Bursa Hungaricat csak állami finanszírozott tanulók igényelhették . Sajnos a mai gazdasági állapotokban teljesen kétségbe vagyok esve és nem tudom ,hogy miből finanszírozzam a tanulását. Ő is munkát vállal de ez még mind kevés az albérlet és a még a szerény megélhetési költségekre is. Felháborodottan vettem tudomásul,hogy az idéntől 8 plusz pontot kaphatnak a kismamák és a 8 általánossal rendelkező szülők gyerekei. A felvételi nem a tudásról szól? A kismama okosabb? Őket talán másképp kellene valamilyen támogatásban részesíteni de nem felvételnél előnyhöz juttatni.Kérdésem az lenne ,hogy én aki érettségizett vagyok és minimálbért keresek,hogy oldjam meg ,ha a gyerekem tanulni szeretne?

Tisztelt Illetékes!

Az 57. számon közölt üzenetemre nem kaptam választ, illetve nem reagált rá senki semmit Önök közül. Miért? Minek ez a fórum, ha nem is olvassák, már megint csak egy látszat?

Maradok tiszetelettel: zewa

Tiaztelt Szerkesztők!

Azt szeretném kérdezni, hogy bsc-s képzésben (mesterképzés nélkül)jelenleg, mennyi az államilag támogatott félévek száma?
Aki jelenleg egy alapszakon elsőéves és idén jelentkezett a második államilag finanszírozott alapképzésére, annak max mennyi félévet finanszíroz az állam, hány félévnek számolják a két szak párhuzamos végzését?

Köszönettel: Csilla

Tisztelt Szerkesztő!

A rászorultsági alapon adható juttatások
[az Ftv. 51. §-a (3) bekezdésének c) pontjához]

Rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj

15. § (1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján - az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint - egy tanulmányi félévre biztosított, havonta folyósított juttatás.

(2) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjban nem részesülő hallgató számára a pályázat alapján megítélt rendszeres szociális ösztöndíj havi összege nem lehet kevesebb, mint az odaítéléskor érvényes hallgatói normatíva öt százaléka.
(3) A rendszeres szociális ösztöndíj megállapítása során előnyben kell részesíteni a felsőoktatási törvény 39. §-a (7) bekezdésében meghatározott hallgatói csoportokat.

(4) Havonta a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva 20%-ának megfelelő összegű támogatást kell nyújtani annak a hallgatónak, aki korábban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) 20. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesült, feltéve, hogy

a) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy

b) mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt, vagy

c) kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy

d) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg.

16. § (1) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának kiegyenlítésére - az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint - folyósított egyszeri juttatás.

Ez a rendelet vajon azt mondja ki hogy aki bursát kap az nem kaphat szoctámot? Vagy csak szabályozza, hogy aki nem részesül bursában, annak milyen %ú az odaitélendő összeg? Tehát a rendelet alapján aki részesül bursában, az pályázhat e rendszeres szoc.támra?
Köszönöm válaszukat.

egy kiigazítás:
helyesen így hangzik a következő mondat:
"Az OM és az Ofik oldalait és fórumait dec. 15. és február 6. között minden napon figyelemmel kísértem és végigolvastam." Ugyanis a gimnáziumban már február 7-én ki kellett tölteni az érettségire /és egyben felvételire/ történő jelentkezési lapokat.
Azonban ez már a lényegen úgysem változtat, hiszen 15 nappal a felvételi jelentkezés HATÁRIDEJE ELŐTT KELLETT VOLNA minden információt közölni - ha homályos volt a felvételi eljárás rendjéről kiadott rendelet, azt időben észrevenni - és a módosításokat hivatalos közleményben kiadni, mert ezek még nagymértékben befolyásolhatták a felvételire jelentkezőket.
Kérdésem mégegyszer ugyanaz:

Ki törődik ezzel és ki fogja megtéríteni nekem és a sok felvételizőnek a kárát, ha a 61. sz. levelemben leírtak miatt nem sikerül bejutnunk az általunk kiválasztott egyetemre 2007-ben?

Tisztelt dr. Bakos Károly, főtanácsos!

Válasza későn érkezett.

A felvételi határidő február 15-e volt és legkésőbb Önöknek január 31-ig kellett volna minden változást és magyarázatot közölniük a felvételizőkkel /ezt az Önök által kiadott rendelet így szabályozza/.
A részletes ismertetőket pedig már a december 15-én megjelentetett Felvételi Tájékoztatóban is lehetett és kellett volna közölniük.
Nagyon "érdekes"-nek találom, hogy úgy kellett fakultációt és emelt vagy középszintű érettségit választanom, hogy nem tudtam pontosan értelmezni a felvételi feltételeket, és ez nem a saját hibám miatt történt, hanem mert Önök értelmetlen, vagy egyszerűen semmilyen tájékoztatást sem adtak ki időben.

Az OM és az Ofik oldalait és fórumait dec. 15. és február 15-e között minden napon figyelemmel kísértem és elolvastam.

Az Ofik több hónapig halogatta a válaszadást az Önök állásfoglalásainak hiányára hivatkozva.

Nagyon sértőnek találom az eljárásukat.

Miért kell minden tanévben a felvételi eljárásban hibákat véteniük, miért nem lehet már egyszer végre mindent VILÁGOSAN és IDEJÉBEN közölni a feltételekről?

Ki fogja nekem megtéríteni a káromat, ha a fentiek miatt nem sikerül bejutnom a kiválasztott egyetemre 2007-ben?

Tisztelt Minisztérium!
Manapság mindenki a diszkriminációról beszél. a hátrányos megkülönböztetést most én, nem hátrányos helyzetű szülő érzem az új, többletpontokat adó rendeletük miatt. egyedülálló szülőként nevelve lányomat minden erőmmel azon vagyok, hogy gyermekemet akár erőn felüli plusz nyelvórák fizetésével többletpontokhoz juttassam. jeles tanuló, szerencsére, mindent megtesz a sikerért. kérdem én, hogy hol az igazság, ha van olyan csemete, aki csak azért jut be előtte, mert csak hátrányos helyzetű? Hozzáteszem nem mellékesen, hogy az egy főre eső utolsó fillérig bevallott közalkalmazotti jövedelmem alig haladja meg a nevelési segélyhez szükséges összeget. miért nem akkor támogatják a hátrányos helyzetű tanulókat, ha már sikerült egyenlő esélyekkel bejutniuk a felsőoktatásba? Úgy érzem, hogy gyermekem hátrányos helyzetbe került a hátrányos helyzetű tanulók előnybe részesítése miatt. Mélységesen elkeseredtem, mivel sajna nem csak 8 általánost végeztem.... Szegény lányom!
Egy aggódó, anyuka

T. Szerkesztőség!
A minisztérium 2007.02.12-én kiadott közleménye felöl érdeklődnék részletesebben, miszerint nem kell képzési hozzájárulást fizetni a kismamáknak.
Én jelenleg GYED-en levő kismama vagyok. 2007 februárjában kezdtem a már meglévő diplomámra alapozva egy szakirányú továbbképzést. A főiskola nem tud egységes álláspontot adni a "tandíjmentességről".
A kérdésem tehát, azon kismamák is igénybe vehetik-e a mentességet, akik már ezév februárjában hallgatói jogviszonyt létesítettek valamilyen szakirányú továbbképzésen.
Tisztelettel: Lilien

T. Szerkesztőség!

Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz.

A korábbi években a felsőfokú végzettséggel rendelkezők oklevelét, annak minősítése alapján pontozták a felvételi során (jeles - 120 pont, jó - 115 pont, közepes 110 pont, elégséges 105 pont). Az idei évtől kezdve ez a pontozási módszer megszűnt és a középiskolai eredményeket veszik alapul. Vannak azonban olyanok, akik a középiskolát gyengén végezték (mind az évvégi osztályzatok, mind az érettségi tekintetében), azonban ennek ellenére már elvégeztek egy felsőfokú iskolát úgy, hogy oda felvételiztek, illetve egyéb módon kerültek be. A jelen szabályozás alapján viszont ezt nem veszik sehol figyelembe, kizárólag a középiskolai, illetve az érettségi eredmények dominálnak. Egy felsőfokú oklevélért még csak plusz pont sem jár.

Fevetődik a következő probléma:

Ha például valaki legrosszabb esetben ezelőtt 10-15 éve elégségesre érettségizett magyarból és történelemből is, azonban azóta sikeres felvételi után (mert felkészült rá!) elvégzett egy tanárképző főiskolát (ne adj Isten egy egyetemet) magyar-történelem szakon és abban esetleg dolgozik is mint középiskolai tanár, neki akkor is a középiskolai eredményeit veszik alapul egy esetleges jogi karra történő jelentkezés során. Most akkor ennek a magyar-történelem szakos tanárnak is újból érettségiznie kell? Kicsit nevetségesnek gondolom ezt! Végigondolták ezt azok, akik ezeket a jelen szabályokat meghozták?

Máskülönben az, aki mondjuk reál beállítottságú volt középiskolás korában és jeles eredménnyel érettségizett pl. matematikából és fizikából (megjegyzem volt fizika szóbeli érettségi is, ami mondjuk lényegesen könnyebb volt, mint egy központi fizika írásbeli), akkor most ingen nagy eséllyel jelentkezhet matematika vagy fizika tanárnak, esetleg mérnöknek, annak ellenére, hogy mondjuk 15 éve nem tanult matematikát és fizikát, és lehet, hogy már egy másodfokú egyenlet megoldása is komoly fejtörést okozna neki.

Természetesen az itt felvázolt probléma fordítottan is igaz lehet és bármely képzési területre igaz.

Most akkor hogy is van ez valójában?

Tisztelettel: zewa

T. Szerkesztők!
2004. szeptemberben kezdtem főiskolai tanulmányaimat, az lenne a kérdésem, hogy rám vonatkozik-e a 2005. évi CXXXIX. tv. mely szerint, csak annak jár a nyelvvizsga alóli mentesség aki a beiratkozáskor töltötte be 40. évét.
Én 2008. jún.-ban végzek, most töltöttem be a 40. évem.
Válaszát előre is köszönöm.
z. Zsuzsa

Tisztelt Szerkesztőség!
Érdeklődni szeretnék, hogy a diploma átvételéhez kötelező "C" típusú államamilag elismet középfokú nyelvvizsgát hány éven belül kell letenni, hogy a sikeres záróvizsga ne vésszen kárba?

Tisztelt Oktatási és Kulturális Minisztérium!

Bábes-Bolyai erdélyi egyetem harmadéves hallgatója vagyok, Business karán - közgazdaság szakon. A kérdésem a következő lenne: egyetem bevégzése után a diploma, egyetemi oklevél elismert lesz-e Magyarországon, illetve Európa szinten?

Köszönöm válaszát.
Udvözlettel, Kálmán Amália

Azért jól esett volna néhány röpke szó!

Látom, a 44. sz. alatt írt üzenetem senki sem olvasta el, mivel semmilyen válasz nem érkezett......................

Üdvözlettel,

Tanítványom levelező tagozton végez, nem lenne kötelező nyelvből érettségiznie. Tovább szeretne tanulni. Tanulmányi pontjait nyelv nélkül is ki lehet számítani más tárggyal helyettesítve? Beadható úgy is fevételi lap, hogy csak az érettségi pontokra akar támaszkodni? Félévi eredménye sincs nyelvből, mert magnúton tanulj és eddig csak év végén kellett osztályozó vizsgát tennie. Az egyetem viszont félévi eredményt kér. Mit tnácsoljak neki?

Nem világos számomra, hogy a 4 plusz pnt annak jár-e akinek valamelyik szülője 8 általánost végzett, vagy mindkét szülő ilyen végzettségű kell-e hogy legyen. Hogy lehet ezt igazolni?
Volna egy másik kérdésem is: Az előrehozott éretségi eredményét már most fel kele tüntetni a felvételi lapon és milyen jelzéssel lássuk el? Ez még nem bizonyítvány és nem is tanusítvány.

Üdvözlettel,

Tisztelt Szerkesztők!

Szeretnék hivatalos választ kapni a következő kérdéseimre:

1.Ki bírálja el a többletpont kérelmeket és a fogyatékossággal élő jelentkező által beadott igazolásokat a felvételihez történő többletpont beszámítás szempontjából és mikor?

2. Miért nem lehet előre megtudni még az érettségire és ezáltal a felvételire jelentkezés előtt, hogy pontosan mit számítanak be többletpontnak? /Az OFIK felvi fórumon talán már többszáz érdeklődés van ezügyben és ott nem mondanak semmi kézzelfoghatót ezzel kapcsolatban, csak annyit, hogy "majd-majd érkezik az állásfoglalás az OM-től, addig csak küldjék be az igazolásokat és majd-majd egy szakértő valamikor elbírálgatja.... stb.!/

3. Miért ilyen homályosan fogalmazzák meg a többletpontokat a felvételi rendeletben, hogy egy normális ember nem tudja értelmezni?

4. Minek fizet az OM az Ofik Jogásznak, ha ő is csak a szabványszövegeket küldözgeti és nem tud semmi konkrétumot mondani?

5. Már megint miért ilyen rosszul megfogalmazott a felvételi rendeletben a felvételi eljárás rendje?

6. Ki ad segítséget /és nemcsak halogatós megnyugtató szövegeket/ a felvételizőnek, ha nem az OM és az Ofik?