2023. június 7.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Felsőoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 40  41  42  43  44  45  46  47  48  49  50  51  52  53  54  55  
  
Éva101 üzenete
2007.02.25. 18:24
Tisztelt Szerkesztő!
Lányom 2006-ban diplomázott a Debreceni Egyetem Bölcsész Karán államilag finanszírozott képzésben.Ugyanazon az egyetemen most negyedéves hallgató szociálpolitika szakon.A két szak párhuzamosan nem volt végezhető államilag finaszírozott képzésben ezért költségtérítést(tandíjat )fizettünk a második szak végzésének lehetősége miatt.Most a lányom gyermeket vár.Kérdésem az, hogy igénybe veheti-e a GYED-en,GYES-en lévő hallgatóknak járó tandíj(képzési hozzájárulás) mentességet.
Előre is köszönöm mielőbbi válaszát!
zewa üzenete
2007.02.25. 12:22
Tisztelt dr. Bakos Károly úr!

Először is köszönöm a válaszát.

Mint válaszából kitűnik, Ön a törvényre hivatkozik, amit persze én is elolvastam és pontosan azt írtam amit Ön. Vagyis Ön nyugodtan bemásolhatta volna a tv. szövegét is...
Úgy gondolom, hogy ez egy fórum, ahol véleményeket kell, illetve lehet elmondani. Az én véleményem csak az volt, hogy ez a szabályozás - figyelembe véve, hogy sok jót is tartalmaz - HIBÁS (mégegyszer mondom, az én véleményem). Az erre illetékesek nem teljesen végiggondolt intézkedése. A 15-20 éves érettségi eredmények alapul vétele szerintem rossz, tekintve, így gyakorlatilag "bünteti" azokat, illetve esetleg jogtalan előnyhöz juttatják (hivatkozok itt a központi érettségi és a "normál" érettségi közötti különbségre), akik még nem ebben az érettségi rendszerben vizsgáztak. Szerintm ez akkor is hibás és rossz....
Természetesen a jlnleg érettségizők már tudhatják, hogy mi múlhat az érettségin, így számukra teljesen megfelelő.

Arról már nem is beszélve, hogy egy főiskolai vagy egyetemi oklevél a jelen szabályozás szerint kevesebbet ér, mint egy szakirányú felsőfokú végzettség (?)...

Maradok tisztelttl: zewa
csipetke üzenete
2007.02.24. 11:27
Tisztelt Szerkesztők!
Szeretnék választ kapni a 61-62. sz.-ban feltett kérdésemre. Hiszen azért írtam erre a fórumra....
A Szerkesztők üzenete
2007.02.23. 11:58
Tisztelt Zubonyai Zsuzsa!
A 2004. szeptemberében beiratkozottakra az vonatkozik, hogy a beiratkozás naptári évében kellett, hogy 40. életévüket betöltsék ahhoz, hogy mentesüljenek a nyelvvizsga-követelmény alól.
Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
Idegennyelvi koordinátor
A Szerkesztők üzenete
2007.02.23. 11:42
Kedves Lilien!
Mivel Ön 2006. december 1-je után létesített hallgatói jogviszonyt, a hatályos jogszabály szerint sajnos már nem jogosult a kismamáknak járó költségtérítés-mentességre, hanem a következőkben leírtak szerinti kedvezményekre válhat jogosulttá.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 55. § (2) bekezdése alapján egy személy- néhány kivételtől eltekintve - 12 féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben. Az államilag támogatott képzési időbe be kell számítani a korábbi államilag támogatott képzéseket is. Vagyis pl. ha valaki korábban elvégzett egy ötéves egyetemi szakot államilag támogatott (finanszírozott) formában, akkor számára már csak 2 félév államilag támogatott képzési idő maradt, amit már csak legfeljebb felsőfokú szakképzésben tudna kihasználni. Ez abból is következik, hogy e jogszabályi bekezdés folytatása kimondja, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt (abszolutóriumot) szerzett, az ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ez vonatkozik a kismamákra is. Pl. ha már van egy államilag támogatott főiskolai végzettsége, akkor államilag támogatott alapképzésbe (BA, BSc) már nem is jelentkezhet, viszont jelentkezhet államilag támogatott mesterképzésbe (MA, MSc). Ugyanakkor pl. ha eddig elvégzett három főiskolai szakot költségtérítéses módon, akkor Ön jogosult a teljes 12 félévnyi államilag támogatott képzésre, tehát a negyedik diplomáját megszerezhetné államilag támogatott módon. A doktori képzés további 6 félév államilag támogatott képzési időt jelent.
 
A felsőoktatási törvény 125/A. §-ában meghatározott képzési hozzájárulás az államilag támogatott képzésben részt vevő összes hallgatóra vonatkozik. Ez alól kivételt képeznek a hátrányos helyzetűek, vagyis nekik nem kell képzési hozzájárulást fizetniük. A 2007. február 12-én bejelentett változás alapján a szorgalmi időszak (pl. félév) első napján GYES-en, GYED-en, stb. lévő államilag támogatott képzésre felvételt nyert hallgatóknak nem kell majd a képzési hozzájárulást kifizetni a jogosult félévre.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
A Szerkesztők üzenete
2007.02.23. 11:38
Tisztelt zewa!
A hozzánk írt levelére válaszolva tájékoztatom Önt arról, hogy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény előírja azt, hogy az alapképzési szakokra (és az egységes, osztatlan képzésekre, valamint a felsőfokú szakképzésekre) jelentkezőket a felsőoktatási intézményeknek országosan egységes rangsorba kell állítaniuk, függetlenül attól, hogy mikor érettségiztek, milyen korábbi végzettségük és szakképzettségük van. Ebből a rendelkezésből fakad az, hogy minden jelentkezőt a középiskolai teljesítménye és az érettségi vizsgán nyújtott eredménye alapján kell rangsorolniuk a felsőoktatási intézményeknek.
A korábbi törvényi szabályozás valóban lehetővé tette azt, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket - a számukra hirdetett képzéseknél - a korábbi oklevelük vagy a számukra szervezett felvételi vizsga alapján rangsorolják az egyetemek és főiskolák. Ezt a megoldást az új törvény nem teszi lehetővé.
Felhívom ugyanakkor a figyelmét arra, hogy a többciklusú képzés lényeges vonásai közé tartozik az, hogy a korábbi tanulmányokat beszámítva lehet bekapcsolódni többször is a felsőoktatásba, mégpedig úgy, hogy nem szükséges mindig "elölről" kezdeni a tanulmányokat. A felsőfokú, főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők számára alapvetően a mesterképzéseket hirdetik a felsőoktatási intézmények. A mesterképzési szakok nagyobb számban 2008-ban, majd 2009-ben fognak indulni, ott pedig a felsőoktatási intézmények megtehetik azt, hogy a korábbi oklevelek alapján rangsorolnak, vagy amennyiben úgy döntenek, szervezhetnek és tarthatnak felvételi vizsgát is.
Dr. Bakos Károly
főtanácsos
szoszo üzenete
2007.02.21. 12:16
Tisztelt Szerkesztő!

Nagyon fontos lenne a mihamarabbi válaszuk. Mert a különböző főiskolákban eltérően értelmezik a rendeletet. Van ahol kaphatnak a bursában részesülők szociális ösztöndíjat, van ahol nem. Mi az oktatási minisztérium állásfoglalása ez ügyban?

A rászorultsági alapon adható juttatások
[az Ftv. 51. §-a (3) bekezdésének c) pontjához]

Rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj

15. § (1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján - az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint - egy tanulmányi félévre biztosított, havonta folyósított juttatás.

(2) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjban nem részesülő hallgató számára a pályázat alapján megítélt rendszeres szociális ösztöndíj havi összege nem lehet kevesebb, mint az odaítéléskor érvényes hallgatói normatíva öt százaléka.
(3) A rendszeres szociális ösztöndíj megállapítása során előnyben kell részesíteni a felsőoktatási törvény 39. §-a (7) bekezdésében meghatározott hallgatói csoportokat.

(4) Havonta a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva 20%-ának megfelelő összegű támogatást kell nyújtani annak a hallgatónak, aki korábban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) 20. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesült, feltéve, hogy

a) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy

b) mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt, vagy

c) kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy

d) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg.

16. § (1) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának kiegyenlítésére - az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint - folyósított egyszeri juttatás.

Ez a rendelet vajon azt mondja ki hogy aki bursát kap az nem kaphat szoctámot? Vagy csak szabályozza, hogy aki nem részesül bursában, annak milyen %ú az odaitélendő összeg? Tehát a rendelet alapján aki részesül bursában, az pályázhat e rendszeres szoc.támra?
Köszönöm válaszukat.
beresagnes üzenete
2007.02.19. 21:20
Azt szeretném kérdezni,mivel én egyedül nevelem négy gyermekemet mert özvegy vagyok ebből még mind a négy tanul igaz csak három nappali rendszerben .A főiskolás lányom sajnos nem jutott be csak költségtérítéses képzésre./Megjegyzem nagyon jó érettségivel és magyarból emelt szintet is csinált/. Kaphat- e valamilyen támogatást? Mivel, teljesen szerintem logikátlanul, a Bursa Hungaricat csak állami finanszírozott tanulók igényelhették . Sajnos a mai gazdasági állapotokban teljesen kétségbe vagyok esve és nem tudom ,hogy miből finanszírozzam a tanulását. Ő is munkát vállal de ez még mind kevés az albérlet és a még a szerény megélhetési költségekre is. Felháborodottan vettem tudomásul,hogy az idéntől 8 plusz pontot kaphatnak a kismamák és a 8 általánossal rendelkező szülők gyerekei. A felvételi nem a tudásról szól? A kismama okosabb? Őket talán másképp kellene valamilyen támogatásban részesíteni de nem felvételnél előnyhöz juttatni.Kérdésem az lenne ,hogy én aki érettségizett vagyok és minimálbért keresek,hogy oldjam meg ,ha a gyerekem tanulni szeretne?
zewa üzenete
2007.02.19. 14:43
Tisztelt Illetékes!

Az 57. számon közölt üzenetemre nem kaptam választ, illetve nem reagált rá senki semmit Önök közül. Miért? Minek ez a fórum, ha nem is olvassák, már megint csak egy látszat?

Maradok tiszetelettel: zewa
csitt üzenete
2007.02.18. 08:38
Tiaztelt Szerkesztők!

Azt szeretném kérdezni, hogy bsc-s képzésben (mesterképzés nélkül)jelenleg, mennyi az államilag támogatott félévek száma?
Aki jelenleg egy alapszakon elsőéves és idén jelentkezett a második államilag finanszírozott alapképzésére, annak max mennyi félévet finanszíroz az állam, hány félévnek számolják a két szak párhuzamos végzését?

Köszönettel: Csilla
szoszo üzenete
2007.02.17. 11:26
Tisztelt Szerkesztő!

A rászorultsági alapon adható juttatások
[az Ftv. 51. §-a (3) bekezdésének c) pontjához]

Rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj

15. § (1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján - az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint - egy tanulmányi félévre biztosított, havonta folyósított juttatás.

(2) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjban nem részesülő hallgató számára a pályázat alapján megítélt rendszeres szociális ösztöndíj havi összege nem lehet kevesebb, mint az odaítéléskor érvényes hallgatói normatíva öt százaléka.
(3) A rendszeres szociális ösztöndíj megállapítása során előnyben kell részesíteni a felsőoktatási törvény 39. §-a (7) bekezdésében meghatározott hallgatói csoportokat.

(4) Havonta a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva 20%-ának megfelelő összegű támogatást kell nyújtani annak a hallgatónak, aki korábban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) 20. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesült, feltéve, hogy

a) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy

b) mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt, vagy

c) kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy

d) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg.

16. § (1) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának kiegyenlítésére - az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint - folyósított egyszeri juttatás.

Ez a rendelet vajon azt mondja ki hogy aki bursát kap az nem kaphat szoctámot? Vagy csak szabályozza, hogy aki nem részesül bursában, annak milyen %ú az odaitélendő összeg? Tehát a rendelet alapján aki részesül bursában, az pályázhat e rendszeres szoc.támra?
Köszönöm válaszukat.
csipetke üzenete
2007.02.17. 09:58
egy kiigazítás:
helyesen így hangzik a következő mondat:
"Az OM és az Ofik oldalait és fórumait dec. 15. és február 6. között minden napon figyelemmel kísértem és végigolvastam." Ugyanis a gimnáziumban már február 7-én ki kellett tölteni az érettségire /és egyben felvételire/ történő jelentkezési lapokat.
Azonban ez már a lényegen úgysem változtat, hiszen 15 nappal a felvételi jelentkezés HATÁRIDEJE ELŐTT KELLETT VOLNA minden információt közölni - ha homályos volt a felvételi eljárás rendjéről kiadott rendelet, azt időben észrevenni - és a módosításokat hivatalos közleményben kiadni, mert ezek még nagymértékben befolyásolhatták a felvételire jelentkezőket.
Kérdésem mégegyszer ugyanaz:

Ki törődik ezzel és ki fogja megtéríteni nekem és a sok felvételizőnek a kárát, ha a 61. sz. levelemben leírtak miatt nem sikerül bejutnunk az általunk kiválasztott egyetemre 2007-ben?
csipetke üzenete
2007.02.16. 17:38
Tisztelt dr. Bakos Károly, főtanácsos!

Válasza későn érkezett.

A felvételi határidő február 15-e volt és legkésőbb Önöknek január 31-ig kellett volna minden változást és magyarázatot közölniük a felvételizőkkel /ezt az Önök által kiadott rendelet így szabályozza/.
A részletes ismertetőket pedig már a december 15-én megjelentetett Felvételi Tájékoztatóban is lehetett és kellett volna közölniük.
Nagyon "érdekes"-nek találom, hogy úgy kellett fakultációt és emelt vagy középszintű érettségit választanom, hogy nem tudtam pontosan értelmezni a felvételi feltételeket, és ez nem a saját hibám miatt történt, hanem mert Önök értelmetlen, vagy egyszerűen semmilyen tájékoztatást sem adtak ki időben.

Az OM és az Ofik oldalait és fórumait dec. 15. és február 15-e között minden napon figyelemmel kísértem és elolvastam.

Az Ofik több hónapig halogatta a válaszadást az Önök állásfoglalásainak hiányára hivatkozva.

Nagyon sértőnek találom az eljárásukat.

Miért kell minden tanévben a felvételi eljárásban hibákat véteniük, miért nem lehet már egyszer végre mindent VILÁGOSAN és IDEJÉBEN közölni a feltételekről?

Ki fogja nekem megtéríteni a káromat, ha a fentiek miatt nem sikerül bejutnom a kiválasztott egyetemre 2007-ben?
A Szerkesztők üzenete
2007.02.15. 15:45
Tisztelt csipetke!
1.        A jelentkezők jogosultságát a különböző jogcímen adható pontokra és többletpontokra a felsőoktatási intézmények bírálják el.
2.        Részletes ismertető található az www.okm.gov.hu Oktatás rovatában és a www.felvi.hu honlapon. ("Közlemény az előnyben részesítési kötelezettségről és a többletpontokról a felsőoktatási felvételi eljárás során") .Az idézett anyag remélhetőleg világossá teszi Ön számára is a jogosultságokat, igazolási feltételeket.
3.        Az OFIK jogásza a feltett kérdésekre minden esetben a jogszabályokban megfogalmazott szabályokat ismertetheti az érdeklődők számára, de nem hatóság, aki a feltett kérdésekben döntést hozhatna.
4.        Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az Országos Felsőoktatási Információs Központ munkatársai is minden segítséget megadnak a jelentkezőknek írásban, szóban, levélben. A jelentkezők tájékoztatása érdekében az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján is találhat olyan fejezetet, amelyben részletesen ismertetésre kerülnek a legfontosabb, leggyakrabban feltett kérdések és az azokra adott válaszok. Ezeket az anyagokat megismerve, remélhetőleg minden érdeklődő minden kérdésére kielégítő választ kap.
 
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
főtanácsos
Aranyosi Lászlóné üzenete
2007.02.15. 13:51
Tisztelt Minisztérium!
Manapság mindenki a diszkriminációról beszél. a hátrányos megkülönböztetést most én, nem hátrányos helyzetű szülő érzem az új, többletpontokat adó rendeletük miatt. egyedülálló szülőként nevelve lányomat minden erőmmel azon vagyok, hogy gyermekemet akár erőn felüli plusz nyelvórák fizetésével többletpontokhoz juttassam. jeles tanuló, szerencsére, mindent megtesz a sikerért. kérdem én, hogy hol az igazság, ha van olyan csemete, aki csak azért jut be előtte, mert csak hátrányos helyzetű? Hozzáteszem nem mellékesen, hogy az egy főre eső utolsó fillérig bevallott közalkalmazotti jövedelmem alig haladja meg a nevelési segélyhez szükséges összeget. miért nem akkor támogatják a hátrányos helyzetű tanulókat, ha már sikerült egyenlő esélyekkel bejutniuk a felsőoktatásba? Úgy érzem, hogy gyermekem hátrányos helyzetbe került a hátrányos helyzetű tanulók előnybe részesítése miatt. Mélységesen elkeseredtem, mivel sajna nem csak 8 általánost végeztem.... Szegény lányom!
Egy aggódó, anyuka
blili üzenete
2007.02.14. 13:48
T. Szerkesztőség!
A minisztérium 2007.02.12-én kiadott közleménye felöl érdeklődnék részletesebben, miszerint nem kell képzési hozzájárulást fizetni a kismamáknak.
Én jelenleg GYED-en levő kismama vagyok. 2007 februárjában kezdtem a már meglévő diplomámra alapozva egy szakirányú továbbképzést. A főiskola nem tud egységes álláspontot adni a "tandíjmentességről".
A kérdésem tehát, azon kismamák is igénybe vehetik-e a mentességet, akik már ezév februárjában hallgatói jogviszonyt létesítettek valamilyen szakirányú továbbképzésen.
Tisztelettel: Lilien
zewa üzenete
2007.02.13. 14:40
T. Szerkesztőség!

Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz.

A korábbi években a felsőfokú végzettséggel rendelkezők oklevelét, annak minősítése alapján pontozták a felvételi során (jeles - 120 pont, jó - 115 pont, közepes 110 pont, elégséges 105 pont). Az idei évtől kezdve ez a pontozási módszer megszűnt és a középiskolai eredményeket veszik alapul. Vannak azonban olyanok, akik a középiskolát gyengén végezték (mind az évvégi osztályzatok, mind az érettségi tekintetében), azonban ennek ellenére már elvégeztek egy felsőfokú iskolát úgy, hogy oda felvételiztek, illetve egyéb módon kerültek be. A jelen szabályozás alapján viszont ezt nem veszik sehol figyelembe, kizárólag a középiskolai, illetve az érettségi eredmények dominálnak. Egy felsőfokú oklevélért még csak plusz pont sem jár.

Fevetődik a következő probléma:

Ha például valaki legrosszabb esetben ezelőtt 10-15 éve elégségesre érettségizett magyarból és történelemből is, azonban azóta sikeres felvételi után (mert felkészült rá!) elvégzett egy tanárképző főiskolát (ne adj Isten egy egyetemet) magyar-történelem szakon és abban esetleg dolgozik is mint középiskolai tanár, neki akkor is a középiskolai eredményeit veszik alapul egy esetleges jogi karra történő jelentkezés során. Most akkor ennek a magyar-történelem szakos tanárnak is újból érettségiznie kell? Kicsit nevetségesnek gondolom ezt! Végigondolták ezt azok, akik ezeket a jelen szabályokat meghozták?

Máskülönben az, aki mondjuk reál beállítottságú volt középiskolás korában és jeles eredménnyel érettségizett pl. matematikából és fizikából (megjegyzem volt fizika szóbeli érettségi is, ami mondjuk lényegesen könnyebb volt, mint egy központi fizika írásbeli), akkor most ingen nagy eséllyel jelentkezhet matematika vagy fizika tanárnak, esetleg mérnöknek, annak ellenére, hogy mondjuk 15 éve nem tanult matematikát és fizikát, és lehet, hogy már egy másodfokú egyenlet megoldása is komoly fejtörést okozna neki.

Természetesen az itt felvázolt probléma fordítottan is igaz lehet és bármely képzési területre igaz.

Most akkor hogy is van ez valójában?

Tisztelettel: zewa
zubonyai zsuzsa üzenete
2007.02.13. 13:23
T. Szerkesztők!
2004. szeptemberben kezdtem főiskolai tanulmányaimat, az lenne a kérdésem, hogy rám vonatkozik-e a 2005. évi CXXXIX. tv. mely szerint, csak annak jár a nyelvvizsga alóli mentesség aki a beiratkozáskor töltötte be 40. évét.
Én 2008. jún.-ban végzek, most töltöttem be a 40. évem.
Válaszát előre is köszönöm.
z. Zsuzsa
hmara üzenete
2007.02.12. 21:12
Tisztelt Szerkesztőség!
Érdeklődni szeretnék, hogy a diploma átvételéhez kötelező "C" típusú államamilag elismet középfokú nyelvvizsgát hány éven belül kell letenni, hogy a sikeres záróvizsga ne vésszen kárba?
kalman.amalia üzenete
2007.02.12. 20:24
Tisztelt Oktatási és Kulturális Minisztérium!

Bábes-Bolyai erdélyi egyetem harmadéves hallgatója vagyok, Business karán - közgazdaság szakon. A kérdésem a következő lenne: egyetem bevégzése után a diploma, egyetemi oklevél elismert lesz-e Magyarországon, illetve Európa szinten?

Köszönöm válaszát.
Udvözlettel, Kálmán Amália
csipetke üzenete
2007.02.12. 18:05
Azért jól esett volna néhány röpke szó!
csipetke üzenete
2007.02.12. 18:04
Látom, a 44. sz. alatt írt üzenetem senki sem olvasta el, mivel semmilyen válasz nem érkezett......................
A Szerkesztők üzenete
2007.02.12. 14:54
Tisztelt goodfox!
A felsőoktatási intézmények gyesen, gyeden lévő hallgatóinak biztosított kedvezményekről a felsőoktatási hallgatók juttatásairól szóló, 2006. szeptember 1-jétől hatályos 175/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése rendelkezik (a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény felhatalmazása alapján). Ennek értelmében a 2006. december 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő, költségtérítéses képzésben részt vevő, az adott félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgató esetében költségtérítés-fizetési kötelezettség nem állapítható meg az adott félévre vonatkozóan. (A mentesség nem függ a szakiránytól, valamennyi képzési formában és szinten megilleti az arra jogosult hallgatókat; szintén vonatkozik a doktori képzésben résztvevő hallgatókra is.)
Mivel felesége már hallgatói jogviszonyt létesített 2006. december 1-je előtt, a hatályos jogszabály szerint jogosult a kismamáknak járó költségtérítés-mentességre jelenlegi képzése során.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
singlish üzenete
2007.02.10. 20:31
Tanítványom levelező tagozton végez, nem lenne kötelező nyelvből érettségiznie. Tovább szeretne tanulni. Tanulmányi pontjait nyelv nélkül is ki lehet számítani más tárggyal helyettesítve? Beadható úgy is fevételi lap, hogy csak az érettségi pontokra akar támaszkodni? Félévi eredménye sincs nyelvből, mert magnúton tanulj és eddig csak év végén kellett osztályozó vizsgát tennie. Az egyetem viszont félévi eredményt kér. Mit tnácsoljak neki?
singlish üzenete
2007.02.10. 20:29
Nem világos számomra, hogy a 4 plusz pnt annak jár-e akinek valamelyik szülője 8 általánost végzett, vagy mindkét szülő ilyen végzettségű kell-e hogy legyen. Hogy lehet ezt igazolni?
Volna egy másik kérdésem is: Az előrehozott éretségi eredményét már most fel kele tüntetni a felvételi lapon és milyen jelzéssel lássuk el? Ez még nem bizonyítvány és nem is tanusítvány.
A Szerkesztők üzenete
2007.02.09. 13:11
Tisztelt Inez82!
A felsőoktatásról szóló törvény 125.§ és 126.§-ában szabályozza a térítés ellenében nyújtható szolgáltatások körét és az intézmény ennek alapján készíti el saját szabályzatát.
Ebben a szabályzatban kell meghatározni, hogy a főiskolán milyen szolgáltatást, milyen ellenszolgáltatásért kapnak, ezért e szabályzatból tájékozódhat a kért befizetés jogosságáról.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
A Szerkesztők üzenete
2007.02.09. 13:08
 
Tisztelt Napsugár1986!
A államilag támogatott képzésre felvételt nyert hallgatók után biztosítja a törvény a hallgatói támogatás alapját képező hallgatói normatívát.
A felvételi jelentkezéskor választási lehetőség 1997-től az államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésre történő jelentkezés, és ez zömében a jelentkezők anyagi lehetőségektől függ.
A felsőoktatási törvény mindenki számára biztosítja a 12 féléves államilag támogatott képzést, de ezt csak akkor veheti igénybe bárki, ha államilag támogatott képzésre jelentkezik és felvették.
A hallgatói támogatás sajátos formája a diákhitel, amelyet a költségtérítéses hallgatók is felvehetnek.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
A Szerkesztők üzenete
2007.02.09. 13:06
Tisztelt princess!
Amennyiben a kérdése a képzési hozzájárulás fizetésének kötelezettségére irányul, akkor a válaszunk: a jelenleg hallgatói jogviszonyban lévők, tehát egyetemi vagy főiskolai hallgatók nem lesznek fizetésre kötelezettek.
Képzési hozzájárulást 2008-ban csak a 2007-ben felvételt nyert hallgatók fizetnek.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
A Szerkesztők üzenete
2007.02.08. 16:07
Tisztelt sznetti!
 
Kérdésére válaszolva tájékoztatom Önt arról, hogy hallgatóként joga és lehetősége van beadni jelentkezési lapot és amennyiben eléri a ponthatárt, felvehetik államilag támogatott képzésre.
 
A felvétele esetén Ön dönthet arról, hogy párhuzamos képzés keretében mindkét szakon folytatja tanulmányait, vagy kiválasztja az Ön számára kedvezőbbet és ott folytatja tanulmányait.
 
 
Üdvözlettel:
 
Dr. Bakos Károly
címzetes főtanácsos
Felsőoktatási Főosztály
Oktatási és Kulturális Minisztérium
csipetke üzenete
2007.02.06. 18:43
Tisztelt Szerkesztők!

Szeretnék hivatalos választ kapni a következő kérdéseimre:

1.Ki bírálja el a többletpont kérelmeket és a fogyatékossággal élő jelentkező által beadott igazolásokat a felvételihez történő többletpont beszámítás szempontjából és mikor?

2. Miért nem lehet előre megtudni még az érettségire és ezáltal a felvételire jelentkezés előtt, hogy pontosan mit számítanak be többletpontnak? /Az OFIK felvi fórumon talán már többszáz érdeklődés van ezügyben és ott nem mondanak semmi kézzelfoghatót ezzel kapcsolatban, csak annyit, hogy "majd-majd érkezik az állásfoglalás az OM-től, addig csak küldjék be az igazolásokat és majd-majd egy szakértő valamikor elbírálgatja.... stb.!/

3. Miért ilyen homályosan fogalmazzák meg a többletpontokat a felvételi rendeletben, hogy egy normális ember nem tudja értelmezni?

4. Minek fizet az OM az Ofik Jogásznak, ha ő is csak a szabványszövegeket küldözgeti és nem tud semmi konkrétumot mondani?

5. Már megint miért ilyen rosszul megfogalmazott a felvételi rendeletben a felvételi eljárás rendje?

6. Ki ad segítséget /és nemcsak halogatós megnyugtató szövegeket/ a felvételizőnek, ha nem az OM és az Ofik?
  
 40  41  42  43  44  45  46  47  48  49  50  51  52  53  54  55  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok