Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Tisztelt "ilona713"!

Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 4. számú mellékelte rendelkezik a tanári mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiről.

A rendelet 4. számú mellékletének 4. pontja rendelkezik a képzési időről (félévekben meghatározva) és a tanári szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek számáról a képzés különböző formái szerint. A 4-es ponton belül a 4.3-ban foglaltak az irányadók Önre, mely kimondja, hogy: „A főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában a tanári mesterfokozat és a korábbi egy szakképzettségnek megfeleltethető tanári szakképzettség megszerzése esetén: 2 félév, 60 kredit; két korábbi szakképzettségnek megfeleltethető tanári szakképzettség megszerzése esetén: 3 félév, 90 kredit szükséges.”

A hivatkozott rendelet szerint tehát főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában a tanári mesterfokozat egy szakképzettségnek megfeleltethető tanári szakképzettség megszerzése esetén: 2 félév a képzési idő, és 60 az összegyűjtendő kreditek száma. Az intézmény  ebben az esetben nem nyújthatja a képzési időt és nem növelheti az összegyűjthető kreditek számát, hiszen a két korábbi szakképzettségnek megfeleltethető tanári szakképzettség megszerzése esetén: 3 félév a képzési idő, 90 kredit a teljesítendő kredit.

A rendelet hivatkozott mellékletének 8.5. pontja szabályozza a szakdolgozat kérdését, mely szerint:

„A szakdolgozat célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a képzés különböző területein elsajátított tudást integrálni és tanári munkájában alkalmazni. Képes a munkája szempontjából lényeges tudományos-szakirodalmi eredményeket összegyűjteni, azok alapján tanári munkáját önállóan megtervezni és a tanítás vagy pedagógiai feladat eredményességét értékelni. Képes a tanulók teljesítményeiről és fejlődéséről, valamint a tanulási-tanítási folyamatról módszeresen gyakorlati tapasztalatokat gyűjteni és a tényszerű adatokat elemezni, következtetéseket megfogalmazni, valamint az eredményeket saját tanári munkájában alkalmazni.

A tanári szakdolgozatnak kettő összetevője van:

1. a pedagóguspálya megismerésére irányuló és a vezetőtanár irányításával végzett [8.4. a) és b)] gyakorlat tapasztalatainak, valamint az összefüggő, szakképzettségenkénti egyéni gyakorlatok során gyűjtött, illetve a tanítást, gyakorlatot kísérő szeminárium [8.4. c)] tapasztalatainak a rendszeres összegzése (portfólió),

2. e tapasztalatoknak vagy a szaktárgy egy részterülete tanításának valamely szakpedagógiai, illetve általános neveléstudományi szempont szerinti, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése, értékelése vagy a tanításhoz szükséges segédlet készítése (tanulmány minimálisan 5 kredit értékben); a tanulmánynak tükröznie kell, hogy a hallgató a szakmai témát szakmódszertani, neveléstudományi és pszichológiai ismereteire támaszkodva az alap- és középfokú oktatás szintjeinek, illetve a szakképzés vagy a felnőttoktatás céljainak megfelelően képes kidolgozni.”

Ugyanakkor a rendelet a 6. pontja alatt az alábbi szabályozás található: a 4.3. és a 4.4. pontban leírt képzéseknél az 5.1.3. elem részeként az adott szakterülethez tartozó tanítási gyakorlatról kell portfóliót készíteni. Az 5 kredites szakdolgozat és a záróvizsgán az 5.1.2. elem alapján szervezett tanári képesítővizsga-rész nem követelmény.

Önnek valóban csak a tanítási gyakorlatról kell portfóliót készíteni, az 5 kredites szakdolgozat nem követelmény.

Az intézmény sérelmes döntése ellen hallgatói jogorvoslattal tud élni. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 73. §-a rendelkezik a hallgató jogorvoslati jogáról, az irányadó szabályok az alábbiak:

„73. § (1) A felsőoktatási intézmény a hallgatóval kapcsolatos döntéseit - e törvényben, kormányrendeletben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetben, valamint ha a hallgató kéri - írásban közli a hallgatóval.
(2) A hallgató a felsőoktatási intézmény döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. A jogorvoslati eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) járhat el.
 (6) A döntést határozatba kell foglalni, és meg kell indokolni. Az eljárás során a határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére, és az eljárás során a hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató, illetve meghatalmazottja ismételt, szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén, akkor a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni. A hallgató, illetve meghatalmazottja észrevételeit írásban is benyújthatja, kérve a személyes meghallgatásának mellőzését.
(7) A hallgató a jogorvoslati kérelem elbírálója által hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el.
(8) A felsőoktatási intézmény döntése jogerős, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, vagy a kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte.”

Üdvözlettel: 
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt Szerkesztő!

Két kérdéssel fordulnék Önhöz!
Az egyik, hogy bármely intézmény hallgatója jogosulhat-e keresztféléves képzésben abban az esetben, ha egy sikertelen vizsga miatt lenne szükség a ráépülő tantárgyak felvételére?
A második kérdésem, hogy a BSC rendszerben 3+1 fél éves gazdálkodási és menedzsment szakon a gyakorlati félév során tantárgyfelvétel lehetséges-e?
A Nyíregyházi Főiskolán 2008 óta nem lehet egymásra épülő tantárgyakat felvenni egy félévben, még akkor sem, ha az előkövetelményét teljesítettük. Meg kell várnunk, míg tantervszerűen hirdeti meg a Főiskola! Erre szeretnék választ kapni!

Köszönettel:Anita

Tisztelt Szerkesztő!
Gimnáziumban tanítok informatikát. Matematika-kémia szakos tanárképző főiskolai végzettségem és rendszerszervezői diplomám van. Ezt másod diplomaként lehetett megszerezni és szakmai felsőfokú képesítésnek minősült.Munkahelyemen F kategóriába soroltak. Azt szeretném megtudni, hogy ez megfelel-e a törvénynek, ill. nem G-be kellene sorolniuk. Köszönettel:Hazsu

Tisztelt Szerkesztő!
Ismételten szeretném megkérdezni, hogy főiskolai tanári szakon végzett tanárnő taníthat-e akkor is, ha csak az abszolutóriuma van meg, mert nyelvvizsga hiányában még nem kapta meg a diplomáját.
köszönöm

Tisztelt Szerkesztőség!
Előző levelemből kifelejtettem, hogy természetesen a diplomám kézhezvétele miatt kell letennem a nyelvvizsgát. a munkahelyem jelenleg az iskola által kiadott igazolással foglalkoztat.

Tisztelt Szerkesztőség!

2006-ban végeztem a BME-n. Sajnos azóta sem sikerült sikeres C típúsú nyelvvizsgát tennem. Mennyi idő alatt kell ennek a kötelezettségemnek eleget tennem? Van még időbeli korlát? Korábban ez 3 év volt, ha jól tudom, de nem tudom, hogy a 2006-ban végzettekre is vonatkozik-e?

Előre is köszönöm válaszát!

Tisztelt Szerkesztőség!

2006-ban végeztem a BME-n. Sajnos azóta sem sikerült sikeres C típúsú nyelvvizsgát tennem. Mennyi idő alatt kell ennek a kötelezettségemnek eleget tennem? Van még időbeli korlát? Korábban ez 3 év volt, ha jól tudom, de nem tudom, hogy a 2006-ban végzettekre is vonatkozik-e?

Előre is köszönöm válaszát!

Tisztelt Szerkesztők!
A Debreceni Egyetem Egészségügyi Karára járok Nyíregyházára. Általános szociális munkás szakra.
2005-ben kezdtem tanulmányaimat. Tanulmányaim kezdetekor önkormányzatnál szociális munkakört töltöttem be. A munkáltatómmal tanulmányi szerződést is kötöttem. Erről az igazolást ki is adták. 2006-ban munkaköröm megszűnt, ezzel egyidejűleg munkaviszonyomat is megszüntették. 2007-ben betöltöttem 40 életévemet. Az a problémám, hogy a főiskola a nyelvvizsga mentességet nem adja meg arra hivatkozással, hogy jelenleg nem állok közalkalmazotti munkaviszonyban és nem töltök be szociális munkakört. Úgy tudom, hogy aki 2005-ben kezdte meg tanulmányait arra még vonatkozik az a szabály, hogy a záróvizsga megtételéig kell betöltenie a 40. életévét.
A főiskolán ugyanis úgy tájékoztattak, hogy a tanulmányaim elkezdésének évében kell betölteni a 40. életévet.
El kell e fogadnom ezt, vagy esetleg még van e valamilyen lehetőség arra, hogy megkapjam a nyelvvizsga mentességet?
Köszönettel: Kati

Tisztelt Szerkesztőség!
Végzős egyetemista vagyok, és a kollégiumi kaucióval kapcsolatban szeretnék kérdezni. az első tanévre 5000 fortint kauciót kellett befizetnünk, utána évente 3000 forintot. A kérdéseim a következőek: Mennyit köteles a kollégium visszafizetni kiköltözéskor?Mire használhatja még fel ezt a pénzt?
Eddig úgy tudtam, hogy ha bármilyen kárt okozok, vagy tartozásom van, akkor abból finanszírozzák, de ma annyit mondtak nekem, hogy 2000 Ft-ot fognak visszafizetni, és hogy ezekből a kauciókból veszik a bográcsot, tüzifát stb. amit bárki használhat a kollégisták közül. Lehetséges ez?
Köszönettel: vicuska0102

Tisztelt Szerkesztőség!
Végzős hallgató - állami fin. és nappali tagozatos, másoddiplomás - vagyok hagyományos, kredites kulturális antropológia szakon, és ebben a félévben szeretnék végezni. 2005-ben diplomáztam Történelem szakon, 2004-ben kezdtem az antropológia szakot. Érdeklődnék, hogy másoddiplomás képzésnél nem fogadják el az első diplomám nyelvvizsgakövetelményét? Semmilyen előnyt nem élvezhetek a nyelvvizsga követelmények terén másoddiplomásként?

Tisztelt Szerkesztőség!
Végzős hallgató vagyok a szociális munkás szakon. 2005-ben kezdtem meg a tanulmányaimat. 1994. január 01-től dolgozom a polgármesteri hivatalban mint szociális előadó. Kérdésem az lenne, hogy mentesülhetek-e a nyelvvizsga alól.

Tisztelt Szerkesztőség!

1995-ben sikeres érettségi vizsgát tettem idegen nyelvből. (1995-ben még nem volt kétszintű érettségi.)
2002-ben kezdtem meg főiskolai tanulmányimat, melyet 2006-ban fejeztem be.
Szeretném megkérdezni, hogy az idegennyelvi érettségi vizsga betudható-e valamely nyelvvizsga típusnak. (Jelenleg 33 éves vagyok.)
Válaszukat megköszönve: SzSzilvi

Tsztelt szerkesztő!

Én egy harmadéves tanító hallgató vagyok.
Az lenne a kérdésem hogy főiskola alatt lehet-e főállásban tanítani? Vagy csak a diploma után.
Köszönöm válaszukat.

Tisztelettel: Horváth Norbert

Tisztelt Nemesbüki Hanna!

Mindhárom államilag támogatott képzésére a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényt (a továbbiakban: Ftv.) kell alkalmazni.

A párhuzamos képzés tekintetében az Ftv. 53. § (2) bekezdése és az 56. § (3) bekezdése alapján a rendelkezésre álló támogatási idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani a különböző képzéseket, ha a hallgató – az elsőként megkezdett képzésének legkésőbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel – egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel.

A párhuzamosan futó képzések időbeliségének vizsgálatakor álláspontunk szerint csak a ténylegesen folyó képzésekre kell figyelemmel lenni. Ebből következően az Ön esetében a 2007/2008-as tanévben megkezdett, majd abbahagyott államilag támogatott képzést nem kell számításba venni a párhuzamosság tekintetében. Mindezek alapján Önre még vonatkozik a fenti kedvezmény, azaz a 2009 őszén megkezdeni tervezett, harmadik államilag támogatott képzése tekintetében a támogatási idő felhasználását nem külön-külön, hanem egy képzésként kell majd levonni a rendelkezésre álló összesen 12 félévből egészen addig, amíg a két képzés ténylegesen együtt fut, mivel a rendelkezésre álló három félév időtartamán belül kezdi majd meg a harmadik tanulmányát. Ugyanakkor a 12 félévnyi államilag támogatott képzési idő keretből le kell vonni a 2007 őszén elkezdett, majd abbahagyott államilag támogatott képzésének egy félévnyi idejét.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt Szerkesztő!
Szeretném megkérdezni, hogy főiskolai tanári szakon végzett tanárnő taníthat-e akkor is, ha csak az abszolutóriuma van meg, mert nyelvvizsga hiányában még nem kapta meg a diplomáját.
köszönöm

Tisztelt Eila!

Kérdésére a korábban megküldött válaszunk 3. pontjában találja meg a feleletet.

Üdvözlettel:
Dr. Veres Pál
szakmai tanácsadó

Tisztelt Szerkesztők!

Újra felteszem a kérdéseimet, kérem, mielőbb válaszoljanak, mert lassan vége a félévnek, s lehet, hogy közben felesleges dolgokra megy el az időm s az állam pénze (ugyanis államilag finanszírozott képzésre járok).
Angol tanári mesterszakra járok a KRE-re, s már rendelkezem főiskolai angol nyelvtanári, valamint történelem-orosz szakos középiskolai tanári diplomával. Nem tudom, hogy jól értelmezem-e az OM rendeletét, miszerint nem kell hagyományos szakdolgozatot írnom, csak egy tanítási tapasztalataimat elemző portfóliót kell bemutatnom a mesterképzés zárásaként. További kérdésem, hogy az egyetem megteheti-e, hogy három félévesre és 90 kredtitesre nyújtja az OM előírás szerint kétféléves, 60 kredites képzést? Olyan tárgyakat is fel kellett vennünk, amit a tanszék 60 kredites tanterve nem ír elő.Ha jól értelmezem a rendeletet nekem 3 félév alatt két mesterképzést kellene elvégeznem s nem egyet.
Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel.

Tisztelt Érdeklődő!

A 2004-ben megkezdett képzésekre is a 77/2002-es kormányrendelet vonatkozott.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

Tisztelt Dr. Veres Pál!

Először is szeretném megköszönni a válaszát. Azonban lenne egy kérdésem.

Ön a következőt írta levelében: "A fentiekből következően adott képzési ciklusban megszűnik az államilag támogatott képzés lehetősége, (...) illetve párhuzamos képzés esetén, ha az újabb (párhuzamos) jogviszony létesítésére az elsőként megkezdett képzésének negyedik, vagy azt követő félévében kerül sor."

A törvényben pedig az áll, hogy: "Arra is lehetõség van, hogy valaki – ha felveszik – mindkét intézményben, illetve szakon államilag támogatott formában tanuljon. Ezt úgy lehet megtenni, ha két különbözõ felvételi idõszakban jelentkezik és nyer felvételt.
Tudni kell azt is, hogy abban az esetben, ha valaki államilag támogatott képzésben tanul, és legkésõbb az elsõ szakon megkezdett tanulmányai 3. félévében kezdi meg az államilag támogatott párhuzamos képzésben a tanulmányait, akkor a számára a két képzés egy félévnek számít a lehetséges 12 államilag támogatott félévbõl, ha viszont késõbb dönt úgy, hogy párhuzamos képzésben is tanulni akar, akkor már a két szakon folytatott tanulmánya két félévnek fog számítani."

Szeretném megkérdezni, hogy melyik törvény zárja ki az államilag támogatott képzés lehetőségét abban az esetben, ha nem a 3. /hanem az 5./ félévben kezdeném meg újabb (párhuzamos) szakon való tanulmányaimat.

Köszönettel: Eila

Tisztelt "Rita68"!

Ön jól értelmezi a 77/2002. (IV. 13.) kormányrendelet előírását, hogy tanító szakon az újabb oklevél megszerzésére irányuló képzésben az első oklevél nyelvi követelménye – ma már az oklevél megszerzésének – feltétele. Amennyiben akkor nem volt nyelvi követelmény, akkor a másoddiplomás képzés végén, a záróvizsga után meg kellett volna kapnia oklevelét.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

Tisztelt "lajka"!

Azok a hallgatók mentesülhettek a nyelvi követelmény teljesítése alól, akik 2003. július 1-jén hallgatói jogviszonyban álltak, illetve a 2003/2004. tanévben első évfolyamon kezdték meg tanulmányaikat, és mindkét esetben a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő (a szakra vonatkozó meghatározott számú félévek) alatt betöltik (betöltötték) a 40. életévüket.

A fentiekből következik, hogy Önre a felmentési lehetőség nem állt fenn.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

Tisztelt "jva1982"!

Az általános nyelvvizsga helyett szaknyelvi nyelvvizsgát tenni, különösen az Ön által leírt szakon teljesen elfogadható. A kimeneti nyelvi követelmény amúgy sem definiálja, hogy általános vagy szaknyelvi kell-e. A szaknyelvi mindig magában foglalja az általános nyelvi készségek mérését is.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

Tisztelt "Eila"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.)  54. § (1) bekezdése alapján egy személy 12 féléven át folytathat államilag támogatott képzésben felsőoktatási tanulmányokat (beleértve a felsőfokú szakképzést is).

A felsőoktatási törvény szerint a hallgató egyszerre több képzésben is részt vehet államilag támogatott formában. Az Ftv. 54. § (2) bekezdése alapján ugyanakkor amennyiben egy képzési ciklusban – államilag támogatott képzésben – a hallgató már végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben.
 
Az Ftv. 56. § (3) bekezdése alapján amennyiben egy képzési ciklusban a hallgató párhuzamosan folytat tanulmányokat, a támogatási idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató az elsőként megkezdett képzésének legkésőbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel.

A fentiekből következően adott képzési ciklusban megszűnik az államilag támogatott képzés lehetősége, ha egy szakon a hallgató végbizonyítványt szerzett, illetve párhuzamos képzés esetén, ha az újabb (párhuzamos) jogviszony létesítésére az elsőként megkezdett képzésének negyedik, vagy azt követő félévében kerül sor. A párhuzamos képzés esetén az újabb párhuzamos jogviszonyban megszűnik az államilag támogatott képzés lehetősége, amennyiben az elsőként megkezdett képzésben a hallgató végbizonyítványt szerzett.
 
Üdvözlettel:
Dr. Veres Pál
szakmai tanácsadó

Tisztelt Szerkesztők!
Kérem válaszoljanak arra a kérdésemre, hogy melyik törvény paragrafusai foglalkoznak a 18. életévét betöltött hallgató gyógypedagógiai vizsgálatára!
Valóban igazságügyi szakértőhöz kell fordulni?
Válaszukat előre is hálásan köszönöm!
Üdvözlettel:
Déry Rozina

Tisztelt Szerkesztők!
Sajnos a 2009. 03.27-én feltett kérdésemben elgépeltem az évszámot: 2004-ben kezdtem el a másoddiplomás képzést és 2007-ben végeztem!!! Elnézésüket kérem!
Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Szerkesztők!

Egy debreceni főiskolán vagyok végzős, harmad éves, BA-s hallgató.
2004-ben már elkezdtem egy egyetemi képzést (ekkor még az állam 10 félévet finanszírozott), de 2006-ban elkezdtem a BA képzést és 2007 februárjában félbehagytam az egyetemi tanulmányaimat.
Egyetemi képzésben 5 félévet töltöttem államilag finanszírozott képzésben. A főiskolán az első két félévet költségtérítéses képzésben töltöttem, így a BA szakon a rendelkezésre álló 6 államilag finanszírozott félévből 4-et használtam fel.
Ennek a félévnek (2008/2009 tavaszi félév) elején szóltak a Tanulmányi Osztályról, hogy ettől a félévtől visszakerülök költségtérítéses képzésbe, ugyanis az állam 6+2 félévet áll és nekem ez lenne a 9. államilag finanszírozott félévem. A költségtérítési díjat befizettem, mivel határidőre kellett (addig nem kaphattam érvényesítő matricát a diákigazolványomra, amíg be nem fizettem a díjat).
A kérdésem az lenne, hogy jogosan kerültem-e vissza költségtérítéses képzésbe?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt "Cserkesz"!

A pedagógus-munkakörben való alkalmazás feltételeit az 1993. évi LXXIX. tv. (Kt.) 17. §-a határozza meg, amelynek (1) bek. a) pontja az óvodában óvodapedagógusi szakképzettséget ír elő. Főiskolai szintűt végzettségnek elfogadott még a 127. § (1) bek. a) pontja szerinti óvónőképző intézeti végzettség is.

A Kt. 19. §-ának (8) bekezdése előírja a hétévenkénti kötelező pedagógus-továbbképzés teljesítését, de a munkáltatóra bízza azt a döntést, hogy felmenti-e azt a pedagógust, aki önhibájából nem tesz eleget a továbbképzési kötelezettség teljesítésének. Tehát még a pályán levő pedagógusok esetén sem jár együtt a továbbképzés nem teljesítése a jogviszony megszüntetésével.

A munkáltató a pedagógus alkalmazásakor vizsgálhatja ugyan a továbbképzés teljesítését, de ez nem feltétele az alkalmazásnak. A munkáltató eldöntheti, hogy alkalmaz-e valakit vagy sem, de az a feltevés, hogy jogszabályi akadálya lenne az alkalmazásnak akkor, ha a pedagógus nem vett részt a pedagógus-továbbképzésben, téves, a diploma elévüléséről nem lehet szó.

Üdvözlettel,
a szerkesztők

Tisztelt Szerkesztők!
2004. májusában végeztem tanító szakon, másoddiplomás képzésben. Az oklevelet nem adta ki a főiskola, mondván, nyelvvizsga kell. Az első oklevelem tanári, 1999-ben végeztem, ekkor még nem kellett nyelvvizsga. A kérdésem az, hogy jól értelmeztem-e a 2002-es Korm.rendeletet, miszerint az első diplománál érvényes jogszabályt kell figyelembe venni a másoddiploma kiadásánál is, így nyelvvizsga nélkül is megkaphatnám az oklevelet.
Szeretném azt is megkérdezni, hogy a tanítói-munkakört betölthetem-e így is, hogy a diplomám a főiskola páncéljába pihen?
Válaszukat előre is köszönöm!!

Tisztelt Szerkesztők!

Szegedre járok, romanisztika (spanyol) alapszakra, emellett van egy olasz minor szakom is. Azt szeretném kérdezni, mivel eltérő információkat hallottam erről, hogy minor szakon kell-e záróvizsgát tenni vagy sem?

Válaszukat előre is köszönöm

Tisztelt Szerkesztők!
Nagyon várom korábban feltett kérdésemre válaszukat!
Köszönettel!
724. anipanni üzenete 2009.02.25 16:55:27
Tisztelt Szerkesztők!
E-mailben már fordultam Önökhöz,de sajnos nem kaptam választ...
Kérdésem a következő: A JELENLEG HATÁLYOS felsőoktatási törvények közt néztem utána a gyes-en,gyed-en lévők tandíjmenetsségéről,s ott CSAK az 51/2007 korm.rend. 36/1 § szól erről.Kérdezném,hol található olyasmi,ha nem a jelenleg hatályos rendeletek,törvények közt,ami alapján tőlem tandíjat kér az intézmény?Miért nincs a jelenleg hatályosak közt a módosítás,ha egyáltalán van ilyen?
Köszönettel: Marton Anita