Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Tisztelt "Kira"!

A 2005-ben megkezdett tanulmányokra a 77/2002. (IV. 13.) kormányrendelet vonatkozik, amely csak a szociális munkás szakon teszi lehetővé a nyelvi követelmények alóli felmentést, amennyiben az illető 1996 előtt a szak profijának megfelelő munkaviszonyt tud igazolni.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

Tisztelt Szerkesztőség!

Doktori Iskolába jelentkezem idén Sopronba, és a harmadik gyermekemmel vagyok GYED-en. A második gyermekem 2006-ban született, de akkor nem tudtam elkezdeni a képzést.
Nem találtam pontosan, de érdekelne, hogy ha a tandíjamat nem is támogatja az állam, kapok többletpontszámot a felvételikor?

Várom válaszukat, üdvözlettel

Tisztelt Szerkesztőség!

Szociális munkás mesterképzési tanulmányaim megkezdésekor 39 éves voltam. 10 éven keresztül orosz nyelvet tanultam, de ez a nyelv nem szerepel az Uniós nyelvek között. Milyen felmentési lehetőségem lenne a nyelvvizsga alól, létezik-e méltányosság ebben az esetben? (Kitől kell kérni?)
Bevallom őszintén, hogy sem energiám, sem időm, sem pedig pénzem nincs a nulláról elkezdeni egy nyelvi képzést. És a nagy kérdés az, hogy mikor lesz abból középfokú nyelvvizsga, ha most kezdek el tanulni egy nyelvet a nulla szintről?!

Várom válaszukat!

Köszönettel:

Józsáné Kovácsik Gabriella

Tisztelt Szerkesztők!
2004 szeptemberében kezdtem tanulmányaimat egy mezőgazdasági főiskolán államilag finanszírozva. 2008 júniusában tettem sikeres záróvizsgát. A főiskola tanúsítványt (igazolást) bocsájtott ki részemre mivel nem volt nyelvvizsgám.
Kérdésem a következő:alapfokú vagy középfokú nyelvvizsga letétele szükséges hogy kézhezkapjam első diplomámat?
(Azzal tisztában vagyok, hogy időkorlát nincs már.)
Válaszukat köszönöm
Tisztelettel voltam: Zoltán

Tisztelt Szerkesztőség!
2007-ben végeztem Kaposváron óvodapedagógia szakon, akkor nem volt meg a nyelvvizsgám, így nem kaptam meg a diplomámat. Azóta az írásbeli nyelvvizsgám megvan, már csak a szóbeli kell.Érdeklődni szeretnék, hogy mennyi idő alatt kell letennem a nyelvvizsgát, hogy ne vesszen el a diplomám? Vagy ez semmi esetre nem fordulhat elő?
Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt „SzSzilvi”!

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján nincs lehetőség az idegen nyelvi érettségi vizsga nyelvvizsga-bizonyítványként történő megfeleltetésére.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt „tibi333”!

Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet rendelkezik a történelem alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeiről. A rendelet értelmében történelem alapképzési szakon végzettségi szintként alapfokozat szerezhető, a szakképzettségek az alábbiak:

- történelem alapszakos bölcsész,
- történelem, régészet alapszakos bölcsész,
- történelem alapszakos bölcsész (muzeológia szakirány),
- történelem alapszakos bölcsész (levéltár szakirány).

Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit. A 180 kredit összegyűjtéséhez szakmai törzsanyagból 130-150 kredit gyűjtendő össze, míg differenciált szakmai ismeretekből:

- történelem szakirányon: 50 kredit,
- levéltár szakirányon: 50 kredit,
- muzeológia szakirányon: 50 kredit,
- régészet szakirányon: 90 kredit,
- a második szak szakterületi ismereteiből: 50 kredit gyűjthető össze.

Az Ön történelem alapszakos oklevele kiadásához bármelyik differenciált szakmai ismeretből és a szakmai törzsanyagból kell 180 kreditet összegyűjteni ahhoz, hogy a történelem alapszakos oklevelét kiadja az intézmény. A kreditrendszerű oktatásban a tanulmányi és vizsgakövetelmények teljesítésének feltételeiről csak az intézmény adhat érdemi információt.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt „borvendegagi”!

Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV.3.) OM rendelet szabályozza az egyes alapképzési szakok szerkezetét és a szakon elsajátítandó ismeretköröket is. Az 50 kredit értékű differenciált szakmai ismeretek ellenőrzési módjára vonatkozóan nem szerepel záróvizsga letételének kötelezettsége, ugyanakkor az elsajátított ismeretek ellenőrzéséről a tantervben dönt az intézmény. A vizsgákra vonatkozóan az adott intézmények tanulmányi és vizsgaszabályzatában foglaltak az irányadóak. Javaslom, hogy további információkért szíveskedjék az adott intézményhez fordulni.

Üdvözlettel:
Dr. Rádli Katalin
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt „borvendegagi”!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-ában határozza meg a közoktatási intézményekben pedagógus-munkakörben történő alkalmazás végzettségi és szakképzettségi követelményeit. A Kt. 17. §-ának (1) bekezdés c)-d) pontjai alapján az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói, az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettségre és szakképzettségre van szükség a pedagógus-munkakör betöltéséhez. Ez alól a törvényi előírás alól képez kivételt a Kt. 127. §-ának (10) bekezdésében foglalt eset, amely szerint: ”Tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést fogja megszerezni.”
Az abszolutóriummal rendelkező, diplomáját nyelvvizsga hiányában még meg nem szerzett személy esetében a fenti szabály legfeljebb akkor alkalmazható, amennyiben a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll, és a jogviszonya szünetel. Ebben az esetben lehetne a kérdésben jelzett személyt határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatni egy évre szólóan, abban a munkakörben, amelynek betöltésére a majdan megszerzendő oklevele fel fogja jogosítani.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Szerkesztőség!
2006. júniusában tettem le másoddiplomám államvizsgáját, a diplomához középfokú nyelvvizsga is szükséges, de sajnos ez elmúlt 3 év alatt nem sikerült letennem :-( Mennyi türelmi idő áll rendelkezésemre az államvizsgától számítva a nyelvviszga letételére? Vagy már nincs is ilyen törvény!? :-S Válaszukat előre is köszönöm!

A kérdésem az lenne, hogy iskolatitkárként dolgozom egy középiskolában és 1 hónap múlva szülési szabadságra szeretnék menni.
A kérdésem,hogy hány nap szabadság jár nekem, amit még a gyes előtt kivehetek, vagy egyáltalán ez hogyan működik????Köszönöm válaszát!!!

Tisztelt Szerkesztőség!
A következő a kérdésem.Hogyan helyes a következő szöveg.
"Szeretettel meghívlak a 2009.június 12-én tartandó ballagásomra" vagy pedig "Szeretettel meghívlak 2009.júnus 12-én tartandó ballagásomra" (a nélkül)
A választ előre is köszönöm.
Tisztelettel:Leszák Lajaos

Tisztelt Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék, hogy kiváltja-e a felsőfokú C típusú, tehát komplex nyelvvizsga (ECL) a középszintű, ill. emelt szintű érettségit, tekintettel arra, hogy még ez utóbbi nehézségi szintje is a középfokú nyelvvizsgáéval egyezik meg, hiszen eredménytől függően váltható be arra, ill. alapfokú nyelvvizsgára.
Válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel: Herczeg Viola

Tisztelt Szerkesztőség!

2008 júniusában végeztem a Főiskolán, sajnos nyelvvizsgám csak szóbeli szakmaival bővített van. Azután szeretnék érdeklődni, hogy hány éven belül kell megcsinálni az írásbelit, hogy a diplomám ne vesszen el.
És lenne még egy kérdésem. Mivel így a diplomát nem kaptam kézhez, így nekem milyen iskolai végzettségem van?

Válaszukat és segítségüket előre is köszönöm!

Tisztelt Szerkesztőség!
Érdeklődni szeretnék,hogy a tanárképzésbe jelentkezőknek,kell-e egészségügyi alkalmssági vizsgálaton résztvenniük?
Válaszukat előre is nagyon köszönöm!
Tisztelettel: Gyurcimurci

Tisztelt Szerkesztőség!

Kérdésem a következő lenne!1999-ben szereztem meg az első diplomámat(óvodapedagógusi diplomát, ekkor még nem volt követelmény a nyelvizsga.2005 óta járok tanítói szakra (ami a második diplomám lesz).Kell nyelvizsgát tennem vagy sem?
Válaszukat előre is köszönöm!

Pálné L. Niki

Szeretném megtudni, hogy 2005- ben kezdtem el FŐISKOLÁT, 36 évesen. 94-ig közalkalmazott voltam, majd újra 2004 január óta vagyok. Nyelvvizsgáznom kell-e, vagy nem?

ÜDVÖZLETTEL JUDIT

Tisztelt Szerkesztőség!
Érdeklődöm, hogy javító vizsgát magyar nyelv és irodalomból hányszor lehet tenni?
Segítségüket előre is köszönöm!

Nagyon szépen köszönöm a megnyugtató választ!
Tisztelettel:

L. Adrienn

Nagyon szépen köszönöm a választ!
Üdvözlettel:
Déry Rozina

Tisztelt "Rozsomák"!

Leveléből nem derült ki, hogy milyen okból szükséges a gyógypedagógiai vizsgálata hallgatóként, ezért csak általánosságban tudunk választ adni Önnek.

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 18. §-a rendelkezik az előnyben részesítési követelményekről mozgáskorlátozott, hallássérült, látássérült (vak, gyengénlátó), beszéd- és más fogyatékos (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) hallgatók esetében.

A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendjéről a kormányrendelet az alábbiak szerint rendelkezik:
„19. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiadására
a) amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottság,
b) amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet
jogosult.
(3)
(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a hallgató a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon nyújtja be azoknak a közoktatási intézmény által kiállított dokumentumoknak - az intézmény által hitelesített - másolatát, melyek igazolják, hogy fogyatékossága a középfokú tanulmányai során fennállt és emiatt kedvezményben részesült.”

Üdvözlettel,
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt "Anita005"!

Egyik feltett kérdésben sincs központi szabályozás. A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata a mérvadó. A hallgatónak ezért az adott intézmény tanulmányi hivatalát kell megkeresnie, ahol tájékoztatást kap. Megjegyzem, hogy az első kérdést többszöri olvasás után sem sikerült teljes pontossággal értelmezni.

Üdvözlettel,
Dr. Veres Pál
szakmai tanácsadó

Tisztelt "Foltos"!

Azok a szociális munkás hallgatók, akik 2006. március 1-je előtt kezdték meg tanulmányaikat, és 1996. előtt már létesítettek a szak profijába tartozó munkaviszonyt, mentesülnek a nyelvvizsga-kötelezettség alól.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

Tisztelt "deutschvanda"!

Önre a képesítési követelményeket szabályozó 77/2002. (IV. 13.) kormányrendelet előírása vonatkozik, amelynek 2. számú melléklete 9. pontja szerint újabb oklevél megszerzésére irányuló képzésben csak a főiskolai szintű pedagógia szakra vonatkozik, hogy az első oklevél nyelvi követelménye az oklevél megszerzésének feltétele. A szakcsoport a többi szakra nem vonatkoztatta az első oklevél nyelvi követelményének teljesítését. Önnek tehát nyelvvizsgát kell tennie.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

Tisztelt "csadrika"!

Tájékoztatom, hogy nincs időhatár a záróvizsga és a nyelvvizsga letétele között. Akkor kapja meg oklevelét, ha a nyelvvizsga-bizonyítványt bemutatja.

Üdvözlettel,

Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

Tisztelt Szerkesztőség!
Gyermekem nappali tagozatos államilag finanszírozott hallgató, diploma feltétele a nyelvvizsga, most sikeresen túl van rajta. Lehet-e a nyelvvizsga díját visszaigényelni? Jogszabály szól-e róla?
Mielőbbi válaszukat megköszönve, köszönettel: bmárti

Tisztelt "Xinga"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) 55. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási időbe be kell számítania megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A részidős képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghosszabbítható. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is.

Az Ftv. hivatkozott rendelkezése szerint, összesen tizenkét támogatott félévvel rendelkezik a hallgató, mely időbe a felsőfokú szakképzés ideje is beletartozik. Amennyiben Ön oklevelet szerez a főiskolai szintű képzésében, akkor is részt vehet államilag támogatott felsőfokú szakképzésben, hiszen a tizenkét támogatott félévéből a főiskola szintű képzésben, illetve alapképzésben eltöltött félévek száma levonásra kerül tizenkét támogatott félévből és az így hátralévő időtartamban vehet részt felsőfokú szakképzésben, valamint mesterképzésben (hiszen alapképzésben már végbizonyítványt szerez várhatóan). A felsőfokú szakképzésben, az alapképzésben, valamint mesterképzésben összesen tölthet el tizenkét államilag támogatott félévet.

Üdvözlettel: 
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt "B.Krisztina"!

A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 7. §-a az alábbiak szerint rendelkezik: 
A felsőoktatási intézmény a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat az alábbi jogcímeken használhatja fel:
b) szociális alapú ösztöndíj kifizetésére
ba) rendszeres szociális ösztöndíj,
bb) rendkívüli szociális ösztöndíj.

A kormányrendelet 10. §-ának (3) bekezdése azt határozza meg, hogy a 7. § ba)-bb) pontjaiban meghatározott jogcímeken a szociális juttatásokra jogosult hallgató részesülhet támogatásban.

A kormányrendelet 2. §-ának (1) bekezdése g) pontja szerint szociális juttatásra jogosult hallgató: az a teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben részt vevő hallgató, aki
ga) államilag támogatott képzési formában vesz részt, vagy
gb) tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre.

A kormányrendelet a rendszeres szociális ösztöndíjról az alábbi rendelkezést tartalmazza:
„16. § (1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján - az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint - egy képzési időszakra biztosított, havonta folyósított juttatás.
(2) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató árva.”

A leírtak alapján Ön akkor részesülhet szociális juttatásban, ha teljes idejű képzésben és államilag támogatott képzésben vesz részt, vagy tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre

Leveléből nem derült ki, hogy melyik évben kezdte meg tanulmányait, és hány félévet töltött el államilag támogatott képzésben, így nem lehet meghatározni pontosan, hogy milyen finanszírozási szabály vonatkozik Önre, hiszen levelében annyit említ, hogy államilag támogatott képzésből költségtérítéses képzésbe került át. Amennyiben pedig a rendelkezésére álló államilag támogatott féléveket elhasználta és költségtérítéses képzésre került át, akkor valóban nem tud szociális ösztöndíjban részesülni.

Tanulmányaihoz segítséget nyújthat a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj, a kormányrendelet értelmében:
„18. § (1) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj olyan pénzbeli szociális juttatás, amely a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: Ösztöndíjrendszer) adott évi fordulójához csatlakozott települési és megyei önkormányzatok által a hallgatónak adományozott szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: Önkormányzati ösztöndíjrész) és az önkormányzati ösztöndíj alapján a hallgató felsőoktatási intézményében e rendelet alapján megállapított szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: intézményi ösztöndíjrész) áll.
(2) Intézményi ösztöndíjrészben részesülhetnek azok a hallgatók, akiket az állandó lakóhelyük szerinti települési önkormányzat az Ösztöndíjrendszer keretében támogatásban részesített, továbbá teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy felsőfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat.”

Az ösztöndíjjal kapcsolatos bővebb információért kérem, szíveskedjen a felsőoktatási intézményhez fordulni.

Üdvözlettel: 
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt "Zsófici"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény és más jogszabály sem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy munkaszüneti napon folyhat-e oktatás vagy gyakorlat a felsőoktatási intézményben.

A felsőoktatási intézmények szabályzata általában rendelkezni szokott a tanév kezdetének, végének időpontjáról, az ünnepekről, valamint a tanítási szünetekről. Kérem, szíveskedjen áttanulmányozni az intézmény szabályzatát, remélhetőleg választ kap kérdésére a szabályzatból, illetve az intézménytől.

Üdvözlettel: 
Szövényi Zsolt
főosztályvezető