2023. január 28.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  
  
magdim üzenete
2009.12.01. 01:42
Tisztelt Szerkesztők!
Lehetséges-e a tv szerint, hogy az általános iskolák 1-4 évfolyamán a félévi és év végi szöveges értékelés mellett érdemjeggyel értékeljük az év közbeni (havonkénti) munkát?
Válaszukat köszönöm!
A Szerkesztők üzenete
2009.11.30. 14:16

Tisztelt "Rekeka"!

A nyelvi előírásokat jogszabályok írják elő. Amennyiben az Ön szakjára vonatkozó jogszabály nem tartalmaz kiválthatóságot, akkor nem. Alapfokú komplex nyelvvizsgát néhány szakon középfokú szóbeli, vagy írásbeli vizsgával lehet kiváltani. Alapfokú komplex nyelvvizsgát két alapfokú írásbeli vizsgával nem lehet kiváltani.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

aszisztens üzenete
2009.11.30. 13:21
Tisztelt Cím!
A megyi önkormányzatok készülnek a következő "válsággal" terhelt évre, és a fenntartásuk alá eső intézménykeben "magtakarításokat" kezdeményeznek. Kérdéseim a következők:
- a pedagógusoktól megvonható-e a szakkönyv vásárlási támogatás
- megvonható-e a különleges szakértelmet igénylő munkavégzésért járó pótlék
- megvonható-e a gyógypedagógiai pótlék
Munkánkat nevelési tanácsadó keretében végezzük, ellátunk SNI kategóriába sorolt, szakértői bizottság által korai fejlesztésre javasolt, fejlesztünk és vizsgálunk BMT kategóriába sorolt gyermekeket. A pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkatársak gyógypedagógus végzettségüek.
Válaszukat köszönöm.
A Szerkesztők üzenete
2009.11.27. 12:09

Tisztelt " jancsi"!

Az egyes pedagógus-munkakörök betöltéséhez előírt végzettségeket, szakképesítéseket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 17. §-a – többek között – az alábbiak szerint határozza meg:
„17. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
b) az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán
- valamennyi tantárgyhoz a tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt: konduktor),
- a testnevelés tantárgyhoz a tantárgynak megfelelő tanári,
- feltéve, hogy e területeken az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyakhoz a tantárgynak megfelelő tanári;
c) az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásban a b) pontban meghatározottak szerinti, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói;
d) az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári;
e) középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári, a művészetek, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyak esetén a tantárgynak megfelelő tanári;
g) szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyat vagy szakmai előkészítő ismeretet, valamint a szakmai alapozó és a pályaorientáció ismeretet oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú, a pályaorientáció és a szakmai alapozó oktatásban, továbbá a d) pontban meghatározott;
i) szakközépiskolában és szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógusnak, továbbá gimnáziumban a munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú;
j) napközi otthoni és tanulószobai foglalkozáson az iskolatípusnak, kollégiumban az érdekelt iskoláknak megfelelő, a b)-f) pontban felsorolt vagy szociálpedagógus, pedagógiai szakpszichológus, pedagógia szakos, illetve nevelőtanár szakos;
l) a j) pontban fel nem sorolt tanórán kívüli foglalkozás megtartásához a foglalkozás tartalmi követelményeihez igazodó, a b)-j) pontban felsorolt;
végzettség és szakképzettség.
 (8) Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket. ….”

Egyetemi szintű pedagógia szakos tanári végzettségével tehát az előzőekben kiemelten megjelölt pedagógus-munkaköri feladatokat láthatja el:

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.11.27. 12:03

Tisztelt "tnesr"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-a rendelkezik a nevelési oktatási intézményekben alkalmazott pedagógusok megfelelő végzettségéről és szakképzettségéről.
Ennek megfelelően a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki a törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek az óvodában:
- óvodapedagógusi,
- konduktor-óvodapedagógusi.
A Kt. 127. § (10) bekezdése szerint tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést fogja megszerezni.
Előzőek együttes értelmezése alapján tehát a meglévő számítástechnika szakos tanári végzettsége és az a tény, hogy szeptembertől elkezdi az óvónőképző főiskolát, nem jogosítja arra, hogy jogszerűen óvodapedagógus-munkakörben foglalkoztassák.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.11.27. 11:58

Tisztelt "alsakil"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-a rendelkezik a nevelési oktatási intézményekben alkalmazott pedagógusok megfelelő végzettségéről és szakképzettségéről.
A szabályozás szerint a középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári, a művészetek, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyak esetén a tantárgynak megfelelő tanári végzettség, szakképzettség szükséges a pedagógus-munkakörben alkalmazottak esetében. A jogszabály nem tesz különbséget a tanítás munkarendje alapján a tanári végzettség, szakképzettség tekintetében, így az esti gimnáziumban tanító pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra is a fenti szabály alkalmazandó.
Egyetemi szintű informatika tanári szakképzettség a középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően informatika tantárgy oktatására jogosítja a pedagógust.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.11.27. 11:56

Tisztelt "gyoparka"!

Nincsenek olyan indokok, amelyek, mint követelmények, feltételei lennének a tankötelezettség magántanulókénti teljesítésének, a törvény nem írja elő iratok becsatolásának kötelezettségét.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szabályozza a kérdést. A törvény vonatkozó szabálya a következő:
„7. § (1) A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető.
(2) Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.”

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 11. §-ának (1) bekezdése n) pontja kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a tanuló joga különösen, hogy magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtására kiadott, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 23. § -ának (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„(2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll - kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról - állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt - minden esetben - a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra.”

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.11.27. 11:48

Tisztelt "krenjoli"!

Bár kérdésében nem említi, feltételezhető, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó iskolában történő foglalkoztatásra irányul a kérdése. A válasz erre az esetre vonatkozik.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20. §-ának (2) bekezdése értelmében közalkalmazotti jogviszony
a) büntetlen előéletű,
b) tizennyolcadik életévét betöltött, továbbá
c) magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett személlyel létesíthető.
Az Ön által kérdezett erkölcsi bizonyítvány a büntetlen előélet igazolására szolgál. Amennyiben tehát technikai dolgozót közalkalmazottként kívánnak alkalmazni, akkor az erkölcsi bizonyítványra szükség van. Az előbbiekben jelzett rendelkezés (Kjt. 20. § (2) bekezdés a) pont) 2009. január 1-jétől hatályos.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (2) bekezdése azonban már 2009. január 1-je előtt is tartalmazta azt a rendelkezést, hogy a közoktatásban történő alkalmazás feltétele a büntetlen előélet.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.11.27. 11:46

Tisztelt "czakone"!

A pedagógus-munkakörök betöltéséhez szükséges megfelelő felsőfokú iskolai végzettségeket és szakképzettségeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 17. §-a határozza meg. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő intézményekben a pedagógus-munkakörök betöltéséhez szükséges megfelelő felsőfokú iskolai végzettségekről és szakképzettségekről a Kt. 30. §-ának (11) és (12) bekezdése rendelkezik. A gyógypedagógiai nevelés és oktatás körébe nem tartozó pedagógus-munkakörök ellátásához a Kt. 17. §-ában foglalt szakképzettségek szükségesek, amelyek nem tartalmazzák a gyógypedagógiai tanári szakképzettséget.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.11.27. 11:44

Tisztelt "ladanyi"!

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) a fizetés nélküli szabadság engedélyezésének kötelező eseteit szabályozza, amelyek közé nem tartozik a házastárs külföldi külszolgálata, illetve munkavállalása.
Ettől eltérően a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 2003. július 1-jei hatállyal kiegészült egy olyan rendelkezéssel (58/A. §), amely előírja, hogy a közalkalmazottnak - kérelmére - a külszolgálat időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a közalkalmazott házastársa külszolgálatot teljesít.
Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a külszolgálat nem azonos a külföldi munkavállalással. A házastárs külszolgálatra (pl. nagykövetségre) történő kirendelését a házastárs munkáltatójának kell igazolni. A házastárs külszolgálatnak nem minősülő külföldi munkavégzésére tekintettel a munkáltató nem köteles megadni a fizetés nélküli szabadságot, de mérlegelési jogkörében dönthet az érintett kérelmének megfelelően is.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.11.27. 11:43

Tisztelt "pdszpongracz"!

Szakmai véleményünk szerint lehetőség van arra, hogy a munkavégzés alól véglegesen mentesített pedagógust óraadó tanárként megbízási jogviszony keretében alkalmazzák. A közalkalmazottak jogállásáról szól 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 37. §-ának (12) bekezdése a bármely költségvetési szervvel vagy a költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel - mentesítési idő alatt - létesített teljes vagy részmunkaidős jogviszony bejelentését írja elő. A teljes vagy részmunkaidős jogviszony fogalmához nem tartozik a megbízási jogviszony. Ugyanakkor van olyan vélemény, amely szerint megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás ütközik a Kjt. 42. §-ával, miszerint a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Álláspontunk szerint a munkavégzés alól véglegesen felmentett pedagógusnak már nincsenek munkaköri feladatai.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.11.27. 11:41

Tisztelt "kiralynem"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 71. §-ának (7) bekezdése alapján a tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szakképzési évfolyam nem ismételhető meg. Nem tekinthető a szakképzési évfolyam megismétlésének a második vagy további szakképzésbe történő bekapcsolódás. E feltételek mellett a felnőttoktatásban is lehetőség van az évfolyam saját kérésre történő megismétlésére.

A Kt. 72. § (1) bekezdése alapján a tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. E szabályból az következik, hogy a bizonyítvány kiállítása az adott évfolyam teljesítéséhez kötődik, függetlenül a tanévek számától, ezért akkor is szükséges minden évfolyam elvégzéséről bizonyítványt kiállítani, ha a tanuló egy tanév alatt teljesíti több évfolyam követelményeit.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.11.27. 11:38

Tisztelt "A.n.i.k.ó."!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet Harmadik rész II/1. pontja értelmében a fogyatékos gyermekek óvodájában, iskolájában, kollégiumában pedagógus-munkakört betöltőkre megállapított kötelező óraszámot – azaz heti 21 órát - kell alkalmazni a fogyatékos gyermekeket, tanulókat külön, illetve - ha a fogyatékos gyermekek, tanulók aránya az év első tanítási napján a harminchárom százalékot eléri - együtt nevelő, illetve nevelő és oktató óvodákban, iskolákban, kollégiumokban, tagozatokban, osztályokban, csoportokban foglalkoztatott pedagógusokra.

Amennyiben a tanulók aránya az év első tanítási napján a harminchárom százalékot nem éri el, a gyógypedagógus heti kötelező óraszámára az 1. számú melléklet II/19. pontban foglaltak az irányadók. E szerint a törvény 1. számú mellékletének Első részében nem szabályozott pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás esetén a pedagógus heti kötelező órája óvodában megegyezik az óvodapedagógus kötelező órájával, iskolában és kollégiumban pedig a szociálpedagógus heti kötelező órájával, azaz heti 26 órával.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

kistérség üzenete
2009.11.26. 14:56
Tisztelt Szerkesztőség!
Állásfoglalást szeretnék kérni a következő kérdésben. Pedagógiai Szakszolgálatban dolgozó szakemberek számára el lehet-e számolni órát abban az esetben ha a gyermek vagy a szülő betegség, egyéb ok miatt nem jelenik meg a vizsgálaton, fejlesztő foglalkozáson? Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az óra fele elszámolható, hiszen a kolléga várta a klienst és végezte adminisztrációs feladatait. Így azonban előfordul, hogy heti 6 mínusz óra vonódik le a kötelező 21 órájából. Nagyon nehéz ezeket az órákat pótolni, hiszen minden héten előfordul, hogy valaki lemondja aznap, amikor jönnie kellene. Meg kell említeni, hogy Szakszolgálatunk kistérségi feladatokat lát el, ezért vidéki gyerekek vizsgálata van nagy számban. Nagyon nehéz alkalmazkodni a szülők és az intézmények igényeihez (az utazás, intézményi rendezvények, a tanítási órák rendje). Ezért előfordul, hogy 2 havi munkaidő nyilvántartása mínusz órával zárul a szakember legnagyobb igyekezete ellenére is. Válaszukat előre is köszönöm!
ilem üzenete
2009.11.25. 10:07
Tisztelt Szerkesztőség!

Én arra szeretnék választ kapni, hogy az általános iskola kötelezővé teheti e a napközi és tanulószobai ellátást, a szonszéd faluból átjáró tanulók részére , nem egész napos iskolai ellátás keretén belül is? És ha nem teheti kötelezővé a fent említett ellátást, köteles e ugyanúgy gondoskodni a hazautazásukról mint az odautazásukról? Válaszukat előre is köszönöm,tisztelettel!
weh1750 üzenete
2009.11.25. 08:32
Tisztelt Szerkesztőség!
Általános iskolában könyvtáros és rendszergazda munkakörben dolgozom. A következő végzettségeim vannak: informatikus-könyvtáros és tanító (informatika műveltségi terület) főiskolai, valamint informatikus-könyvtáros egyetemi diploma.
Taníthatom-e általános iskolába az informatika tantárgyat?
Várom előre is megköszönöm!
weh1750 üzenete
2009.11.25. 08:32
Tisztelt Szerkesztőség!
Általános iskolában könyvtáros és rendszergazda munkakörben dolgozom. A következő végzettségeim vannak: informatikus-könyvtáros és tanító (informatika műveltségi terület) főiskolai, valamint informatikus-könyvtáros egyetemi diploma.
Taníthatom-e általános iskolába az informatika tantárgyat?
Várom előre is megköszönöm!
pklara0901 üzenete
2009.11.23. 11:27
Tisztelt Szerkesztőség

Egy kérdéssel fordulok Önökhöz.
Én 1978-ban érettségiztem, de sajnos akkor nem sikerült a tervezés tantárgyból az érettségi.A többiből igen.Az a kérdésem, ha most meg szeretném szerezni az érettségit, akkor újra le kell érettségiznem azokból a tantárgyakból, amikből leérettségiztem illettve újra kell-e járnom a 4 évet.
Tisztelettel:
Pint Klára
A Szerkesztők üzenete
2009.11.19. 16:20

Tisztelt "adam8a"!

A középiskolai felvételi eljárás előírásai az esélyegyenlőség biztosítását szolgálják. Ennek fontos része volt az egységes követelményrendszer kidolgozása, éppen abból a célból, hogy a szülőknek ne kelljen plusz terhet vállalniuk. Ezt a célt a vizsga tartalmi és formai elemei egyaránt szolgálják. Az iskolák a pedagógiai programjukban foglaltak szerint készítenek fel a középiskolai felvételire. A szülői szervezetnek, a szülőknek törvényben biztosított joga az, hogy amennyiben észrevételük, véleményük van az iskola pedagógiai programjával kapcsolatosan, azt kifejezésre juttassák, arra választ kapjanak. Ezzel a jogukkal senki más helyettük élni nem tud. Az előző évek felvételi adatlapjai, megoldásai az interneten is hozzáférhetőek. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szerint:

17/A. § (1) Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra hirdet felvételt, a felvételi kérelmekről vagy a tanulmányi eredmények alapján, vagy a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredményei alapján dönthet.
(2) Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra hirdet felvételt, az egységes követelmények szerint szervezett írásbeli vizsgán való részvételhez akkor kötheti a felvételi kérelem elbírálását, ha ahhoz a fenntartó hozzájárult, továbbá azt az adott tanulmányi területen a jelentkezők magas száma indokolja. E bekezdés alkalmazásában a jelentkezők magas számának az tekinthető, ha az előző három év átlagában a jelentkezők létszáma legalább másfélszerese volt a felvehetők létszámának.
(3) Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamára hirdet felvételt, a felvételi kérelmekről a következő szempontok mérlegelésével dönthet:
a) kizárólag a tanulmányi eredmények, vagy
b) a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredménye, vagy
c) a tanulmányi eredmények, a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga és a szóbeli meghallgatás eredménye alapján.
(4) A központilag szervezett írásbeli vizsgához magyar nyelvi és matematikai kompetenciákat mérő külön-külön feladatlapok készülnek azok részére, akik
a) a nyolc évfolyamos gimnáziumba,
b) a hat évfolyamos gimnáziumba,
c) az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskola 9. évfolyamára,
d) a kiemelkedő tehetséget kibontakoztató felkészítést nyújtó (a továbbiakban: tehetséggondozó) középfokú iskola kilencedik évfolyamára jelentkeznek.

Amennyiben a fentieken kívül a középiskolai felvételi rendszeréről további tájékoztatást kíván kapni, az Oktatási Hivatalhoz tud fordulni.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.11.19. 15:54

Tisztelt "gyoparka"!

Nincsenek olyan indokok, amelyek, mint követelmények, feltételei lennének a tankötelezettség magántanulókénti teljesítésének, a törvény nem írja elő iratok becsatolásának kötelezettségét.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szabályozza a kérdést. A törvény vonatkozó szabálya a következő:
„7. § (1) A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető.
(2) Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.”

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 11. §-ának (1) bekezdése n) pontja kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a tanuló joga különösen, hogy magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtására kiadott, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 23. § -ának (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„(2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll - kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról - állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt - minden esetben - a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra.”

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.11.19. 15:51

Tisztelt "zsokoga"!

A különböző iskolai testületek véleményalkotásával kapcsolatban nincs kötelező eljárási szabály. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szülői szervezetekről szóló 59. §-ának (3) bekezdése, valamint a diákönkormányzatokról szóló 63. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szülői szervezet és a diákönkormányzat maga alakítja, maga szabja meg működésének rendjét. Ennek következtében a döntéshozatalra, a jegyzőkönyvvezetésre, illetve emlékeztető elkészítésére vonatkozó eljárási szabályokat is maga határozza meg. Jelenléti ív vezetése javasolt. Szó szerinti jegyzőkönyv vezetését nem írja elő jogszabály, emlékeztetőt is készíthetnek, a jegyzőkönyvbe való betekintést is magának az érintett testületnek kell szabályoznia. A jegyzőkönyv (vagy emlékeztető) elkészítéséhez, a jegyzőkönyv tartalmi elemeinek meghatározásához segítséget nyújthat a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet 3. számú mellékletének a jegyzőkönyvről szóló részei.

A demokratikus döntéshozatallal összefüggő demokratikus jogkövetkezmény az, hogy mindenkinek vállalnia kell döntéseit, illetve a rá vonatkozó iratokba - bizonyos korlátozás mellett – betekinthet. A testületeknek eljárási és működési szabályaikat úgy kell meghozniuk, hogy biztosítsák azt, hogy a testületek döntése miatt a résztvevőket ne érhesse támadás. Lehetőségük van a jegyzőkönyvbe való betekintés korlátozására, a személyes szavazás titkosítására is.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Ingrid9 üzenete
2009.11.19. 13:39
Tisztelt Szerkesztők!
Egyetemet végeztem pedagógia bölcsész, tanár szakon. Állásfoglalást kérnék, hogy középiskolában milyen tantárgyakat taníthatok. Köszönettel!
óvónéni60 üzenete
2009.11.18. 20:43
Tisztelt Szerkesztők!
Kérdésem a következő lenne: járhat-e óvodába a 3. életévét még be nem töltött gyermek, illetve lehívható-e normatíva ezekre a gyermekekre, ha járnak óvodába, annak ellenére, hogy nincsenek még 3 évesek?
A másik kérdésem, hogy kell-e az óvodában is meghatározni, illetve vezetni a kéthavi munkaidőkeretet?
Válaszukat előre is köszönöm!Tisztelettel: óvónéni60
jujiabf1 üzenete
2009.11.18. 20:22
Tisztelt Szerkesztők!

Általános iskolában a pedagógus a 21+25=46 napos szabadságából hány nappal rendelkezhet? Mennyi napot köteles az igazgató nem nyári szünetben kiadni?
Tisztelettel: jujiabf1
aloksi üzenete
2009.11.18. 18:53
Tisztelt Szerkesztők!
Szeretném megkérdezni, hogy a kollégiumi nevelő tanárok munkaideje 30*60 perc/hét?
Tisztelettel:aloksi
mama üzenete
2009.11.18. 18:22
Tisztelt Szerkesztők! Szeretném megkérdezni törvényesen alkalmaznak-e,középiskolai végzettséggel óvodában óvonőket. Úgy tudom a törvény főiskolai diplomához köti a munkakör elvégzését.Nagyon sajnálom,hogy diplomás óvonők irodai munkára kényszerülnek emiatt a jelenség miatt Pécsen,holott szivesebben dolgoznának a hivatásuknak.Tisztelettel mama
ksai üzenete
2009.11.18. 11:06
Tisztelt Szerkesztők!
Tisztelettel kérdezzük, hogy kötelesek vagyunk-e fizetés nélküli szabadságot adni 2010.01.01-jétől annak a munkavállalónak, akinek ikergyermekei tartósan betegek, ugyanakkor létszámépítésre javasoljuk.
Jelenleg 2009.12.31-ig rendelkezik a munkavállaló engedéllyel a fizetés nélküli szabadságra vonatkozóan.
Orvosi igazolás tartós betegségről 2010.06.30-ig érvényes.
A gyerekek születési ideje: 2002.05.02.
Eljárhatunk-e úgy, hogy 2010.01.01-jétől elutasítjuk a fizetés nélküli szabadság iránti kérelmet és felmentéssel megszüntetjük a munkaviszonyát?
Megjegyzés: fenti munkavállaló GYES mellett dolgozik, másik munkáltatóval jogviszonyban áll.
Várom mielőbbi válaszukat!
Köszönettel: ksai
casio68 üzenete
2009.11.17. 18:16
Tisztelt szerkesztők!
Felvilágosítást szeretnék kérni, hogy általános iskolába taníthatok-e informatika tantárgyat? A következő végzettségeim vannak: földrajz-rajz szakos főiskolai diploma, ECDL vizsga és infomatikus könyvtáros főiskolai diploma.
Várom válaszukat és előre is köszönöm!
intermezzo üzenete
2009.11.17. 15:03
Középiskolában tanítóként és érettségi elnökként kérdezem, hogy hogyan alakul a következő időszakban az érettségi vizsgáztatás díjazása. A 33 %-os tervezett elvonás hogyan és kiket hog érinteni a tervezet szerint?
Mikor kapunk pontos képet arról, hogy milyen feltételekkel vizsgáztatunk?
  
 11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok