2024. március 1.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 40  41  42  43  44  45  46  47  48  49  50  51  52  53  54  
  
gitta67 üzenete
2008.06.27. 18:13
Tanulásban akadályozottakpedagógiája szakos gyógypedagógiai tanár részt vehet-e a nem szakrendszerű oktatásban? Esetleg a 120 órás tanfolyam elvégzése feljogosítja erre?
Válaszát előre is köszönöm.
kuli üzenete
2008.06.25. 16:54

Tisztelt Szerkesztők!

Egyszerű magyar állampolgár vagyok, aki sok mindent nem ért,da azt végkép nem, hogy ha egy kéttannyelvű oktatásban
emeltszinten letett jeles érettségi és a célnyelvből bármely két tantárgy minimum kettes osztályzata esetén feklsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű bizonyítványt kap, akkor négyes emeltszintű érettségi és jeles illetve közepes másik két célnyelven letett érettségi estén miért nem lehet középszintű nyelvvizsgával egyenértékű bizonyítványt kapni????? Ez finoman fogalmazva furcsa és érthetetlen!!!!
Válaszukat megköszönve tisztelette M L
hbe üzenete
2008.06.25. 10:17
Tisztelt Szerkesztők!
A nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig 5 év gyakorlatot szerzett az 1-4. évfolyamon.
Kérdésem: Ezt a gyakorlatot osztálytanítóként szükséges értelmezni, vagy elfogadható, hogy pl. testnevelést vagy természetismeretet tanított alsó tagozaton.
Köszönettel
R.J. üzenete
2008.06.20. 13:58
Tisztelt Dr. Varga Mária Beáta!
Szeretnék az Ön segítségével olyan törvényt találni, amelyből kiderül, hogy hol alkalmazhatók és milyen munkakörben az oligofrén szakos és a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos pedagógusok. Az oligofrén szakot már nem oktatják, így különvált az enyhe és középsúlyos fogyatékosok pedagógiája szak képzése. Egy olyan iskolában tanítok, ahol enyhe fogy. gyerekek tanulnak. úgy érzem azok a kollégák nagyobb előnyben részesülnek akik egykor oligofrén szakon végeztek. Két diplomás pedagógusként (egyik a tanulásban akadályozottak pedagógiája szak)"csak" napközis nevelő vagyok. Úgy gondolom az én végzettségem nagyobb tudást adott erre a területre, és úgy tudom, hogy az oligofrén szakkal speciális szakiskolában nem lehetne tanítani.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
L.J.
mmarta üzenete
2008.06.19. 18:08
Tisztelt szerkesztők!
25 éve vagyok pedagógus, 4 éve végeztem el a rendszerinformatikát (OKJ 54 4641 03 )
Azt szeretném megtudni, hogy ezzel a végzettséggel általános iskolában taníthatok-e informatikát?

Köszönettel: mmarta
kun_g üzenete
2008.06.19. 17:23
Tisztelt Dr. Varga Mária Beáta!

Nekem egy olyan kérdésem lenn ,hogy ha egy gyógypedagógus oligofrém (lehet rosszul írtan) szakot végezett a főiskolán és jelenleg mint gyógypedagógus dolgozik, taníthat e általános iskola alsó tagozatában?
Hogy rendelkezik erről a törvény? Esetleg bemásolhatná az ide tartozó törvény cikket mert nagyon fontos lenne anyukámnak a válasz.( ő nem egy számítógép guru :D )
Köszönöm előrre is a segítséget!
Üdvözlettel: Kun G
A Szerkesztők üzenete
2008.06.19. 15:19
Tisztelt "struco", Pappi!
 
Nyelvvizsga hiánya miatt diplomával nem rendelkező alkalmazására vonatkozó megkeresésre szakmai véleményünkről a következő tájékoztatást adjuk.
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.)  17. § (1)-(4) bekezdése rendelkezik arról, hogy egyes közoktatási intézményben milyen tanári végzettséggel és szakképzettséggel lehet alkalmazni pedagógus-munkakörben dolgozót.
 
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 62. § (7) bekezdése a következőket mondja ki: 
"(7) Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudták bemutatni, a felsőoktatási intézmény igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét."
 
A végzettséget és szakképzettséget oklevéllel kell igazolni. A nyelvvizsga követelményeinek teljesítése az oklevél kiadásának feltétele. Nyelvvizsga-bizonyítvány hiánya esetén - kérelemre - igazolás adható ki, amely a záróvizsga eredményes letételét igazolja. Végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél azonban csak a nyelvvizsga követelményeinek teljesítését követően adható ki.
 
Mindaddig, amíg az oklevelét nem kapja meg, nem rendelkezik végzettséggel és szakképzettséggel.  A Kt. 127. §-ának (10) bekezdése - az ott írt feltételekkel - az utolsó évfolyamos hallgató alkalmazását teszi lehetővé.
 
Üdvözlettel:                       
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2008.06.19. 15:17
Tisztelt "Halaszy"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. § (1) bekezdés l) pontja szerint a tanórán kívüli tevékenység ellátásához is csak jogszabályban előírt pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező alkalmazható.

Az alkalmazás formáját a Kt. 15. § határozza meg, amely úgy rendelkezik, hogy pedagógus-munkakör ellátására - az óraadó tanár kivételével - polgári jogi jogviszony nem létesíthető. A Kt. 121. § 30. pontja meghatározza, hogy az óraadó tanár: az a pedagógus, akit polgári jogviszony keretében a munkakörre előírt kötelező óra kevesebb mint negyven százalékára alkalmaztak.

A polgári jogi jogviszony lehet megbízási szerződés, vagy vállalkozási szerződés.
 
Álláspontom szerint az oktatási intézményben a nevelő-oktató munka az intézményen belül személyes közreműködéssel, a jogszabályban előírt végzettséggel és szakképzettséggel látható el. Ebből következik, hogy csak óraadó tanárral köthető megbízási szerződés, óraadó tanár azonban kizárólag természetes személy lehet, betéti társaság nem.
 
Üdvözlettel:                       
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2008.06.19. 15:14
Tisztelt "macski"!
 
Az angol nyelv- és irodalom tantárgy oktatására csak az angol nyelvtanári vagy az angol nyelv- és irodalom szakos tanári végzettség és szakképzettség jogosít. Mindez következik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 17. §-ának (1) bekezdés b)-d) pontjaiból, 17. § (2) bekezdéséből, valamint a 128. § (3) bekezdés a) pontjából.
 
Üdvözlettel:                       
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
matrika üzenete
2008.06.18. 22:36
Tisztelt szerkesztők!
Ezuton szeretném a problémámmal kapcsolatos,segítség nyújtásukat kérni.
1983 július 1.-óta dolgozom óvodapedagógusként ,25 éve ugyanazon a helyen.A munkahelyemen tájékoztattak arról, hogy az idén már nem jár a jubileumi jutalom,/helyette a kötelező, soros fizetés emelésemet előre hozzák fél évvel/de más óvodában dolgozó kolléganőim megkapják.
Ezért kérném a segítségüket ,hogy mi a törvény.
Segítségüket előre is köszönöm!
palla üzenete
2008.06.18. 21:04
Tisztelt szerkesztők!
Végül is nem vártam más választ,minden esetre ez a törvény is olyan mint
a többi ebben az időszakban hozott másikak,nagyon felületes.Enyhén szólva aggályosnak tartom,hogy diplomához nem kellene nyelvi vizsga,egy sima érettségi pedig előírja.Ha megengedik a vélemény nyilvánítást,szerintem ez
nagyfokú dilettantizmusra utal.
matnem üzenete
2008.06.18. 20:03
Tisztelt Szerkesztők!
A mai napon a köv. levelet kaptam:
"X.Y. , ...... szám alatti lakost polgári védelmi szolgálatra kijelölöm az 1996. évi XXXVII. törvény ...... bekezdése alapján, melyet a Bp ... kerület települési szervezetében ........beosztásban teljesít."
Az 1. kérdésem az, hogy ha nem rendelkezek állandó lakcímmel a kerületben, de még Bp-en sem, akkor is kaphatok olyan határozatot, amely az adott kerületbe szól? (hisz csak tanítási időben tartózkodok itt) Vagy az iskolatitkár hibázott akkor, amikor az adatkérésnél bp-i címet adott meg?
2. kérdésem: Honnan tudom meg, hogy betegségem, ami miatt rendszeresen orvoshoz járok, kizáró oknak számít-e?
kata1965 üzenete
2008.06.18. 17:45
Én a nem szakrendszerű oktatásról szeretnék kérdezni. Tanítói diplomám van, 20 éve tanítok, ebből 12 évig voltam alsós, s 8 éve pedig a felső tagozat 5-6. osztályában tanítom a magyar irodalmat és nyelvtant. Kérdésem a következő: ilyen háttérrel 120 órás tanfolyamot kell végeznem , vagy tényleg létezik-e 5.-6. osztályban tanítói végzettséggel tanítók számára 60 órás tanfolyam is?
A Szerkesztők üzenete
2008.06.18. 11:53

Tisztelt "Rafia "!

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet  53. § (4) bekezdése szerint:

"(4) A két tanítási nyelvű érettségi vizsgán
a) a kötelező idegen nyelv vizsgatárgy a célnyelv,
b) a célnyelven tanult vizsgatárgyak közül legalább kettőből - annak valamennyi tételéből - célnyelven kell vizsgázni [.]."

A két tanítási nyelvű képzésben részt vevő tanulóknak tehát két tanítási nyelvű érettségit kell tennie. A célnyelven tanult tantárgyakból csak abban az esetben lehet magyar nyelven érettségi vizsgát tenni, ha a tanuló teljesítette azt a feltételt, hogy a célnyelven tanult tantárgyak közül legalább kettőből célnyelven tesz érettségi vizsgát.

Üdvözlettel,
a szerkesztők

A Szerkesztők üzenete
2008.06.18. 11:51
Tisztelt "igi"!
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-a rendelkezik arról, hogy a nevelési-oktatási intézményekben milyen végzettségre és szakképzettségre van szükség a pedagógus-munkakör betöltéséhez. A Kt. 17. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári, a művészetek, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyak esetén a tantárgynak megfelelő tanári végzettségre és szakképzettségre van szükség a pedagógus-munkakör betöltéséhez. Ez alól kivételt képez a szakközépiskola és a szakiskola bizonyos tantárgyak esetében. A Kt. 17. § (1) bekezdés g) és i) pontja értelmében:
- szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyat vagy szakmai előkészítő ismeretet, valamint a szakmai alapozó és a pályaorientáció ismeretet oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú, a pályaorientáció és a szakmai alapozó oktatásban, továbbá a d) pontban meghatározott;
- szakközépiskolában és szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógusnak, továbbá gimnáziumban a munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú;
végzettség és szakképzettség szükséges a pedagógus-munkakör betöltéséhez.
 
A Kt. 17. § (2) bekezdése értelmében pedig az idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. Tehát az idegen nyelv oktatásához is megfelelő a főiskolai szintű nyelvtanári végzettség és szakképzettség a középiskolában is.
 
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2008.06.18. 11:48

Tisztelt "kerdoelekek"!

A középszintű érettségi vizsgán vizsgáztatási feladatot ellátó tanárok képesítési követelményeit évek óta változatlan jogszabályok szabályozzák. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 13.§ (3) bekezdése szerint „vizsgáztató tanár az lehet, aki a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban közoktatási törvény) 17. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja.”

Ennek ismeretében tehát az a tény határozza meg a vizsgáztatás feltételét, hogy az adott pedagógus meglévő képesítésével taníthatja-e adott tantárgyát a középiskolában.

A közoktatási törvény 17.§-a iskolafokonként, iskolatípusonként és a tantárgyak sajátosságai figyelembe vételével határozza meg a kötelező képesítési követelményeket, ezért más szabályok vonatkoznak például az általános iskolák, a középiskolák közismereti tantárgyai, a készségtárgyak, az idegen nyelv, vagy a szakközépiskolák szakmai előkészítő tantárgyai, esetleg a tantárgyi modulok oktatására.

Ha az érettségi vizsga lebonyolítása során valaki törvénysértést tapasztal, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet   59. § (1) bekezdése értelmében a vizsgabizottság döntése ellen a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 84. § (5) bekezdése alapján a vizsgát szervező intézmény igazgatójának, de az Oktatási Hivatalnak címezve törvényességi kérelmet nyújthat be. A törvényességi kérelmet a döntést (tehát az eredmény kihirdetését) követő három munkanapon belül jogszabálysértésre hivatkozva lehet benyújtani. Amennyiben a jogszabályban szereplő határidőt a vizsgázó elmulasztja, nem nyújthat be törvényességi kérelmet.

A törvényességi kérelmeket az Oktatási Hivatal vizsgálja ki. Adott esetben az érettségi vizsga megismétlésére is sor kerülhet.

Az érettségi vizsga során a vizsgáztató tanárok megbízása a vizsgát szervező intézmény hatásköre, továbbá a középszintű érettségi vizsga esetében a vizsgabizottság elnökének is ellenőriznie kell, hogy a vizsgáztató tanárok végzettsége megfelelő-e. A pedagógusok alkalmazásáért pedig az adott intézmény igazgatója felel.

Üdvözlettel,
a szerkesztők

A Szerkesztők üzenete
2008.06.18. 11:44
Tisztelt Fenyves Bánk!
 
Szeretném tájékoztatni, hogy már egyetlen középiskolában sem érvényesíthető a középfokú vagy felsőfokú "C" típusú nyelvvizsga érettségiként vagy osztályzatként.
 
Az érettségiként való elfogadás a 2002-2005 időszak vizsgaidőszakaiban volt lehetséges az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet 61. § (10) bekezdése értelmében.
Idézem az érettségi rendelet hivatkozott paragrafusát:
61. § (10) A 2002-2005-ben szervezett vizsgaidőszakokban teljesítette idegen nyelvből az érettségi vizsgát az, aki - egynyelvű vagy kétnyelvű - legalább középfokú, "C" típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik. Ebben az esetben a vizsgázó tudását 2004-ig jeles (5) osztályzattal; 2005-ben emelt szintű jeles (5) (100%) osztályzattal kell minősíteni. A felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga teljesítését nem helyettesíti az e bekezdés szerint a nyelvvizsga-bizonyítvány alapján kiadott érettségi bizonyítvány. Az a tanuló, akinek a felsőoktatási továbbtanulásnál feltétel az idegen nyelvi emelt szintű érettségi vizsga letétele, és aki korábban államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány alapján teljesítette az előrehozott emelt szintű idegen nyelvi érettségit, még tanulói jogviszonya alatt jelentkezhet ugyanabból a nyelvből emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgára.
 
A nevelési-oktatási intézmények működésének rendjéről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet csak 2004. végéig biztosította az iskolák részére a lehetőséget, hogy a középfokú vagy felsőfokú "C" típusú nyelvvizsga pótolja az osztályzatokat, tehát ennek alapján az igazgató mentesítse a tanulót az órák látogatása alól. Ezt a lehetőséget a nevelési-oktatási intézmények működésének rendjéről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról szóló 30/2004. (X. 28.) OM rendelet változtatta meg.
 
Üdvözlettel,
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2008.06.18. 11:42
Tisztelt "Klmn"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. § (3)-(5) bekezdése az alábbiakról rendelkezik:
"52. § (3) A tanuló kötelező tanórai foglalkozása - a (4) és (6) bekezdés kivételével - nem lehet több
a) az első-harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál;
b) a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál;
c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál;
d) a kilencedik-tizedik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál;
e) középiskolában - az f)-g) pontban meghatározott kivétellel - a tizenegyedik évfolyamtól napi hat tanítási óránál;
f) a szakképzésben az iskolai és iskolán kívüli gyakorlati képzés a szakképzési törvényben meghatározott időnél;
g) szakképzési évfolyamon, a szakmai elméleti tanítási órák száma napi hét tanítási óránál, egy tanítási napon a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tanítási órák száma napi nyolc tanítási óránál; ha a szakiskola vagy a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás esetén heti átlagban napi nyolc tanítási óránál. Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola párhuzamos oktatás keretében készít fel a művészeti szakmai vizsgára, a tanítási év átlagában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek átadására fordított tanítási órák száma nem lehet kevesebb - a (3) bekezdés b)-e) pontjában - az évfolyamra meghatározott tanórai foglalkozás ötven százalékánál.
(4) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban a (3) bekezdésben meghatározott kötelező tanórai foglalkozások időtartama tíz százalékkal megemelkedik.
(5) A tanuló kötelező tanórai foglalkozása az e törvény 27. §-ának (8) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatás esetén napi hét tanítási óránál nem lehet több."
A levelében írt "A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról szóló 2/2008. (II. 8.) OKM rendelet" egy alacsonyabb rendű jogszabály, így a fenti törvényi előírásokat nem hatálytalaníthatja, valamint a beidézett 5. § (2) bekezdés nem azt tartalmazza, amelyet levelében leírt, hanem az alábbiakat:
"5. § (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 8. § (3) bekezdése, valamint az 1. számú melléklet I. Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1-4. évfolyam) fejezete."
Hatálytalanítva a fenti rendelettel a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 8/2000. (IX. 21.) OM rendelet 8. (3) bekezdése értelmében a következő rendelkezés lett.
"8. § (3) A (2) bekezdésben előírtak alkalmazásakor figyelmen kívül lehet hagyni a kerettantervekben előírt óraszámot meghaladó testnevelési órákat, egésznapos (iskolaotthonos) tanítás esetén a napközis foglalkozásokat, továbbá a közoktatásról szóló törvény 81. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a nem állami, nem helyi önkormányzati iskolákban szervezett hitoktatás tantárgy óraszámait."
 
A. 8. § (2) bekezdése szerint "a tanuló heti - kötelező és nem kötelező - tanítási óráinak együttes száma az első-hatodik évfolyamon legfeljebb kettő, a hetedik-tizenkettedik évfolyamon legfeljebb három, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban, valamint a két tanítási nyelvű iskolai nevelésben, oktatásban az első-nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon legfeljebb öt órával haladhatja meg a közoktatásról szóló törvény a kötelező tanórai foglalkozásokra meghatározott időkeretet."
Tehát semmilyen értelemben nem került törlése a közoktatási törvény 52. §-ának (3)-(5) bekezdésében meghatározott rendelkezés.
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.
 
Üdvözlettel,
Csillag Márta
főosztályvezető
A Szerkesztők üzenete
2008.06.18. 11:39
Tisztelt "Daelon"!
 
A pedagógus-munkakörök betöltéséhez szükséges megfelelő felsőfokú iskolai végzettségeket és szakképzettségeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-a határozza meg. A 17. § (2) bekezdése szerint a nyelvtanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus minden iskolatípusban alkalmazható az idegen nyelv oktatására.
 
A 17. § (1) bekezdése b) pontjának első gondolatjelében foglaltak alapján az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán valamennyi tantárgyhoz tanítói szakképzettség szükséges, a harmadik gondolatjel szerint akkor, ha az iskola helyi tanterve szerint a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbség nyelv és irodalom tantárgy oktatása emelt szinten folyik, a tanításhoz megfelelő szakképzettség a tantárgynak megfelelő tanári szakképzettség is. A 17. § (1) bekezdése b) pontját a 2003. évi LXI. törvény állapította meg 2004. szeptember 1-jei hatállyal, azonban az előzőkben említett rendelkezés változatlanul megvolt korábban is, a közoktatásról szóló törvény 1996-os módosításától kezdődően. (A 2003-as módosítás alapjában a testnevelés tantárgy tanítására vonatkozott.) Az említett 1996. évi módosítás tette lehetővé a felsorolt tantárgyak tekintetében a tanári szakképzettséggel történő tanítást, mert a törvény eredeti rendelkezése az első négy évfolyamra tanító szakképzettséget határozott meg.
 
Üdvözlettel:                                                                      
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2008.06.18. 11:37

Tisztelt "palla"!

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 6. § (4) bekezdése az alábbiakról rendelkezik:
„(4) Ha a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik, az érettségi vizsgán a következő vizsgatárgyból kötelező vizsgát tenni:
a) magyar nyelv és irodalom,
b) anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevőknek az idegen nyelv helyett,
c) történelem,
d) matematika,
e) idegen nyelv, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők kivételével.”
A vizsgaszabályzat idei módosítása (6/2008. (I. 22.) Korm. rendelet) építi be a vizsgaszabályzatba a 60/B. § (1)-(2) bekezdését, amely értelmében:
„(1) Azoknak a tanulóknak, akik a felnőttoktatásban nem a nappali oktatás munkarendje szerint készülnek fel, a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától kezdődően kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni. Addig az időpontig a tanulók az idegen nyelv vizsgatárgy helyett más vizsgatárgyból vizsgázhatnak.
(2) Idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tenni.”

AZ Ön által megfogalmazottak alapján – amennyiben Ön a 20010/2011. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában tesz érettségi vizsgát - a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében nem mentesül az idegen nyelvű érettségi vizsgatételi kötelezettsége alól.

Üdvözlettel,
a szerkesztők

evita üzenete
2008.06.18. 10:16
Tisztelt Szakértők!

Segítségüket szeretném kérni mert jogszabályi előírást nem találok a következő problémával kapcsolatosan:
Téma: önkormányzati fenntartású általános iskola igazgató választás
Kérdéseim:
1) dönthet e a képviselő-testület az alkalmazotti tanács vlkeményével ellentétesen igazgatói pályázat nyerteséről, magyarul milyen jogköre van az önkormányzatnak, mint munkáltatónak az igazgató kinevezésével kapcsolatosan?
2) Ha több éve (3) nem tudnak a képviselő-testületben döntésre jutni az igazgató megbízásáról, akkor mi a teendő? Hányszor lehet új pályázatot kiírni?
3) a nevelő-testület megteheti e azt, hogy a pályázatokat nem véleményezi azon indokból, hogy eddig sem vették figyelembe a véleményét a képviselő-testület tagjai?


Köszönettel!
Krisztina1968 üzenete
2008.06.18. 09:09
Tisztelt Szerkesztők!
Válás miatt költözünk Százhalombattáról Dunakeszire. A fiam a
battai 8 osztályos gimi 9. osztályát fejezte most be. Az angol
mellett németet tanul. Dunakeszire nem veszik át a Radnótiba,
mert betelt a létszám. Kérdésem: van-e valami központi segítség ilyen esetben, amit igénybe lehet venni, hogy segítsenek az elhelyezésben, vagy magamnak kell "házalni" a gyerekkel, és végigjárni a környék összes középiskoláját?
és mi van, hogyha mindenhonnan elutasítanak? A gyerek egyébként 3,7-el végez, és 4-es a magatartása, nincsen vele
gond. Az fontos lenne, hogy angol-német-es osztályba kerüljön. Kérem mielőbbi szíves válaszukat.
Köszönettel:
Hajzer Krisztina
Százhalombatta, Csalogány utca 19. 2440.
bobor üzenete
2008.06.17. 19:05
Én tanárként közdök ezzel. A javalatot én is támogatnám, de kevés. A probléma ugyanis nem az, hogy a tanárok nem kezdeményeznék ezt az "eltávolítást", hanem az, hogy nem tudja végigvinni. A közoktatási törvény szerint tanköteles diák csak akkor helyezhető át másik iskolába, ha az intézmény vezetője megállapodott egy másik iskolával a tanuló fogadásáról. Ez nem működik, mert nincs iskola, amelyik az ilyen diákot hajlandó lenne befogadni. Emiatt kellene, hogy biztosítson a törvény olyan oktatási intézményeket, melyek az ilyen, fegyelmi úton kizárt tanulók fogadására alkalmasak és kötelesek.
bobor üzenete
2008.06.17. 18:53

Tisztelt Szerkesztők!
Megoldható lenne, egy "kérdések" topik nyitása, mert akkor talán nem egy ilyen téma lenne nem odavaló kérdésekkel teleszórva?
Köszönöm!
macski üzenete
2008.06.17. 11:18
Tisztelt Szerkesztőség!

Tanítói diplomával, német nyelvtanári diplomával rendelkezem, angolból középfokú "C" típusú nyelvvizsgám van, jelesre érettségiztem angolból emelt szinten. Jelentkeztem anglisztika szakra, ha felvesznek az egyetemre, taníthatok-e angolt általános iskolában, ha nincs meg még a végzettségem ill. igaz-e, hogy nyelvtanári diplomával ha másik nyelvet szeretnék tanítani, elég a felsőfokú nyelvvizsga???
Kérem válaszoljanak!!!!!! Ill. hol találok erre vonatkozó törvényt, rendeletet??
Köszönöm!!!
Kovácsné Éva üzenete
2008.06.16. 21:34
Mérnöktanári diplomával lehetek-e alsós napközis nevelő?
Kovácsné Éva üzenete
2008.06.16. 21:32
Kérdésem lenne:(kertész)mérnöktanári diplomával lehetek-e alsós napközis nevelő?
Andrés üzenete
2008.06.15. 17:37
Tisztelt Szerkesztők!

Arról szeretnék érdeklődni, hogy ha egy középszintű érettségi vizsgát megszakítok(nem jelenek meg a szóbeli vizsgán) és távollétemet orvosi igazolással bizonyítani tudom, megismételhető -e ugyanazon a szinten (közép) az érettségi vizsga a következő vizsgaidőszakban?

válaszukat előre is köszönöm!
Aannddaa üzenete
2008.06.15. 16:05
jah és azért a felvételi pontokhoz még pár hozzászólás: van 2 nyelvvizsgám, egy középfokú és egy felsőfokú, de a felsőfokúért nem kapok pontot mert német nemzetiségi irodalomból érettségiztem emelt szinten...egy nyelvvizsga meg egy irodalom érettségi ugyanaz? kérdem én...nade persze, már megint, az "okosok" kitalálták... meg azért szerintem ez is vicces hogy ha valaki cigány akkor kap egy csomó plusszpontot, én meg gürizzek meg minden egyes rohadt pontért
Aannddaa üzenete
2008.06.15. 16:02
Hogy mit szólok a közoktatáshoz? nevetséges! mert mindenből akkora sz*rt csináltak...a magyar érettségi? elolvasta valaki, hogy milyen értelmetlen szöveget raktak oda be? és ráadásul a megoldókulcsban a megoldások is marhaságok voltak, mert amiket válaszoltam mért nem volt jó? mert a megoldókulcsban mást írtak le az "okosok" (hogy ne nevessm el magam) minek kell egyáltalán érettségizni magyarból, ha az írásbelinek semmi köze sincs az irodalomhoz? csak heti 4 órám lett volna valami másra, mondjuk matekra vagy más nylánkságokra. tavaly mág 144 pontos rendszer idán már 480. MINEK? ott a minisztériumban enniyre unatkoznak hogy totál felesleges dolgokat találnak ki? mire kapnak maguk olyan csillagászati fizetést? azért mert ülnek és vakaróznak? mert másért tuti hogy nem! az egész politikus bagázst ki kéne rúgni a fenébe! semmit sem érnek! minden, az egész ország, az oktatás...romokban hever, de azért maguk viszik haza a sok pénzt amit monjuk másra is el lehetne költeni. nem arra kéne költeni az állam pénzét hogy a drágalátos miniszterek egyenek igyanak kocsikázzanak stb. maguk szerint ez nem szánalmas és vicces arra tekintettel hogy mekkora sz*arban van az országunk? esetleg az államadósságot kéne visszafizetni és nem más ökörségeket fizetni.
  
 40  41  42  43  44  45  46  47  48  49  50  51  52  53  54  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok