2023. január 28.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 50  51  52  53  54  55  56  57  58  59  60  61  62  63  64  
  
gesan üzenete
2007.06.30. 16:35
Klónállamocskák vagytok!
Gabi60 üzenete
2007.06.29. 14:04
Tisztelt Szerkesztők!
Szerződéssel dolgoztam, több kollágámmal együtt, végzett gyógypedagógusként egy SNI-s gyerekeket oktató iskolában. Az intézményt átszervezik, amely létszámleépítéssel is jár. Mi (napközisek, de szakirányú végzettek) a következő tanévben már nem dolgozhatunk. Helyettünk azok a kollégák dolgoznak majd, akik eddig nem szerezték meg a szakirányú végzettséget, de kinevezettek határozatlanidőre. Önök szerint ez így törvényes-e? Mi azért tanultunk, hogy a továbbiakban is ezen a területen dolgozhassunk és ne legyen akadály a nem megfelelő képesítés. Ez felesleges volt?
Válaszukat előre is köszönöm
gesan üzenete
2007.06.28. 16:33
KLÓNÁLLAMOCSKA
gesan üzenete
2007.06.28. 16:32
KLÓNÁLLAM
pepsi üzenete
2007.06.28. 13:56
Tisztelt Szerkesztők!

Arra szeretnék választ kapni, hogy alkalmazhat-e egy iskola diploma nélkül (minden vizsgám, államviszga meg van, csak a nyelvvizsga papír hiányzik) határozott idejű szerződéssel, kinevezéssel?
Már egy éve tanítottam szintén kinevezéssel egy éves időtartammal.
Köszönöm válaszukat!

Pipa üzenete
2007.06.28. 07:26
Tisztelt Szerkesztők!
A következő kérdésem lenne. Közoktatási intézmények társulása esetében, minden esetben utaznia kell a 7-8. évfolyamnak? Eddig akit megkérdeztem mindenki mást mondott.
A Szerkesztők üzenete
2007.06.27. 15:28
Tisztelt Éva!
 
Az iskolaotthonos nevelés és oktatás célját, feladatát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. §-a (1) bekezdésének 17. pontja tartalmazza. A benne ellátandó feladatokat és az ehhez rendelkezésre álló időkereteket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/C. §-a, a foglalkozásokat vezető pedagógusok szükséges felsőfokú iskolai végzettségét és szakképzettségét pedig a törvény 17. § -a tartalmazza.
A jogszabályok nem tiltják az iskolaotthon negyedik évfolyamban történő szervezését.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.06.27. 15:26
Tisztelt Bacsa Tamásné!
 
Sajátos nevelési igényű tanulót olyan intézmény vehet fel - illetve a szakértői bizottság a tanuló számára olyan intézményt javasolhat - amely rendelkezik a neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételekkel. A tankötelezettség magántanulóként történő teljesítésére történő javaslatra csak megalapozottan kerülhet sor. Amennyiben a felülvizsgálat ennek fenntartását javasolta, de Ön ezzel nem ért egyet, jogában áll a javaslatot nem elfogadni. Ebben az esetben a bizottság köteles az Önök lakóhelye szerinti jegyző részére továbbítani a javaslatot, aki közigazgatási eljárás keretében dönt a tankötelezettség teljesítésének módjáról, s ha valóban a magántanulói jogviszony fenntartása szükséges, s Önök a gyermek napközbeni felügyeletet nem tudják megoldani, ebben is ott kérhet segítséget.
A szakértői bizottság a tanuló nevelésére, oktatására javasolt intézmény kijelölése előtt annak befogadó nyilatkozatát nem kéri/kérheti be, csak abban az esetben, ha olyan, nem helyi önkormányzati fenntartású intézménybe kívánja a szülő gyermekét beíratni, amely - közoktatási/közszolgáltatási megállapodás alapján - nem veszt részt az önkormányzati feladatellátásban, s így az intézmény kijelölése a szülők részéről esetleg térítési-díj fizetési kötelezettséggel járhat. Ebben az esetben a 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet alapján a bizottság csak akkor javasolhatja szakvéleményében az adott intézményt, ha azt az iskola és a szülő közös nyilatkozatban kéri.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
kacskaláb üzenete
2007.06.26. 19:44
Tisztelt Szerkesztők!
2000-ben szereztem gyermektáncoktatói szakirányú szakképzettséget. Az oklevelet az ELTE TÓFK intézmény állította ki.
Első kérdésem: Ezzel a szakképzettséggel oktathatok-e alapfokú művészetoktatási intézményben néptáncot vagy/és kortárstáncot? Hány éves korosztályt?
Második kérdésem: Melyik rendelet tartalmazza a diploma által betölthető munkakörök meghatározását?

Tisztelettel: Vékony Lászlóné
budai2 üzenete
2007.06.26. 16:04
Egyszóval BIRKÁK vagyunk, de még egy nyájat sem tudunk összehozni. Sajnos mi is tehetünk arról, hogy idáig jutottunk, de ma ez a cél jól irányítható birkákat nevelni akik úgy bégetnek és arra mennek amerre a puli tereli őket, csak sajna már a puli sem a régi .....
budai2 üzenete
2007.06.26. 16:00
Tisztelt SzerkesztőK ?

Tudom, hogy ha valaki elolvasta a 168 pontot annak idején azt ezek a változások nem érik meglepetésként. Sajnos a pedagógus társadalom egy lassan reagáló egység és az utolsó pillanatig reménykedik, hogy a változásokat valaki "megtorpedózza" és hogy "ezt már biztos nem teszik meg velünk" nincs bennünk összetartás elszántság és egység. Sajnos sok az enervált, elfáradt, hitevesztett pedagógus, a többiek meg túl tapasztalatlanok és még hisznek a mesékben. Ez a mi hibánk!!! De annak a felsőoktatási rendszernek is a hibája aki évek óta válogatás nélkül termeli ki magából a dilettáns szakmailag nem megfelelően képzett elhivatottságot még hírből sem ismerő, magát pedagógusnak csúfoló embereket, kiknek tudásuk tehetségük oly kevés, tapasztalatuk semmi, de öntudatuk és szájuk oly nagy. Nincs bennük a tudás, a gyermek iránti alázat. Tisztelet a kivételnek. Az szép, hogy bárki tanulhat a felsőoktatásban, de "muszály"......?
Azt is tudjuk, hogy egyre kevesebb a gyerek nem kell ennyi tanár, de mik legyünk 2 lehetőség van az átképzésre biztosítási ügynök, banki ügyintéző...esetleg CMC hegesztő szép kilátások.


budai2 üzenete
2007.06.26. 15:47
Tisztelt Dr. Varga Mária Beáta!
Csatlakozva "tudatlanka " kérdéséhez, valóban csak akkor kapjuk meg a 13. havi munkabér felének július hónapra eső részét, ha a munkahelyen dolgozunk az iskolában? Ha az évi rendes szabadságunkat töltjük akkor nem ? Ezek szerint az országban egyetlen pedagógus sem kapja meg az erre a hónapra eső bért? Nem mi tehetünk arról, hogy a törvény szerint a szabadságunkkal nem mi rendelkezünk, hanem teljes egészében a törvény és a munkáltató. Higgyék el szívesen elmennénk mi is elő és utószezonban pihenni, mert azt talán még mi is ki tudnánk fizetni, de akkor nem mehetünk, mert tanév van. Azt is közölték velünk, hogy csak teljes ledolgozott hónapra jár ez az összeg, tehát,ha valaki betegállományban volt akár 1 hetet is akkor nem kapja meg, holott éves viszonylatban a mulasztás nem éri el a 180 napot. Ez tényleg igaz???
tudatlanka üzenete
2007.06.25. 22:24
Tisztelt Szerkesztők! Pedagógusként dolgozom egy szakközépiskolában. Hogy van ez a 13. havi juttatás? Kitalálták ugyanis az iskolában h júliusban is kell minimum 1 napot dolgoznunk, azért h megkapjuk a 13. havi arra a hónapra eső részét. Más iskolában nem is hallotak ilyenről. Mi az igazság?
Mennyi szabadság jár egy pedagógusnak?

Közönet a válaszért!

Tudatlanka
A Szerkesztők üzenete
2007.06.25. 19:11
Tisztelt "lion74"!
 
A tanév végével, a szorgalmi idő lejártát követően az iskolai napközis csoportok beszüntetik tevékenységüket. A tanulók nyári szünidei felügyeletéről a szülők kötelesek gondoskodni. Egyes tanulók esetében az iskolai napközis felügyelet a tanítási szünetekben is indokolt lehet. A nyári tanítási szünet alatt elsősorban azoknak a tanulóknak a számára válik szükségessé a felügyeletről való gondoskodás, akiknek erre a napközbeni ellátás biztosítása keretében a tanév folyamán is szükségük van. Ezt a feladatot az önkormányzatok a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. §-ában foglaltak alapján kötelesek teljesíteni. A jogszabály a megoldási lehetőségek egyikeként lehetővé teszi a feladat közoktatási intézmények általi ellátását is. Ilyen esetekre szervezhető meg, illetve működtethető tovább a szorgalmi időszak után is az iskolai napközi.
Az önkormányzat a napközbeni ellátásra nem szorulók számára is megteremtheti a nyári felügyelet feltételeit. A nyári felügyeleti feladatokat több intézmény esetén az erre kijelölt intézmény látja el.
Javasoljuk a problémával az iskolafenntartó önkormányzat megkeresését.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.06.25. 11:29
Tisztelt Tanító néni!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 2003. évi átfogó módosítása érintette a törvény 17. § (1) bekezdése k) pontját, amely a pedagógus-munkakör betöltésének feltételeit szabályozza az alapfokú művészetoktatási intézményekben, művészeti szakközépiskolában, szakiskolában.
A 2003. évi LXI. törvénnyel történt módosítás előtt az alapfokú művészetoktatási intézményben a pedagógus-munkakör betöltéséhez megfelelő végzettségnek minősült a művészeti tárgynak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség. A módosítást követő, jelenleg hatályos rendelkezés a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári vagy művész szakképzettséget határoz meg, amely bizonyos mértékben szűkítette az e területen történő foglalkoztatás korábbi szabályait.
Az új követelményrendszer bevezetésével kapcsolatos átmeneti szabályokat a Kt. 128. §-ának (18) bekezdése állapítja meg, amely a következő rendelkezéseket tartalmazza:
 
"(18) A 2006/2007. tanév végéig az alapfokú művészetoktatási intézményben, a művészeti szakközépiskolában, szakiskolában tovább foglalkoztathatók, akik nem felelnek meg az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott követelményeknek, amennyiben ez az ok a megváltozott előírásokra vezethető vissza. Ezt követően tovább foglalkoztathatók azok, akik megkezdték a tanulmányaikat a megfelelő felsőfokú végzettség megszerzése céljából. E rendelkezés alapján a továbbfoglalkoztatásra a megkezdett tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a hallgatói jogviszony kezdetétől számított hat évig van lehetőség."
 
A 17. § (1) bekezdés k) pontjában írt végzettség és szakképzettség alapképzésben szerezhető meg.
A szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség a Kt. 17. §-ának (7) bekezdése szerint a megfelelő tantárgyi modul oktatására jogosít, így a drámapedagógia szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 8/1998. (XII. 1.) OM rendelet alapján megszerzett drámapedagógus szakképzettség is. Emellett az alap-szakképzettségre építetten lehetővé teszi azt, hogy a pedagógus az óvodai nevelésben, illetve iskolai oktatás-nevelésben - elsősorban a magyar nyelv és irodalom, emberismeret, kommunikáció, tánc és dráma területén - drámapedagógiai módszereket alkalmazzon, a Kt. 53. § (1) bekezdése b) pontjában írt művészeti csoportot vezessen, iskolai ünnepségeket tervezzen és vezessen.
 
Az általános iskolai ötödik-hatodik évfolyamon történő nem szakrendszerű oktatás - amely területen elsődlegessé válik a műveltségi területi, szakkollégiumi végzettséggel rendelkező, ennek hiányában megfelelő továbbképzést végzett tanítók alkalmazása - céljaiban nem azonos az alapfokú művészetoktatási intézményben folyó képzéssel. Nem kívánjuk felszámolni a művészeti oktatást. Álláspontunk szerint a 2003. évi törvénymódosítást megelőzően sem minősült megfelelő szakképzettségnek az alapfokú művészetoktatási intézményekben történő foglalkoztatáshoz a tanítói és a hozzá kapcsolódó drámapedagógia szakirányú szakképzettség. Ezen kívül az idézett átmeneti szabály megfelelő időt adott a szükséges tanulmányok megkezdéséhez.
A magyar szakos tanár az alapfokú művészetoktatás - 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelettel bevezetett - követelményei és tantervi programja szerinti óratervi órákból a szakképzettségének megfeleltethető órákat láthatja el. A szakmai szervezetek e tárgyban készített javaslata a drámajáték, színjáték, színházismeret, vers- és prózamondás tantárgyak tekintetében ajánlja a magyartanárok foglalkoztatását.
 
Üdvözlettel:   
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.06.25. 11:03
Tisztelt "ficzek"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 71. §-ának (1) bekezdése értelmében a tanuló az első-harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Az idézett szakasz (7) bekezdése szerint a szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.
 
A tanító feladata hiteles minősítést írni a tanuló bizonyítványába, és tájékoztatni a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyeket az iskola tud segítségként nyújtani a tanulónak a felzárkóztatásához.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes
Marika1968 üzenete
2007.06.24. 21:21
Tisztelt Szerkesztők!

Kérdéseim:
1.Aki 1990-ben végzett, annak az első továbbképzési periódusa 1997-2004-ig tartott? (A rendelet 1998-ban lépett hatályba.)
2.1990-ben végeztem és 1996-ban, 1998-ban, és 2006-ban további diplomákat szereztem, akkor honnan kezdődik a hét év?
3.1998 óta többször is elvégeztem a 120 órát, továbbvihető a következő hét évre?
4.És végezetül egyik kollégám kérdése: Ha 1994-ben végzett és 2001-ben további diplomát szerzett, akkor 2008 szeptember 1-től kezdődik a következő hétéves továbbképzése?

Köszöm válaszukat előre is!
Tisztelettel: Kis Mária

(Próbáltam tájékozódni:
4. § (2) A pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés).
22. § (1) A hétévenkénti továbbképzésben azok a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak vesznek részt, akik e rendelet hatálybalépése előtt legalább hét éve megszerezték a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget.
(4) Teljesítette a hétévenkénti továbbképzésben való részvétel követelményeit az e rendelet hatálybalépésétől számított öt évig az, aki az e rendelet hatálybalépését megelőző öt éven belül
a) munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett főiskolai szintű alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy egyetemi szintű alapképzésben, szakirányú továbbképzésben oklevelet,
- pedagógus-szakvizsgával egyenértékű oklevelet, tudományos fokozatot,
- felsőoktatási intézményben, legalább két féléves képzés keretében mentor szakképzettséget
szerzett;)

nagypele üzenete
2007.06.22. 12:29
Tisztelt Brassói Sándor Úr!


Szíves tájékoztatására az alábbiakban ismertetem a vonatkozó jogszabályhelyeket.
A 2007. évi költségvetésről szóló törvény 3. számú mellékletének a tanulók tankönyvellátásának támogatásáról rendelkező 17.2 pontja értelmében, továbbá a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. §-ának (4) bekezdése alapján ingyenes a tankönyvellátás azon tanuló számára, aki
tartósan beteg,
testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar),

három- vagy többgyermekes családban él,!!!!!!!!!!!!

nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
Tisztelettel,
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes


Örömmel olvastam eme kis szösszenetet, csakhogy ez a valóságban nem így működik.
Helyszin: Szombathely Középiskola
Év elején kiosszák a könyvet, természetesen a paragrafusokban leírt járandóság szerint. Nagyobbrészt használtat. Majd év végén csak abban az esetben adják ki a bizonyítványt, ha hiánytalanul visszakapják a könyveket.

Kérdéseim a következők:

-Éretségire miből fog felkészülni a tanuló?
-Az állami támogatás (évente) hova kerül, ha nincs pénz új könyvre?
-Ha más visszaadot könyvét osszák ki újra, akkor megint csak hol a pénz?
-Rendben van ez így ?
kiss.t üzenete
2007.06.21. 18:09
Tisztelt Szerkesztők!
Azt próbálom megtalálni, a jelenleg érvényben levő szabályozás szerint mennyi túlmunkára kötelezhető a pedagógus, illetve hogy melyik törvény/ rendelet szabályozza ezt.
Köszönettel:kiss.t
sza üzenete
2007.06.21. 16:37
Tisztelt Dr Varga Mária Beáta!
Köszönöm a válaszát a 273. számú kérdésemre, és további tanácsát kérem az ügyben. Természetesen az igazgatóhelyetteshez fordultam a problémámmal, aki arra kért, derítsem ki, hogyan lehet módosítani az előző kéthavi tanítási időkeret számításait, ugyanis erre semmilyen útmutatót nem találtunk. Tehát csupán az adminisztráció "hogyanja" az akadálya a kifizetésnek.
Segítségét előre is köszönöm!
milu üzenete
2007.06.19. 12:58
Tisztelt Szerkesztők!
Köszönöm a főosztályvezető-helyettes asszony válaszát. A bizonytványok kitöltése megtörtént. A jegyek helyén *-ok és a megjegyzés rovatban a határozat szövege. Elég "viccesen" néz ki, bár ez inkább szomorú, hogy az iskolavezető nem ismeri a vonatkozó törvényeket.
Üdvözlettel
A Szerkesztők üzenete
2007.06.18. 15:28
Tisztelt "milu"!
 
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 27/B. § szerint: Ha a tanuló részére a közoktatási törvény 71. §-ának (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, a magasabb iskolai évfolyamra lépésről, a megismételt iskolai évfolyamon elért évközbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni.
 
A tanév megismétlésekor tehát az előző év érdemjegyeit nem lehet az év végi bizonyítványban feltüntetni.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.06.18. 15:26
Tisztelt "Fülöpke"!
 
A háromgyermekes családban élő tanulók számára a 2007/2008-as tanévben is ingyenesen kell biztosítani a tankönyveket. Az erről szóló igazolás a családi pótlék bemutatása útján lehetséges. A normatív kedvezményre vonatkozó kérelmet igénylőlapon kell bejelenteni.
 
Szíves tájékoztatására az alábbiakban ismertetem a vonatkozó jogszabályhelyeket.
A 2007. évi költségvetésről szóló törvény 3. számú mellékletének a tanulók tankönyvellátásának támogatásáról rendelkező 17.2 pontja értelmében, továbbá a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. §-ának (4) bekezdése alapján ingyenes a tankönyvellátás azon tanuló számára, aki
  1. tartósan beteg,
  2. testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
  3. pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar),
  4. három- vagy többgyermekes családban él,
  5. nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,
  6. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
Tisztelettel,
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
 
A Szerkesztők üzenete
2007.06.18. 15:24
Tisztelt "dambrus!
 
Az Ön által idézett reformintézkedés nem valósult meg jogszabályi formában eddig az időpontig. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2006. évi nyári módosítása olyan változást eszközölt, hogy a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolák 2008. augusztus 31-ig vagy egy másik nyolc évfolyammal működő általános iskola, vagy egy legalább hat évfolyammal működő gimnázium tagintézményévé kell válniuk.
 
A jelenleg hatályos közoktatási törvény széleskörű intézményi szerkezet alakítására kínál lehetőséget a fenntartók számára, s ösztönzi az egységes 12/13 évfolyamos iskolák létrehozását, melynek keretein belül működhet általános iskola, szakközépiskola, gimnázium, szakiskola. Az a tanuló, aki az egységes 12/13 évfolyamos intézmény keretei között kezdi meg tanulmányait az első évfolyamon - az intézmény pedagógiai programjában meghatározott követelményrendszer alapján - felvételi nélkül továbbhaladhat az intézmény valamely középfokú intézményegységébe az általános iskolai negyedik, hatodik, illetve nyolcadik évfolyamának elvégzését követően, attól függően, hogy milyen az intézmény belső struktúrája.
 
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
 
 
A Szerkesztők üzenete
2007.06.18. 15:21
Tisztelt "Studiora"!
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: közoktatási törvény) módosításáról rendelkező 2003. évi LXI. törvény értelmében az ötödik és a hatodik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások huszonöt-negyven százalékában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni. A rendelkezések értelmében a 2008/2009-es tanévben már az ötödik évfolyamon is a meghatározott időkeretben nem szakrendszerű oktatásként kell megszervezni a felkészítést.
 
Szintén a közoktatási törvényt módosító 2006. évi LXXI. törvény oly módon változatta meg a nem szakrendszerű oktatás megszervezésének szabályait, hogy az időalapba bevonta a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is. Az iskoláknak ebből adódóan a helyi tantervükben kell meghatározni, hogy az ötödik és a hatodik évfolyamon a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének milyen hányadát fordítják szakrendszerű és milyen hányadát nem szakrendszerű oktatásra.
 
Ahogy Ön is utalt rá, a nem szakrendszerű oktatásban résztvevő tanároknak a közoktatási törvény 17. § (8) bekezdése értelmében legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzésben, vagy szakirányú továbbképzésben kell elsajátítaniuk a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. A tanítói, konduktív tanítói szakképzettséggel rendelkező pedagógus is közreműködhet az ötödik-hatodik évfolyamon szervezett nem szakrendszerű oktatásban, azonban önmagában a tanítói szakképzettsége nem biztosítja feltétlenül e tanórai foglalkozások megtartásához szükséges jogosultságot, hiszen a közoktatási törvény említett 17. § (8) bekezdése szerint az ötödik és a hatodik évfolyamon a tanító akkor láthat el nevelő és oktató munkát, ha valamely tantárgyból szakkollégiumi végzettséggel is rendelkezik. Amennyiben nincs ilyen végzettsége, abban az esetben a pedagógus-továbbképzés vagy a szakirányú továbbképzés keretében el kell hogy sajátítsa e korosztály neveléséhez-oktatásához szükséges ismereteket.
 
A pedagógus-továbbképzések jegyzékét az oktatási és kulturális miniszter a tárca hivatalos lapjában, az Oktatási Közlönyben félévente (július 31-ig, illetve december 31-ig) nyilvánosságra hozza, továbbá e jegyzék a suliNova" Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú Társaság honlapján a www.sulinova.hu-n is megtalálható.
 
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 8. § (6) bekezdése értelmében a továbbképzési jegyzéknek tartalmaznia kell a továbbképzés megnevezését és célját, azt a munkakört, amelyben foglalkoztatottak részére a részvételt javasolják, az előírt tartalmi követelményeket. Mindezek alapján a munkáltatónak meg kell tudnia állapítani, hogy az adott továbbképzés során megszerzett ismeretek alkalmassá teszik-e a pedagógust arra, hogy részt vegyen a nem szakrendszerű oktatásban.
 
Fontos megjegyezni, hogy a közoktatási törvény 128. § (20) bekezdése szerint a 2012/2013. tanítási év végéig a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár is, aki 2004. szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett az első-negyedik évfolyamon.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta sk.
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.06.18. 15:18
Tisztelt Varga Ildikó!
 
Az általános iskolai tantárgyak oktatásának rendszerét, a tantárgyak heti óraszámát a helyi pedagógiai program részét képező helyi tanterv óraterve tartalmazza. A pedagógiai programot és annak részeit a nevelőtestület fogadja el. A tantárgyak sajátos elrendezését ebben a dokumentumban lehet szabályozni. A tantárgyak óraszámainak időbeli elosztását jogszabály nem korlátozza. Az órák tömbösítésének pedagógiai hatásait döntés előtt helyben, előzetesen vizsgálni és mérlegelni szükséges.
 
A felvételi jelentkezési lapok kitöltésének sajátos problémáival szíveskedjék a felvételiket szervező Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz fordulni.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.06.18. 15:15
Tisztelt "Árpád"!  
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. §-a (1) bekezdésének 17. pontja szabályozza az iskolaotthonos (egésznapos) nevelés és oktatás feladatát, működésének, szervezetének szabályait.
Az iskolaotthonnal kapcsolatos konkrét elvárásokat a helyi pedagógiai programban, illetve a helyi tantervben kell szabályozni. Ezekben kell meghatározni a pedagógiai feladatokat, a tanórák, vezetett foglalkozások célját és jellegét, valamint az ellátásukhoz szükséges felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget. Sem a helyi szabályozáshoz, sem a munkarendre nincs központi előírás. A nem szaktanítást végző osztálytanító kötelező óraszáma az általános iskola iskolaotthonos (egésznapos) osztályában 2007. szeptember 1-jétől heti 22 óra. (Közoktatási törvény 1. számú melléklet, Harmadik rész I/B. Pont.) Mindezek figyelembevételével kell a munkáltatói jogkört gyakorló intézmény vezetőjének dönteni az iskolaotthonos (egésznapos) nevelés és oktatás szervezetéről, a feladatok ellátásának módjáról.
 
Üdvözlettel:
 
Dr. Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.06.18. 15:13
Tisztelt "sza"!
 
A tanítási órák megtartásának a naplóba történő bevezetése a pedagógus feladatát képezi. A tanítási időkeretet meghaladó órákért járó óradíj elszámolása munkáltatói feladat. Azt javasoljuk, hogy forduljon az iskola igazgatójához annak érdekében, hogy az előző kéthavi tanítási időkeret teljesítésére vonatkozó számítást megfelelően módosítsák, és az alapján a többletórákért járó díjazást kifizessék.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Ludas üzenete
2007.06.17. 22:27
Tisztelt Szerkesztők!
Sajnos nem ismerem a törvényjavaslatot,de általánosságban szeretnék hozzászólni.

Kedves Magyar Honfitársaim!

Lassan már 35 éve élek Amerikában, de érdeklődésem a haza iránt nem szûnt meg.
Érzelmeinkrõl, fájdalmunkról nagyon sok munka jelent
meg az évek során. Azonban problémáink okáról és a megoldásról annál kevesebbet, vagy semmit sem hallunk. (Ez érvényes Amerikára is.) Errõl szeretnék egy pár szót szólni.

Én egyszerû ember vagyok, ennélfogva egyszerûen gondolkodom. A bajokon gondolkodva és a történelmet tanulmányozva rájöttem, hogy népünk sorsát három
alapvetõ dolog befolyásolta:
1. földrajzi helyzetünk, 2. széthúzás, 3. a nép mûveltségi szintje. Anélkül, hogy az elsõ kettõrõl beszélnénk, a harmadikra szeretném fölhívni a figyelmet.

Itt Amerikában hét elnök választási hadjáratát figyelhettük meg, és csaknem mindegyik fontosnak tartotta az oktatás színvonalának emelését. Az elsõ Bush
elnök például "education president"-nek nevezte magát. Annak ellenére, hogy a középiskolai oktatás már régóta kötelezõ, a felsõfokú, fõiskolai oktatást itt
rendkívül fontosnak tartják. Igazán jó állást itt nagyon nehéz találni felsõfokú végzettség nélkül. Ami ezt illeti, valószínüleg Magyarországon is hasonló a helyzet. A különbség a középiskolai oktatásban, végzettségben
található. Máig sem értem, hogy miért nem vezették be a kötelezõ középiskolai oktatást Magyarországon?

Észrevettem, hogy sok esetben a magyarság-tudat hiányzik azokból, akiknek csak nyolc általános, vagy annál kevesebb az iskolai végzettségük. Azonkívül a középiskolai végzettség adja meg az alapot a szakoktatáshoz és (alapvetõ
követelmény) a felsõfokú képzéshez. Egy erõs középosztály, komoly, világszínvonalú ipar és kereskedelem, egy magasabb életszínvonal kialakulása egyenes arányban áll a nép mûveltségi szintjével. Ha nincs erõs középosztály és öntudat, akkor a mindenkori fennálló "uralkodó osztály", a vezetõ réteg, kénye-kedve szerint használja ki a népet és a nemzet fejlõdését gátolja! Talán éppen ez az
oka annak, hogy az oktatási szinvonal ilyen irányú emelésére nem került sor. Az elõretörõ felsõ réteg, az "újgazdagok" (nem szükségszerüen az értelmiség)
fölismerte a veszélyt, hogy egy "kimûvelt emberfõ" ellenáll a zavarosban halászóknak, nem hagyja magát az orránál fogva vezetni!

Mindezt annak tudatában mondom, hogy a magyar nép keményen dolgozó, rendkívül okos nép; feltalálóink, Nobel-díjasaink száma a népesség alapján meghaladja a legtöbb országét. Milyen haladás lenne elérhetõ, ha ez a szellemi erõ fölszabadulna?
Mindezt azért írom, mert szeretnék hallani pozitív híreket Magyarországról, nemcsak a "Pató Pál" hídról, az új palotákról, Mercédeszekrõl, Harley Davidsonról! Szeretném, ha illetékesek fölismernék ezt a hiányosságot és
valaki egy komoly tervet dolgozna ki Magyarország megérdemelt jövõjéhez vezetõ úthoz!

Kérdés: Mi az akadálya népünket legalább középiskolás fokon taní-tani?

Honfitársi Tisztelettel:

Ludas


pintyike üzenete
2007.06.15. 07:16
Tisztelt Szerkesztők!
Nagyon fontos lenne számunkra az egyértelmű válaszuk a következőben: 2007 szeptember elsejétől a kollégiumi nevelők kötelező óraszáma mennyi, a kötelező óraszám mit tartalmaz valamint létezhet-e több alternetíva az alkalmazásban?
  
 50  51  52  53  54  55  56  57  58  59  60  61  62  63  64  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok