2023. január 28.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 53  54  55  56  57  58  59  60  61  62  63  64  65  66  67  
  
gabi58 üzenete
2007.04.18. 22:20
Tudtommal 2007 szeptemberétől változnak a kötelező órák. Miért nem zerepel ez a magyarorszag.hu-ról letöltött oktatási törvényben?
A normatíva igénylésnél hogyan kell kiszámítani az összevont csoportok normatíva igényléshez szükséges létszámát? (3 elsős,4 másodikos, 5 harmadikos, 3 negyedikes?) Válaszukat köszönöm! gabi58
A Szerkesztők üzenete
2007.04.17. 16:37
Tisztelt Gabi60, Tanárnő!
 
A levelében foglaltakkal kapcsolatosan a rendelkezések nem változtak. A vonatkozó rendelkezések a következők:
 
A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 133. § (8) bekezdése szerint: "A 2006/2007-es tanévben a munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus - a rendes munkaidőn belül, munkaköri feladatként, külön díjazás nélkül a munkakörére, beosztására megállapított kötelező órájánál többet tanítson, ha erre egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása érdekében szükség van. Az így elrendelt órák száma egy héten a két órát nem haladhatja meg. Egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása óradíj fizetése mellett akkor rendelhető el a pedagógus számára, ha előtte az érintett hétre a díjazás nélküli két óra megtartását elrendelték."
 
A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben:
16. § (1) Óradíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelező óraszámot állapít meg, ha a munkakörre előírt kötelező óraszámánál, a rendes munkaidőn belül, a munkáltató elrendelése alapján többet tanít. Az óradíj megilleti a magasabb vezető és a vezető beosztású közalkalmazottat is. Azt, hogy a pedagógus a munkakörre előírt kötelező óraszámánál többet tanított, a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pont alapján meghatározott, a tanítási időkeret teljesítésébe beszámítható órák együttes száma alapján kell meghatározni. Óradíj abban az esetben állapítható meg, ha a tanítási időkeret teljesítésébe beszámítható órák együttes száma meghaladja a tanítási időkeret óraszámát. Legfeljebb heti két óra erejéig nem állapítható meg óradíj abban az esetben sem, ha a szaktanítást végző pedagógus a tantárgyfelosztásban rögzített kötelező óraszám feletti tanítási órák teljesítésével lépi túl a tanítási időkeretet, azonban azért nincs lehetőség a heti két óra külön díjazás nélküli egyéni foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás, szabadidős foglalkozás elrendelésére vonatkozó előírások végrehajtására, mert ezeket a foglalkozásokat a pedagógus a kötelező órájának teljesítése keretében látja el.
 
Elszámolni a tanítási időkereten felüli többlet teljesítményt lehet.
 
Amennyiben tanórán kívüli, szabadidős vagy egyéni foglalkozást teljesített, heti kettő óra külön díjazás nélkül rendelhető el. Levelében nem szerepel, hogy tanórát helyettesített-e, vagy tanórán kívüli foglalkozást. A tanórai helyettesítéseket ugyanis a heti kettő óra levonása nélkül kell beszámítani a tanítási időkeret teljesítésébe. Amennyiben viszont például egy héten nyolc tanórán kívüli foglalkozást helyettesített, a nyolc órából hat óra számít bele a tanítási időkeret teljesítésébe. Amennyiben ez az óraszám a kéthavi időkeret összesítésekor pluszként jelentkezik, azokra akkor is óradíj fizetendő, ha a többi héten nem volt helyettesítése. A jogszabály szerint ugyanis a kettő óra levonásokat hetente kell elvégezni, azokat nem lehet "tömbösíteni".
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.04.17. 16:28
Tisztelt Sike Antalné!
 
A felsőoktatás alapképzési szakjainak nyelvi kimeneti követelményeit szakmai egyeztetés után, a munkaadók igényeit is figyelembe véve határoztuk meg.  Középfokú szaknyelvi vizsga előírására akkor került sor, ha az adott foglalkozás gyakorlásához a szaknyelvi ismeret elengedhetetlen.  Ez a helyzet az Ön szakja esetében is.
Tájékoztatom, hogy a nyelvi követelmények megváltoztatása nincs napirenden. Reményemet fejezem ki ugyanakkor, hogy mint oly sok más esetben, Önnek is sikerül a követelményeket teljesítenie. Remélem Ön is megérti, hogy a jogszabály nem az Ön dolgát kívánta megnehezíteni, ellenkezőleg, azt célozza, hogy Ön  a munkaerő-piacon sikeresebb lehessen.
Üdvözlettel,
dr. Veres Pál
osztályvezető
A Szerkesztők üzenete
2007.04.16. 10:56
Tisztelt Hajzer Zoltánné igazgató asszony!

A közoktatási törvény 70.§.-a rendelkezése szerint, az első-harmadik évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor - szöveges értékeléssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A minősítésnek a tanuló teljesítményére, szorgalmára, magatartására vonatkozó megállapításokat kell tartalmaznia. Év közben többféle értékelési módot alkalmazhat minden pedagógus, ha ezt a szülőkkel, pedagógus társaival is egyeztette. Év közben az osztályzatok is szerepelhetnek az alkalmazott értékelési gyakorlatban. Az osztályzat adásával továbbra is egy értékelési módot (eljárást) alkalmazunk. Fontos azonban, hogy a minősítő szerepet ne ez töltse be, hiszen egyoldalúan, a gyermek fejlődésének figyelmen kívül hagyásával kategorizál minden osztályzat.
A pedagógusok foglalkoztatását meghatározó előírás a Ktv. 17. §-ának (8) bekezdése szerint:
"Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el."
Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013 tanítási év végéig az 5.-6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett 1.-4. évfolyamon. [Ktv. 128. § (20) bekezdés].
 
Remélem, hogy a válaszaim segítenek megnyugtatóan tisztázni a felmerült kérdéseket!
 
Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes                                            
A Szerkesztők üzenete
2007.04.16. 10:08
Tisztelt Eunis!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján: "A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot."
Alapvető szülői jog tehát a szabad iskolaválasztás joga, amelyet a települési önkormányzat nem korlátozhat olyan módon, hogy "nem engedi" elvinni a gyermekeket, tanulókat a lakóhelyüktől eltérő, más településre tanulni. Az más kérdés, hogy a tankötelezett tanulók számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy legyen olyan iskola, amely köteles felvenni őket. Ez a kötelező felvételt biztosító iskola.
A Kt. 66. § (2) bekezdése értelmében: "Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola)." A kötelező felvételt biztosító iskola tehát a tanuló részére csak egy lehetőség, arra vonatkozóan, hogy valamely iskolába biztosan felvegyék, ha nem kíván máshol tanulni.
A kérdés másik oldala, hogy az általános iskola csak a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után vehet fel további, nem a körzetébe tartozó gyermekeket, tanulókat. Ebben az esetben pedig köteles előnyben részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye, telephelye található. E körben a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg az iskola. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az általános iskola sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos, vagy sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg.
A kötelező felvételt biztosító iskola a jelentkező felvételét, átvételét - feltéve, hogy lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye a körzetében található - nem kötheti felvételi követelmény teljesítéséhez.
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes

bogos_g üzenete
2007.04.15. 01:19
Tisztelt Válaszadó!

Azt szeretném megtudni, hogy visszakaphatom-e a felsőoktatásban szerzett első nyelvvizsgám díját, amelyet 2006 júniusában tettem le, majd júliusban vettem át. Ha igen, mi a teendőm ennek érdekében.
bangela55 üzenete
2007.04.11. 15:09
Kérem, legyenek szívesek az OKM honlapjára feltenni
a 2007/2008-as tanév rendjét (34-es Magyar Közlöny).
Köszönöm.
Sike Antalné üzenete
2007.04.10. 18:05
Gazdasági informatikai szakon távoktatásos képzésben tanulok.
Nagyon igazságtalannak tartom, hogy munka mellett 43 évesen
középfokú C tipusu szaknyelvi vizsgára kötelezik az embert.
Az esélyek nem egyenlőek, mert ha én is már az általános iskolában tanulhattam volna pl. az angolt, több lehetőségem lenne a nyelvvizsga megszerzésére. Fura dolognak találom azt, hogy egyik évben még a müszaki csoporthoz tartozott a szakma, most már a gazdaságihoz.
Figyelembe kellene venni - főleg levelező és távoktatásos formában a tanulók életkorát és nyelvtanulási esélyeit is.
Nagyon méltánytalannak találom ezt a dolgot.
Kérem szives tájékoztatásukat, hogy esetleg terveznek-e ezzel kapcsolatban törvénymódositást.

A Szerkesztők üzenete
2007.04.10. 16:44
Tisztelt Kolosh Tibor úr!
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 42. §-ának (2) bekezdése szerint alapképzésre történő jelentkezéshez az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények közösen határozzák meg, hogy mely vizsgatantárgyakból szükséges az emelt szintű érettségi vizsga letétele. A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy milyen érettségi vizsga-eredményre és milyen középiskolai tanulmányi eredmény elérésére van szükség a felvételi kérelem teljesítéséhez. Ha az alapvető tanulmányi követelmények teljesítéséhez egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, alkalmazni kell a 41. § (3) és (6) bekezdésében foglaltakat. A Kormány határozza meg, hogy mely esetben lehet megkövetelni az egészségügyi, illetve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt.
 
A 41. § (6) bekezdése arról rendelkezik, hogy a pályaalkalmassági, az egészségügyi és a szakmai alkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni.
 
A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet 16. §-ának (1) bekezdése értelmében az "alapképzés felvételi eljárása során az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon
a) szakmai alkalmassági vizsga (egészségügyi, pályaalkalmassági vizsgálat),
b) gyakorlati vizsga,
c) a nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsga
szervezhető."
 
Az 1. számú melléklet szerint egészségügyi vizsgálat, valamint pályaalkalmassági vizsgálat előírható a pedagógusképzés képzési terület minden szakján. Az egészségügyi alkalmassági vizsgálat, valamint a pályaalkalmassági vizsgálat fogalmát a felsőoktatási törvény 147. §-a a következőképpen határozza meg:
 
"egészségügyi alkalmassági vizsgálat: orvosi vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az egyén testi adottságai és egészségi állapota alapján képes-e felkészülni a választott tevékenység ellátására, ennek során nem kerül-e veszélybe egészsége;
pályaalkalmassági vizsgálat: olyan képességvizsgálat, amelynek keretei között megállapítják, hogy a jelentkező rendelkezik-e azokkal az egyéni képességekkel, tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik a képzésben való részvételre, a megszerzett szakképzettségnek, szakképesítésnek megfelelő tevékenység ellátására."
 
Az alkalmasság megállapításának kérdése összetett probléma a felsőoktatásban a képzés során. Különbséget kell tenni a pedagógus munkakörben történő alkalmazás, valamint a tanulmányok végzésére való szakmai alkalmasság között. A felsőoktatási intézmény a fenti rendelkezések alapján azt szűrheti ki egyes területeken, hogy a felsőoktatási tanulmányainak eleget tud-e tenni a jelölt.
 
A pedagógusképzés egyes szakterületein eltérő a feladat. Az óvodapedagógus-, tanítóképzésben a tanulmányok elvégzésére való pályaalkalmasság és egészségügyi alkalmassági vizsgálat van, de ez utóbbi is csak azt képes kiszűrni, hogy a problémák előre jelzik, hogy az illető nem tud megfelelni az összetett követelményeknek. Tanárképzésben már csak a készség tárgyakhoz kapcsolódóan vállalható a szűrés.
 
A pedagógusképzésben általános egészségügyi alkalmassági vizsga bevezetése megoldhatatlan. A szakmai alkalmasság a képzés során, folyamatos együttműködés közben állapítható meg, tehát a felvételt alkalmassági vizsgához kötni nem szerencsés. A pedagógusok - s kiváltképpen a pedagógus pályára jelentkezők - szakmai alkalmasságának a kritériumai és mérésének eszközei nincsenek meghatározva. Az egyetlen, ami előzetes vizsgálaton kiszűrhető, a pszichés betegség megléte. Ezt pszichiáter szakorvos vagy klinikai szakpszichológus tudná csak megállapítani.
 
A pályán rendkívül fontos a szocializálódás. Magyarországon ezért folyik párhuzamosan az elméleti és gyakorlati képzés. A tanárképzés átalakulásával nem kell azonnal választani az alapképzésben tanári szakot és a képzés végén féléves összefüggő gyakorlatot kell teljesíteni. A foglalkoztatásban is tervezik a közoktatás területén a próbaidő, a gyakorlati idő bevezetését, amely segíthet a legalkalmasabbak kiválasztásában. Minden további kérdés megítélése a munkáltató jogosultsága. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet írja elő az ehhez kapcsolódó jogosultságokat.
 
Megjegyezzük, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója jogosult ellenőrizni. Az igazgatót ebben a munkájában a pedagógusok szakmai munkaközössége, illetve az erre felkért szakértők segíthetik. A pedagógus teljesítményének megítélése a következő tanévtől már az iskola minőségirányítási programja alapján - várhatóan a jelenleginél objektívebben - történik.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.04.10. 16:36
Tisztelt Rakusz Márta!
 
Az OKM Közoktatási Főosztályára is eljuttatott megkeresésére szakmai véleményünkről a következő tájékoztatást adom.
 
A Felsőoktatási Főosztály tájékoztatását kiegészítem még a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 127. § (1) bek. a) pontjának első fordulatával:
 
"127. § (1) a) Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor
-             a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképesítésnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt;"
 
A rendelkezés tehát azt jelenti, hogy a közoktatási jogi szabályozás szerint oklevele elfogadható az általános iskola tekintetében abban az esetben, ha egyetemi tanulmányai során elsajátította az angol nyelv oktatásának módszertanát.
 
A művelődési ház tekintetében idézzük a Közművelődési Főosztály szakmai véleményét:
 
"Angol nyelv és irodalom előadói egyetemi diploma önmagában nem elegendő művelődési ház vezetői állásának betöltéséhez, mivel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 20.) Kormányrendelet 6. § (9) bekezdés szerint még felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsgával és legalább három éves szakmai gyakorlattal is rendelkezni kell a megbízás elnyeréséhez."
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
budai2 üzenete
2007.04.04. 21:13
Az SNi-s gyerekek felülvizsgálatával kapcsolatban a szülőknek elő kell keresni az összes orvosi dokumentumot ( a terhességüket is beleértve) valamint a gyerekről készült összes olyan dokumentumot, mely valaha született róluk és olyan eseményről szól mely előidézhette az állapotukat....Ha az apa vagy anya egészségi állapota befolyásolhatta az állapotot akkor azokat is... Ezek a családok nagy része a gyerek születése óta már több helyen lakott. Van oloyan családom melynek a 13 év alatt ez a 15. lakóhelye, a szülő örül, hogy a ruháik megvannak nem minden papír.. Eddig hittünk az anamnézisben az elmondott eseményeknek annak az anyának aki elmesélte, most nem . Mi lesz az állami gondozott nevelőszülős gyerekekkel, ahol a gyereket elvették a családtól, gondolják a híd alatt őrizgették a papírokat, sokan a saját adataikat sem tudják pontosan azoknak milyen kórelőzményt írnak, vagy fogadjanak nyomozót ...ad abszurd!!!!! Sorra kapjuk a megyékből a híreket, hogy válogatás nélkül zárják be az enyhe fokban értelmi fogyatékosokat oktató tagozatokat és minden gyereket függetlenül az IQ eredményétől ( ami 50-70-ig lehet)nyomják át a gyerekeket a normál osztályokba, ahol NINCS szakember!!!!! Tiltakoznak a szülők ( minden részről) de ez nem érdekel senkit!!!!!!!
A Szerkesztők üzenete
2007.04.04. 16:33
Tisztelt Barna Róbert !
 
A "tanfolyami képzés" felnőttképzés keretében szervezhető. A felnőttképzés központi irányítása a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hatásköre.
A felnőttképzés alapvető szabályait a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény tartalmazza.
A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályait a 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet tartalmazza.
 
Javaslom, hogy a jogszabályok áttekintése után az esetleges értelmezési kérdéseivel forduljon az SZMM Szakképzési és Felnőttképzési Főosztályához (472 8090).
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.04.03. 17:08
Tisztelt Kati néni!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 122. § (1) bekezdése szerint a nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél.
 
A közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 57. § (3) bekezdése alapján a az óvodákban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet.
 
A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése szerint a pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra - a következő esetekben lehet igénybe venni:
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés;
b) a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás;
c) ha a pedagógus szabadságát részben óvónő esetében - a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki.
A jogszabály 11. § (2) bekezdése értelmében a pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - óvodákban a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban kell kiadni. Ha a szabadság ekkor nem adható ki, akkor azt a nevelési év többi részében kell kiadni.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.04.03. 17:07
Tisztelt ppic!
Az iskolai szünetek időpontjainak meghatározásánál számos szempontot kell figyelembe venni, mindenekelőtt a tanítási napok jogszabályban meghatározott számát, a munkaszüneti napokat, a munkaszüneti napok miatti munkanapcseréket, a mozgóünnepek (húsvét, pünkösd) időpontjait, az érettségi vizsgaidőszak megfelelő időtartamát stb. A tanév rendjében megjelenő időpontok széles körű egyeztetést követően alakulnak ki. Természetesen a leggondosabb előkészítés esetén sem lehet olyan, egy egész tanévet átfogó időmeghatározást készíteni, amely valamennyi elvárásnak eleget tud tenni.
 
Felhívom szíves figyelmét, hogy a tanév kezdő és zárónapját kivéve, az iskolának minden iskolai szünet esetében lehetősége van arra, hogy a jogszabályban meghatározott iskolai szünet időtartamát és időpontját megváltoztassa.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.04.03. 17:05
Tisztelt szirom!
A köztisztviselők jogállásról szóló 1992. évi XXIII. törvény 41. §-a alapján a minisztériumban dolgozó köztisztviselőt évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg. A köztisztviselőnek az alapszabadságon felül besorolásától függően 3-11 nap pótszabadság jár.
Tájékoztatom, hogy a 2006/2007. tanév rendjéről szóló 4/2006. (II. 24.) OM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése alapján a 2006/2007. tanévben az első tanítási nap 2006. szeptember 1-je volt.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes
kun.csilla üzenete
2007.04.03. 15:35
Tisztelt Szerkesztők!
Most végzek egy főiskolán és betöltöttem a 42. életévemet. Amikor elkezdtem az iskolát 2004-ben azt mondták, hogy amennyiben betöltöm a 40 évet iskola végéig nem kell nyelvvizsgáznom. Most viszont azt mondják két hónappal az iskola vége előtt, hogy amikor elkezdtem, akkor kellett betölteni a 40-et (két hónap hiányzik). Mi az igazság? Tud nekem valaki segíteni, nincs időm államvizsgáig megtanulni egy nyelvet.
budai2 üzenete
2007.04.03. 09:15
Sajnos a mai világ a statisztika körül forog, mi úgy akarunk európában élre kerülni, hogy mesterségesen lenyomjuk a statisztikát 1% alá, olyan orvosi igazolásokat kérnek a felülvizsgálatokhoz, melyekkel nem is biztos, hogy rendelkeznek a szülők, pedig minden betegségnél van olyan megállapítás, hogy az eredet vagy az ok ismeretlen, ezt a dyszlexiánál már nem fogadják el (ennél ez egy kicsit bonyolultabb), azt nem tudják és nem akarják tudomásul venni, hogy milyen érzés az egy szülőnek, ha a gyereket butának, "hülyének" tartják, közben csak!!!! egyébb baja van, ami ezentúl a statisztika miatt nem lesz. Majmoljuk Amerikát ahol egy végzett pszichológus nem tanult annyit az egyetemen, mint itt egy sima főiskolás, ahol az egyik orvos, csak a bal alsó hatos fogam tudja kezelni, a felsőt nem...ahol olyan szakképzés, hogy nálunk a kontár kőműves jobban ért a szakmához, mint ott a szakképzett, ahol az emberek nem tudják, hogy mi a neve a szomszéd településnek és a földön amarikán kívül van még kontinens( azt sem tudják, hogy azkontinens),ahol az emberek átlag IQ szinje 80 (ami nálunk régen még az értelmifogyatékos határ volt)
Subidubi üzenete
2007.04.02. 22:42
Hát én türelmesen várok.De tényleg jó lenne tudni,hogy azoka gyerekek akiket most felülvizsgálnak, utána milyen sorsra jutnak.Vannak olyan iskolák ahol viszonylag magas létszámban a padban ülnek ezek a kis nebulók, és ott helyben foglalkozik velük gyógypedagógus,esetleg még tanítja is olvasni,számolni megfelelő gyp.módszerekkel,a neki megfelelő tankönyvből.(Meixner)stb.....és ezután? Hogyan tovább? Különben abba is belegondoltak,hogy ezeknek a gyerekeknek elég magas százaléka nem épp a legkedvezőbb szociális háttérrel rendelkezik.Ha netán a gyereknek utaznia kell,ki fogja kisérni? A szülő? És ha nem ér rá?ÉS ha nincs pénz Bérletre,jegyre....mert szegény is van ám ...és egyre több lesz.
Subidubi üzenete
2007.03.30. 13:21
Hátigen.A gyerek az meg már nem is számít.Látott a javaslattevők között valaki iskolai környezetben magatartászavaros vagy hiperaktív gyereket?Arról nem is beszélve,hogy a tanulási zavarokkal küzdő gyermekek jelentős százaléka szociális probkémákkal is terhelt.A szülők majd elviszik őket a nevelési tanácsadóba?
Én úgy gondolom ezeknek a gyerekeknek az iskolában kéne megkapniuk a plussz szolgáltatást.a nevelési tanácsadóknak így is sok a feladata...hogyan fogják tisztességesen fejleszteni a gyerekeket?
De ha meg nem fontos...akkor nem kéne panaszkodni a potenciális analfabéták miatt,akik kijönnek az iskolából.Kedves szerkesztők!
Tudnának érdemi választ adni a BTM kategoriába sorolt gyermekek ellátásával kapcsolatban? Óraszám,kompetencia.
Előre is köszönöm.
agriafemme üzenete
2007.03.30. 10:28
Iskolánkban a kötelező óraszám mellett elrendelték a heti két óra díjazás nélküli tanórán kívüli foglalkozást.Így az óraszám 22 óra lett. Félévtől kijelöltettek velünk heti két órát, helyettesítési óra címén. Vagyis ebben a két órában rendelkezésre kell állni akár kell helyettesíteni akár nem.A helyettesítést csak akkor fizetik ha az szakszerű és teljesítve van a két havi időkeret. Májustól az érettségiző osztályokban megszünnek az óráink ezért a kieső órák miatt "órahiány" keletkezik, amit le kell dolgozni, erre külön feladatellátási tervet készítenek.
Jogszerűek ezek a döntések?
budai2 üzenete
2007.03.30. 09:16
Ja és majd utazhat a gyerek, mert az nem volt jó, hopgy eddeig a saját iskolájában jutott hozzá ehhez a lehetőséghez, a nevelési tanácsadó a helyi önkormányzatokhoz tartozik, akiknek ehhez a feladathoz nem rendeltek plussz forrást (autóra pályázhatnak), de az emelt normatívát azt meg elvették. Okos döntés!!!!
budai2 üzenete
2007.03.30. 09:13
A most még SNI-s gyerekek igazából senki nem tudja kompetensen és a valóságnak megfelelően megmondani mit kapnak, de a törvény szerint a nevelési tanácsadók hatáskörébe utalják, és ezentúl majd ők látják el a fejlesztést. Igaz, hogy eddig csak megfelelő szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus láthatta el ezeknek a gyermekeknek a fejlesztését, de ezentúl pusztán a konszolidációs és "reform folyamatok következtében " bárki csak az államnak ne kerüljön pénzbe a nevelési tanácsadók többsében tanítók, óvónők, jobb esetben fejlesztőpedagógusok dolgoznak, akik természetesen jobban értenek hozzá, mint a gyógypedagógusok.
Subidubi üzenete
2007.03.29. 19:04
De jó!talán kapok választ...
Azt szeretném megtudni,hogy a jelenleg még SNI....felülvizsgálat után valószínűleg BTM (diszlexis,diszgráfia......) gyermekeknek milyen szolgáltatás jár majd?Mennyi órában? Kinek a kompetenciája,milyen végzettség kell ? Hol kaphatják ezt a gyerekek?
A Szerkesztők üzenete
2007.03.29. 17:23
Tisztelt bruno34!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a közoktatási területre vonatkozó jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy az intézmény gazdálkodására vonatkozó szabályokat az intézmény fenntartója határozza meg. A jogszabályok közül be kell tartania mindazokat, amelyek tevékenységével összefüggenek. Ha az intézmény kiegészítő tevékenységként vállalkozás tevékenységet folytat, akkor az erre vonatkozó összes jogszabályt figyelembe kell vennie. A legfontosabb jogszabályok, amelyeket figyelembe kell venniük:
  1. az általános forgalmi adóról 1992. évi LXXIV. törvény,
  2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, az adókról, járulékokról és
  3. egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény,
  4. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló 1997. évi LXXX. törvény,
  5. valamint e szolgáltatások fedezetéről, a végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet,
  6. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a végrehajtására kiadott az államháztartás működési rendjéről szóló 217/ 1998. (XII. 30.) Korm. rendelet
A gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi előírásokról Pénzügyminisztériumtól kérhet tájékoztatást.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.03.29. 17:14
Tisztelt Lilien!
A pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos kérdésére a következő tájékoztatást adjuk:
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 19. §-ának (8) bekezdése rendelkezik arról, hogy a pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt, továbbá rendelkezik arról is, hogy a tanulmányait sikeresen befejező pedagógust anyagi elismerésben kell részesíteni, annak a pedagógusnak pedig, aki a továbbképzésen önhibájából nem vett részt vagy azt nem fejezte be, megszüntethető az alkalmazása.
 
A Kt. 19. §-ának (8) bekezdésében említett külön jogszabály a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. r.
 
A rendelet 4. §-ának (2) bekezdése szerint a pedagógus a pedagógus-munkakörére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptemberétől addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, vesz részt a hétévenkénti továbbképzésben.
 
A rendelet nem szabályoz olyan esetet, amely megszakítaná a hétéves továbbképzési időszakot, azonban a gyermekgondozási szabadság igénybevétele nyilvánvalóan olyan körülmény, amely miatt a továbbképzési kötelezettség nem teljesítését nem lehet a pedagógus önhibájára visszavezetni. A munkáltató tehát nem tekintheti a továbbképzés elmulasztását önhibából eredő oknak, különösen nem akkor, ha nem ajánlott fel olyan továbbképzést, amelynek elvégzése a gyermekek mellett is megoldható lett volna.
 
Álláspontunk szerint a munkába történő visszatérésekor nem járhat következménnyel az, ha a hétéves továbbképzési ciklusa eltelt, és ez alatt nem tudta teljesíteni a továbbképzés követelményeit, mert két gyermekének otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vett igénybe.
 
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
weores iskola üzenete
2007.03.27. 09:28
Tisztelt Szerkesztők!
A szöveges értékelés, nem szakrendszerű oktatás témakörben szeretnék kérdéssel fordulni Önökhöz.

Sokat vitatkozunk kollégáimmal a szöveges értékelésről. Ped.programunkban úgy fogalmaztuk meg, hogy évközben érdemjegy is adható, félévkor szöveges értékelést végzünk a tv.értelmében az elsőtől negyedik évfolyamig felmenő rendszerben, év végéig pedig elsőtől harmadik osztályig.
Kérdésem: szöveges értékelés kerül a tájékoztató füzetbe, és a naplóba is, de a napló osztályozási, értékelési részébe kerülhet-e a félévben érdemjegy?
Másik kérdésem, hogy a nem szakrendszerű oktatás bevezetése során a felsős kollégáknak,akik 5-6 osztályban szeretnének tanítani, kötelező-e a 120 órás tanfolyamot elvégezni? Alsós kollégák közül kinek kötelező ezt elvégezni?
Köszönettel
Hajzer Zoltánné
igazgató
Pipa üzenete
2007.03.23. 10:15
Tisztelt Szerkesztők!

A következő kérdéssel szeretnék Önökhöz fordulni.
Kötelező-e az Általános Iskolánknak társulni, abban az esetben ha a törvény által előírt létszámoknak megfelelő 8 osztállyal működünk.
Községünk az ÖNHIKI támogatását is igénybe tudja venni, mert ehhez is rendelkezünk a megelelő létszámmal.
Válhatunk-e esetleg úgy tagintézménnyé, hogy mind a nyolc évfolyamunk helyben marad, tehát nem utaztatjuk a gyerekeket?
Mi alapján döl az el, hogy melyik iskola a gesztor intézmény? (Számít-e, ebben az esetben hogy melyik intézménynek van több tanulója?)
Várom mielőbbi válaszukat!

Tisztelettel: Pipa
sportovi üzenete
2007.03.22. 08:27
Tisztelt Szerkesztők!
Óvodaösszevonásokat terveznek városunkban. ! óvodaközpont létrehozását, melyekhez 9-11 óvodaépület tartozna. Van-e annak akadálya, hogy az új óvodaközpontok székhely nélkül legyenek megjelölve, illetve változó székhellyel? A pályázók esélyegyenlőségét biztosítaná, hogy a sikeres vezetői pályázat után az új vezető dönthessen az aktuális székhelyről. Van-e ennek törvényi akadálya?
Válaszukat előre is köszönöm!
A Szerkesztők üzenete
2007.03.21. 17:02
Tisztelt Tanárnő!
 
A tanítási időkerettel kapcsolatosan a következőről tájékoztatjuk.
A tanórai helyettesítésért akkor jár óradíj, ha a pedagógus teljesítette két hónapos tanítási időkeretét, és a helyettesítés többlet-teljesítményként jelentkezik.
A munkaidő-elszámolás részletekbe menő ellenőrzésére nem vállalkozhatunk, mivel az nem tartozik a minisztérium hatáskörébe. Problémáját a munkáltatóval tisztázhatja, vita esetén a munkaügyi döntőbíróság az illetékes.
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
 
A Szerkesztők üzenete
2007.03.21. 16:58
Tisztelt Tanárnő!
 
A tanítási időkerettel kapcsolatosan a következőről tájékoztatjuk.
A tanórai helyettesítésért akkor jár óradíj, ha a pedagógus teljesítette két hónapos tanítási időkeretét, és a helyettesítés többlet-teljesítményként jelentkezik.
A munkaidő-elszámolás részletekbe menő ellenőrzésére nem vállalkozhatunk, mivel az nem tartozik a minisztérium hatáskörébe. Problémáját a munkáltatóval tisztázhatja, vita esetén a munkaügyi döntőbíróság az illetékes.
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
 
  
 53  54  55  56  57  58  59  60  61  62  63  64  65  66  67  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok