2023. január 28.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 54  55  56  57  58  59  60  61  62  63  64  65  66  67  68  
  
A Szerkesztők üzenete
2007.03.21. 16:57
Tisztelt hunyjan!
Kérdése minden bizonnyal a hetenként külön díjazás nélkül elrendelhető foglalkozásokra irányul. Felhívjuk figyelmét arra, hogy ezekkel a foglalkozásokkal a tanítási időkeret nem növekszik, a heti két órát a munkáltató a tanítási időkereten felül rendelheti el. Részmunkaidős foglalkoztatás esetében az elrendelés a teljesített munkaidővel arányosan történhet, nem kettő, hanem egy óra elrendelésével.
A rendelkezés valamennyi pedagógusra vonatkozik, tehát a munkáltató az intézményvezető, igazgató számára is elrendelheti a heti kettő óra külön díjazás nélküli foglalkozás megtartását.
 
Tört munkaidőben foglalkoztatott pedagógus számára az elrendelést arányos módon lehet elrendelni, nem kettő, hanem egy foglalkozást.

Üdvözlettel:   
Dr. Varga Mária Beáta                                                                                            főosztályvezető-helyettes
 
A Szerkesztők üzenete
2007.03.21. 16:51
Tisztelt Tóth László!
Megkaptuk levelét, melyben a szakképzés jelenlegi problémáival kapcsolatban fejtette ki véleményét, fogalmazta meg gondolatait. A levelében szereplő észrevételeket hasznosnak tartom, azonban a közoktatás, szakképzés számos igen nehezen megoldható feladat előtt áll. Az iskolai rendszerű szakképzés feladata lehetőséget biztosítani a szülők és a tanulók részére a törvényben előírt iskolába járási kötelezettség teljesítéséhez, ugyanakkor elvárás és feladat, hogy a felkészítésben részt vevők megfelelő eséllyel lépjenek ki az iskola falai közül a munkaerőpiacra. Az iskolai rendszerű szakképzés akkor tud eleget tenni az elvárásoknak, ha olyan ismeretanyagokat közöl, amely alkalmassá teszi a tanulót a munkába állásra, ugyanakkor lehetőséget nyújt ahhoz is, hogy az iskolarendszeren kívüli szakképzés keretei között szerezze meg szakképesítését vagy megújítsa tudását, indokolt esetben pályát változtasson.
A szakképzés eredményességének egyik mércéje annak ismerete, hogy a megszerzett bizonyítványok milyen lehetőséget biztosítottak a munkaerőpiacon való helytállásra. Jelenleg a felsőfokú képzés iránti nagy kereslet, ezen belül is a divatos szakok elterjedése (közgazdász, jogász, stb.), valamint a csökkenő gyermeklétszám nem csupán a szakképzés rendszerét, hanem az oktatás egész rendszerét érinti és befolyásolja. Ezt támasztja alá a szakképzésben részt vevők százalékos aránya is, míg a 90-es években a gyermekek 50-60%-a tanult szakképző intézményekben, addig mára ez az arány 25-30%, ezzel szemben a gimnáziumi oktatásban részt vevő gyermekek száma jelentősen megnövekedett az utóbbi években.
 
A tanulók életkora, az iskola, mint szervezet működése, valamint az iskola és a munkaerőpiac közötti távolság megnehezíti a rövid távú munkaerő-piaci igények figyelemmel kísérését, adott esetben teljesítését. Napjainkban nehéz nyomon követni, hogy a megszerzett szakképesítéssel a gyakorlatban milyen esélyt kapott az iskolából kilépő. A szakképzés feladatellátásának megszervezéséhez szükség van arra, hogy a döntéshozatalra jogosultak nagyobb rátekintéssel bírjanak a munkaerőpiac alakulására. A jövőben a regionális szintű szakképzés-irányítás meghatározó lehet abban, hogy a megteremtődjön az iskolai rendszerű, és az iskolarendszeren kívüli szakképzés közötti összhang.
 
Jelenleg megválaszolásra váró kérdés az, hogy milyen módon lehet megoldani a közoktatás egész rendszerének szakszerű, hatékony és törvényes működését oly módon, hogy biztosítva legyen a gyermek megfelelő fejlődéshez való joga, az esélyegyenlőség a legkisebb településen élő gyermek és tanuló részére. A kormány már működésének első éve során is több előremutató lépést tett az oktatás terén, melyek gyümölcsei csak évek múlva érnek be, de remélem még közösen is élvezhetjük azokat.
Üdvözlettel,
Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.03.21. 16:42
Tisztelt Ballygowan!
Az oklevél és a diploma azonos dokumentumot jelent. Feltételezem, hogy a záróvizsga letételéről kapott igazolást, és szeretné az oklevelet/diplomát megkapni.
A záróvizsga letétele és a nyelvvizsga bemutatása között a törvény nem szab időhatárt.
Oklevele megszerzésének feltétele az Ön által végzett szak képesítési követelményeiben előírt szintű és típusú nyelvvizsga letétele. Minden, a www.nyak.hu honlapon található akkreditált, államilag elismert nyelvvizsga letétele kielégíti ezt a feltételt a szakra vonatkozó előírások korlátozásával.
Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
Idegen nyelvi koordinátor

budai2 üzenete
2007.03.21. 13:07
Bocsánat, csak még egy gondolat, aztán tényleg befejezem...
1. a tanulók kötelező óraszáma folyamatosan csökkent az elmúlt években,
2. az elsajátítandó tananyag nem változott, esetlegesen egyre több.
3. a pedagógusok óraszáma egyre növekszik
4. a gyerekeknek nem adtak semmit, a csökkentett órák helyett, nem feltétlenül az iskola nem , a társadalom sem , ezek után csodálkozunk, hogy egyre több a csellengő, magával kezdeni mit sem tudó, alapvetően buta alulképzett gyermek. Ezt a problémát talán társadalmi szinten kell kezelni.
5. esetleg az a cél, az a baj , hogy túl sok volt a képzett szakember az országban és már nem volt elég teddide-teddoda, az lenne a cél, hogy " csak ne X-et írjon a neve helyett...
6. több tantárgyból az alapdolgok sikkadnak el, és helyette tömjük a fejüket olyan adatokkal amelyeket a kollégák a főiskolán tanultak földrajzból, (kerülnek be az Apáczai kiadó törzsanyagába,) heti 1 földrajzórában ugyan hogy tanulják meg, és minek??????? ( ez csak 1 példa...., de lenne több is )
7. nem tudnak ma perspektívát adni a gyerekeknek, azt látják, hogy az jobban boldogul az életben, aki nem tanul, aki tanul azzal csak a baj van , elveszítette a tudás a nehezen megszerzett értékét...
8. taníthatjuk őket akár 50 éves korukig is írni olvasni, ha nincs mögötte egy partner család, szülő akkor az egész nem ér semmit, de ez az egész akkor is vicces... méghogy kemény munkával elő van készítve... ki? hol??? mikor??? milyen kompetenciával, kontrollal és mellesleg mennnyiért találta ezt ki???
budai2 üzenete
2007.03.21. 10:24
Csak csatlakoznék a felvetéshez a következő kérdésekkel.
1. 40 éves vagyok 2 diplomával.
2. én még szombaton és délután is jártam iskolába,sőt volt 7. és 0. órám is. Délután játszottunk az utcabeli gyerekekkel, zeneiskolába jártam és még egy csomó szakkörre. Nem vagyok olyan öreg, hogy ne emlékeznék rá ha rossz lett volna az én "túlterhelt " gyermekkorom .
3. Az én szüleimet még érdekelte, hogy mi lesz belőlem és azt hangoztatta, hogy tanuljak, mert csak így vihetem valamire. Soha nem szidták előttem a tanárt, pedig biztos nem értettek vele mindig egyet.
4. 43 gyerek járt velem egy osztályba, de érdekes mindegyik tudott olvasni sőt milyen hihetetlen de értették, hogy mit is olvasnak. Szinte fura
5. Talán az olvasástanítás módszertanát kellene nagyító alá venni, valamint azt a sok "tankönyvet ", minek kell egy 3. osztályos gyereknek a Mátyás anyját ( az összes versszakot )fejből tudni és minek kell a tatárjárásról történelmi olvasmányt évszámokkal királyokkal olvasni. Nekik életkorilag még mese kell, !!!
6. mi lesz azokkal a gyerekekkel akikkel foglalkoznak a szülők , értik a szöveget, tehetségesek..... 5.-6. osztályban olvasásórán fognak unatkozni...hiszen nem többletórát kapnak a gyerekek, hanem az irodalom -nyelvtan órák terhére, helyett tanítják a tanítónők, majd a magyarszakos kolléga helyett, hiszen az nem ért hozzá, a 12-13 éves gyerekeket olvasni. Irány előre... Érdeklődnék ezt a gondolatot ugyan milyen szakértők ültették és kiknek a fejébe
8. Ezt csak zárójelesen kérdezném.... Annak idelyén nem ment át a törvénykezésen a 6 osztályos képzési struktúra. Most szépen suttyomban mégis megvalósítjuk.
a, 8 osztályos középiskola kilőve
b, 4. osztályig nincs osztályozás
c, 6. osztályig tanítunk írni olvasni.....------
7.
A Szerkesztők üzenete
2007.03.20. 16:11
Tisztelt Grasl Ottó!
 
A közoktatásban működő teljes körű mérési rendszerrel kapcsolatban feltett kérdésére az alábbiakban válaszolok.
 
1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2006. évi nyári módosítása keretében a Kt. 40.§-a és 99.§-a egyaránt jelentősen megváltozott, többletfeladatokat írt elő egyrészt a közoktatási nevelési-oktatási intézmények, másrészt az oktatási és kulturális miniszter számára.
A közoktatás országos mérési-értékelési rendszere intenzív fejlődésben van, amit az is alátámaszt, hogy a Kt. 99.§-ába a törvényalkotó 2004. decemberében beépítette  a 4., 6., 8., 10. évfolyamon tanuló diákok teljes körére kiterjedő alapkészség-mérések kialakítását, lebonyolításának rendszerét. A közeljövőben kerül rendeleti szintű kihirdetésre a mérésekhez felhasznált feladatlapok, a feladattípusok tartalmi kerete főbb elemeinek a meghatározása, a tartalmi keret összetevőinek,  az összetevők egymáshoz viszonyított arányainak meghatározása. A tartalmi keret egyértelművé, és kötelezővé teszi a mérések szervezői számára a feladatkészítés irányait, azok belső logikai kapcsolatit, továbbá stabillá és kiegyensúlyozottá teszi az iskolák, iskolafenntartók számára az elkövetkező mérésekre való felkészülést, hiszen minden érintet számára világossá válik, hogy milyen szakmai szempontok alapján szervezik meg a felelősök az országos méréseket. A tervezetben megjelenítjük a 6., 8., 10. évfolyamos mérések adatsoraiból készítendő jelentések elkészítésével kapcsolatos felelősségi szinteket, a Kt. 99.§ által előírt minimális képességszintek meghatározásával kapcsolatos feladatokat. Amennyiben az alapkészség-mérések során az iskolákban/telephelyeken a diákok adott köre nem éri el az adott évfolyamokra meghatározott legalacsonyabb képességszintet szövegértésből  és matematikából, ott a törvény meghatározza fenntartók fejlesztéssel kapcsolatos feladatait. A 4. évfolyamos méréseket továbbra is az iskolafejlesztés és az egyéni tanuló teljesítmények, képességek fejlesztési eszközének tekintjük.
 
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 5. számú melléklete 18. b) és c) pontjaiban foglalt központosított előirányzatok felhasználásának szabályaira vonatkozó OKM rendelet előkészítés alatt áll. Mindkét előirányzat esetében igaz, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól az oktatási és kulturális miniszter - az önkormányzati és területfejlesztési miniszter egyetértésével, a pénzügyminiszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével - 2007. március 15-éig rendeletet ad ki.   

A rendelet lehetőséget biztosít a közoktatási intézmények fenntartóinak támogatást igényelni minőségbiztosítási, mérési, értékelési, ellenőrzési feladataik, illetve kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés finanszírozásához.

A minőségbiztosítási, mérési, értékelési, ellenőrzési feladatokhoz történő hozzájárulást az országos közoktatási mérések keretében átlag alatti eredményt elért intézmények tanulólétszáma után lehet igényelni.  A támogatással külső szakértő segítségét lehet finanszírozni, hogy az intézményi minőségirányítási programot (IMIP) tovább tudják fejleszteni, a pedagógiai eredményesség javítása érdekében. A támogatással a lemaradó, leszakadó, többségében hátrányos helyzetű térségekben működő közoktatási intézmények felzárkózását kívánja a tárca elősegíteni.
A támogatási igények várható benyújtási határideje: 2007. május 15.

A fenti célokra országosan összesen 300 millió Ft támogatási összeg áll rendelkezésre.

2. A teljesítménymotivációs pályázati alap, 1 milliárd Ft-os keretére azok a közoktatási intézmény-fenntartók pályázhatnak, akik pedagógus vagy alkalmazotti teljesítményértékelési rendszert működtetnek a minőségirányítási programjuk részeként. A pályázaton elnyerhető összegből a pedagógusok számára nyújtható, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést lehet finanszírozni. Ezáltal a valóban magas színvonalú teljesítményt felmutató pedagógusok jutnak illetményüket meghaladó díjazáshoz.
A pályázatokat várhatóan szintén 2007. május 15-ig lehet benyújtani.
Üdvözlettel:
Csillag Márta sk.
A Szerkesztők üzenete
2007.03.20. 16:08
Tisztelt Fintha Attila!
Az Ön által említett cikkben tévesen jelent meg a dátum, azóta javítottuk is. A bevezetés időpontja helyesen: 2008. szeptemberétől.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
baka üzenete
2007.03.19. 22:02
Nem igaz, hogy "hosszú, négyéves felkészülési idő előzte meg" az "alapkészségek megerősítését célzó" nem szakrendszerű órák jövő évi bevezetését. Nem igaz, hogy januártól csökkentek a pedagógusok adminisztrációs terhei. Akkor mi igaz? Kedves Arató Gergely, illene kicsit tájékozódni, mi történik a saját háza táján.
Eunis üzenete
2007.03.19. 15:10
Kedves Budai2!
Köszönöm reagálását !Az az igazság ,hogy a körzeten belül vagyunk ,szóval jogunk van beíratni a gyerekeket a városi iskolába.A törvény szerint is ,azonban valóban az a helyzet hogy a két önkormányzat megállapodott ,éppen azért hogy az alsó tagozat ,legalább megmaradjon.A baj az ,hogy ez így nem tisztsséges ,mert kényszeríteni akarják az embereket .Öszintén szólva itt nem is a gyerekek érdekeit nézik már ,hanem más érdekek hajtják .Már pedig a mai világban összevont osztályba járatni egy gyereket ,úgy gondolom ,haszontalanság ,főként ha tudom ,hogy jogom van kedvező körülményeket biztosítani a gyerekemnek más iskolában .Félre értés ne essék ,nem vagyok annak a híve, hogy bezárjanak iskolát ,óvodát!!!!Ezzel mindenki így van,csak az zavar bennünket , hogy erőltetik velünk a "kását" ,pedig mi már nem kérünk belőle ,mert már fulladozunk!Engedjék az embert élni a szabadságával és jogaival.
Egyetértek azzal ,hogy ha egy falúból elmegy a fiatalság ,előbb útóbb megöregszik az .Ez ellen tenni csak is úgy lehetne ha fejlesztenék azokat az intézményeket melyekben a fiatalság megfordul.Nem lefele fejleszteni legyen gondjuk azoknak akik okosabbak mint mi ,egyszerű emberek .Biztosítsanak a mai követelményeknek megfelelő oktatást falun is ,fejlesszék fel szinvanalasra és akkor biztos vagyok benne ,hogy nem viszi el senki a gyerekét máshová.Személyszerint én nem vinném el ebben az esetben !
Továbbra is várok önöktől segítséget ,paragrafusokat ezzel kapcsolatban ,mert jogszerűen szeretnénk eljárni ez ügyben ,és tisztességgel .
Az idő sürget bennünket, itt a beíratás ideje és mi még sehol sem tartunk .
Köszönettel és tisztelettel várom a válaszokat.
Eunis
budai2 üzenete
2007.03.19. 10:49
Kedves Eunis!
A következő tanévtől az iskolák a beiskolázási körzetükből kötelesek felvenni a tanulókat, ha marad hely akkor vehetnek fel más közetből, településről iskolásokat. Valószínű, hogy Önöknél történt a települések közt megállapodás, hogy az alsós képzések megmaradhassanak. Ha egy településen nincs iskola az előbb utóbb kihal, ezért ragaszkodnak a kistelepülések az iskolához, óvodához.Abban, hogy egy intézmény jól működik-e a szülők is sokat segtíthetnek.
fintha_attila üzenete
2007.03.16. 23:54
Tisztelt Holgyem/Uram!

54 éves, 36 éve oktató, 10-14 eves eletkoru gyermekek tanitasara jogosito foiskolai diplomaval rendelkezo, matematika-kémia szakos tanar eseten az 5-6. osztalyos nem szakrendszeru oktatasaban valo reszvetelehez szukseges-e a 120 oras tanfolyam elvegzese?

6-10 ev kozotti gyermekek oktatasaban szerzett tapasztalat: 1 ev.
6-12 ev kozotti gyermekek oktatasaban szerzett tapasztalat: 19 ev.


Ide vonatkozo jogszabalyok:
“1993. évi LXXIX. Törvény 17. § (8) Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítóra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez-oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.”

Valamint:
„277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. § (2) A pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés).”



Koszonettel
Dr. Fintha Attila
fintha_attila üzenete
2007.03.16. 23:32
Tisztelt Holgyem/Uram!

az OM honlapon megjelent:

http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=723&articleID=228754
"Alapkészségek emelt szintű oktatása szeptembertől az iskolák felső tagozatán
2007. március 13.
Szeptembertől az alapkészségek megerősítését célzó órákat is tartanak a felső tagozatos diákoknak az iskolákban, e célra az intézményeknek a tanítási időkeret 20-50 százalékát kell fordítaniuk - mondta el Arató Gergely oktatási államtitkár az MTI-nek kedden."


Azonban a 1993. évi LXXIX. törvény igy szol:
"133. § (1) A 2006. évi LXXI. törvény 1. §-ával megállapított Kt. 8. § (3) bekezdésének harmadik mondata alapján az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben kell megszervezni az oktatást. Ehhez az általános iskoláknak a helyi tantervüket 2007. szeptember 30-ig szükség szerint át kell dolgozni és megküldeni jóváhagyás céljából a fenntartónak. A helyi tanterv jóváhagyásához szakértő igénybevételére nincs szükség."

Szeretnem megkerdezni, hogy pontosan mikortol kell TENYLEGESEN oktatni az Allamtitkar Ur altal emlitett modon?

Koszonettel
Dr. Fintha Attila
Eunis üzenete
2007.03.16. 22:27
Tisztelet szerkesztőség !
Nem tudom jó helyen érdeklődöm-e ,de nem találtam ennél jobb oldalt, ahol a kérdésemre remélhetőleg választ fogok kapni vagy legalább némi segítséget .
Íme amiért írtam önöknek:
Az idén lessz elsős a harmadik gyermekem,a falunkban az összevonások következményeként az iskola tagintézmény lett a közeli városban amely szintén összevont iskola lett .
A faluban megmaradt az 1-4 osztály ,melyet összevontan működtetnének .
Na már most: én és még jó pár szülő ragaszkodunk ,ahoz hogy a gyermekeink ne a faluba járattassuk ,hanem a közeli városba ,ahol a gyermek több lehetősége van ,magassabb szinten tanulhat, stb.
Az összevonások következtében azonban az önkormányzatok megállapodást kötöttek .Így annak adnak hangot ,hogy mivel az alsó tagozat megmarad , nem vihetjük el a falunból a gyermekeket.Ez úgy fest ,mintha korlátoznának bennünket a szabad iskola választás jogának gyakorlásában .
Az idő sürget bennünket ,hisz itt van a baíratási időszak ,de még mindig bizonytalanságban vagyunk ez ügyben ,mi szülŐk ,akik harcolni kényszerülünk a gyermekeink jobb jövője érdekében .
Azt szeretném megtudni ,hogy az önkormányzatok mennyire korlátozhatnak bennünket,van-e jogorvoslat ezzel az ügyel kapcsolatban ?Kérném szépen a pontos paragrafusokat erre vonatkozóan .
Nagyon kérem a lehető leghamarabb válaszoljanak kérdésemre.
Köszönettel és tisztelettel
Eunis

2007.03.12. 14:28
Tisztelt Szerkesztőség!
Szeretném tudni a tantárgyfelosztás készítése előtt, hogy a 2007-2008-as tanévre a díjazás nélküli 2 óra elrendelése mindenki számára kötelező-e, vagy "ha arra az intézményben szükség van" szerint csak elrendelHETŐ?
Köszönettel: Csuri
Gabi60 üzenete
2007.03.09. 09:30
Tisztelt Szerkesztők!
Véleményem szerint a 2 óra többlettanítás és a helyettesítés elszámolása még mindig nem egyértelmű. A mi iskolánkban ez eddig úgy történt, hogy akinek nem volt elrendelése annak a helyettesített órákat kifizették. Januártól ez megváltozott, mondván, hogy a rendelet módosításra került. Mostmár csak azok az órák után jár díjazás, melyeket a 2 hónapra tömbösített 2 órák felett teljesít valaki. Tehát ha én egy héten 8 órát helyettesítek, de a többi héten egyet sem erre nem jár díjazás, mivel az időkeret elviszi. Kérem válaszukat, hogy valóban igy változotta rendelet!?
Köszönettel:gabi60
budai2 üzenete
2007.03.08. 11:18
Tisztelt Szerkesztők!
Tisztelettel kérdezném , hogy hogyan lehet az , hogy egy elfogadott EGYENLŐ JOGOKAT KAPOTT, a többi kisebbséggel egyenrangúan kezelt kisebbség , nemzetiség terrorizálhasson egy minisztériumot, egy államot, egy kormányt, fenyegesse olyan gyermekek jogait, sértse az érdekeit , hátrányos helyzetbe sodorhasson olyan gyermekeket tanulókat akik nem a roma kisebbséghez tartoznak, én nem vagyok semmilyen kisebbség tagja, de a gyermekem sajnos sajátos nevelési igényű, nyelvi eredetű dyszlexiás, dyszgráfiás, születésnél történt oxigén hiányos állapotra visszavezethetően, magam is SZAKEMBER VAGYOK FELHÁBORÍTÓNAK TARTOM, HOGY AZÉRT, MERT EGY KISEBBSÉGET SÉRELMEK érnek, értek ŐK CSORBÍTHATJÁK MÁSOK JOGAIT. A GYERMEKEM EL FOGJA VESZÍTENI A FEJLESZTÉSHEZ VALÓ JOGÁT ÉS MÉG SOK MÁS OLYAN LEHETŐSÉGET AMI EDDIG NYITVA ÁLLT ELŐTTE.... Én értem a pozitív diszkrimináció lényegét, de ezért a többi embert gyermeket kell áldozatul dobni?????
A Szerkesztők üzenete
2007.03.08. 10:13
A közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény 1. sz. melléklet Harmadik rész II./6. pontja szerint: "A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját - a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések [Mt. 118/A. §] alapulvételével - oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. Ehhez a munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezi meg. A tanítási időkeretet a következők szerint kell megállapítani: a két hónapra jutó tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével. A tanítási időkeretet az adott tanítási napra tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira, a keresőképtelenség időtartamára. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó jóváhagyásával meghatározhatja azokat a távolléteket, amelyekkel a tanítási időkeretet csökkenteni lehet. A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe. A rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért állapítható meg."
 
A törvény szövege egyértelmű: csak a többlettanításért állapítható meg óradíj.
Javasoljuk, hogy tájékozódjon honlapunkon is, melyen tájékoztatunk a jogszabályváltozásról,  és közzétettük a leggyakoribb kérdésekre adott válaszainkat is.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető
 
kati néni üzenete
2007.03.06. 20:01
Tisztelt Szerkesztők!
Alapítványi óvodában dolgozom óvodapedagógusként. Vezetőm szerint a nevelőtestületet az életkor alapján számított alapszabadság illeti meg. Pótszabadságot éves "teljesítményünk"(???) alapján- jutalomként kaphatunk.Mennyiben törvényes ez az eljárás? Mennyi szabadság illet meg bennünket?
Köszönettel: Kati néni
blili üzenete
2007.03.06. 14:32
Tisztelt Szerkesztőség!
A pedagógus-továbbképzésről szeretnék érdeklődni.
2001-ben szereztem meg harmadik diplomámat a fenti rendelet alapján. 2002 őszén szültem első gyermekemet, majd 2005 őszén második gyermekemet, vagyis 2002 őszétől nem dolgozom aktívan. A kérdésem, hogy ezek az évek (TGYÁS,GYED,GYES..) beszámítanak-e a hét évbe, vagy csak az aktívan töltött évek számítanak-e.
Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Lilien
barnarobert üzenete
2007.03.05. 21:14
Tisztelt Szerkesztők!
Általános és középiskolai tanári diplomával rendelkező pedagógus vagyok. Másodállású vállakozóként is dolgozom. Arra lennék kíváncsi, hogy hogyan indíthatnék el okj számos tanfolyamokat? Kell-e regisztráltatnom magam? Hol találok erre vonatkozóan közérthető információt?
Válaszukat előre is köszönöm.
Ballygowan üzenete
2007.03.05. 19:20
Kerem a segitseget valakinek aki pontos valaszt adna nekem arra a kerdesre mennyi ido all rendelkezesre a diploma megszerzese utan a nyelvvizsga letetelere? 2005 juniusaban szereztem meg a diplomamat. Azota Irorszagban dolgozom es szeretnem letenni a nyelvvizsgat hogy tenyleg megkapjam a diplomam ne csak oklevelem legyen. De van-e vajon idokorlat. Illetve mely nyelvvizsga tipus amit a leginkabb erdemes letenni ma Magyarorszagon? Tudna segiteni ebben nekem egy hozzaerto?
rakuszmarta üzenete
2007.03.05. 12:30
Tisztelt Szövényi Zsolt!
Köszönöm válaszát, és egyben továbbvinném a kérdést. A tv előírása szerint az ÁMK vezetőjének olyan diplomával kell rendelkeznie, amely megfelelő végzettség az ÁMK alá tartozó intézmények egyikének vezetői posztjához. Az alintézmények itt egy általános iskola, egy óvoda és a művelődési ház. Most így tenném fel a kérdést: az angol nyelv és irodalom előadói egyetemi diplomám elegendő-e a művelődési ház vezető posztjához (mert az óvodáéhoz és az iskoláéhoz nem) - ez az ami nekem nem egyértelmű a tv-ből. Segítségét előre is köszönöm.
Üdvözlettel: Rakusz Márta
bruno34 üzenete
2007.03.03. 13:01
T. Szerkesztők! Nem találtam olyan fórumot, ahova kédésem jobban illene, ezért itt teszem fel. Adott egy (magánszemélyekből álló ) alapítvány által fenntartott (köz)oktatási intézmény (ált.isk, középiskola), amely jogi személy. A kérdésem az, hogy -kizárólag gazdálkodási szempontből - a Számviteli Tv-en kívűl milyen jogszabályok vonatkoznak rá? Bevételét nagyrészt állami normatívából szerzi és SzMSz-e szerint költségvetés alapján gazdálkodik.
Köszönettel:bruno34
ppic üzenete
2007.03.02. 18:19
A törvénymódosításhoz közvetlenül nem kapcsolódó,de a közoktatással feltétlenül összefüggő megjegyzést szeretnék tenni: évek óta problémát jelent sok család (köztük a mi)számunkra is gyermekeink iskolai szünetekben való elheyezése.Egyfajta megoldást jelent, ha a gyermekeket a vidéken élő nagyszülőkhöz tudjuk vinni. Azonban a szünetek rendszerint a hét közepén kezdődnek és ugyanígy érnek véget. Ha az utolsó tanítási nap a hét utolsó,az első pedig a hét első munkanapjára esne, akkor szabadság kivétele nélkül lehetne a gyerekeket elvinni és visszahozni. Mi indokolja, hogy a minisztérium rendszerint csonka hetekben gondolkodik?
A Szerkesztők üzenete
2007.03.01. 16:09
Tisztelt Rakusz Márta!
 
Amennyiben csak egyetemi végzettség a pályázás feltétele, akkor vélhetően megfelel a diplomája.
Amennyiben tanári szakképzettséget is előír a pályázat, akkor viszont nem, mert az "előadói" bejegyzés nem jelöl tanári képzettséget.
További információt a diploma ismeretében adhatunk.
           
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt s.k.
főosztályvezető

A Szerkesztők üzenete
2007.03.01. 16:06
Kedves Pipa!
Ahhoz, hogy konkrét javaslatot tudjak adni a 16-17. éves tanulók oktatásának megszervezéséhez, további információra lenne szükségem.
 
Döntenie kell arról, hogy melyik iskolatípusban szeretné az oktatást megszervezni.
Javaslom Önnek, hogy tekintse át a közoktatásról szóló 1993. évi (továbbiakban: Kt.) 27. és 29.§-át és a bennük foglaltak keretei között válassza ki az Ön elképzelésének megfelelő iskolatípust és oktatási formát.
 
Ha önkormányzati fenntartású az iskola, akkor az új tevékenységgel bővített alapító okiratot a képviselőtestület (közgyűlés) hagyja jóvá és biztosítja a működtetéshez szükséges feltételeket.
 
Ha nem önkormányzati fenntartású az iskola, akkor a fenntartó módosítja az alapító okiratot és a területileg illetékes főjegyzőnél kérelmezi a nyilvántartásba vételi határozat és a működést engedélyező határozat módosítását.
 
Az alkalmazási feltételekkel kapcsolatos kérdésére akkor lehet érdemi választ adni, ha már döntött az iskolatípusról. Az alkalmazási feltételeket egyébként a Kt. 17. és 127. §-a részletesen szabályozza.
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztállyvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.03.01. 15:23
Tisztelt főiskolai hallgató!
A 2006. március 1-jétől hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 76. §-ának (2) bekezdése a) pontja szerint a felsőoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti.
A hivatkozott szakasz (3) bekezdése értelmében azt, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból.
 
A fentiek alapján az intézmény a tanulmányi és vizsgaszabályzatában, illetve a tantervben rögzíti a tanulmányikban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeket. Amennyiben a hallgató ezen kötelezettségeknek nem tesz eleget, úgy a hallgatói jogviszonyát az intézmény egyoldalú nyilatkozattal megszűntetheti. Ebben az esetben a hallgatót törölni kell a névsorból.
Szakmai véleményünk szerint, a 2006. március 1-jéig hatályos, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény rendelkezései sem tették lehetővé a  hallgatói névsorból törölt hallgató felvételi eljárás nélkül történő visszavételét. A jelenleg hatályos törvény alapján sincs lehetőség arra, hogy az hallgatói névsorból törölt hallgató, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya új felvételi eljárás nélkül ismételten  felvételt nyerjen.
Ön új felvételi eljárást követően tud hallgatói jogviszonyt létesíteni az intézménnyel államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben, a felvételi eljárás eredményétől függően. Amennyiben államilag támogatott képzésre nyer ismételten felvételt, akkor a rendelkezésre álló támogatási időből le kell vonni a korábban államilag támogatott képzésben eltöltött időt.
 
Az Ftv. 55. §-ának (2) bekezdése szerint, egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A támogatási időbe be kell számítania megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban záróvizsgát tett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is.
 
Az Ftv. 161. §-ának (1) bekezdése értelmében az 53-56. §-ban foglaltakat a 2006. szeptember 1-jén induló képzések tekintetében kell alkalmazni.
 
A korábbi tanulmányok beszámítását illetően a felsőoktatási intézmény szabályzatában foglaltak az irányadók, kérem szíveskedjék a részletekről az intézménynél érdeklődni.
 
Végül felhívom szíves figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
Üdvözlettel,
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
szirom üzenete
2007.03.01. 14:52
Tisztelt Szerkesztők!

Arra, lennék kiváncsi, hogy a minisztériumban dolgozóknak mennyi az éves szabadsága?! Ugyanis már most azon gondolkodom, hogy mit tegyek a két kisiskolás gyermekkemmel, mivel az idén már szeptember 17-én kezdődik a tanítás.Nekem egész évben 25 nap szabadságom van. Úgy gondolom nem állok egyedül a problémámmal.
Táboroztatást nem tudom kifizetni.Egyedül álló anya révén, nagymami nélkül nagyon nehéz.Dolgozni pedig kell.
szirom
Lili1967 üzenete
2007.02.28. 19:07
Tisztelt Szerkesztők!

Tanítási időkerettel kapcsolatos a kérdésem. Hány óráért jár óradíj, ha 2 órát helyettesítek?

Példa:
Vegyünk egy tanárt, heti kötelező óraszáma 20 óra.
20 matematika órát és 2 szakkört tart hetente. (Pénteken tartja a 2 szakköri órát.) Hétfőn 4, kedden 6, szerdán 3, csütörtökön 4, pénteken 5 órát tart.(Ez összesen: 22 óra)

Tegyük fel, hogy a kéthónapos tanítási időkeretben 8 hét van és 39 tanítási nap.
Helyettesített 2 órát a 8. héten.
TIK=156 óra

1. változat:
Az első héten a hétfő munkaszüneti nap volt. Pedagógus 174 órát tanított. Teljesítménymutatója 174-156=18. Ebből levonásra kerülnek a munkáltató által elrendelt órák. 18-16=2. Mivel helyettesített, 2 óráért természetesen óradíj jár.

2. változat:
Az első héten a kedd munkaszüneti nap volt. Pedagógus 172 órát tanított. Teljesítménymutatója 172-156=16. Ebből levonásra kerülnek a munkáltató által elrendelt órák. 16-16=0. „Természetesen” nem jár óradíj.

3. változat:
Az első héten a szerda munkaszüneti nap volt. Pedagógus 175 órát tanított. Teljesítménymutatója 175-156=19. Ebből levonásra kerülnek a munkáltató által elrendelt órák. 19-16=3. Kap 3 óráért óradíjat? Hiszen többet teljesített. Vagy csak elvenni lehet?

Előre is köszönöm válaszukat! Tisztelettel: Ildikó
A Szerkesztők üzenete
2007.02.23. 11:33
Kedves Csilla!
Levelére válaszolva tájékoztatom Önt arról, hogy egy adott alapképzési szakon a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt (+ 2 félévet) lehet államilag támogatott formában tanulni.
Amennyiben párhuzamos képzésben a második szakot úgy veszi fel, hogy az első szakon legfeljebb a 3. félévét tölti, abban az esetben minden féléve egy félévnek számít, még akkor is, ha mindkét szakján államilag támogatott formában tanul. Amennyiben a párhuzamos képzés során a második szakot úgy veszi fel, hogy az első szakon már több mint 3 félévet tanult, abban az esetben egy félév alatt 2 államilag támogatott félévet használ el, vagyis ebben az esetben szakonként számolják az államilag támogatott féléveket. Az összes felhasználható államilag támogatott félévek száma 12.
Dr. Bakos Károly
főtanácsos
  
 54  55  56  57  58  59  60  61  62  63  64  65  66  67  68  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok