xxxwomennek:
Pedagógus vagyok, de nem szoktam siránkozni!
1. Bár tényleg kevés a fizetésünk, és nem becsülik meg a tanárokat és azok munkáját, de mégis személy szerint a legnagyobb problémám az hogy az aktuális kormányok mindig a pedagógusokat hibáztatják az oktatás szinvonaláért, pedig nem a pedagógus veszi el az oktatástól, így a gyerekektől a pénzt. A gyerekek magatartásáért is pedagógus a hibás, holott a szülőnek lenne elsősorban a feladata, hogy nevelje a gyerekét, akit otthon nem nevelnek, azzal a gyerekkel a pedagógus nem tud mit kezdeni. Tehát ránk hárítanak mindent.
2. Mindenki vélemény nyilvánít a tanári munkáról, úgy hogy azt sem tudja, hogy miről szól, mivel jár. Én sem szoktam szidni más munkáját, mert nem látok bele, és úgy gondolom, hogy ezért nincs jogom. Mindenki arról mondjon véleményt, amit már kipróbált.
3. Amit meg meg kellene érteni, hogy igenis a fizetésünket csökkentették (különböző levonások százalékának emelésével) ugyanúgy mint mindenki másét. A különbéség azonban az, hogy a pedagógust és minden közalkalmazottat ellenőrizni is tudnak, magyarul én nem tudok csalni( és nem is akarok), vagy kiskaput keresni, hogy több pénz maradjon a kezemben, mert engem az állam fizet. Tehát pénz kell az ország kasszájába = a közalkalmazottaktól vegyünk el mindet, hiszen ők kénytelenek betartani a "pézes törvényeket".
4. És hogy mint pedagógus mondjak véleményt a pedagógusokról: Igen vannak sajnos olyan tanárok, akik nem a pályára valók, mégis tanítanak, és ennek a mindig a jó pedagógus issza a levét. Ez ellen meg a szülő és az iskolaigazgató tehetne, ezt "fentről" nem megoldható dolog.
És a bércsökkentéssel csak azt fogják elérni, hogy a "rossz" pedagógus marad a tanári pályán (mert úgy sem tudna máshol sem elhelyezkedni), a jó pedig keres magának más megfizetett munkát.
Úgy gondolom, hogy mindez sírással vagy sírás nélkül igenis bánthatja a pedagógus társadalmat, a "jó" tanárokat!