2022. augusztus 12.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  
  
cirmike üzenete
2010.04.08. 11:45
Tisztelt Szerkesztőség!
Érintett szülőként érdeklődöm, hogy van-e arra törvényes lehetőség, hogy a község egyetlen óvodáját július közepétől augusztus végéig teljes egészében bezárják? A gyermekek elhelyezéséről nem gondoskodnak, teljes egészében a szülőknek kell megoldani. Tudomásom szerint városi óvodák esetében az óvodák felváltva tartanak szünetet, illetve anno - még az én gyerekkoromban - az óvónő szabadsága idejére az iskolában tanító pedagógusokat vonták be egy-egy hétre a helyettesítésére. A mai világban még az óvodák rendes nyitvatartásához sem alkalmazkodik a szülők munkaidő-beosztása, nemhogy a teljes ellátatlanságot meg tudnánk oldani. Azt hiszem, nem vagyok egyedül a problémámmal. Válaszukat előre is köszönöm.
MAKIMAKI üzenete
2010.04.07. 13:48
Tisztelt Szerkesztőség!


A fenntartó döntése alapján 2010. szeptember 1-től meglévő intézményeinket új formában, közös igazgatású közoktatási intézményként kívánjuk tovább működtetni. Az intézmény egy általános iskola és AMI-ból (két tagiskolával), egy négy telephellyel rendelkező óvodai központból (egy tagóvodával) és egy művészeti iskolából állna.
A 138/1992 (X.8.) Korm. Rendelet 5§ (17) alapján „új közoktatási intézmény kialakításakor a szervezési feladatok ellátására nyilvános pályázat kiírása nélkül, vezetői beosztás ellátására szóló helyettesi megbízás adható”
Kérdéseink:
Mit tekinthető új közoktatási intézménynek?
Mit jelent a vezetői beosztás ellátására szóló helyettesi megbízás?
Milyen jogkörei vannak?
Kiírhatja-e a helyettesi megbízást kapott vezető az intézményegységek vezetői megbízásaira szóló pályázatot?
Mit jelent pontosan a „szervezési feladatok ellátása”?

Válaszukat előre is köszönjük!
kozoktatas üzenete
2010.04.06. 18:42
Tisztelt Szerkesztők!
Tisztelettel kérem Önöket, válaszoljanak a számomra égetően fontos kérdésemre (03. 30.). Köszönöm!
czita üzenete
2010.04.06. 11:54
Tisztelt Szerkesztők!

Besorolással kapcsolatos kérdésem lenne:
főiskolai szintű műszaki informatika szak után informatikus mérnöktanár
MA (egyetemi szintű) képzést végeztem.
G vagy H fizetési osztályra vagyok így jogosult?

Válaszukat köszönöm.
ekorodi üzenete
2010.04.06. 10:21
Tisztelt Szerkesztők!

Lehetséges, hogy elkerülte figyelmüket 2010. március 2-án feltett kérdésem, de nekem nagyon fontos lenne, hogy válaszoljanak. Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: K. Éva
Tozsoka üzenete
2010.04.05. 14:35
Tisztelt Szerkesztőség!

Közalkalmazotti besorolással kapcsolatban érdeklődnék.
1997-ben szereztem egyetemi szintű közgazdász diplomát. 2007-ig a versenyszférában dolgoztam, közben 2005-ben közgazdász tanári képesítést is szereztem.
2007/2008 tanévtől egy közgazdasági szakközépiskolában (most szakképző iskola) közgazdász tanárként dolgozom, szakmai tantárgyakat tanítok 9-12-évfolyamon, valamint az ötödéves szakképzésben is tanítok szintén szakmai tárgyakat.

Felvételemkor a besorolásomat először H1 kategóriába állapították meg, mondván, hogy soha nem voltam közalkalmazott korábban, ezért számítok "pályakezdőnek" és kell a legalsó kategóriában kezdenem (az egyetemi végzettségemet elismerték, ezért kaptam a H besorolást)

Nagy nehezen sikerült ezen úgy változtatnom, hogy a Kjt-re hivatkoztam és elismerték, hogy 2005-től közgazdász tanár vagyok, így H2-re változtatták a besorolásomat.

Ez továbbra is zavar, mivel az én olvasatomban a közoktatásról szóló törvény 17.§-a szerintem kimondja, hogy szakirányú felsőfokú végzettséggel is lehet középiskolában tanítani:
17.§:
g) szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyat vagy szakmai előkészítő ismeretet, valamint a szakmai alapozó és a pályaorientáció ismeretet oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú, a pályaorientáció és a szakmai alapozó oktatásban, továbbá a d) pontban meghatározott;
i) szakközépiskolában és szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógusnak, továbbá gimnáziumban a munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú...

Így én jelenleg szerintem H5 kategóriába kellene hogy tartozzak a H2 helyett.

A dolog érdekessége ráadásul az, hogy ebben a tanévben felvettek egy új szaktanárt, akinek főiskolai végzettsége van viszont nincs tanári képesítése.
Ez is azt bizonyítja számomra, hogy velem szemben a felvételemkor hátrányomra jártak el, és nem kaptam meg azt a besorolást, ami a végzettségem szerint járt volna.

Kérem segítsenek, hogy jól értelmezem e a helyzetemet, és ha igen, hova fordulhatok segítségért, ha továbbra sem kapom meg a megfelelő besorolásomat.
Az is érdekelne, hogy ha valóban járt volna már 2007-től a magasabb kategóriába sorolás, visszamenőleg kérhetem - e az elmaradt béremet?
És egy utolsó kérdés, ha megengedik: a 17.§ a "vagy" szót használja. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató eldöntheti, hogy melyiket követeli meg, ill. lehet, hogy az egyik dolgozónál a tanári képesítést kéri, és ezért nem adja meg a besorolást, a másiknál meg nem követeli ezt meg, így ő megint csak más szempontok szerint kap valamilyen besorolást?


Segítségüket előre is köszönöm!
T. Zsófia
Tozsoka üzenete
2010.04.05. 14:34
Tisztelt Szerkesztőség!

Közalkalmazotti besorolással kapcsolatban érdeklődnék.
1997-ben szereztem egyetemi szintű közgazdász diplomát. 2007-ig a versenyszférában dolgoztam, közben 2005-ben közgazdász tanári képesítést is szereztem.
2007/2008 tanévtől egy közgazdasági szakközépiskolában (most szakképző iskola) közgazdász tanárként dolgozom, szakmai tantárgyakat tanítok 9-12-évfolyamon, valamint az ötödéves szakképzésben is tanítok szintén szakmai tárgyakat.

Felvételemkor a besorolásomat először H1 kategóriába állapították meg, mondván, hogy soha nem voltam közalkalmazott korábban, ezért számítok "pályakezdőnek" és kell a legalsó kategóriában kezdenem (az egyetemi végzettségemet elismerték, ezért kaptam a H besorolást)

Nagy nehezen sikerült ezen úgy változtatnom, hogy a Kjt-re hivatkoztam és elismerték, hogy 2005-től közgazdász tanár vagyok, így H2-re változtatták a besorolásomat.

Ez továbbra is zavar, mivel az én olvasatomban a közoktatásról szóló törvény 17.§-a szerintem kimondja, hogy szakirányú felsőfokú végzettséggel is lehet középiskolában tanítani:
17.§:
g) szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyat vagy szakmai előkészítő ismeretet, valamint a szakmai alapozó és a pályaorientáció ismeretet oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú, a pályaorientáció és a szakmai alapozó oktatásban, továbbá a d) pontban meghatározott;
i) szakközépiskolában és szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógusnak, továbbá gimnáziumban a munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú...

Így én jelenleg szerintem H5 kategóriába kellene hogy tartozzak a H2 helyett.

A dolog érdekessége ráadásul az, hogy ebben a tanévben felvettek egy új szaktanárt, akinek főiskolai végzettsége van viszont nincs tanári képesítése.
Ez is azt bizonyítja számomra, hogy velem szemben a felvételemkor hátrányomra jártak el, és nem kaptam meg azt a besorolást, ami a végzettségem szerint járt volna.

Kérem segítsenek, hogy jól értelmezem e a helyzetemet, és ha igen, hova fordulhatok segítségért, ha továbbra sem kapom meg a megfelelő besorolásomat.
Az is érdekelne, hogy ha valóban járt volna már 2007-től a magasabb kategóriába sorolás, visszamenőleg kérhetem - e az elmaradt béremet?
És egy utolsó kérdés, ha megengedik: a 17.§ a "vagy" szót használja. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató eldöntheti, hogy melyiket követeli meg, ill. lehet, hogy az egyik dolgozónál a tanári képesítést kéri, és ezért nem adja meg a besorolást, a másiknál meg nem követeli ezt meg, így ő megint csak más szempontok szerint kap valamilyen besorolást?


Segítségüket előre is köszönöm!
T. Zsófia
A Szerkesztők üzenete
2010.04.01. 15:40
Tisztelt „gucii”!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 61. § szabályozza a közalkalmazottak fizetési osztályba sorolását. E szerint a munkakörre jogszabályban előírt végzettség és szakképzettség alapján kell besorolni a közalkalmazottat. A Kjt. 63. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.
• A pedagógusok képesítési előírásait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban Kt.) 17. § határozza meg.
• A Kjt. 63. § (1) A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.
• A Kt. 128. §-ának (8) bekezdése értelmében: „Azt a közalkalmazott pedagógust, akinek nincs pedagógus-szakvizsgája, az iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni. Azt a közalkalmazott pedagógust pedig, aki pedagógus szakvizsgával rendelkezik, az ezt igazoló oklevél bemutatását követő év első munkanapjától kezdődően a pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség mellett az egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett - jogszabályban meghatározott - szakképzettség. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű, továbbá a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím.”

Önnek a főiskolai szintű végzettségével és szakképzettségével az „F” fizetési fokozatba történő besorolása helyes.
A „G” fizetési osztályba pedagógus-szakvizsgával rendelkező pedagógusok sorolhatók be. Pedagógus-szakvizsga pedagógusképző felsőfokú intézményben szerezhető meg, de csak pedagógus végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódóan.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.04.01. 15:14
Tisztelt „tibispori”!

Amennyiben az iskolában a pedagógusok alkalmazása nem felel meg a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) előírásainak, akkor valóban jogszabálysértés valósul meg, amely miatt az intézményvezetőhöz, a fenntartóhoz, illetve ezek sikertelensége esetében az Oktatási Hivatalhoz lehet fordulni.

Tájékoztatásul közöljük a kérdéseivel összefüggő jogszabályi rendelkezéseket:
„17. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
b) az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán
- valamennyi tantárgyhoz a tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt: konduktor),
- a testnevelés tantárgyhoz a tantárgynak megfelelő tanári,
- feltéve, hogy e területeken az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyakhoz a tantárgynak megfelelő tanári;
c) az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásban a b) pontban meghatározottak szerinti, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói;
d) az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári;”
végzettség és szakképzettség szükséges a pedagógus-munkakör betöltéséhez. (Kt. 17. §)

Fentiekből látható, hogy nem kizárt, hogy az 5-6. évfolyamon tanító végzettségű és szakképzettségű személy tanítson, méghozzá nem csak a nem szakrendszerű oktatásban, hanem a szakrendszerű oktatásban is. A tanító a műveltségi területének megfelelő tantárgyat a 6. évfolyamig taníthatja, a szakkollégiummal rendelkező tanító pedig az 5. évfolyamon taníthatja a szakkollégiumának megfelelő tantárgyat (Kt. 127. § (8) bekezdés). A 7-8. évfolyamon tanítók már tényleg nem taníthatnak.
Mérnöktanárok valóban nem taníthatnak az általános iskolában, legfeljebb technika-gyakorlati foglalkozást tarthatnak (Kt. 128. § (5) bekezdés e) pont).

Amennyiben az intézményvezetőnél, illetve a jegyzőnél tett jelzései eredménytelennek bizonyultak, az Oktatási Hivatalt tudja megkeresni. A Kt. 95/A. § (4) bekezdése értelmében
„(4) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja
a) az egyenlő bánásmód követelményére,
b) a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására,
c) az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre,
d) az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására,
e) az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi dokumentumok vezetésére és valódiságára, a költségvetési támogatás igénylésére,
f) a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére,
g) az e törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, az adatok nyilvánosságra hozatalára,
h) az oktatás ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására
vonatkozó rendelkezések megtartását.”

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.04.01. 15:11
Tisztelt „hernekz”!

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet szerint a 33 szintkódú szakképesítés fizikai munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítés.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.04.01. 15:09
Tisztelt „palyazat”!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénynek a pedagógus-szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseit [17. § (5) és (7)-(8) bekezdése, 18. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 128. §-ának (8) bekezdése], valamint a hétévenkénti továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseit [19. § (8) bekezdése, 128. §-ának (9) bekezdése] alkalmazni kell a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottaknál is.
A továbbképzésbe bekapcsolódhatnak a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak is.
A kormányrendeletben foglaltak alkalmazásával a pedagógiai szakszolgálat intézményben pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak a munkáltató hozzájárulásával bekapcsolódhatnak más, nem az oktatási ágazat keretében, jogszabály rendelkezései alapján szervezett, a munkaköri feladataikhoz kapcsolódó továbbképzésbe, szakvizsgára történő felkészülésbe.
Fontos hangsúlyozni, hogy a gyermekpszichiáter esetében figyelemmel kell lenni az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és klinikai szakpszichológusok folyamatos továbbképzéséről szóló 52/2003. (VIII. 22.) ESzCsM rendelet rendelkezéseire is.
A Munka Törvénykönyvének (a továbbiakban: Mt.) a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó szabálya - a 115.§-a - rendelkezik a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő biztosításáról. A tanulmányok folytatásához szabadidő csak azt a munkavállalót illeti meg, aki iskolai rendszerű képzésben vesz részt.

Amennyiben a munkavállaló iskolai rendszerű képzésben részesül, a szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. Ezen kívül a munkáltató vizsgánként (ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként) a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani. A vizsgára való felkészüléshez, valamint a diplomamunka elkészítéséhez szükséges szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani.
Az Mt. rendelkezései szerint a nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő közalkalmazottnak tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja.

Összegezve tehát: amennyiben a nevelő-oktató munkát segítő gyermekpszichiáter munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott orvos-továbbképzésben vesz részt, és a továbbképzés iskolarendszerű képzés keretében zajlik, akkor köteles a munkáltató az Mt. szerinti szabadidőt biztosítani. A távollét idejére díjazást azonban csak akkor köteles fizetni, ha kötelezte a közalkalmazottat a képzésre, illetve vele tanulmányi szerződést kötött.
Abban az esetben azonban, amennyiben a képzés nem iskolarendszerű képzés, továbbá nem kötelezte a munkáltató a közalkalmazottat a képzésre, ill. nincs tanulmányi szerződés, a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozhat a szabadidő, illetőleg annak időtartamára a díjazás megállapítása.
Megítélésünk szerint azonban abban az esetben, ha igazoltan kötelező az érintett gyermekpszichiáter részvétele az orvos-továbbképzésben, mindenképpen indokolt lehet a szükséges szabadidő biztosítása. A szükséges szabadidő mértékéről a képzést folytató intézmény igazolása alapján dönthet a munkáltató.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.04.01. 14:45
Tisztelt „waldm”!

A miskolci Szabó Lőrinc Általános Iskola irányítását, a nyelvi tagozatos osztályok szervezésének módját kifogásoló panasza helyben intézhető. A jelzett hiányosságok megszüntetése érdekében az intézmény fenntartójától, illetve önkormányzati fenntartású intézmény esetében az önkormányzat jegyzőtől kérhet segítséget.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
 

 

A Szerkesztők üzenete
2010.04.01. 14:42
Tisztelt „Totun”!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény arra kötelezi az iskolát, hogy gondoskodjon a tanulók felügyeletéről. A felügyeletet a törvény 121. §-a (1) bekezdésének 11. pontja a következőképpen határozza meg: „a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a nevelési, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt”.
Az iskolában tartózkodásnak, illetve az épület és a hozzá tartozó helyiségek elhagyásának feltételeit az iskola házirendje tartalmazza. A házirend alapján lehet megállapítani, hogy a tanuló az iskola helyszíneiről engedéllyel, vagy anélkül távozott. Megjegyezzük: a házirend a nevelésben, oktatásban közvetlenül érdekeltek közös dokumentuma. A házirendet nyilvánosságra kell hozni.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.04.01. 14:39
Tisztelt „vale46”!

A levelében leírt felvételiztetés jogszabály és törvényellenes gyakorlatot mutat, amint erre az intézmény igazgatója is utalt. A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 65.§(6) bekezdése szerint: „A kötelező felvételt biztosító iskola a jelentkező felvételét, átvételét - feltéve, hogy lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye a körzetében található - nem kötheti felvételi követelmény teljesítéséhez. Az e bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a többcélú közoktatási intézmény az általános iskola feladatait is ellátja. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása hangsúlyozza a „2/A. §-ban „ A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszán a bevezető és a kezdő szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvétésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon.” Az ún. emeltszintű oktatás megszervezésére idegen nyelvből a 3. évfolyamtól van lehetőség.

Fentiek alapján az iskola döntése szakmailag és jogilag is kifogásolható. A főiskola, mint az intézmény fenntartója köteles megszüntetni ezt a gyakorlatot. Amennyiben a rektorhoz fordulnak, a törvény 83.§-a szerint jogukban áll, egyéni érdeksérelemre való hivatkozással, felülbírálati kérelem benyújtására. A hivatkozott pont (6) bekezdése szerint a felülbírálati kérelmet - az iskolaszék, illetve, ha ilyen nem működik, a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, illetve a bizottság javasolhatja a döntés megváltoztatását.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
 

 

Ginger70 üzenete
2010.03.31. 10:06
Tisztelt Minisztérium!
Az éves szabadságterv összeállítása kapcsán olvastam a 2010/2011-es tanév rendjéről készülő tervezetüket a honlapjukon.
Évek óta problémát jelent, hogy szülői szempontból kezelhetetlenül kerül összeállításra az iskolaév rendje.
Tavaly már kaptam választ Önöktől, hogy azt a megfelelő szülői fórumokkal is leegyeztetik.
Mivel sajnos pozitív előrelépés nem látszik, szeretném, ha megadnák számomra annak a szülői fórumnak, más társadalmi vagy érdekképviseleti szervnek az elérhetőségét, akivel fel tudnám venni a kapcsolatot. Illetve, azon keresztül betekintést kaphatnék, hogy a Rendelethez ki, milyen észrevételeket tett, és miért nem kerülnek kezelésre az általam összegyűjtött alábbi problémák.
Belegondolt abba valaha is valaki, hogy mit csináljon egy szülő augusztus 30-31-én a gyerekével? Két napra táborba se adhatja. Nyugodtan el lehetne kezdeni a szeptember 1-hez legközelebb eső hétfői napon a tanítást. És mit csináljon november elején 10 napig az általában jellemző ködös, esős időben egy család? Miből gondolja valaki is, hogy a Karácsony előtti három napon bármelyik pedagógus tud is tanítani? A június 13-14-i két nap is csak vicc a legtöbb iskolában. Tavasszal viszont borzasztóan kevés a beiktatott 2 nap pihenés. Miért nincs például hivatalos síszünet Magyarországon, ahol telente ma már elég sok család eljut síelni?
Problémás a rendelkezésre álló 5 napok kezelése is. Akinek több iskolába járnak a gyerekei, szembesül vele, hogy minden iskola másképp adja ki azokat. Jó, ha a szülő el tud rajta igazodni.
A környezetemben mind a pedagógusok, mind pedig a szülők részéről nagy az elégedetlenség a fentiek tekintetében.
Tisztelettel: Szakál Gyöngyvér
kozoktatas üzenete
2010.03.30. 18:47
Tisztelt Szerkesztőség!

Magasabb vezetői megbízással kapcsolatban szeretném kérdezni:

Pedagógus és okleveles szociológus (humánmenedzsment szakirány) végzettség alkalmas-e az álláshely betöltésére? Az intézmény ámk, nem a Kt. 20-22.§ (3) alapján szerveződött többcélú intézmény, hanem az oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat (könyvtár) ellátó általános művelődési központ.

Köszönettel várom mielőbbi válaszukat!
Megbizas üzenete
2010.03.30. 18:14
Tisztelt Szerkesztőség!

Vezetői megbízással kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni:

Megbízható-e jelenlegi vezető tagintézményvezetőnek, aki pedagógus szakvizsgával nem rendelkezik, de egy évet már elvégzett a közoktatásvezetői pedagógus szakvizsgára felkészítő képzés során és várhatóan 2011-ben diplomát szerez? Köszönettel várom megtisztelő válaszukat!
humansegito üzenete
2010.03.29. 11:19
Tisztelt Szerkesztők!
Logopédiai szakszolgálat működéséhez kapcsolódóan szeretnék feltenni egy kérdést:

Városunkban működő Családi napköziben lévő 5. életévét betöltött gyermek beszéd- és nyelvi szűrésének és terápiájának ellátását biztosítania kell 2010. őszétől a logopédiai szakszolgálatunknak?
Kérdésünk azért fogalmazódott meg, mert a 4/2010. rendelet , mely 210. augusztus 1-jétől lesz hatályos 29. §-a szerint a logopédiai ellátás az óvodai nevelésben résztvevő gyermekekre vonatkozik.
humansegito üzenete
2010.03.29. 11:01
1. Ha egy gyermek 2010. decemberében betölti a 7. életévét ott maradhat-e az óvodában a szülő kérésére, ha ezt a nevelési tanácsadó nem tartja indokoltnak és ezt szakvéleményében is rögzítette.
Kinek a kezében van a döntés?
Ebben a konkrét esetben az igazgató dönt a nevelési tanácsadó véleménye alapján a tankötelezettség megkezdéséről?
Vagy a szülő?
Milyen jogszabályi háttér alapján dől el ki hozza meg a végső döntést?

2. Intézményünk pszichológusa határozatlan időre kinevezett. Nem rendelkezik szakvizsgával.
Kötelező-e számára a szakvizsga letétele, ha pszichológus munkakörre való kinevezése 2006. 09. 01-től történt?
Ha igen, abban az esetben milyen kötelezettségeket ró ez a munkáltatóra?
Marcsi79 üzenete
2010.03.25. 23:23
Üdvözlök Minden fórumozót!Lenne egy kérdésem!Szeretnénk kimenni belgiumba családostól van két kisfiam.Azt szeretném tudni ha kinn jár iskolába azt a bizonyítványt elfogadják itthon?bele számít az évekbe?nem kell haza jönni vizsgázni félévente?nah jó tudom ez nem egy kérdés volt!!De előre is köszönöm a válszokat!Üdv Marcsi Győrből
concerto0403 üzenete
2010.03.25. 20:20
Tisztelt Szerkesztők!

Érdeklődöm, hogy internetes vagy levelezős tanulmányi versenyt ki vagy kik, milyen végzettséggel, feltételekkel, engedélyekkel stb. szervezhetnek; milyen törvények, rendeletek szabályozzák ezt?

Köszönettel:

concerto0403
aris üzenete
2010.03.25. 15:55
Tisztelt Szerkesztők!

Tankötelessé vált kislányommal kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni. Beki 2010.01.26.-án töltötte a 6. életévét, melynek alapján tankötelessé vált. Szeptemberi logopédusi előszűrés alapján diszlexia gyanúsnak minősült és GMP vizsgálatra kellett vinnünk november folyamán. Ennek eredménye szerint vannak szövegértési ill. beszédészlelési gondjai (igaz nem súlyosak, de mégis). Az iskola választást -főleg erre alapozva- úgy döntöttünk elnapoljuk egy évvel, alapozva arra, hogy a majdani nevelési tanácsadói vizsgálaton ezt a fejlesztendő területet majd figyelembe veszik és velünk egyetértésben engedélyezik az iskola kezdési halasztást. Meglepetésünkre (a legutolsó körben kerültünk sorra)a tanácsadó pedagógusa egyértelműen iskolaérettnek nyilvánította (megjegyzem anamnézia felvétel nem történt, a logopédus szakvéleménye jóformán figyelemre sem méltatott sőt, a szövegértéshez használt kis mese előzőleg az óvodában megbeszélésre került a gyerekek között). Természetesen reklamáltam a hiányosságok miatt és kértem a felülvizsgálatot.Be is hívnak egy új vizsgálatra, de erősen éreztették velem hogy ne is várjak más eredményt. Tanácsot kértem a körzeti iskolánktól a jegyzőhöz történő fellebbezési jogomról, de mivel ez az iskola "gyerek hiányban szenved" nem titkoltan semmi esélyt nem adtak a probléma számunkra kedvező orvoslására.
Megjegyzem az ovis csoportunkban 8 iskolaköteles gyermek van, egyikük sem fejletlenebb sem fizikailag sem érzelmileg mint az én kislányom, így kissé méltánytalannak érzem, hogy csak vele kell ezt a hercehurcát eljátszani. Mellesleg erősen sérült a szabad iskolaválasztási jogunk is, hiszen az általunk preferált intézmények már régen megteltek.
Kérem tanácsukat, hogy a fent említett problémának van-e olyan megoldása, amely kedvező lehet ránk nézve.
Köszönöm válaszukat előre is!
Üdvözlettel:
Lendvai Andrea
A Szerkesztők üzenete
2010.03.25. 14:03
Tisztelt „moholysul”!

Az egyes pedagógus-munkakörök betöltéséhez előírt végzettségeket, szakképesítéseket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 17. §-a – többek között – az alábbiak szerint határozza meg.
„17. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
b) az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán
- valamennyi tantárgyhoz a tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt: konduktor),
- a testnevelés tantárgyhoz a tantárgynak megfelelő tanári,
- feltéve, hogy e területeken az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyakhoz a tantárgynak megfelelő tanári;
c) az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásban a b) pontban meghatározottak szerinti, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói;
d) az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettség és szakképesítés.”

Az idézett jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésével és alkalmazásával megállapítható, hogy földrajz-matematika szakos végzettségével nem taníthatja a fizika és a kémia tárgyakat.
Főiskolai szintű egészségfejlesztő-mentálhigiénikus végzettségével – a Kt. 127. § (1) bek. a) pont első francia bekezdésében írtak alkalmazásával – akkor taníthatja a biológia, illetve egészségtan tárgyat, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítania a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt.
Amennyiben megfelelő szakos végzettség hiányában a munkáltatói jogot gyakorló, és a szakos ellátásért felelős intézményvezető szakos helyettesítést rendel el, úgy a megtartott tanóra az adott tantárgy tekintetében szakórának minősül.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.25. 14:01
Tisztelt „Milcsi”!

Az esetleges helyettesítésre történő kijelölés általánosan alkalmazott gyakorlat az iskolákban, amelynek célja, hogy amennyiben egy tanítási óra megtartása váratlanul lehetetlenné válik, a tanítási órát a hiányzó pedagógus helyett megtartsák, illetve a tanulók felügyeletének ellátása mindenkor biztosított legyen.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 48. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola helyi tantervét, ennek keretében – többek között – az egyes évfolyamon tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit.
A helyi tantervből következően tanítási órákat a meghatározott óraszám szerint meg kell tartani, ha pedig az óra valamilyen okból elmarad, az órát be kell pótolni.
Az intézmény igazgatója felelős azért, hogy a helyi tantervben megállapított óraszámokat teljesítsék, valamint, hogy a helyettesítés ellátására olyan pedagógust jelöljön ki, aki az adott órát meg tudja tartani. A tanórai foglalkozást a Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 40. pontja határozza meg, miszerint a tanórai foglalkozás keretében a tananyag feldolgozása folyik.
Álláspontunk szerint a helyettesítő óra megtartását általános érvénnyel nem lehet megtiltani, illetve a megtartott órát nem lehet felügyeletnek minősíteni.
A megtartott helyettesítő órát a tanítási időkeret teljesítésének számításakor figyelembe kell venni.
Abban az esetben, ha a „helyettesítés” nem minősíthető tanórai foglalkozásnak, mert a kijelölt pedagógus „csupán” felügyeletet lát el, ez a tevékenység a kötelező óraszámon felüli munkaidőbe tartozik, amiért külön díjazás nem jár. A kötelező óraszámon felül a teljes munkaidőben - a munkáltató elrendelése alapján végzett - munkakörbe tartozó feladatokról a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/9. pontja rendelkezik. Ezenkívül figyelmükbe ajánljuk még a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 11/B. §-ának (3) és (4) bekezdését:
„(3) A munkáltató a munkatervben meghatározott feladatok elosztása során az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani. Ennek érdekében a tanítás elrendelésénél, illetőleg az egyéb feladatok szétosztásánál biztosítani kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.
(4) A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés megállapításakor a munkáltató előnyben részesíti azt a pedagógust, aki a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/9. pontjában meghatározott feladatok ellátásában heti rendszerességgel közreműködik, és ezáltal tevékenysége meghaladja az átlagos teljesítményt.”

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

palyazat üzenete
2010.03.25. 07:28
Tisztelt Szerkesztők!
Egyenértékűnek tekinthető-e a pedagógus szakvizsgával a felsőfokú kulturális menedzser képesítés?
Kérem, hogy amennyiben igen, úgy az azt igazoló joghelyet is szíveskedjenek jelezni.
Tisztelettel.
palyazat
viragne üzenete
2010.03.24. 20:52
Tisztelt Pongrácz László Úr!
Megjelentek a kompetenciamérés eredményei, a 2009 FIT jelentés. A tanulói kódok alapján az egyéni teljesítményeket is meg tudjuk nézni. Az előző évi tájékoztató előadásai alapján vártuk, hogy tanulóink 10. osztályos eredményei mellett a 8. osztályban elért eredményüket is elérhetjük. Sajnos ez nem így van, vagy én nem találtam meg ezt a lehetőséget. Kérem segítségét, vagy azt a helyet ahol erre a kérdésre választ kapok. Köszönöm. Virágné
viragne üzenete
2010.03.24. 17:56
Tisztelt Pongrácz László Úr!
Megjelentek a kompetenciamérés eredményei, a 2009 FIT jelentés. A tanulói kódok alapján az egyéni teljesítményeket is megtudjuk nézni. Az előző évi tájékoztató előadásai alapján vártuk, hogy tanulóink 10. osztályos eredményei mellett a 8. osztályban elért eredményüket is elérhetjük. Sajnos ez nem így van, vagy én nem találtam meg ezt a lehetőséget. Kérem segítségét, vagy azt a helyet ahol erre a kérdésre választ kapok. Köszönöm. Virágné
A Szerkesztők üzenete
2010.03.24. 13:21
Tisztelt „matyika”!

A közoktatási törvény 114. § (4) bekezdése kimondja, hogy az ingyenes szolgáltatások körébe a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozás, kirándulás, erdei iskola tartozik. Ezeket a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni.
Az eseti, nem kötelező, tehát önként igénybe vehető programok – például a levelében említett bál – a nevelési-oktatási intézmény által szervezett nem ingyenes szolgáltatás körébe tartozik. Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet e program megvalósításánál nem lehet túllépni.
Ha tehát kötelező, a pedagógiai program részét képező foglalkozásról van szó, azért nem kérhet pénzt az iskola a szülőtől, ha azonban a program eseti, nem kötelező, abban az esetben nem kötelezhető a tanuló sem a részvételre, sem a fizetésre.
Az sem mindegy, hogy a befizetés alapítványba történik – ez esetben támogatásról van szó, s az a befizetésről kiállított igazolás alapján levonható az adóból -, vagy a befizetett összeg az iskola bevétele lesz. A bizonylat kiállítása azonban mindkét esetben szükséges, hiszen ez már adózási kérdéseket, problémákat érint.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.24. 13:11

Tisztelt „dbook”!

Az iskola feladata elsősorban a nevelés, a helyes magatartási minták felmutatása, nem pedig a büntetés. Természetesen ez utóbbinak is helye van a nevelési eszközök között, de sohasem válhat meghatározóvá a szankcionálásban. Való igaz, hogy a nehezen kezelhető tanulók, a fegyelmi vétséget elkövetők kezelése az egyik legnagyobb kihívás a pedagógus számára. A hatályos közoktatási és gyermekvédelmi jogszabályok több lehetőséget is kínálnak a pedagógusok számára. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 13. §-ának (8) bekezdése alapján a szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy e kötelezettségének tegyen eleget.
A törvény 76.§-a egyértelműen meghatározza az alkalmazható fegyelmi büntetéseket, sőt magát a büntetéskiszabási eljárást is. Az ezzel kapcsolatos részletszabályok a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 5. számú mellékletében találhatók. A fegyelmi büntetések köre nem szélesíthető. A fegyelmi büntetések mellett nevelési eszközként fegyelmező intézkedések állnak rendelkezésre, amelyek formáit és alkalmazásának elveit az iskola házirendjében kell meghatározni.
A hatályos jogi szabályozás a fentieken túl más lehetőségeket is kínál a durva viselkedésű, aszociális, tanköteles korú tanulók vonatkozásában.
A probléma kezelésére a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. védelmi törvény 68. §-a is megoldást jelenthet. E szerint, ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi.
A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a települési önkormányzat jegyzője a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki, és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz, így különösen
a) kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, a Kt. hatálya alá tartozó iskolaotthonos nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást,
 
b) kötelezi a szülőt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet,
c) kötelezi a szülőt arra, hogy gyermeke vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat,
d) kezdeményezi a háziorvosnál - súlyos veszélyeztetettség esetén bármely orvosnál - a betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy időszakosan kóros elmeállapotú szülő, illetve a gyermekkel együtt élő más hozzátartozó orvosi vizsgálatát,
e) intézkedik - az illetékes szervek bevonásával a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről,
f) magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás megszüntetése érdekében,
g) figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és felszólítja annak megváltoztatására, figyelmezteti továbbá a szülőt az (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményre.
Kiemelkedő jelentőségű a végrehajtásban a gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladata, valamint a gyermekjóléti szolgálat közreműködése. Abban az esetben, ha a szülők nem biztosítják a gyermek rendszeres iskolába járását, a felkészülést, a felkészítést az iskolai órákra, ha a tanuló kirívóan közösségellenes magatartást mutat, társaival, az intézmény alkalmazottaival szemben durván, elutasítóan lép fel, ha az iskola, kollégium megítélése szerint a tanuló káros élvezeti cikket fogyaszt, ezekben az esetekben az iskolának komolyan meg kell fontolnia, hogy kezdeményezi a gyermek védelembe vételét. Az iskola kérheti a jegyző segítségét is, aki számos egyéb intézkedés megtételére jogosult. Az iskolák tehát a jegyző segítségét kérhetik annak megállapítása érdekében, hogy a tanuló fogyaszt-e alkoholt vagy drogot. Az iskola akkor is a jegyzőhöz fordulhat, ha a tanuló szülőjének betegsége, szenvedély-betegsége hátrányosan befolyásolja a gyermek állapotát. A jegyzőnek arra is lehetősége van, hogy magatartási szabályokat állapítson meg a tanuló részére a kifogásolt magatartás megszüntetése érdekében. Fontos kiemelni, hogy a jegyző által hozott határozat kikényszerítése nem az iskola, hanem mindig a jegyző feladata.
Abban az estben, ha az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem kudarcot vallott, illetőleg bizonyossá vált, hogy a családi környezetben nem biztosított a gyermek fejlődése, a gyermekvédelmi törvény alapján további intézkedések megtételére van lehetőség. Ekkor az iskolának kezdeményeznie kell a gyermek nevelésbe vételét, amely a gyermekvédelmi törvény 77. §-a alapján a gyámhivatal feladata.

Üdvözlettel:
Dr. Farkas Ildikó
főtanácsos

A Szerkesztők üzenete
2010.03.24. 13:06
Tisztelt „julgar”!

Való igaz, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) az egyes pedagógus-munkakörök ellátásához rendel végzettségi és szakképzettségi feltételeket. Tehát, ha Önt magyar-történelem szakos tanárként foglalkoztatják, akkor ehhez a Kt. 17. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint magyar és történelem szakos tanári végzettségre és szakképzettségre van szükség (középiskolában egyetemi szintű végzettségre).
Az Ön által idézett jogszabályi rendelkezés, amely szerint a 2012/2013. tanévig lehet fejlesztőpedagógus-munkakörben foglalkoztatni azt, aki pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította a szükséges ismereteket (Kt. 128. § (21) bekezdés), csak a szóban forgó munkakörben (fejlesztőpedagógus munkakörben) foglalkoztatott pedagógusokra vonatkozik. Ön tehát tarthat olyan egyéni foglalkozásokat a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók számára, amely a felzárkóztatásukat, fejlesztésüket szolgálja. A nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak és az intézményvezető, mint munkáltató dönti el, hogy az említett tanulók felkészítése milyen szakértelmet igényel, és ezzel – szakképzettségei alapján – mely pedagógus rendelkezik.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
 

 

  
 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok