2021. szeptember 22.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Soha nem látott fejlesztési források a magyar közoktatásban

2004. április 19.

A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja (HEF OP) 2.1 számú, Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben című intézkedés és a 3.1 számú, Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességek és kompetenciák fejlesztése című intézkedésének segítségével lehetővé válik a magyar közoktatás halaszthatatlanul időszerű, átfogó fejlesztési programjának megvalósítsa.

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA AZ OKTATÁSI RENDSZERBEN (2.1-es intézkedés)

A HEF OP 2.1-es intézkedés központi programjában zajló fejlesztések fő célja olyan befogadó iskolarendszer és pedagógiai környezet kialakítása, ahol megvalósul a tényleges együttnevelés, a különböző háttérrel rendelkező gyerekek egy csoportban való nevelése, ahol az iskola és a pedagógus alkalmazkodik a gyermekek körében tapasztalható szociális és kulturális háttérbeli, képességbeli és tanulási szükségletekben megnyilvánuló sokféleséghez.
A projekt elősegíti a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét, munkaerő piaci helyzetének megerősítését azáltal, hogy a közoktatásban - az integrált nevelés ösztönzésével - gyengíti a szelekciós mechanizmusok érvényesülését, valamint támogatja az ehhez szükséges együttműködési rendszerek és humánerőforrás kialakítását.
Az iskolák a szervezeti és tartalmi kereteik átalakításával olyan befogadó közeget tudnak teremteni, ahol együttes fejlesztéssel, együttneveléssel biztosítani tudják a különböző társadalmi hátterű és nevelési igényű gyermekek eredményes oktatását-nevelését. Az együttnevelés hozzájárul az iskolarendszer általános fejlesztéséhez azáltal, hogy növeli a nevelési-oktatási intézmények alapfeladatainak ellátását és szervezeti működésének hatékonyságát. Az együttnevelés hozzájárul az intézmények, valamint azok közvetlen partnereinek és környezetének nyitottságához, amely alapfeltétele az előítélet csökkentésének, megszüntetésének.
A HEFOP 2.1-es intézkedés, és ennek megfelelően a 2.1.1 számú központi programban történő fejlesztések is két célcsoportra irányulnak, ezért két külön komponensben kerültek tervezésre: a hátrányos helyzetű, elsősorban roma tanulók (A komponens), továbbá a sajátos nevelési igényű tanulók (B komponens) körére.
A 2.1-es intézkedéshez célkitűzéseinek elérését a központi program mellett pályázati programok megvalósítása is segíti. 2004. február 25-én jelentek meg a sajátos nevelési igényű tanulók (2.1.2 számú) és a hátrányos helyzetű tanulók integrációját támogató (2.1.3 és 2.1.4 számú) pályázati kiírások.

AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES KÉSZSÉGEK ÉS KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE (3.1-ES INTÉZKEDÉS)

A 3.1.1 számú központi programról

Az egész életen át tartó tanulás elterjesztése biztosítja a tudásalapú társadalom és gazdaság létrejöttének feltételeit. Ehhez szükséges az iskolarendszernek a kompetencia alapú nevelés, oktatás és képzés irányába való fejlesztése. Különösen nagy fontosságú a kisiskolás korban elsajátított alapképességek és -készségek, továbbá kulcskompetenciák köre, mert ezek a későbbi, sikeres tanulás és munkába állás feltételei.
A jelenlegi közoktatási rendszer egyik legfőbb hiányossága, hogy nem tud kellő gyorsasággal és rugalmassággal alkalmazkodni a gazdaság és a munkaerőpiac igényeihez, a környezet változásaihoz. Diákjaink a sikeres tanulást megalapozó képességek és készségek, valamint a szociális és életviteli kompetenciák, továbbá az egész életen át tartó tanulás motivációja terén jelentős elmaradásokat mutatnak. A tanulók életpályájának tervezését nehezíti, hogy saját motivációikat, képességeiket illetően is bizonytalanok.
A 3.1-es intézkedés központi programjának fejlesztései azoknak a közoktatási intézményeknek (óvodáknak, általános és középiskoláknak) szólnak, amelyek vállalkoznak arra, hogy teszteljék, befogadják, adaptálják és elterjesszék a kompetencia alapú nevelés, oktatás és képzés új tartalmait, módszereit, eszközeit.
A 3.1.1 számú központi programban kidolgozott, a nevelési-oktatási tevékenység megújítását célzó új oktatási programcsomagokat a 2003. márc. 25-én meghirdetett 3.1.2 számú pályázatban nyertes, több intézmény együttműködésével létrejövő Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok (TIOK) vezetik be, próbálják ki és adaptálják, majd terjesztik el a többi intézmény körében. Ehhez a tevékenységükhöz kaphatnak támogatást a Regionális Operatív Program 2.3-as Óvodák és alapfokú nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése című intézkedésében, mely az óvodák és általános iskolák infrastrukturális és IKT fejlesztését segíti elő 12 243,15 millió forintos keretösszeggel, elsősorban a hátrányos helyzetű kistérségekben, intézményi együttműködés keretében.

A fejlesztések megvalósítása

A 2.1 és 3.1 számú intézkedések megvalósításához rendelkezésre álló 24,7 milliárd forintos fejlesztési forrás elosztásának módja kormányzati és szakmapolitikai prioritások mentén került kialakításra. Ez az összeg is része annak a 84,33 milliárd forintnak, amellyel soha nem látott összegű forrás került a magyar oktatási rendszer fejlesztésébe. Kiemelkedően fontos annak szem előtt tartása, hogy az elosztható pénz csak abban az esetben hasznosul megfelelően, ha minden, a fejlesztéseket végző, az elosztást koordináló és az információs rendszert működtető egység megfelelően felkészül a feladat ellátására.
A fejlesztés első fázisa 2004-2008 között valósul meg. A 2.1-es, Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben című intézkedés központi programja 3,5 milliárd, a 3.1-es, Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességek és kompetenciák fejlesztése című intézkedésé 7,2 milliárd forint támogatási keretösszegből gazdálkodik, amelynek 75%-át az Európai Szociális Alap, 25%-át pedig a hazai központi költségvetés biztosítja. A központi programokat összességében 14 milliárd forint, az intézmények által közvetlen pályázati úton elnyerhető forrás egészíti ki.
A fenti szempontok figyelembevételével döntés született arról, hogy a közoktatást érintően a Nemzeti Fejlesztési Terv HEF OP 2.1-es és a 3.1 számú intézkedések központi programjának szakmai megvalósítását egy, az Oktatási Minisztérium által korábban létrehozott közhasznú szervezet, a Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési (KFPT) Kht. valósítsa meg.
A KFPT Kht. azért alkalmas a fejlesztések megvalósítására, mert olyan országos program- és taneszköz-fejlesztési központ kialakítása vált ebben a szervezetben lehetővé, amely egyfelől képes kijelölni a fejlesztés tantárgyi-műveltségterületi-tantárgyközi főirányait, másrészt képes olyan, tőle független projekt-teamek létrehozására és működtetésére, amelyek egyszerre garantálják a szakmai racionalitást és a fejlesztők szélesebb körének bevonását. Végül pedig képes a megszületett produktumok terjesztésére, népszerűsítésére, illetve a termékek gyakorlati kipróbálása során való továbbfejlesztésére, hiszen keretei között működik a nagy hagyományokkal rendelkező Értékelési Központ, az Országos Oktatási Integrációs Hálózat, a Képességfejlesztési Kutatóközpont, a Közoktatási Minőségfejlesztési Központ, a Programfejlesztési Központ és a Pedagógus-továbbképzési Igazgatóság is.
A KFPT partnerei a fejlesztő tevékenységekben és a kutatási programokban az EDUCATIO Kht - amely jellemzően a digitális tananyagok fejlesztésével foglalkozik - és az Országos Közoktatási Intézet is.
A programokhoz kapcsolódó pályázati tevékenységeket az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága bonyolítja.

A központi programtervet a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság (HEF OP IH) által felállított Minősítő Testület 2004. március 30-i ülésén vitatta meg, jóváhagyása folyamatban van.

A tanterv csak részleges szabályozás
- Már készülnek a programcsomagok -

Magyarországon a közoktatás tartalmi szabályozásának legfontosabb eszköze mindig is a központi tanterv volt. Ez gyakorlatilag 1777 óta hagyomány, a mindenkori oktatási irányítás szinte kizárólag ezt a szabályozó eszközt alkalmazta, vagy legalábbis ezt részesítette előnyben. A tantervek szabályozó funkciója azonban igencsak estelegessé vált az utóbbi évtizedekben. Mindenki tudja, aki már tanított, hogy a tantervet a normakövető tanár is mindössze tiszteletben tartja, de nem aszerint tanít. Többnyire valamilyen tankönyv alapján végzi a munkáját. Tehát a tantervi szabályozás bizonyos szempontból csupán részleges szabályozás. Különböző országok oktatási rendszerében ezt más szabályozó rendszerek egészítik ki (vizsgarendszer, mérési-értékelési rendszer stb.)
A mostani Nemzeti alaptanterv nem ír elő konkrét megtanítandó ismereteket, ezt rábízza az alsóbb szabályozási szintekre. Egy ilyen tanterv alapján azonban a legtöbb iskola nem tudja megírni (vagy csak nagyon nehezen) a helyi tantervet.
A programfejlesztés alapötlete éppen abból adódott, hogy fel kell kínálni az iskoláknak használható tanterveket, és ehhez kapcsolódó konkrét taneszközöket. A kifejlesztendő programcsomagok amellett, hogy tartalmazzák a tantervet és a taneszközöket, támogató elemeket is magukba foglalnak (pl. továbbképzési ajánlatok). Arra hivatottak tehát, hogy az iskolák számára alternatívát kínáljanak a jelenlegi oktatási gyakorlat mellé, de úgy, hogy ne az iskoláknak kelljen kitalálniuk, hogy mit csináljanak, hanem "konyhakészen", felhasználóbarát módon kapják meg ezeket az eszköz-együtteseket.
A programfejlesztés szorosan kapcsolódik a Nemzeti Fejlesztési Tervhez, a pedagógus-továbbképzéshez, a pedagógiai kutatásokhoz, az alternatív pedagógiai, illetve a környezeti nevelési fejlesztő műhelyekhez. Most mindezek - szervezetileg is integrálódva - segíthetik a modernizációs elképzelések megvalósítását.

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok