2021. szeptember 21.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Az éves költségvetésről szóló törvény rendelkezései a nem önkormányzati intézményfenntartói körben

2006. április 18.
1. A költségvetésről szóló törvény nem az egyházak részére, hanem minden nem önkormányzati intézményfenntartó részére állapít meg rendelkezéseket.
 
2. A 30. § (1) bekezdésének a) pontjából megállapítható, hogy az egyházi jogi személyek minden olyan normatívához és támogatáshoz hozzájutnak, amelyet a helyi önkormányzatok igénybe vehetnek. A §-ban található hivatkozások pontos megnevezését a 5. pont tartalmazza, a költségvetésről szóló törvény mellékleteiben található jogcímek szerint. Nem hiányzik a 30. § (1) bekezdésének a) pontjából egyetlen jogcím sem.
(1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, közhasznú társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére működési és fenntartási célt normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint:
a) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív hozzájárulás illeti meg - figyelemmel a b) pontban foglaltakra - e törvény 3. számú melléklet 15-22. pontjában, az 5. számú melléklet 7., 19., 23. és 27-28. pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1. és 3. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatot normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és jogosultsági feltételek mellett a következő eltérésekkel. A 3. számú melléklet 21. a) pontjában megállapított normatív hozzájárulás szempontjából bejáró az a gyermek, tanuló, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az intézmény székhelyén, tagintézmény esetén telephelyén kívüli településen van. A 21. b) pont szerinti hozzájárulás akkor igényelhető a községi gyermekek, tanulók után, ha az óvodai, és/vagy általános iskola feladat ellátását legalább két település tekintetében a fenntartó a területileg érintett többcélú kistérségi társulással/társulásokkal kötött írásos együttműködési megállapodás alapján vállalja. A 21. c) pont szerinti normatív hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha az intézmény székhelye olyan településen van, amelynek lakosságszáma 1500 fő vagy alatti, illetve 1501-3000 fő közötti. Az igénylésnél a 3. számú melléklet 21. pontjában foglalt további feltételeket értelemszerűen a helyi önkormányzatokkal azonosan kell figyelembe venni.
 
3. A költségvetésről szóló törvény 30. §-ának b) pontja valóban különbséget tesz az intézményfenntartók között, alacsonyabb mértékű támogatás megállapításával.
b) A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot, valamint a nevelésbe-oktatásba a 2003/2004. tanévtől kezdődően belépett gyermekek, tanulók, illetve előbbieknek a teljes gyermek-, tanulólétszámához viszonyított arányában számított foglalkoztatott pedagóguslétszám után az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti meg.
 
4. A költségvetésről szóló törvény 30. §-ának (2) bekezdése valóban különbséget tesz az intézményfenntartók között, külön támogatást meghatározva egyes egyházi jogi személyek részére
(2) A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A (3) bekezdés alapján kiszámított támogatási összeg - függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától -, 128 970 forint/év minden valós ellátott gyermek, illetve tanuló után, amely a fenntartó egyházat illeti meg óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban részt vevők - a 3. számú melléklet 15., 16. a)-d) és 17. a) pontjaiban figyelembe vehető - létszáma alapján. E kiegészítő támogatásra az egyház a felsőoktatási intézménye gyakorló intézményében oktatottjai után nem jogosult.

A 3. számú mellékletben található jogcímek felsorolása
15. Óvodai nevelés
16. Iskolai oktatás
17. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás
18. Alapfokú művészetoktatás
19. Kollégiumok közoktatási feladatai
20. Hozzájárulások egyéb közoktatási nevelési, oktatási feladatokhoz
21. Egyéb hozzájárulások egyes közoktatási intézményeket fenntartó önkormányzatok feladatellátásához
a) Óvodába, iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása
b) Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása
c) Kistelepülések támogatása
7. Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz
19. Az ECDL számítógép-kezelői vizsga díjának visszatérítése
23. Az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása
27. A szakiskola és a szakközépiskola 9. évfolyamán a gyakorlati oktatás támogatása
28. Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok
A. 8. számú mellékletben található jogcímek felsorolása
7. Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz
19. Az ECDL számítógép-kezelői vizsga díjának visszatérítése
23. Az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása
27. A szakiskola és a szakközépiskola 9. évfolyamán a gyakorlati oktatás támogatása
28. Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok
 
5. Remélhetőleg az egyházak az ismertetett indokolatlan különbségtételt támadták meg az Alkotmánybíróság előtt.

II.
Kötelező hittan vagy erkölcstan minden iskolában

1. Az Alkotmánybíróság 4/1993. (II. 12.) határozata szerint:
a) Az államnak vallási és a lelkiismereti meggyőződésre tartozó más kérdésekben semlegesnek kell lennie.
b) Az állami iskola nem lehet elkötelezett egyetlen vallás mellett sem.
c) A vallásszabadság érvényesülése a kötelező iskolai oktatás területén
Az "állami" és az "egyházi" iskola közötti különbség az, hogy bár mindkettő köteles az ismeretek objektív, toleráns és a tanulók lelkiismereti szabadságát tiszteletben tartó közvetítésére, az egyházi iskola valamely vallás tanaival azonosul, míg az állami iskola ezt nem teheti meg, vallási tanítások igazságáról nem foglalhat állást, azaz vallási kérdésekben semlegesnek kell lennie. E megkülönböztetés szempontjából nincs döntő jelentősége az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztásnak. Az államnak vallási kérdésekben semlegesnek kell lennie. Ezért az állami iskolának szintén semlegesnek kell lennie. Az állam ugyanis ezekkel a mindenki számára nyitva álló iskolákkal valósítja meg a művelődéshez való jogot, és biztosítja az iskolakötelezettség feltételét. A semlegesség azt követeli meg, hogy iskolái tantervét, szervezetét és felügyeletét az állam úgy alakítsa ki, hogy a tanulóknak a vallási, illetve világnézeti információkat és ismereteket "tárgyilagosan, kritikusan és pluralista módon közvetítsék". Az állami iskola nem folytathat olyan oktatást, amely a szülők (és a gyermek) meggyőződése figyelmen kívül hagyásának minősülhetne. A semleges állami iskola tehát nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, hanem a szabad és megalapozott választás lehetőségét kell nyújtania. A világnézeti ismeretek teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és tárgyilagos tanításának az iskola működése egészében kell megvalósulnia. Tárgyilagos tanítás esetén az állam nem kényszeríthet egyetlen tanárt sem arra, hogy saját meggyőződését elhallgassa.
A semleges állami iskolával azonban az állam még nem merítette ki kötelességét, hogy "gondoskodjék a vallásszabadság érvényesüléséhez szükséges feltételekről". A szülőknek joguk van arra, hogy gyermekük választásuk szerinti egyházi iskolába járjon; s joguk van arra is, hogy ne kelljen vallási vagy lelkiismereti meggyőződésétől eltérő irányultságú iskolába járnia. Erre - a szülői vezetés korlátain belül - a gyermeknek is joga van.
A szülő választási jogának az állam intézményvédelmi kötelezettsége felel meg. Az állam nem tagadhatja meg a jogi lehetőségét annak, hogy akár vallásos, akár ateista elkötelezettségű iskolák jöjjenek létre; az ehhez szükséges jogszabályokat meg kell alkotnia.
 
2. A hittan és erkölcstan közötti választási kényszer sérti a szülő és a hallgató jogait, mivel arra kényszeríti, hogy megvallja vallási, világnézeti meggyőződését. Az iskolák megsértik a személyes adatok kezelésére vonatkozó alkotmányos elveket, mivel a tanulói, szülői választás alapján olyan adatokhoz jutnak hozzá, amelyek kezelésére nem jogosultak.

Testi fenyítés, mint nevelési eszköz
  • Az oktatásról szóló törvény már 1985. más előírta, hogy a nevelési-oktatási intézmény a gyermekek, tanulók és hallgatók emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben.
  • A közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.
  • Hasonló rendelkezések találhatók a gyermekek védelméről szóló törvényben: A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004. április 21-i 803/2004/EK HATÁROZATA szerint
  • A gyermekek, a fiatalok és a nők elleni testi, nemi és pszichikai erőszak, beleértve az ilyen cselekményekkel való fenyegetést, a kényszerítést vagy a személyi szabadság önkényes megsértését is, akár a magánéletben, akár azon kívül, sérti az élethez, a biztonsághoz, a méltósághoz és a fizikai és érzelmi épséghez való jogukat, és az ilyen erőszak áldozatainak testi és szellemi egészségére komoly fenyegetést jelent. Az ilyen erőszak következményei olyannyira szerteágazóak a Közösségben, hogy valódi egészségügyi problémát jelentenek és akadályozzák az állampolgári jogok biztonságos, szabad és igazságos gyakorlását.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok