2021. szeptember 21.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Tanévkezdő kiadvány 2006

2006. augusztus 16.
I. A 2006/2007. tanév rendje

A 2006/2007-es tanév rendjét a 4/2006. (II. 24.) OM rendelet tartalmazza, melynek módosítása, a 3/2006. (VII. 24.) OKM rendelet 2006. július 24-én jelent meg a Magyar Közlöny 89. számában. A rendelet 2. számú melléklete kiegészült azokkal az OKM által szakmailag és anyagilag támogatott tanulmányi versenyekkel, melyek az OM által kiírt pályázat során kerültek elbírálásra. A versenyfelhívás részletesen az Oktatási Közlöny 2006. június 20-án megjelent 15/II. számában olvasható. A versenyfelhívások szerepelnek az OKM honlapján is.
További lényeges változás, hogy a 2007. évi május-júniusi érettségi vizsgaidőszakokban, vizsganapokban változás következett be.
A közoktatási törvény rendelkezései alapján egyes évfolyamokon évente országos mérés, értékelés keretében kerül sor a tanulók alapkészségeinek vizsgálatára. Az iskolák részéről többször megfogalmazódott az a kérdés, hogy a felmérésre fordított idő tanítási napnak minősül-e. A tanév rendjéről szóló OM rendeletben, ill. annak módosításában egyértelművé tettük, hogy a mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek. További kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető.

1.) Fontos időpontok a tanév szervezésével kapcsolatban:

A szorgalmi idő
  • első tanítási napja: 2006. szeptember 1. (péntek),
  • utolsó tanítási napja: 2007. június 15. (péntek).
  • Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap
  • a középiskolákban és a szakiskolákban: 2007. május 4.
  • a Belügyminisztérium fenntartásában lévő szakközépiskolákban: 2007. május 29.
  • a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő szakképző iskolákban: 2007. június 7.
  • a kisebbségi nyelven oktató középiskolákban: 2007. május 3.
  • a szakiskolákban, szakközépiskolákban másfél éves képzésben tanulók részére: 2007. január 19.
A tanítási napok száma száznyolcvanegy nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában a tanítási napok száma száznyolcvan nap.

A szorgalmi idő első féléve 2007. január 19-ig tart. Az iskolák 2007. január 26-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről.

Tanítási szünetek
  • őszi szünet 2006. október 30- november 3.
    A szünet előtti utolsó tanítási nap október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 6. (hétfő).
  • téli szünet 2006. december 27 - 2007. január 2.
    A szünet előtti utolsó tanítási nap 2006. december 22. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2007. január 3. (szerda).
  • tavaszi szünet 2007. április 5- április 10.
    A szünet előtti utolsó tanítási nap április 4. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 11. (szerda).
A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt - a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában hat - munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel. Ebből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.

Országos kompetenciamérések

2007. május 30-án kerülnek megrendezésre a közoktatási törvény 99. §-a által meghatározott, 4., 6., 8., 10. évfolyamos tanulói teljesítménymérések, várhatóan 450 ezer tanuló részvételével. A szakmai előkészítés és a feldolgozás, kiértékelés az eddigiekben bevált eljárásrend szerint folyik majd, amelynek a lebonyolításáért az OKÉV a felelős.

Az OKÉV a mérésekről, értékelésekről 2008. február 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak, az országos elemzést pedig az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak.

Első évfolyamos tanulók felmérése

A gyermek eltérő ütemű éréséből fakadó hátrányoknak a csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák igazgatói 2006. október 15-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések, illetve a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért az osztálytanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását.
Az igazgatók 2006. október 30-ig - az OKÉV által közzétett formanyomtatvány alkalmazásával - jelentik az OKÉV regionális igazgatóságainak az érintett tanulók létszámát. A vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2006. december 15-ig kell elvégezniük.

Kérjük, hogy a fentebb kiemelt határidőkre az intézmény munkatervének összeállításánál legyenek figyelemmel!

2.) Tudnivalók a 2006/2007. tanévi érettségi vizsgákról

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet 11. §-a értelmében a 2006/2007. tanév során először az október-novemberi vizsgaidőszakban tehetnek érettségi vizsgát a tanulók. Ebben a vizsgaidőszakban közép- és emelt szinten rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, pótló és javító érettségi vizsgák megszervezésére kerül sor a kijelölt középiskolákban.

A 2006/2007. tanévben a vizsgákra való jelentkezés határideje 2006. szeptember 5. Eddig az időpontig kell eljuttatni az erre a célra szolgáló jelentkezési lapot az OKÉV által vizsgaszervezésre kijelölt középiskolák igazgatójához. A tanulói jogviszonnyal rendelkező diákok közül érettségi vizsgát csak az tehet, aki az adott vizsgatárgyból az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig teljesíti a középiskola helyi tantervében meghatározott követelményeket, és megszerzi ebből a vizsgatárgyból az ott előírt összes év végi osztályzatot. Ez a középiskola belső szabályozása szerint - általában osztályozó vizsgákkal - történik.

A 2006/2007. tanév rendjéről szóló 4/2006. (II. 24.) OM rendelet 1. sz. mellékletének I./ 1. pontja szabályozza a tantárgyankénti írásbeli és szóbeli vizsganapokat. Fentiek alapján az október-novemberi vizsgaidőszak kezdete október 20. (első vizsganap), a vége pedig november 30. (utolsó vizsganap).

A 2006/2007. tanév október-novemberi vizsgaidőszakra vonatkozóan az érettségi vizsgaszervezésre kijelölt középiskolák listája már megtalálható az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján (www.okm.gov.hu) , illetve az OKÉV honlapján (www.okev.hu) is.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (IV.13.) Korm. rendelet 2005. decemberi módosítása értelmében a 2006/2007-es tanévben nem kerül sor február-márciusban érettségi vizsga szervezésére.

A 2007. május-júniusi vizsgaidőszak során rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, pótló és javító vizsga tehető. A vizsgára jelentkezés határideje 2007. február 15.

A 3/2006. (VII.24.) OKM rendelettel módosított, a 2006/2007. tanév rendjéről szóló 4/2006. (II. 24.) OM rendelet 1. sz. mellékletének I./2. pontja rögzíti a tantárgyankénti írásbeli és szóbeli vizsganapokat. A május-júniusi vizsgaidőszak kezdete május 4. (első vizsganap, a nemzetiségi nyelv és irodalom és nemzetiségi nyelv írásbeli vizsgája), a vége június 29. (középszintű szóbeli vizsgák utolsó vizsganapja).

Felhívjuk továbbá az érdeklődők figyelmét arra, hogy a 2006. évi május-júniusi érettségi vizsgákkal kapcsolatos adatok, eredmények megtekinthetők a www.okev.hu honlapon.

II. Fontosabb jogszabályváltozások

1.) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2006. január 1-jén hatályba lépett, 2006. szeptember 1-jétől alkalmazható rendelkezései:

Az egyes oktatási tárgyú jogszabályok változásáról szóló 2005. évi CXLVIII. törvény alapján:
  • 2006. szeptember 1-jétől szervezhető a szakiskolában - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 27. § (8) bekezdése alapján - a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében felzárkóztató oktatás azon tanulók részére, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe.
  • 2006. szeptember 1-jétől fejlesztő iskolai oktatás indítható azoknak a tanulóknak, akik az adott évben töltik be a hatodik-tizedik életévüket, ezt követően növekvő életkor szerint. A fejlesztő iskolai oktatás a közoktatásról szóló törvény 30/A. §-ának (1) bekezdése szerinti megszervezése azonban csak 2010. szeptember 1-jétől kötelező.
2.) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2006. szeptember 1-jén hatályba lépő rendelkezései:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LXXI. törvény alapján:

- A Kt. 8. § (3) bekezdésének módosításával az általános iskolák ötödik és hatodik évfolyamán 25-50 százalékra emelkedett az az időkeret, amelyben a nem szakrendszerű oktatást meg kell szervezni. Az időalapba beszámítható a nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete is.
Az átmeneti rendelkezések szerint az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben kell megszervezni az oktatást. Ehhez az általános iskoláknak a helyi tantervüket 2007. szeptember 30-ig szükség szerint át kell dolgozni és megküldeni jóváhagyás céljából a fenntartónak. A helyi tanterv jóváhagyásához szakértő igénybevételére nincs szükség.

- A Kt. 9. § - ának módosításával az alapműveltségi vizsga kikerült a törvényszövegből, miután a vizsga célja kérdésessé vált. Ezzel kapcsolatosan módosult a törvény 23. §- a is.

- A Kt. 11. §-ában szereplő tanulói jogok közé bekerült az angol nyelv elsajátítására való felkészülési lehetőség biztosítása, amely a középiskolára ró ilyen irányú kötelezettséget.
Az átmeneti szabályok értelmében az iskolának ezt először a 2010/2011-es tanévtől kell lehetővé tennie.

- A Kt. 26. § (1) és (3) bekezdésének módosításával megszűnik a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő önálló általános iskola. Ezek az iskolák másik iskola tagintézményeként folytathatják tevékenységüket.
Az átmeneti szabályok alapján a fenntartónak 2008. augusztus 31-ig gondoskodnia kell a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolájának tagintézménnyé történő átalakításáról vagy az általános iskolai feladatok - e törvényben meghatározottak szerinti - iskolafenntartás nélkül történő megoldásáról.
A 2006/2007. tanévtől kezdődően kell vizsgálni azt a kérdést, hogy indult-e hetedik és nyolcadik évfolyam az általános iskolában. A hetedik és a nyolcadik évfolyamon indított osztályokat akkor lehet figyelembe venni, ha az egyes osztályok tanulói létszáma eléri a maximális osztálylétszám ötven százalékát. Ennél a számításnál a tényleges tanulói létszámot kell figyelembe venni. A tagintézménnyé történő átalakítás a költségvetési évhez igazodva is végrehajtható.
A nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola megszüntetése esetén nincs szükség az aránytalan teher vizsgálatára abban az esetben, ha a helyi önkormányzat az általános iskolai feladatellátásról kistérségi társulás által fenntartott iskola igénybevételével gondoskodik és a tanulók szállítása iskolabusszal megoldott.
Amennyiben a helyi önkormányzat a meghatározottak szerint nem tud gondoskodni a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tagintézménnyé történő átalakításáról, vagy az általános iskolai feladatok ellátásáról, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont engedélyével tovább működtetheti az iskolát. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont az általános iskola székhelye szerint illetékes többcélú kistérségi társulás és a megyei közigazgatási hivatal bevonásával dönt.
A továbbműködési engedély iránti kérelmet 2007. január 31-ig lehet benyújtani.

- A Kt. 28. § új (7) bekezdése szerint az adott évfolyamban indítható osztály, osztályok számának figyelembevételével kell megszervezni a gimnáziumban a nyelvi előkészítő évfolyamot, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam további osztályát, ha a jelentkezők létszáma alapján ez indokolt. A nyelvi előkészítő évfolyam, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam osztálya több középiskola tanulóiból is megszervezhető egy gimnázium keretei között. Az érintett tanulók vendégtanulói jogviszonyban vehetik igénybe a szolgáltatást.
A módosítás hasonló kötelezettséget ír elő a szakközépiskolák részére is.
Az átmeneti szabályok alapján az iskolának először a 2010/2011-es tanévtől kötelező a nyelvi előkészítő évfolyam megszervezése.
- A Kt. 33. § -ának módosításával bővül a többcélú intézmények köre az egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézménnyel és az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézménnyel.
Az egységes iskola a legjobban biztosítja a korai iskolaváltás kényszerének megszűnését, a pedagógiai folyamat egységes folyamatként való kezelését. A módosítás megteremti az egységes középiskola lehetőségét, így nincs akadálya annak, hogy a gimnázium és az általános iskola, a szakiskola és az általános iskola, a gimnázium, az általános iskola és az alapfokú művészetoktatás feladatait egy pedagógiai program, egy helyi tanterv alapján oktassák.

- A Kt. 40. § (11) bekezdésének módosításával változnak az intézményi minőségirányítási programmal kapcsolatos előírások, ennek részeként előírásra került, hogy annak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét.
Rögzíteni kell benne továbbá a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit.
A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente köteles értékelni a program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az intézmény szakmai célkitűzései és működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak, hogy a közoktatási intézményekben a szülők bevonásával végezzenek teljesítményértékelést.
A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.
Az átmeneti rendelkezések alapján első ízben a 2008/2009. évet kell értékelnie a közoktatási intézményeknek, az iskolák 2007. március 31-ig küldik meg a fenntartónak a minőségirányítási programjukat, jóváhagyás céljából.

- A közoktatásról szóló törvény 2005. évi módosítása nyomán az általános iskolai és a középiskolai feladatot ellátó egységes iskolának gondoskodnia kell a tanulók folyamatos továbbhaladása szakmai feltételeinek meghatározásáról. A módosítás - a Kt. 48. § (10) bekezdésében - kiegészíti a hatályos rendelkezéseket a szakiskolai feladatokkal is, figyelembe véve, hogy számos többcélú intézmény esetében indokolt az említett iskolai szintű szabályozás elvégzése .
Az átmeneti szabályok alapján az egységes iskola átdolgozza pedagógiai programját oly módon, hogy a továbbhaladás feltételeit a 2007/2008-as tanévtől kezdve biztosítani tudja.

- A Kt. módosított 67. § (1) bekezdése szerint a szakképzésre vonatkozó jogszabály határozza meg a szakképzésben való részvétel iskolai, szakmai előképzettség szerinti feltételeit. A munkába álláshoz, az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátításában részt vehet az is, aki nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

- A Kt. 75. § (6) bekezdése alapján új szabály, hogy az előírások biztosítják a tanulmányok folytatásának lehetőségét mindaddig, ameddig az adott többcélú intézményben lehetőség van arra, hogy a tanuló az adott intézményen belül folytathassa a tanulmányait.

- A Kt. 81. § (1) bekezdésének módosításával a nem állami, nem önkormányzati fenntartásban működő nevelési-oktatási intézmények speciális szabályai kerültek kiegészítésre. Erre az intézményi körre nem vonatkozik például az angol nyelvvel kapcsolatos vagy a nyelvi előkészítővel kapcsolatos új előírás.

- A Kt. 85. § (4) bekezdésének módosítása újrafogalmazta a helyi önkormányzatok intézkedési terv készítésének kötelezettségét, ennek keretében az önkormányzatoknak át kell tekinteniük azokat az intézkedéseket, amelyek az esélyegyenlőség megvalósítását szolgálják. Nincs szükség önkormányzati intézkedési terv készítésére, ha a többcélú kistérségi társulás intézkedési terve tartalmazza mindazokat az előírásokat, szempontokat, amelyeket az önkormányzati intézkedési tervnek kell tartalmaznia.

- A Kt. 99. § (5)-(6) bekezdéseinek módosításával az országos méréssel, értékeléssel kapcsolatos feladatok kiegészültek, így minden tanévben a szakiskola tizedik évfolyamán folytatott mérésnek az olvasás és szövegértés alapkészség vizsgálatára is ki kell terjednie, továbbá az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni.

Szigorodtak és következményekkel egészültek ki az intézményekre, ill. a fenntartókra háruló feladatok. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (a továbbiakban: OKÉV) minden fenntartónak megküldi az országos mérés, értékelés eredményeit és felhívja a fenntartó figyelmét, amennyiben az eredmények alapján indokolt valamelyik iskolában az intézkedése.
Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, akinek intézkedési tervet kell készítenie a törvényben leírtak figyelembe- vételével.
Ha a következő évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, az OKÉV felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet. A fenntartó ehhez pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. Az OKÉV hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a 2008/2009. tanév értékelésének hozzáférhetővé tételéről köteles első ízben gondoskodni. Ettől az időponttól kezdődően kötelező a jelen módosításban meghatározottak szerint végezni a tizedik évfolyamon a mérést.
A 2006/2007. tanévben végzett országos mérés, értékelés alapján lehet első ízben felhívni a fenntartó figyelmét arra, hogy intézkedés megtételére van szükség.
- A Kt. 114. §-ában található finanszírozással kapcsolatos rendelkezés, hogy az érettségi vizsgaszabályzat figyelembevételével kell meghatározni azt, vajon a tanulói jogviszony fennállása alatt milyen módon élhet a tanuló ingyenesen a vizsgázás jogával.
A módosítás a korábbinál pontosabban határozza meg azt a kört, amely a finanszírozás
szempontjából eltérő szabályozás alá esik. Pontosítja a sajátos nevelési igényű tanulók esetében az ingyenes szolgáltatások igénybevételét, beleértve az alapfokú művészetoktatást is. Ehhez kapcsolódnak azok a rendelkezések is, amelyek következetesen végigviszik az első szakképesítés ingyenességét, szűk kivételtől eltekintve.
Az átmeneti szabályok alapján az ingyenes szolgáltatásokra vonatkozó új szabályokat a 2007/2008-as tanévtől kezdve kell alkalmazni azoknál a tanulóknál, akik abban a tanévben kezdik meg a tanulmányaikat az adott iskolatípus legalacsonyabb évfolyamán, ezt követően felmenő rendszerben.

- A módosítás által beiktatott 133. § az új intézkedések megszervezésének határidejét jelöli ki, továbbá (8) bekezdése a hatékonyabb munkaszervezés érdekében új szabályozást vezet be.

Megjegyzés: a foglalkoztatáshoz kapcsolódó előírások az alábbiakban összefoglalva olvashatók.

- A mellékletek közül módosult a Kt. 1. számú melléklet Második rész "A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása" alcím 1. b) pontja, a következők szerint: A normatív hozzájárulás meghatározásakor a nappali rendszerű iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, vagy saját döntésük alapján vendégtanulók - kivéve, ha e törvény alapján közösen szervezik meg több iskola részére a nyelvi előkészítő osztályt - a normatív állami hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni. A módosítás oka, hogy a hatályos rendelkezések alapján a vendégtanulók után nem vehető igénybe normatív
költségvetési támogatás, ha saját döntésük alapján folytatják ily módon tanulmányaikat. Ezt az előírást oldja fel a módosítás, figyelembe véve a nyelvi
előkészítő osztályok "intézmények közötti" létrehozásának lehetőségét.

- Tágult a létszámhatárok átlépésének lehetősége, miután a Kt. 3. számú melléklet II. rész 7. pontja az alábbiak szerint változott:
Az óvodai csoportokra, iskolai osztályokra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály indul; továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.

- Változás, hogy 2006. szeptember 1-jétől az oktatási jogok miniszteri biztosa kifejezés helyébe az oktatási jogok biztosa megnevezés lép.
 
Változások a pedagógusok foglalkoztatásában a törvénymódosítás alapján

- A Kt. új 133. §-ának (8) bekezdése a 2006/2007-es tanévre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, mely szerint abban az esetben, ha arra egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása érdekében szükség van, a munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a munkakörére, beosztására megállapított kötelező órájánál - a rendes munkaidőn belül munkaköri feladatként, külön díjazás nélkül - többet tanítson. Ehhez kapcsolódóan kimondja a törvény azt, hogy az így elrendelt órák száma egy héten a két órát nem haladhatja meg.
Külön rögzíti a törvény azt is, hogy óradíj fizetése mellett egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása a pedagógus számára akkor rendelhető el, ha előtte az adott héten a díjazás nélküli két óra megtartását elrendelték.
Megjegyezzük, hogy a 2006/2007-es tanévben a kötelező óraszámon felüli tanítás elrendelése változatlanul az 1. számú melléklet II. fejezet hatályos 18. pontja alapján történhet.

- 2006. szeptember 1-jétől hatályos a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pontjának módosítása, amely pont első része - a pedagógus kötelező óraszámában végezhető feladatait állapítva meg - kisebb pontosításokkal és néhány kivétellel megismétli a korábbi szabályozást. Lényegi különbség az, hogy a kötelező órában végezhető feladatok közül kimaradt "az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások /53.§ (2) bekezdés e) pontja/ megtartása", és a gyakorlati oktatásvezető és gyakorlati oktatásvezető-helyettes kötelező órájába már nem tartozhat bele a gyakorlati képzést szerezőknél folyó gyakorlati képzés ellenőrzése. Ezek a feladatok átkerültek a II/9. pontba, mint a kötelező óra feletti rendes munkaidőbe tartozó feladatok.
A 6. pont második fele a kialakult eddigi gyakorlattal szemben új munkaszervezési módszert vezet be, és elvárásként határozza meg a munkáltatóval szemben azt, hogy az irányítása alá tartozó pedagógusok teljesíteni tudják a heti kötelező óraszámuk egy tanítási évre jutó keretét.
A tanítási időkeret új fogalom. Jelentősége, fontossága abban van, hogy a rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj csak a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért jár.

Mivel a Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) 118/A. §-a szerint a munkaidő legfeljebb kéthavi keretben határozható meg, a 6. pont szerinti tanítási időkeret is két hónapra szól, amelynek megállapítása a következő:
A két hónapra eső tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus munkakörére megállapított kötelező óraszám egy ötödével. Ezt a személyenként megállapított tanítási időkeretet csökkenteni kell a heti kötelező óraszám egy ötödével minden olyan esetben, amikor a pedagógus kieső tanítási napja az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira esik, vagyis amikor a pedagógus távolléti díjra jogosult, és hasonlóképpen csökkenteni kell akkor, ha a kieső tanítási nap a pedagógus keresőképtelensége idejére esik, amikor is általában táppénzben részesül.

Az Mt. 151. §-ának (2) bekezdése szerint a munkavállalónak a következő esetekben jár távolléti díj:
  1. a 107. § a) pontjában meghatározott távollét miatt kiesett munkaidőre, vagyis akkor, amikor állampolgári kötelezettségét teljesíti (pl. bíróság, más hatóság tanúként idézte),
  2. a 107. § b) pontjában meghatározott esetben két munkanapra, vagyis akkor, ha a munkavállaló munkavégzés alóli mentesítése az Mt. 139. § (2) bekezdése szerinti közeli hozzátartozója halála miatt történt (közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs),
  3. a 107. § d) és f) pontjában meghatározott esetekben, vagyis a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő vizsgálatot is) teljes időtartamára és a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra,
  4. a munkaszüneti nap (125. §) miatt kiesett időre, vagyis január l., március 15., húsvéthétfő, május l., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. napjai miatt kiesett időre,
  5. a szabadság időtartamára,
  6. a szoptatási munkaidő-kedvezmény [138. § (5)] bekezdés idejére,
  7. a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára.
A munkaidőkeret befejező időpontjában, vagyis a két hónap elteltével, a munkáltatónak minden pedagógus esetében meg kell állapítani a tanítási időkeret teljesítését, amely azt jelenti, hogy összegezni kell a kötelező órába beszámítható ténylegesen megtartott óráit. A II/18. pont alapján egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartására elrendelt többlettanításból csak a már ingyenesen megtartott heti két órát meghaladó többlettanítási órát lehet beszámítani. Óradíj pedig a tanítási időkeretet meghaladó többlettanításért jár.

- A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/9. pontjában annyi változás történt, hogy a teljes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részben a munkáltató rendelkezése vagy munkaköri leírás alapján végezhető feladatok közé bekerült többletként a kötelező órákból kivett, előzőkben jelzett két feladat: az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások (53. § (2) bek.e) pont) és a gyakorlati képzést szervezők ellenőrzése.

- A Kt. 1. sz. melléklet Harmadik rész II. fejezetét kiegészítette egy következő 21. ponttal, amely az alábbiakról rendelkezik:
  • A nevelési-oktatási intézmények vezetőinek a fenntartó által meghatározott időpontig el kell készíteni a pedagógusok kötelezőóra-beosztását, amelyet meg kell küldeni a fenntartónak.
  • A fenntartó és az intézmény-vezetők közösen áttekintik az órabeosztást, és a kirendelés keretében történő foglalkoztatás (Mt. 106. §) szabályainak alkalmazásával biztosítják az ellátatlanul maradt feladatok végrehajtását.
  • A kirendelés ideje egy tanítási évben nem haladhatja meg a százkilencven tanítási órát.
A fenti rendelkezés nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy abban az esetben, ha a pedagógus részére a teljes kötelező óraszám nem biztosítható, a hiányzó órákat az azonos fenntartóhoz tartozó másik olyan iskolában teljesítse, ahol a kötelező órák keretében ellátatlan órák keletkeznek. Mivel a Munka Törvénykönyvében meghatározott évi 44 munkanap figyelembevétele az iskolák esetén is kötelező, a kirendelés ezért korlátozódik 190 órára.
A kirendeléshez nem szükséges a pedagógus hozzájárulása.

- A Kt. l. számú melléklet Harmadik részében a " B) PEDAGÓGUS- SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK" cím és a kötelező óraszámokat tartalmazó felsorolás 2007. szeptember l-jén lép hatályba, ezért a pedagógus - és szakvizsgázott pedagógus munkakörökben újonnan megállapított kötelező óraszám csak a 2007/2008. tanévtől alkalmazandó.

3.) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2007. január 1-jén hatályba lépő rendelkezései:

Az egyes oktatási tárgyú jogszabályok változásáról szóló 2005. évi CXLVIII. törvény alapján:

A kötelező felvételt biztosító iskolával (66. § (2) bek.) kapcsolatos alábbi előírások 2007. január 1-jén lépnek hatályba:
  • A fenntartónak a felvételi körzeteket úgy kell kijelölni, hogy ha a településen több általános iskola működik, az egymással határos felvételi körzetekben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az adott körzetben felvehető összes tanköteles tanulóhoz viszonyított aránya az egyes körzetekben egymáshoz viszonyítva legfeljebb huszonöt százalékban térjen el. Ehhez kapcsolódó fenntartói kötelezettség, hogy az intézményfenntartó helyi önkormányzat - intézményfenntartó társulás esetében a székhely szerinti település önkormányzatának - jegyzője, főjegyzője a felvételi körzethatárok megállapításáról, illetve a megváltoztatásáról szóló önkormányzati döntést követő harminc napon belül köteles megküldeni a KIR részére a kötelező felvételt biztosító óvoda és iskola körzethatárait tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot, valamint a közoktatásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 6. számú mellékletének 3. pontjában meghatározott adatokat el kell juttatnia a Közoktatási Információs Iroda részére.
  • A fenntartó a szakiskolát és a középiskolát kijelölheti kötelező felvételt biztosító iskolának.
  • Előnyben részesítési kötelezettség lép életbe a székhelytelepülésen, illetve a telephely működését biztosító településen élők javára.
  • Bevezetésre kerül a sorsolási kötelezettség, amely szerint ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az általános iskola sorsolás útján köteles dönteni. A sorsolás alól mentesülők körét a törvény, illetve a helyi önkormányzat rendelete állapítja meg.
A többcélú intézményekkel kapcsolatos 2007. január 1-jétől hatályos szabály, hogy a többcélú intézmény keretében működő középiskola nem tarthat felvételi vizsgát azoknak a tanulóknak, akik a többcélú intézmény keretében működő általános iskolával állnak tanulói jogviszonyban, a felvételi kérelmeket pedig a pedagógiai programban meghatározottak alapján kell elbírálni.

2007. január 1-jétől kötelező ahalmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos jegyzői adatszolgáltatási kötelezettség:

A 119/2006. (V.15.) Korm. rendelettel kerültek bevezetésre a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos alábbi rendelkezések:

"A védelembe vétel elrendeléséről, illetőleg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításáról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg tájékoztatni kell a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről, amelyek a gyermeket megillethetik, ha megfelel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozó feltételeknek. Tájékoztatni kell továbbá a szülőt arról is, hogy a védelembe vett, illetőleg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeke akkor minősül halmozottan hátrányos helyzetűnek, ha a szülei legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányaikat fejezték be sikeresen.
Ha a szülő - az arra történő figyelmeztetés után, hogy a nyilatkozat kitöltése önkéntes - az e rendelet 7. számú melléklet adatlapját kitölti, a jegyző megállapítja és összesíti, hogy az önkormányzat illetékességi területén hány halmozottan hátrányos helyzetű gyermek és tanuló él. Az összesített adatot a jegyző megküldi a KIR-nek. A jegyző, ha a rendelkezésére álló adatok alapján az integrációs felkészítés megszervezését indokoltnak tartja, kezdeményezi a polgármesternél, hogy a képviselő-testület tűzze napirendre az integrációs felkészítés megszervezésének szükségességét a település iskoláiban, illetve az iskolai körzethatárok felülvizsgálatát a közoktatásról szóló törvény 66. §-ának (2) bekezdése szerint.
A jegyző a hátrányos helyzetű gyermekekkel és tanulókkal kapcsolatos információkat minden év március és október hó utolsó munkanapjáig - iskolai és óvodai bontásban - küldi meg a KIR részére.
Az e rendelet 7. számú mellékletében foglalt nyilatkozat kezelésére egyebekben a gyermekvédelmi gondoskodás keretében lefolytatott eljárás során keletkezett iratokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."
A szülő(k) által kitöltendő nyilatkozat itt olvasható.

4.) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2007. január 5-én hatályba lépő rendelkezése:

A kötelező felvételt biztosító iskolához kapcsolódó új rendelkezések:
  • A kötelező felvételt biztosító iskolák a jelentkező felvételét, átvételét - feltéve, hogy lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye a körzetében található - nem kötheti felvételi követelmény teljesítéséhez. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a többcélú közoktatási intézmény az általános iskola feladatait is ellátja.
  • Ha a többcélú közoktatási intézmény az általános iskolai feladatok mellett gimnáziumi, szakiskolai, szakközépiskolai feladatok közül bármelyiket ellátja, nem tarthat felvételi vizsgát azoknak a tanulóknak, akik a többcélú intézmény keretében fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat. A tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti oktatásban. Ha az egységes iskola az általános iskolai feladatok mellett gimnázium, szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább kettőt ellát, a pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy milyen feltételek teljesítésével milyen kiegészítő tanulmányokat kell folytatni. A felvételi kérelmek elbírálásánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat előnyben kell részesíteni. Az előnyben részesítés feltételeit a pedagógiai programban kell meghatározni.
5.) 2007. július 1-jéig elvégzendő felülvizsgálati kötelezettség:

A nevelési-oktatási intézmények névhasználata

A Magyar Közlöny 2005. évi 166. számában jelent meg a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról szóló 31/2005. (XII. 22.) OM rendelet. E jogszabály hatályba lépése előtt már működő intézmények esetében fontos előírás, hogy az intézményfenntartók - a névhasználatról szóló rendeletben meghatározottak szerint - a névhasználat tekintetében 2007. július 1-jéig felülvizsgálják és szükség esetén módosítsák az intézményeik alapító okiratait.


III. A közoktatási adatszolgáltatással kapcsolatos jogszabályi rendelkezések

A költségvetésről szóló törvény kimondja, hogy kizárólag olyan, önkormányzat által fenntartott intézményben ellátott, oktatott létszám után vehetők igénybe a hozzájárulások, amelynek alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, továbbá amely OM azonosítóval rendelkezik, illetve a jogviszonyokban részt vevők (tanulók és alkalmazottak) után megkérték a 11 jegyű azonosító számokat, illetve a létesített és a megszűnt jogviszonyokat is jelentették a www.kir.hu on-line rendszerén keresztül.

A Kt. 40. §-ának (5) bekezdésében leírtak szerint a közoktatási intézmény, továbbá a közoktatás feladatainak ellátásában közreműködő nem közoktatási intézmény köteles a KIR adatbázisába bejelentkezni, és a KIR részére adatokat szolgáltatni. Az adatszolgáltatás elmulasztása az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 142. §-ának (6) bekezdése alapján szabálysértési tényállást valósít meg. A szabálysértési eljárást az OKÉV folytatja le a közoktatási törvény 95/A. §-ának (5) bekezdése szerint.

A hozzájárulások igénybevétele és az elszámolás a megfelelő közoktatási statisztikai adatokra és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és elszámolásnál figyelembe kell venni a közoktatásról és a szakképzésről szóló törvények, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt szakmai előírásokat, illetve az egyes normatívák igénylését megalapozó feltételeket.

Az igénylés jogosságának ellenőrzése céljából az OKÉV, illetve a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága megkeresés útján igazolást kér a Közoktatási Információs Irodától az oktatási azonosító számok érvényességéről és a jogviszony fennállásáról.
A Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága a közoktatási információs rendszerben (a továbbiakban: KIR) ellenőrzi a kiadott OM azonosító jogosságát.
A pontos jogkövetés érdekében a legfontosabb előírások itt olvashatóak.

Normatív hozzájárulás és támogatás igényléssel összefüggő módosítások

A nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók igénylési határideje módosult, ugyanis a kitöltött igénylési lapot valamennyi fenntartó
  • szeptember 30-áig - a tárgyév szeptember 15-ei tényleges létszám alapján -, illetve
  • március 12-éig - a február 1-jei tényleges létszám alapján -
kitöltve küldi vissza a Magyar Államkincstár Területileg Illetékes Igazgatóságnak.

Ha tanév közben a tényleges létszám az egyes feladat-ellátási helyek (székhely, telephely) szintjén - bármely okból, támogatási jogcímenként - 10%-ot meghaladó mértékben csökken, erről a hozzájárulást és támogatást folyósító Magyar Államkincstár Területileg Illetékes Igazgatóságát nyolc napon belül értesíteni kell.

A felnőttoktatásra vonatkozó szabályok is változtak, ugyanis nem lehet a normatív hozzájárulás és támogatás igénylésénél, valamint az elszámolásnál figyelembe venni azt a felnőttoktatásban részt vevő tanulót, akinek a tanulói jogviszonya félévkor megszűnt, vagy a tanulói jogviszony megszűnését - jogszabály alapján - meg kellett volna állapítani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a felnőttoktatásban részt vevő tanuló a mulasztások miatt félévkor nem volt osztályozható, és az osztályozó vizsgán nem jelent meg, távolmaradását három munkanapon belül nem igazolta; ezáltal tíz tanítási óránál igazolatlanul többet mulasztott.

Kiegészítő támogatás a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás feladataihoz

Az alacsony létszámú nemzetiségek oktatásának fenntartásához, különös tekintettel a nemzetiségi kétnyelvű és tannyelvű oktatás feltételeinek javításához a kormányzat kiegészítő támogatásokat biztosít, a 2006. évi költségvetési törvény 5. sz. mellékletének 7. pontjában 1100 millió forintos elkülönített kerettel.

E forrás felhasználására a törvény rendelkezései alapján jelent meg az oktatási miniszter 13/2006. (III. 31.) OM sz. rendelete, a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának rendjéről.

Az elkülönített keretből kiegészítő támogatást igényelhettek az intézményfenntartók a nemzetiségi intézmények működéséhez, megvalósulhatott az anyanyelvű tankönyvellátás új rendszere, illetve forrás képződött a nemzetiségi pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételére.

1. A kétnyelvű, illetve tannyelvű nemzetiségi iskolák működési költségei e forrásból 90, illetve 100 %-ig egészültek ki, annak figyelembevételével, hogy a kiegészítő támogatás maximális mértéke egy intézmény esetében 30 millió forint volt.
Ugyancsak jelentős forrás-kiegészítéshez jutottak az 1100 fő alatti településeken nemzetiségi nyelvoktatásban, illetve óvodai nevelésben részt vevő intézményeket fenntartó önkormányzatok. Az intézmény költségvetése ez esetben tanulónként, gyermekenként 45 eFt-tal, a kistelepülési normatíva mértékével egészült ki. A támogatást a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók gyermekek után vehették igénybe az önkormányzatok.

2. Szintén a fenti intézkedések eredményeként ez évtől megváltozott a nemzetiségi oktatáshoz szükséges anyanyelvű tankönyvek támogatási és ellátási rendje.
Az intézmények a kiadóktól az anyanyelvű tankönyveket, munkatankönyveket és munkafüzeteket az előállítási áron rendelik meg. A tankönyvek teljes előállítási árát, a munkatankönyvek és munkafüzetek előállítási árának a tankönyvjegyzéki kedvezményes árral csökkentett összegét, pályázat útján az iskolafenntartók megkapták.
Az anyanyelvű tankönyvek három évre tartós használatba kerülnek az iskolákhoz, a tanulók ezeket ingyenesen használatba veszik.
Az anyanyelvű tankönyvek támogatási és ellátási rendjének megváltozása - a többszöri figyelemfelhívás ellenére - számos nemzetiségi intézményfenntartó figyelmét elkerülte.
Az előállítási áron való beszerzés azonban e fenntartóknak jelentős többletköltséget okozna. Erre tekintettel a bevezetőben említett 13/2006. (III. 31). OM rendelet módosításával 2006. szeptember 15-ig pótlólag benyújthatják igényeiket azok a nemzetiségi iskolákat fenntartók, amelyek az eredeti határidőig, 2006. március 20-ig, a kiadókhoz eljuttatták a nemzetiségi tankönyv megrendeléseiket.

3. A költségvetési törvény által elkülönített forrásból az intézményfenntartók nemzetiségi pedagógiai szolgáltatásokra, a nemzetiségi oktató-, nevelőmunka elemzésére is támogatásban részesülhettek. (A támogatás mértéke: gyermekenként, tanulónként 720,- Ft, de intézményenként legalább 50 eFt és legfeljebb 150 eFt.) E lehetőséggel a vártnál kevesebb iskolafenntartó élt.
A kiegészítő működési támogatást igénybe vevő intézményfenntartóknak az elszámoláshoz mellékelni kell a kisebbségi oktató-, nevelőmunkára vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló étékelést is, a rendeletben meghatározott szabályok szerint, abban az esetben is, ha a fenti lehetőséggel nem éltek.

A 13/2006. (III. 31.) OM rendelet szerint elnyert támogatások részletes adatai megtalálhatók az OKM honlapján.

IV. Változott a tankönyvjóváhagyás rendszere

A 10/2006. (III. 27.) OM rendelet módosította a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendeletet.

A tankönyvvé nyilvánítási folyamatban:
  • csak olyan kiadványok vehetnek eredményesen részt, amelyek előállítása eleget tesz a jogszabályban kihirdetett új feltételeknek. A feltételek teljesülését a kérelmezőnek kell dokumentálnia, az eljárás a dokumentáció meglétének és valódiságának ellenőrzésére is ki fog terjedni,
  • a szakértők vizsgálni fogják azt is, hogy a benyújtott könyv összhangban van-e a megnevezett évfolyam számára a felhasznált tantervek által javasolt időkerettel a tananyag elsajátításához,
  • a nem megfelelő tankönyvek korszerű tankönyvekkel való mielőbbi lecserélése érdekében a jelenleg öt évre szóló tankönyvvé-nyilvánítási meghosszabbítási határozat időtartama két évre fog csökkenni 2006. szeptember 1-jétől. A két évre szóló hosszabbítás átmeneti jelleggel működik. A kiadóknak két év áll rendelkezésükre, hogy az új kritériumoknak megfelelően átdolgozzák kiadványaikat, illetve a nem megfelelőt kivonják a forgalomból. Az átdolgozott új tankönyvek változatlanul öt éves engedélyt kapnak majd.
V. A kerettantervi kínálat bővülése

A 17/2004. (V. 20.) OM rendelet az elmúlt két évben többször módosult, ennek eredményeképpen számos új kerettanterv került nyilvánosságra.
A rendelet 1. számú melléklete kettő, a miniszter által kiadott kerettantervet tartalmaz:
  • Kerettanterv az általános iskolák, és a szakiskolák számára.
  • Enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók iskoláinak kerettanterve az 1-10 évfolyamig.
A 17/2004. (V. 20.) OM rendelet 2. számú melléklete jelenleg több, a miniszter által jóváhagyott és kihirdetett kerettantervet tartalmaz: Hétszínes tanterv sajátos nevelési igényű gyermekeknek 1-8. évfolyam, MOZAIK kerettanterv-rendszer az általános iskolák számára, a Nemzeti Tankönyvkiadó Műhelyének kerettanterve az alapfokú neveléshez-oktatáshoz, Humanisztikus kooperatív tanulás általános iskolai kerettanterv 1-4. évfolyam számára, a Nyíregyházi tervcsalád,
Apáczai kerettanterv-család, Értelmileg akadályozott tanulók általános iskolai és készségfejlesztő speciális szakiskolai tanterve, Képességfejlesztő és értékőrző kerettanterv az általános iskolák 1-8. évfolyamai, a gimnáziumok 9-12. és 7-9. évfolyamai, valamint a szakiskolák 9-10. évfolyamai számára, a magyarországi Waldorf iskolák kerettanterve, Enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók iskoláinak kerettanterve az 1-10 évfolyamig.

VI. Várható jogszabályváltozás: a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata

A 2006/2007. tanév során várható a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet (Nat) módosítása. Erre a felülvizsgálatra és módosításra egyrészt a közoktatási törvény 93. § (1) bekezdés b) pontja tartalmaz előírást, miszerint a miniszter legalább háromévenként értékeli a Nat bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, és szükség esetén kezdeményezi a Kormánynál annak módosítását. Másrészt a közoktatási törvény 2006 nyarán történt módosításának következményeként oktatásszervezési eljárásokat is szabályozni kell, pl. általános iskolai szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás kérdését. A kormányrendelet mellékletében lévő Nemzeti alaptantervben koncepcionális változást nem tervezünk, de kisebb módosításokat és pontosításokat szükségesnek tartunk.

VII. Szöveges minősítés, tanügyi dokumentumok

Szöveges minősítés a harmadik évfolyamban

A 2006/2007-es tanévben félévkor és év végén a tanulók szöveges minősítése, a felmenő rendszer alapján, már az általános iskolák harmadik évfolyamán is kötelezővé válik. A pedagógus számára nagy kihívást jelentett a szöveges értékelés bevezetése. Az iskolák pedagógusai az iskolai értékelési program készítése közben arra keresik a választ, hogy az iskola pedagógiai programjában meghatározott igények hogyan hasznosíthatók és fordíthatók le a szöveges értékelés gyakorlatára. Javasoljuk, hogy a szöveges értékelés-minősítés bevezetése óta eltelt két év tapasztalatai alapján pontosítsák az iskolai kialakult gyakorlatot. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium többféle módon segíti a szöveges értékelés iskolai gyakorlatát. Ezek egyike az a mondatbanknak nevezett javaslat, amely az értékelés- minősítés szempontjaihoz, megfogalmazásához kíván segítséget adni. A szakanyagot az OKM honlapján adjuk közre, a TANÍTÓ című szaklapban is közöljük az ősz folyamán, de az OKM által kiadott szöveges értékelés-minősítés szoftver frissítése is tartalmazni fogja a későbbiekben.

A mondatbank olyan segédeszköz a tanító számára, mely nem nélkülözheti a helyi tantervben meghatározott elvárások és a pedagógiai programban elfogadott értékelési elvek következetes megtartását a felhasználás során. Csak akkor alkalmazható jól egy-egy gyermek teljesítményének minősítésére, ha a tanító saját megfigyeléseit és tapasztalatait is el tudja helyezni a véleményben. (A rugalmas alkalmazás kiegészítésekkel oldható meg.)

A szöveges értékelés, minősítés alapja: tantárgyakhoz, műveltségterületekhez kötődő kulcskompetenciák, kulcsképességek, a neveltséghez - szocializáltsághoz kötődő készségek és kompetenciák. Ugyanakkor a viszonyítás alapjai: a helyi tantervi követelmények, a csoport fejlettségi szintje, a gyermek saját fejlődési szintje. Befolyásoló tényezők lehetnek az egyéni érzékenység, a személyiségtípus sajátossága, a társas kapcsolatok szintje.

Új bizonyítvány-nyomtatványok készültek

  • a két tanítási nyelvű gimnáziumi oktatáshoz (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol), és
  • a két tanítási nyelvű szakközépiskolai oktatáshoz (angol, francia, német, spanyol, olasz, orosz).
Tekintettel a kis példányszámra, ajánlatos a szokásosnál korábban feladni a megrendeléseket. (Pátria Nyomda ZRT (Bp. XI., Hunyadi J. u. 7.)

Útmutató készült

A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997.(VII. 10.) MKM rendelet alapján szervezett általános iskolai nyelvoktatásokhoz. Ehhez az oktatási formához eddig nem készült kétnyelvű bizonyítvány. A tárca honlapján útmutató olvasható, amely az általános iskolai bizonyítványok két tanítási nyelvű iskolai oktatásra történő használatához ad segítséget.

Tanulók azonosító száma az okmányokban

A tanulói azonosító szám használata új kötelezettség. Az okmány-nyomtatványok (a bizonyítványok és a törzslapok) még nem jelölik az azonosító szám beírásának a helyét. A később készítettekben erre már lesz jelölt hely. A jelenleg használatos nyomtatványokba a következők szerint javasoljuk elhelyezni a tanulók azonosító számát:
  • A bizonyítványkönyvben az azonosító számnak csak egy helyen kell szerepelnie. Az azonosító számot a bizonyítványnak a tanuló személyi adatait tartalmazó, általában 3. oldalán "A tanuló családi és utóneve (esetleges megkülönböztető mellékneve)" bejegyzés után kézzel írjuk be.
  • Az azonosító számot a tanulónak a tanulmányai során kiállított valamennyi törzslapjára fel kell vezetni. Az azonosító számot a törzslapon a tanuló neve mellé, illetve alá írjuk be. Egyes törzslap-nyomtatványokon erre a szükségesnél kisebb a hely. Ezekben az esetekben, az azonosító számot a tanuló törzslapjának "megjegyzés", illetve "jegyzetek" rovatába írjuk. Célszerű ezt a megoldást a törzslap-külívek első oldalán jelezni: "A tanulók azonosító száma a jegyzetek rovatban szerepel." A bejegyzést hitelesítse az igazgató aláírása, és az iskola körbélyegzőjének lenyomata.
VIII. Az iskolai tankönyvellátás rendje

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 6. § (3) bekezdése értelmében az iskolai tankönyvellátás rendjéről - a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - a nevelőtestület dönt.
A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget), az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.
A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet pontról pontra, határidőkkel együtt meghatározza a tankönyvellátás menetét az iskolákban. Ez az eljárásrend biztosítja, hogy már jóval a tankönyvrendelés határidejét megelőzően ismert legyen az iskola, a szülők és a fenntartó előtt, hogy milyen tankönyvekre lesz szükség és ez milyen költségeket von maga után. Így a fenntartó már a költségvetése tervezésekor az év elején tudatában van az ingyenes tankönyvre jogosultak számával, a tankönyvcsomagok árával, a költségvetési törvény adta támogatási lehetőségekkel. Mindezek tudatában kell megterveznie költségvetését és kell döntenie arról, hogy hogyan teljesíti kötelezettségét (könyvtári kölcsönzést).

Az államilag biztosított tankönyvtámogatás felhasználása

Az ingyenes tankönyvellátáshoz biztosított normatív költségvetési támogatás nem az iskoláknak jár külön-külön, hanem a fenntartójuknak. Így biztosítható az, hogy a költségvetés által átlagosan biztosított összegeket - a helyi szükségletek iskolánkénti felmérése után - a tényleges igényeknek megfelelően lehessen elosztani a fenntartó egyes intézményei között.
Az iskolafenntartó további pénzekkel is hozzájárulhat a költségvetés által biztosított összegekhez, és ekkor lehetősége van az iskolának arra, hogy olyan könyveket rendeljen, amelyeket egyébként nem tudna ingyenesen hozzáférhetővé tenni.
Az iskolák ugyanakkor nem készíthetnek olyan tankönyvrendelést, amely mellett nem biztosítható a jogszabályok végrehajtása. Olyan tankönyveket kell a pedagógusoknak választaniuk, valamint úgy kell meghatározni az iskolai tankönyv-támogatási szabályokat, hogy a tankönyvek beszerezhetők legyenek az iskola számára rendelkezésre álló forrásokból, továbbá az ingyenesség a megnevezett tanulói csoportok számára biztosítható legyen. A fenntartó ezért jogosult és köteles ellenőrizni a tankönyvrendelést, és amennyiben nem valósítható meg a törvény előírása, utasítania kell az igazgatót annak átdolgozására.


IX. Közoktatási és szociális kedvezmények

1. Kedvezményes gyermekétkeztetés

A 2002. évben hivatalba lépett Kormány a programjában foglalt gyermekétkeztetés térítési díjának rászorultsági alapon történő mérséklését több lépcsőben vezette be. A gyermekvédelmi törvény módosítása ezt követően a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének mértékét felemelte és kiterjesztette a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekekre is.
2003. január 1-jével normatív kedvezményként az intézményi térítési díj 50%-át kell biztosítani a 3 és többgyermekes családokban nevelkedő gyermekeknek, a tartósan beteg, fogyatékos gyermekeknek és fogyatékos tanulóknak, valamint a már említett rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőknek is. Emellett külön nevesíti a törvény a kollégiumi ellátásban részesülőket, akik esetében normatív kedvezményként - ha egyébként nem jogosultak az 50%-os kedvezményre - az intézményi térítési díj 30%-át kell biztosítani. Ez a kedvezmény többszázezer gyermek szociális biztonságát erősíti.
2003. szeptember 1-jével az óvodai étkezésben résztvevők és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők, majd 2004. január 1-jétől már a bölcsődében ellátott és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek számára is ingyenes étkeztetést kell biztosítani.
Ugyanakkor a gyermekvédelmi törvény szerint 2006. január 1-jével már az általános iskola 1-4 osztályába járó és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számára is ingyenes étkeztetést kell biztosítani, vagy a kedvezmény számukra is normatív támogatássá alakult át.
A kollégiumi, externátusi ellátásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 30%-át kell kedvezményként biztosítani.

A gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg a gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve - ha a gyermek közoktatási intézményben részesül étkezésben - a nevelési-oktatási intézmény vezetője.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. §-a alapján a gyermekek napközbeni ellátása személyi térítési díjának megfizetésére a szülő, felügyeleti joggal rendelkező szülő vagy más törvényes képviselő köteles. A nevelési-oktatási intézményekben a gyermekétkeztetési térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A személyi térítési díjat az intézményvezető az igénybe vett étkezések száma, valamint a normatív kedvezmények figyelembevételével állapítja meg. A térítési díjat meg kell növelni az általános forgalmi adó összegével.

2. Az ingyenes tankönyvellátás

Bevezetése óta több mint a duplájára emelkedett az ingyenes tankönyvellátás állami támogatása. Míg 2002-ben 3,5 milliárd forinttal támogatta az állam a tankönyvvásárlást, addig 2006-ban a költségvetés csaknem 7,7 milliárd forint támogatást biztosít. A rászorultsági elven juttatott támogatás a közoktatás 1-13. évfolyamán tanulókra terjed ki.

Kik számára igényelhető az ingyenes tankönyvellátás?
  • a tartósan beteg,
  • a sajátos nevelési igényű,
  • a három vagy többgyermekes családban élő,
  • az egyedülálló szülő által nevelt tanuló,
  • a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő,
  • továbbá a nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult tanulók számára.
Hogy lehet igényelni az ingyenes tankönyvellátást?

Az iskolában kell bemutatni a családi pótlék összegét tartalmazó bérjegyzéket, számlakivonatot vagy postai utalványt. Ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt, tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, egyedülálló szülő esetén a szülő nyilatkozata bemutatása szükséges. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozatot kell bemutatni. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének bemutatása szükséges.
Február közepéig a tankönyvrendelés leadásának időpontjáig az iskoláknak fel kellett mérniük, hogy tanévkezdéskor szeptemberben hány gyermeknek kell biztosítani rászorultsági alapon ingyenes tankönyvellátást. Az elsősök vagy kilencedikesek pedig a szeptemberi tanévkezdéskor jelentik be jogosultságukat az ingyenes tankönyvellátásra. Az igényt igénylőlap kitöltésével kell bejelenteni. A szülők az igénylőlapon arról is nyilatkozhatnak, hogy a gyermeke részére meg kívánja-e vásárolni az összes tankönyvet, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt, könyvtári példányból kívánja megoldani. A szülők tájékoztatására az iskolában közzé kell tenni azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

Az ingyenes tankönyvellátás biztosítása többféleképpen történhet:

A tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatással, iskolai könyvtárból történő kölcsönzéssel; a tankönyvek napköziben, tanulószobában történő elhelyezésével.

A jogosultak számára az ingyenes tankönyvellátást tehát normatív kedvezmények nyújtásával biztosítja a központi költségvetés. Megszűnt a minden tanuló után járó általános tankönyvtámogatás. A hozzájárulást a helyi önkormányzat csak az ingyenes tankönyvellátásra igazoltan jogosult tanulók létszáma után igényelheti. A 2006/2007. tanévre ingyenes tankönyvellátáshoz igényelhető állami normatív hozzájárulás fajlagos összege 10 000 Ft/fő.

3. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A Gyvt. elemei közül ki kell emelni a családban nevelkedő, de nehéz szociális körülmények között élő gyermekeket segítő 1997. évben bevezetett rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás azonban 2006. január 1-jével beépült a magasabb összegű családi pótlékba. Helyébe új ellátás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény lépett. Ez akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.


4. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

2006. április 1-jétől kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül. A jogosultságot kérelemre a gyám lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője állapítja. A támogatás mértéke ettől kezdve a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22%-a. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás várhatóan 3 ezer gyermeket érint.

5. Egyéb állami pénzbeli támogatások

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők július és november hónapban 5 ezer - 5 ezer Ft összegben kapnak pénzbeli támogatást. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyámok 7500-7500 Ft összegű támogatásban részesülnek szintén minden év július és november hónapjában.

6. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

A Gyvt.-ben szabályozott ellátás, amely évente mintegy 300 ezer gyermeket érint. Ebből természetbeni ellátásban részesül mintegy 100 ezer fő, ahol a természetbeni ellátást elsősorban tankönyv, tanszer, beiskolázási támogatás formájában kapják meg. Ez a támogatási forma az eltelt ciklusok alatt nem változott.


X. Az esélyegyenlőség megteremtését célzó intézkedések

Az esélykülönbségek csökkentése és az oktatási esélyegyenlőség megteremtése érdekében folytatódnak a megkezdett programok, tevékenységek.

Folytatódik az oktatási integrációs program, az integrációs, illetve a képesség-kibontakoztató normatíva igénylésén túl az Országos Oktatási Integrációs Hálózat és Fejlesztési Központ az iskolákkal és a fenntartó önkormányzatokkal együttműködési megállapodást köt, ennek értelmében az intézmények és a fenntartók számára szakmai szolgáltatást nyújt.

Folytatódik az enyhe fokban értelmi fogyatékossá nyilvánított ép értelmű tanulók visszahelyezése érdekében indított "Utolsó Padból" program. A program a rövid távú célok tekintetében sikeresnek minősíthető (12 százalékos csökkenés tapasztalható országosan az enyhe értelmi fogyatékossá minősítésben, a visszahelyezési javaslatok száma a korábbi tanévekhez képest megnégyszereződött), de a valódi hosszú távú megoldást a diagnosztikus és a szolgáltatói rendszer fejlesztése, valamint az inklúzív pedagógiai módszerek elterjesztése jelenti, melynek érdekében tárcaközi koordinációs testületet működtetünk.

Az eddigi sikerekre támaszkodva folytatjuk az Útravaló Ösztöndíjprogramot, amely jelenleg 20 ezer hátrányos helyzetű diák egyéni fejlesztését segíti. A program célja a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, a természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozása. Az egyes alprogramokban az anyagi támogatás mellett mentortanárok segítik a programban részt vevő diákok iskolai sikerességét. Az ösztöndíjprogramra jelenleg általános iskolában a 7. és 8. osztálytól lehet jelentkezni.

XI. Világ-Nyelv program

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a 2006/2007. tanévben is folytatja a 2003-ban indult Világ - Nyelv program keretein belül megkezdett fejlesztéseket az idegennyelv-oktatás terén.

A 2006/2007. tanévben mintegy 15 131 diák kezdi meg tanulmányait a nyelvi előkészítő osztályokban, ez az előző tanévhez képest 2,5 %-os növekedést jelent. 2006 októberében a tárca konferenciát szervez a NYEK-el kapcsolatos aktualitások, illetve a 2005/2006. tanévben végzett "Kutatás a nyelvi előkészítő osztályokat indított iskolák 9. és 10. évfolyamain a Világ - Nyelv program keretében" című felmérés eredményeinek bemutatására. A tanév második felében tanár-továbbképzési kurzus megszervezésére is sor kerül a NYEK témakörében.
Az általános iskolai nyelvoktatás fejlesztése érdekében a kisiskolások nyelvoktatásában használható "Jó gyakorlat" módszertani videó és DVD anyag folytatásaként várhatóan a 2006/2007. tanév második felétől elérhető lesz egy újabb, a felső tagozatosok nyelvoktatásában használható hasonló módszertani anyag.
Az alsó tagozatosok nyelvoktatásában használható anyag témakörében, illetve egyéb aktualitásokkal kapcsolatban konferenciát szervezünk 2006 novemberében.

A Világ - Nyelv program legfontosabb eleme, a Világ - Nyelv pályázati csomag terveink szerint 2007 februárjában jelenik meg.
2006. szeptember 8-10. között a tárca kiállítóként vesz részt a Nyelvparádé kiállításon a Tempus Közalapítvánnyal és a Nyelvizsgáztatási Akkreditációs Központtal közösen.


XII. Infrastruktúra-fejlesztések a közoktatásban

Nemzeti Fejlesztési Terv, Regionális Fejlesztés Operatív Program 2. 3-as "Óvodák és alapfokú nevelési oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése" című pályázat
A program célja, hogy az óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésén keresztül csökkentse az oktatás minőségében meglévő különbségeket a hátrányos helyzetű kistérségekben, különös tekintettel azokra a településekre, amelyeken magas a hátrányos helyzetű csoportok és a roma lakosság aránya. 2007 végig 130 közoktatási épület átfogó felújítása, korszerűsítése, bővítése történik meg, csaknem 14 milliárd forint támogatásból.

"Információs technológia az általános iskolákban" című PHARE program
Az 1. alprogram keretében 126 közoktatási intézmény felújítása, rekonstrukciója, bővítése történik meg. A felújított intézmények mindegyike korszerű Információs és Kommunikációs Technológiát szolgáló eszközökkel, berendezésekkel lesz felszerelve.
A 2. alprogram 1. komponens keretében 29 pályázónak van arra lehetősége, hogy e-tanulási tananyagokat fejlesszen ki.
A 2. alprogram 2. komponense arra adott lehetőséget, hogy 41 közoktatási intézmény pedagógusai, akkreditált informatikai felhasználási és fejlesztési alapszintű képzéseken, e-tanulási-tanítási, módszertani továbbképzésen vagy e-tanulási képzési programok kifejlesztésének elsajátítását célzó képzésen vegyenek részt.
A 2006 végéig tartó fejlesztések során több mint 24 564 157 euró,azaz 6 263 860.000 Ft kerül felhasználásra.

"Fogyatékos személyek esélyegyenlőségének elősegítése"PHARE program

Magyarországon még mindig kevés akadálymentessé alakított általános és középiskola van, ami segítené, támogatná a sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelését többségi társaikkal. A program során 15 közoktatási intézmény teljes körű akadálymentesítése történik meg 2006 végig. Így ezek az intézmények mindenfajta fogyatékkal élő személy számára használhatóvá válnak, legyen szó akár mozgás-, látás- hallássérültről vagy értelmi fogyatékosról. Az intézmények akadálymentesítésére fordítható összeg 332,3 millió Ft.

XIII. Tartalmi fejlesztések az NFT támogatásával

A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3. 1 intézkedése keretében a Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központ (TIOK) konzorciumokhoz kapcsolódó több mint 100 intézmény folytatja a kompetencia alapú oktatás elterjesztését szolgáló oktatási programcsomagok tesztelését.

A HEF OP 3.1.3 pályázaton támogatást nyert 364 intézmény várhatóan az év elején megkezdi munkáját, hogy a tesztelés utáni korrekción átesett oktatási programcsomagokat napi munkájuk során alkalmazzák. Ebben segítséget nyújtanak a 3.1.2-es TIOK intézmények és a HEF OP 3.1.4 pályázaton nyert pedagógiai intézetek is, amelyek további intézmények számára nyújtanak továbbképzéseket és adják át a kompetencia alapú oktatás területén szerzett ismereteiket és tapasztalataikat. A támogatást nyert intézmények listája megtekinthető a www.omai.hu weblapon, a program tartalmáról pedig a www.sulinova.hu oldalon lehet bővebb információkat találni.

A HEF OP 2.1 intézkedés keretében az esélyegyenlőség elősegítése érdekében mintegy 270 intézmény folytatja a megkezdett munkát a hátrányos helyzetű, elsősorban romatanulók integrált nevelése terén. Céljuk, hogy olyan befogadó iskolarendszer és pedagógiai környezet alakuljon ki, ahol megvalósul a tényleges együttnevelés, a különböző háttérrel rendelkező gyerekek egy csoportban való nevelése, ahol az iskola és a pedagógus alkalmazkodik a gyermekek körében tapasztalható szociális és kulturális háttérbeli, képességbeli és tanulási szükségletekben megnyilvánuló sokféleséghez.

A HEF OP 2.1 intézkedés keretében a pedagógus alap- és továbbképzési projektekben képzési csomagok kerültek kifejlesztésre.
  • Az alapképzésben kifejlesztett 10 képzési csomagot tizenkét pedagógus-képző felsőoktatási intézmény kezdi el tesztelni.
  • A 11 módszertani területen akkreditált pedagógus-továbbképzéseket a HEF OP 2.1.5, 2.1.7 és 2.1.8 pályázatok nyertes intézményei tantestületei számára szolgáltatjuk, valamint a továbbképzési csomagok egyidejűleg bekerülnek az országos továbbképzési kínálatba is. A képzések mindazon intézmények pedagógusainak kiemelten ajánlhatók, akik képesség-kibontakoztató, illetve integrációs felkészítést vezetnek be iskolájukban.
  • A HEF OP 2.1.1 A központi program keretében 60 órás akkreditált továbbképzési program készült azon közoktatási szakértők számára, akik a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók integrált oktatása, együttnevelése szakterületen tevékenykednek. A program keretében 150 közoktatási szakértő sikeresen elvégezte a képzést.
  • A hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének biztosítása nem korlátozódhat pusztán az iskola területére, a pedagógusok és nevelők képzésére és továbbképzésére: aktív közreműködést kell vállalniuk az iskolán kívüli szereplőknek is. Támogató helyi társadalmi környezet kialakítását célozzák az iskolák fenntartóinak, a szociális területen dolgozóknak, a média képviselőinek, civil szervezeteknek, kisebbségi önkormányzatoknak szánt képzések. A gyakorlatorientált, tréningjellegű képzések megközelítően 2600 szakembert érnek el.
  • A hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikerességét-sikertelenségét vizsgálva folyamatosan szembe találjuk magunkat a lemorzsolódás problémájával. Ennek okait vizsgálja egy a programunk keretében megvalósuló kutatás, valamint - ezzel párhuzamosan - több olyan kísérleti (ún. pilot) projekt zajlik, amely a lemorzsolódás ellen hatékonyan alkalmazható módszereket próbál ki a gyakorlatban.
XIV. Tanulmányi versenyek, diákolimpiák eredményei a 2005/2006. tanévben

Nemzetközi versenyek, diákolimpiák

2006-ban kilenc nemzetközi versenyen vettek részt magyar diákok. Kimagasló eredményeket értek el a Nemzetközi Fizikai Diákolimpián egy arany- és három ezüstéremmel, és ezzel csapatunk a résztvevő 85 ország között az összesített pontversenyben a kiemelkedő hetedik helyet érte el. A verseny elméleti fordulójában Halász Gábor, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola 12. évfolyamos tanulója egy kínai diákkal holtversenyben 100%-os teljesítménnyel a legjobbnak bizonyult. A Nemzetközi Kémiai Diákolimpián indult csapat eredménye két ezüst- és két bronzérem, míg a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián öt ezüst- és egy bronzérmet értek el diákjaink. A Nemzetközi Informatikai Diákolimpiára augusztusban kerül sor.

OKTV
A 2005-2006. tanévben az OKTV-k 26 tantárgyból 36 kategóriában zajlottak. 719 intézményből 33 347 diáktól 46 120 jelentkezést regisztráltak. (7 ezernél több jelentkező volt a biológia, matematika, informatika versenyre, történelem, angol, magyar irodalom OKTV-én 3 ezernél több diák indult.) 842 tanuló jutott a döntőkbe, 483-an érdemelték ki a 100%-os emelt szintű érettségit az adott tantárgyból.

Az Oktatási Minisztérium által anyagilag támogatott tanulmányi, tehetséggondozó versenyek szervezői számára kiírt tavaszi pályázat sikeresen lezárult. 83 pályázó szervezet 106 verseny szervezésére nyújtott be pályázatot, a pályázatok értékelését követően a 2006/2007. tanévben 51 verseny szervezését 32 millió forinttal támogatja a minisztérium, még további 14 verseny az OKM szakmai támogatásával kerül megrendezésre. Az ezzel kapcsolatos, a tanév rendjéről szóló OM rendeletet kiegészítő, módosító 3/2006. (VII. 24.) OKM rendelet a 2. számú mellékletében tartalmazza már az új versenyeket.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok