Magyar Bálint Oktatási Miniszter felkérte Aáry Tamás Lajost, az Oktatási Jogok Biztosát, hogy foglaljon állást a Budai Margitosok Baráti Köre és a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképző Intézet által szervezett demonstrációról. A szervezők valamennyi katolikus közoktatási intézmény számára eljuttatott közleményükben az óvodák és az iskolák vezetőit, pedagógusait és diákjait is meghívták a demonstrációra. A közoktatási intézmények igazgatói e felhívásról levélben értesítették a diákok szüleit, és kérték, hogy a gyermekek ellenőrzőjében írásban jelezzék, hogy elengedik-e őket a tüntetésre. Az Oktatási Jogok Biztosának részéről az igényelt vizsgálatot, hogy sérültek-e a tanulók, illetőleg a szülők oktatással kapcsolatos jogai a fenti kérdéssel összefüggésben.
Aáry Tamás Lajos állásfoglalása szerint "az intézmények szervezhetnek olyan iskolán kívüli programokat, amelyek nem tartoznak a nevelési és oktatási tevékenységet szabályozó jogszabályok és helyi szabályzatok tárgykörébe. Az ezeken való részvétel ezért kizárólag önkéntes lehet, akárcsak egy tüntetésen, ezt a tanulók számára az iskola nem írhatja elő. Az önkéntesség azonban csakis akkor valósulhat meg, ha a tanulók biztosak lehetnek abban, hogy a részvétel megtagadása esetén nem érheti őket hátrány. Amennyiben a tanulók tarthatnak az iskola rájuk nézve hátrányos intézkedésétől, akkor döntésüket nem önkéntes alapon fogják meghozni. A gyermekek, tanulók kevésbé tudják jogaikat érvényesíteni a pedagógusokkal vagy intézményvezetőkkel szemben, tehát védtelenebbek a jogsértésekkel szemben. E viszony jellege miatt a tanulók alappal tarthatnak attól, hogy a tüntetéstől való távolmaradás esetén az iskolai élet területén hátrány érheti őket. Ilyen körülmények között a részvétel önkéntessége kizárt."
Az intézményvezető által továbbított felhívás az Oktatási Jogok Biztosának álláspontja szerint komoly hatást képes gyakorolni a szülőkre. "A szülő ilyen esetben nem azt a kérdést mérlegeli, hogy egyetért-e a tüntetés céljaival, helyesnek tartja-e, hogy azon gyermeke részt vegyen, hanem azt, hogy milyen következményekkel kell számolni a továbbiakban az iskolában gyermekének abban az esetben, ha nem járul hozzá a részvételhez."
Az alapvető jogokat (jelen esetben a békés gyülekezés jogát) csak önkéntes alapon lehet gyakorolni. A joggyakorlás feltételei azonban az önkéntesség hiánya folytán nem állnak fenn, így a tanulókat megillető gyülekezési jogot nem lehet eredeti tartalma szerint gyakorolni.
2004. december 15.
OM Sajtóiroda