2024. február 29.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Három magyar zenekar is megmutathatta magát Párizsban a Zene Ünnepén

2007. június 25.
Zuboly, Napra, Live Act - ez a három formáció lépett fel Párizs szívében a "Magyar Sarok" szabadtéri színpadon a Zene Ünnepe alkalmából. S hogy miért éppen ők hárman? A Párizsi Magyar Intézet pályázatot írt ki, olyan zenekarok jelentkezését várva, amelyek a tradicionális magyar népzenei motívumokat úgy elegyítik a XXI. század stílusjegyeivel, hogy az eredmény friss és újszerű muzsika legyen. Közel 130 zenekar (mintegy 800 zenész) jelentkezett. A nyertes csapatok este hét órától éjfélig szórakoztatták a nagyérdeműt.
A Zene Ünnepét először 1982-ben rendezték meg Franciaországban, s azóta is minden évben, az összes francia településen legalább egy koncerttel vagy utcabállal megemlékeznek a zenéről ezen a napon. Európai méretűvé 1985-től vált az ünnep, ettől az évtől a kontinens számos országában rendeznek koncertsorozatokat és teremtenek igazi fesztiválhangulatot minden év június 21-én.

Zuboly

Képzeljünk el egy sétányt, egy kis parkot. Két oldalán padok kínálják magukat, mögöttük magas, zöldbe öltözött fák. Az úttest túloldalán a Párizsi Magyar Intézet kivilágított épülete. A sétány egyik fele négy, tiszteletet parancsoló kőoszlopban végződik, az oszlopok közt három hatalmas molinó: sárga alapon táncoló, színes ruhás, pörgős szoknyájú kislányok sziluettje. Előttük, a színpadon a Zuboly zenekar. Megszólal az Indulj el egy úton, aztán a Gerencséri úton című népdal, de különös, új feldolgozásban - például egy világslágerrel "remixelve", vagy épp olyan különleges hangszerelésben, hogy a jelenlevő magyar közönség tagjai is mosolyogva azt találgatják, mi az eredeti nóta. Nem csoda, hisz az elismert népzenész és jazzmuzsikus, Ágoston Béla zenekara dorombénekkel, szaxofonhangokkal, dudával, szájjal utánzott géphangokkal olykor reppelve adja elő a legmeglepőbb improvizációk sorát. Stílusuk az úgynevezett "broken etno", azaz a break-dance és a népzene elegye. Kísérleti dallam- és hangzásviláguk mégsem népdal-alapúak, hol az etno-jazzből, hol a népzenéből táplálkozó free-jazzből, hol a világzenéből merít. Amikor Jean-Michel Jarre egyik híres dalát, az Oxigént éneklik mókás átdolgozásban, a közönség üdvrivalgásban tör ki. Időnként a dalok közben is hálás kurjongatás hallatszik, amikor a színpad előtt táncoló francia, de magyarul is beszélő fiú, Pierre, ritmusra tüzet nyel.

Napra

Aztán a Napra lép a színpadra. Már szürkül. A színpad is fényárban úszik, és kigyullad a sétány fáin végigfutó színes égősor. A folk-rock veszi át a főszerepet. A dob, az elektronikus és a basszusgitár együtt az olyan tradicionális hangszerekkel, mint a hegedű, a brácsa, a cimbalom vagy éppen a tangóharmonika, valami egészen új értelmet ad még a sírva vígadós népdalainknak is. A gyerekek ropják a színpad előtt, és egyre több fiatal és felnőtt sem bír már a lábával. A Jaj a világ vagy egy másik szomorú, a Bánat, bánat című dal is először lassan, borongósan zendül fel, majd hirtelen felpörög, és már-már, mintha egy rockbanda játszana, olyan energikusan szólal meg a gitár és a hegedű, hogy mind többen mozdulnak ritmusra. Ezt a hangulatot fokozza tovább az egyik énekes, Krámli Kinga, aki csujogatásaival, a népdalok világából ismert asszonyos "hujujujuju"-jokkal felel a hangszereknek. A legnagyobb sikere talán a Pici ház mondókájának van. Amikor ezt játssza a zenekar a közönség soraiban már szinte mindenki átszellemülten tapsol, ugrál, be-bekiabál.

Live Act

Végül színre lép a Live Act. A közönség egy része folyamatosan cserélődik, áramlik, hömpölyög az utcákon, de akik maradtak, azoknál mostanra magasan a léc. A szárnyaikat láthatóan most bontogató, egytől egyig huszonéves fiatalok, úgy tűnik, mégsem izgulnak különösképp. Nagy Réka énekes mosolyogva meséli, hogy a zenekar egy nemzetközi tehetségkutató versenynek és mesterkurzusnak köszönheti a létrejöttét, s, hogy kifejezetten a párizsi Zene Ünnepére írták és hangszerelték számaikat, a pályázat inspirálta őket. Ők az egyetlen csapat, amelyik végig, minden számában népdalt dolgoz fel, de ők sem szokványosan. A színpadon ugyanis nincs dob! Vagyis van, csak közben járkál és beszél: Megyeri Viktor egy órán át a szájával "üti" a ritmust. Vagyis beatbox-ra, speciális effektekre épülnek a dalok. A nézők eleinte csodálkoznak, elismerően biccentenek, de már az első szám végére kitör a vastaps. Felzendül az Adjon isten jó éjszakát!, a Vetettem violát és a Fújnak a fellegek is sorjában, de olyan zenei kísérettel, és olyan zenei stílusokkal nyakon öntve az autentikus népdalokat, mint a pop vagy a hip-hop, hogy néha szinte már csak a szöveg ismerős, de nagyon fülbemászó a megbolondított dallam is. A Repülj madár, repülj! bús melódiája megőrzi a népzene világát, de közben lágy, de erőt adó, egészen új dallamokkal egészíti ki, az A malomnak nincs köve, mégis lisztet jár pedig már-már lakodalmasba csap át. A dalcsokor vége felé megszólal a Tavaszi szél vizet áraszt is, persze ezúttal az is egyedi visszhangot kap, s meg kell hagyni, jól áll neki. A szomszéd ház erkélyén az este eleje óta kint ülnek a lakók, onnan, föntről, biztosan jól látni, ahogy a koncert vége előtt kipattannak az öngyújtók és kicsi lángocskák himbálózva világítanak a Repülj madár, repülj! visszatapsolt számára.

A Franciaországban valóban tömegeket megmozgató eseményre nagyon készült a Párizsi Magyar Intézet (PMI) csapata. Két területen is újítottak annak érdekében, hogy a kortárs magyar produkciók minél több franciához juthassanak el. A másfél éve kint dolgozó igazgató, Ecsedi-Derdák András, ahogy tavaly, idén is a párizsi utcát foglalta el. Így sokan olyanok is meglátogatták a magyar helyszínt, akik esetleg nem találkoztak az intézet plakátjaival, amelyek a város számos kirakatában, kávézójában, éttermében csábították az embereket a színpadhoz. A másik újítás már a fellépőket érintette: a PMI ezúttal pályázat útján választotta ki a muzsikusokat. A cél az volt, hogy a zenekarok a szabadtéri fellépést és az Intézettől kapott promóciót, kapcsolati tőkét felhasználva tovább építhessék karrierjüket. Ennek érdekében a PMI a menedzsereiket is meghívta egy hétre, sőt, minden zenekarnak 5-500 példányban színes, francia nyelvű fényképes ismertetőt gyártatott. Bízzunk benne, hogy az ügyintézők tudnak élni ezzel a segítséggel - és hamarosan Palya Bea mellett a Zubolynak, a Naprának és a Live Act-nek is akad francia promótere, kiadója.


Párizsi Magyar Intézet
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok