2024. február 21.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Sebestyén Márta nem először jár Erdélyben

2007. június 8.
Csaknem háromezer erdélyi ember élte meg szellemi "csodaként" az elmúlt napokban Sebestyén Márta csodálatos hangját, amelyen a híres népdalénekes ezúttal "világi és istenes" énekeket szólaltatott meg, igazi áhítatot varázsolva az öregek, a fiatalok és a gyermekek arcára. "Soha ennyi ölelést, virágcsokrot, szeretetet nem kaptam, mint ezekben a napokban" - mondta a művésznő, aki a Székelyudvarhelyi Városi Művelődési Házban, a Csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában, a gyergyószárhegyi Lázár Kastély Lovagtermében, az illyefalvi református Vártemplomban és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban örvendeztette meg közönségét lenyűgöző előadásával.

A Magyar Köztársaság (sepsiszentgyörgyi székhelyű) Kulturális Koordinációs Központjának szervezésében rendezett koncertsorozat időpontjában és helyszíneiben még februárban állapodott meg Hadnagy Miklóssal, a központ igazgatójával. "Nyitva látám mennyeknek kapuját" - ezt a címet viselte műsora, amelynek keretében "világi és istenes énekeket" hallhattak a jelenlévők. A művész beismeri: kicsit félt attól, hogy művelődési házakban hangozzanak el ezek az inkább templomban jól hangzó énekek. Hiszen korábban velencei hatalmas bazilikában, lengyelországi apátságban, szófiai székesegyház altemplomában, középkori ikonok között mutatta be ezt a műsort.


A dalok hangulatát a környezet is erősíti - mondja -, arról nem is beszélve, hogy az emberek egy művelődési házban meghirdetett műsortól mást várnak el.

Megszokták, hogy Sebestyén Márta többnyire népdalgyűjtésekkel, vidám, tempós zenével, vonós zenekarával érkezik. Mostani műsora azonban nem ilyen, inkább elmélyültségre, áhítatra készteti a hallgatót.

Úgy tűnik azonban, hogy az erdélyi közönség minden helyszínen "csodaként" élte meg a művész hangját, énekét. Élvezték hangját, akárcsak a dudán, furulyákon és szaxofonon kísérő Szokolay Dongó Balázsnak, illetve a koboz és citera mesterének, Bolya Mátyásnak a produkcióját. A gyergyószárhegyi lovagterem azonban nagyon is illett a műsor hangulatához. Az énekes maga is új ihletet merített a történelmi falak között, Bethlen Gábor arcképe alatt.

Sebestyén Márta nem először jár Erdélyben, sőt, az elmúlt évtizedekben éppen ezen a vidéken tanult nagyon sokat. Különösen sok ismeretet sajátított el Kallós Zoltán válaszúti zenegyűjtőtől. Az elmúlt harminc év során helyi lakosok, éneklő asszonyok, férfiak gyarapították népdaltudását. "Számomra minden dal mögött élő emberek vannak, akik közül még élnek sokan, de van, aki már meghalt" - mondja.

Más-e az erdélyi közönség, mint a magyarországi? Az MTI tudósítójának e kérdésére a művésznő egyértelmű igennel válaszol. "Itt felerősödve jelenik meg minden: a zene tartalma, értelme, minden szó máshogyan hat itt. Az erdélyi magyarság nagy szeretettel és hálával fogad, mert úgy érzi, hogy érte teszek mindent" - mondja Sebestyén Márta, aki vallja: egyetlen egységes magyar kultúra létezik, azt ilyen szellemben kell ápolni. A csíkdelnei templom restaurálására például már több mint két és félmillió forintot "dalolt össze" jótékonysági koncerteken.

A hazai és a határon túli magyarság egymásra van utalva. Sebestyén Márta az egyik kedves barátját, az egyik székelyföldi asszonyt idézi, aki azt mondta neki: "Tudod, drága Márti, ha tük nem vónátok, mük sem vónánk, s ha mük sem vónánk, tük sem vónátok".


MTI
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok