Az Oktatási Minisztérium civil szférával való kapcsolattartásának
stratégiai céljai és feladatai
(TERVEZET)

I. Bevezető

A rendszerváltás óta jelentős átalakulások mentek végbe a civil szférában. Magyarországon a bíróságok több mint 47 ezer civil nonprofit szervezetet, alapítványt, társadalmi szervezetet tartanak nyilván. E szektor összbevétele elérte a 600 milliárd forintot, amelynek közel 30%-a költségvetési eredetű forrás.

Nemcsak számukat tekintve, de működésük tartalmában is változtak, fejlődtek a civil szervezetek, erőteljesebben keresték helyüket, szerepüket a helyi közéletben, a társadalomban.

Egyre nyilvánvalóbb lett – mind a döntéshozók, mind a vezetettek körében –, hogy komoly társadalmi programokat sem a lakóhelyen, sem országos kiterjedtségben nem lehet megvalósítani a civil társadalom részvétele nélkül. Erőteljesebbé és széleskörűbbé vált az a felfogás, hogy a társadalom irányításában és szervezésében meg lehet és meg kell találni a civil szervezetek tennivalóit, bővítve annak lehetőségeit, hiszen a civil szervezetek felkészültsége, szakmai hozzáértése széles társadalmi bázisa minden szinten jelentősen segítheti a döntések előkészítését, kialakítását és végrehajtását. Mindez végső soron elősegítheti a társadalmi demokrácia megvalósulását, folyamatos építését.

A civil társadalom számára az elmúlt évek nemcsak tapasztalatokat, hanem az eddigiekhez képest újabb elvárásokat is felszínre hoztak.

Ezt most még inkább felerősítette a külső inspirációkkal, hivatali támogatással kibontakozó, fokozott versengés, amely alapvetően idegen a társadalmi szervezetektől, hiszen tevékenységük, társadalmilag elismerhető munkájuk nem a versenyre, sokkal inkább az együttműködésre épül. Ezt a helyzetet kezeli a Nemzeti Civil Alapprogram, amelynek célja a civil szervezetek társadalmi szerepvállalása kiteljesedésének elősegítése, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás, valamint az autonóm civil társadalmon belüli partneri viszony és munkamegosztás megteremtése, a civil társadalom erősítése. Ez a változás új helyzetbe hozta a civil szférát, mint a társadalom szervezés és működés bázisát és egyben aktív szereplőjét.

A plurális társadalom sokszínű szerveződését, öntevékeny közösségei feladatvállalásuk és működési színvonaluk, képviseleti hatásuk arányában értékelhetők. Közöttük az érdekvédő társadalmi egyesületek és szövetségeik nem különleges, hanem sajátos szerepet töltenek be. Vállalják tagságuk, a lakosság különféle rétegei, csoportjai érdekeinek feltárását, megjelenítését, képviseletét. Tevékenységük, befolyásoló szerepük nyomatékosabb lehet a döntés-előkészítésben való részvétel, s a társadalmi kontroll érvényesülése során. Ezért – a demokratikus társadalomépítés viszonyai között – a civil konszolidációnak legalább két területre kell kiterjednie. A civil kérdéskomplexum kormányzati filozófiája és kezelése legyen szinkronban a magyar, ill. az európai modernizációs törekvésekkel, ugyanakkor a civil autonómia elismerése, az együttműködés igénye az állam részéről nyisson teret a közvetlen, a részvételi demokrácia alkotóerejének felszabadításához.

Minden szinten rendezni kell a döntés előkészítés folyamataiban való társadalmi részvétel és a társadalmi kontroll elveit és gyakorlatát. Szükség van tehát arra, hogy kialakuljon civil konszolidáció. A civil konszolidáció segíthet felszínre hozni és hatékony erővé tenni a ma még sok tartalékot rejtő társadalmi energiákat. Ezek az értékek azonban átgondolt, egyeztetett konszolidáció nélkül nemcsak kiaknázatlanok maradnak, de rontják a társadalmi légkört, gyengítik a stabilitást, nehezíteni fogják az EU-csatlakozással együtt járó átmeneti gondok elviselését és a feszültségek enyhítését.

Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a civil szféra sajátosságainál fogva soha nem lesz homogén. Éppen a sokszínűségét, változatosságát és sokoldalúságát lehet a közösségi életben az emberi tenni akarás ösztönzésére igénybe venni. Struktúráját, működési rendjét tovább kell alakítani, korszerűsíteni. A tevékenység fő területeit, az önkéntes feladatvállalás színtereit, folyamatosan hozzá kell igazítani az EU integráció által kívánt nemzeti fejlesztési programokhoz. A korábbiaknál sokszínűbb mozgásteret, feladatvállalási, kibontakozási lehetőséget kell ajánlani a civil társadalom számára, amely végső soron az állami feladatok megoldásában is nagyfokú segítséget adhat. Tizenhárom év elteltével a civil konszolidáció – minden túlzás nélkül – nemzeti érdek. Megvalósítása azonban csak a partneri szerep elismerésével, a párbeszéd folyamatosságával lehet érdemi és kiegyensúlyozott. E konstruktív megoldás növelheti a társadalmi szervezetek ambícióit.

A kormányzat a társadalmi részvétel és a civil kontroll rendszerének kialakítása érdekében a minisztériumokat civil stratégia elkészítésére kötelezte a saját szakterületükön, ágazatukban, melyet a civil szféra képviselőinek bevonásával kell elkészítenie a tárcáknak.

Az Oktatási Minisztérium a civil szférával való kapcsolattartást a tapasztalatoknak és a szakirodalomnak megfelelően az oktatási ágazatban érintett összes társadalmi szereplővel történő együttműködésen keresztül kívánja megvalósítani. A minisztérium a civil stratégiájának keretein belül külön tér ki az oktatásban érintett társadalmi szereplőkkel (egyének, csoportok) és az oktatási ágazatban érintett, az ágazat érdekében tevékenységet folytató civil szervezetekkel kapcsolatos célokra. A két terület szétválasztását az indokolja, hogy az oktatási ágazatban érintett civil szervezetek igénybe vehetnek speciális többletlehetőségeket (jogok, bizottsági részvétel, pályázás, stb.) jogszabályoknak megfelelően a szabályozási feltételeknek történő megfelelés esetén, továbbá a minisztériumi szakterületek szakmai munkájuk során alapvetően ilyen civil szervezetekkel tartják a kapcsolatot.

A civil szférával való kapcsolattartás megvalósítása során a minisztérium a már kialakult belső rendszert kívánja fenntartani, melynek keretében a tárca vezetése a civil kapcsolatokat az irányítási (miniszteri, politikai államtitkári, közigazgatási államtitkári) és a végrehajtási (helyettes államtitkárok szakterületei) alrendszerei között önálló szervezeti egységek, integrált munkaközösségek, adhoc bizottságok útján hangolja össze. A centralizált irányításon keresztül érvényesülő koordinációt, valamint a szektorral való kapcsolattartásban megnyilvánuló decentralizációt a tárca Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti.

A tárca irányítási alrendszere szerint a civil ügyek szakmai felügyelete az alábbi területek koordinációjával érvényesül:

• Miniszteri Kabinet
• Politikai államtitkár szakterülete (Parlamenti Csoport, Egyházi Oktatási Ügyek Titkársága)
• A Politikai Államtitkár Hivatalának elkülönülő szervezeti egységeként működő, koordinatív feladatokat ellátó Társadalmi és Civil Kapcsolatok Titkársága gondoskodik a Kormányzat és az oktatási ágazat civil stratégiájának érvényesítése céljából a szakmai államtitkári területek közötti információk átadásáról, áramlásáról.
• A Közigazgatási államtitkár szakterületén a jogi, igazgatási és az ellenőrzési feladatokra alakult önálló egységei foglalkoznak a civilszervezetekkel kapcsolatos funkcionális feladatokkal.
• A Gazdasági helyettes államtitkár szakterülete a civil szervezetekre kiterjeszthető ágazati támogatások szabályozási elveit és a támogatott feladatok pénzügyi koordinációját segíti.

A tárca végrehajtási alrendszere szerint a nagyszámú oktatási célú civil szervezetekkel való kapcsolattartás decentralizált formában érvényesül. A szaktörvények előírásai alapján a kapcsolattartás szintje és az ügyek sokfélesége miatt (társadalmi párbeszéd, a szervezetekkel való szerződéses viszony kialakítása, a feladat-támogatások ellenőrzése és értékelése), a civil szervezetek szakmai felügyelete megoszlik a helyettes államtitkárok között. A konkrét feladatokat a titkárságokhoz tartozó referensek, illetve a szakmai területek önálló egységei (osztályai) látják el. Érdemes kiemelni, hogy a szakterületek a civil szférát érintő feladataik végrehajtása során építenek a szakterület felelősségi körébe tartozó közalapítványokra, alapítványokra és egyéb gazdasági társaságokra, ennek következtében a minisztériumhoz tartozó háttérintézmények és jogi személyiségű szervezetek, társaságok a stratégia szempontjából az Oktatási Minisztérium részének tekintendők.

A tárca a civil szférával történő kapcsolattartása során jelenleg három fő együttműködési formát alkalmaz, mely együttműködési formák operatív megvalósítása szakterületenként – a különböző civil igényeknek megfelelően – jelentősen eltér:

1. jogszabály-tervezetek és szakmai anyagok véleményeztetése, szakmai tanácsok, fórumok működtetése,
2. anyagi és természetbeni támogatás nyújtása főként pályázati úton,
3. szakmai kapcsolattartás alkalmazása (pl.: rendezvényeken, fórumokon történő részvétel, közös kiadványok megjelentetése, tájékoztató füzetek készítése a civil szféra tagjai számára, információk eljuttatása a más non-profit portálokhoz, kiadványokba).

A tárca a civil stratégiájának elkészítése során a fenti együttműködési formák jövőbeni hatékonyabb és koordináltabb megvalósítása érdekében meghatározza a civil szférával való kapcsolattartás központi stratégiai céljait és a célok megvalósítása érdekében teendő konkrét, általában tárcaszintű feladatok listáját. A feladatok listája az egyes feladatok szakterületi szintű megvalósítása során valószínűleg tovább fog bővülni.

II. A Minisztérium civil szférával való kapcsolattartásának központi stratégiai céljai

1) Társadalommal való kapcsolattartás

1. Összehangolt kapcsolattartás elmélyítésére irányuló tevékenység (fórumok, média) megvalósítása a tárca részéről a társadalom felé, ami figyelembe veszi a specialitásokat és kiegészíti a kormányzati célokat.
2. A társadalom felől megjelenő egyéni és csoportos problémák gyors és megfelelő színvonalú kezelése előre rögzített, jól dokumentált folyamatokon keresztül, melyeket az igények alapján folyamatosan tovább kell fejleszteni.

2) Civil szervezetekkel való kapcsolattartás

1. Összehangolt kapcsolattartás elmélyítésére irányuló tevékenység (fórumok, média) és szakmai eszmecsere megvalósítása a tárca részéről a civil szervezetek felé, ami figyelembe veszi a specialitásokat és kiegészíti a kormányzati célokat.
2. A jogszabályi és belső szabályozási feltételeknek megfelelő testületi szintű kapcsolattartás (tanácsok, bizottságok) jó színvonalú működtetése, és a működéséhez szükséges személyi és technikai feltételek biztosítása.
3. A civil szervezetek anyagi és természetbeni támogatásának biztosítása a hatályos jogszabályok alapján átlátható és a civil szféra számára minél hatékonyabb módon, főként pályázati úton.
4. A civil szervezetek által felvetett problémák gyors és megfelelő színvonalú kezelése előre rögzített, jól dokumentált folyamatokon keresztül, melyeket az igények alapján folyamatosan tovább kell fejleszteni.
5. A civil szervezetek részéről, a tevékenységük segítése érdekében megjelenő szakmai igények koordinált és hatékony kielégítése, mely elsődlegesen a rendezvényeken történő részvételben, valamint a kutatásokhoz és elemzésekhez szakmai segítség nyújtásában valósul meg.
6. A civil szervezetek által igényelt információkhoz, adatokhoz való hozzáférés széleskörű biztosítása, lehetőség esetén nyilvános megjelenítése, az adatvédelmi és egyéb jogszabályoknak megfelelően.

3) Kormányzati civil stratégiában való aktív részvétel

1. A civil szférát érintő jogszabályok alkotásában való aktív (egyes területeken kezdeményező) és folyamatos részvétel.
2. A kormányzati szervek civil szférával történő szervezett kapcsolattartásában (tanácsok, bizottságok, fórumok) való aktív részvétel delegálás útján, amely feladat elvégzése során a hatékony munkavégzés érdekében az OM delegáltja(i) a tárca érintett szakterületeivel előzetesen egyeztetnek.
3. A kormányzati szerv által szervezett civil rendezvényeken, fórumokon való aktív, koordinált részvétel minisztériumi és szakterületi szinten is.
4. A kormányzati szervek civil szférát érintő kéréséinek széleskörű támogatása, teljesítése a tárca személyi és technikai feltételeinek függvényében.

4) A Minisztériumon és háttérintézményein belüli összehangolt tevékenység a civil szférát érintő kérdésekben

1. A Minisztérium szakterületeihez kapcsolódó, civil szervezetekkel foglalkozó szervezeti egységei, referensei által végzett munka összehangolása, aminek keretében tárcán belül pontosan meghatározásra kerül az érintett szervezeti egységek, referensek kapcsolatrendszere és belső feladatmegosztása (kapcsolattartás, pályázat lebonyolítás, probléma-kezelés, fórumszervezés), melyek a tapasztalatok és vélemények ismeretében folyamatosan felül kell vizsgálni.
2. Az oktatásban érintett civil szférával kapcsolatos információk rendszerezett tárolásának biztosítása, továbbá a tárolt információk alapján szakmai elemzések készítése, melyek segítségével a tárca szélesíti a civil szférával való kapcsolatát.
3. A Minisztérium szakterületeihez kapcsolódó, civil szervezetekkel foglalkozó egységek közti folyamatos belső kommunikáció és információáramlás biztosítása formális és informális csatornákon keresztül.

III. OM civil szférával való kapcsolatos stratégiai céljainak megvalósításához szükséges feladatok

(A feladatokhoz a felelősök és a pontos határidők a tervezet társadalmi egyeztetés utáni, végleges formájának elkészítése során kerülnek meghatározásra.)

A) A kapcsolattartás elmélyítésére irányuló tevékenység koordinálása (1. a), 2. a) és e) stratégiai cél)

1. A társadalom és a civil szféra felé irányuló az utolsó egy évben végzett, tárca szintű és szakterületi tevékenység áttekintése, összegyűjtése, elemzése.
2. A 2004. évben végzendő, tárca szintű és szakterületi kapcsolattartási tevékenység feladattervének elkészítése, melyben ki kell térni:

• EU-s csatlakozással kapcsolatos jogi, társadalmi és gazdasági változások megismertetésére,
• konferenciák rendezésére, kiadványok készítésére a civil szervezetekről, illetve a civil szervezetek számára nyújtott és nyújtható támogatásokról,
• civil szférával való kapcsolattartás érdekében a honlap működtetésének áttekintésére, koordinálására, angol nyelvű változatának elkészítésére,
• civil szféra által megjelenő, kapcsolattartási tevékenységhez kapcsolódó igények kezelésére (rendezvényen, médiában való megjelenés, kiadványhoz nyújtandó segítség).

B) A tárca belső problémakezelési rendszerének, valamint adat- és információbiztosítási kötelezettségének széleskörű bemutatása (1. b), 2. d) és f) stratégiai cél)

1. A tárca belső problémakezelési rendszerének, valamint adat- és információbiztosítási kötelezettségének - a jogi szabályozásoknak megfelelő - dokumentálása, és ebből könnyen olvasható dokumentáció készítése.
2. Az elkészült dokumentáció nyilvánosság felé történő terjesztése (honlap, kiadvány).
3. A tárca felé érkező kérések ügymenetét ellenőrző módszer kidolgozása és bevezetése.

C) A testületi szintű kapcsolattartás (tanácsok, bizottságok) tárca szintű rendszerének meghatározása (2. b) stratégiai cél)

1. A testületi szintű kapcsolattartás egységeihez (tanácsok, bizottságok) tartozó működtetési információk (vonatkozó jogszabályok, működési szabályzatok, stb.) tárca szintű összegyűjtése, központi tárolása.
2. A kapcsolattartás egységeinek működéséhez szükséges személyi és anyagi feltételek meghatározása.
3. A kapcsolattartás egységeinek működése során keletkező dokumentumok központi kezelési rendszerének kidolgozása és bevezetése.

D) A civil szervezetek számára biztosított pályázati támogatások lebonyolításával kapcsolatos feladatok meghatározása, összehangolása (2. c) és 4. b) stratégiai cél)

• a közfeladatok támogatásának összehangolt tervezésének, finanszírozási ellenőrzésének, a teljesítménnyel mérhető társadalmi hasznosság értékelésének szorgalmazása,
• a közpénzek pályázhatóságával, odaítélésével és felhasználásával kapcsolatos nyilvánosság előírása és számon kérése,
• a tárca szakterületei között a decentralizált kapcsolattartásából adódó köz/alapítványi támogatások kiemelt kormányzati felelősséggel történő koordinálása,
• a közpénzekkel való szervezeti gazdálkodás ellenőrzése a meghatározott jogi keretek között,
• pályázati támogatást elnyerő civil szervezetek nyilvántartása, a párhuzamos finanszírozás kizárása, az átadott támogatások átláthatósága.

E) A civil szervezetek számára biztosított egyéb támogatások lebonyolításával kapcsolatos feladatok meghatározása, összehangolása (2. c) és 4. b) stratégiai cél)

• A tárca által, civil szervezetek részére biztosított egyedi anyagi és természetbeni támogatások tárca szintű összegyűjtése, központi tárolása.
• A civil szervezetek számára biztosított egyedi anyagi és természetbeni támogatásokkal kapcsolatos tárca szintű szabályozás megfogalmazása, kialakítása.
• A támogatási lehetőségek feltételeinek civil szférával történő megismertetéséhez szükséges tevékenységek összehangolása (honlap, kiadványok, rendezvények).

F) A civil szférát érintő jogszabályok alkotásában való aktív részvétel (3. a) stratégiai cél)

1. A civil szférát érintő jogszabályok alkotásával kapcsolatos, jelenleg aktuális feladatok összegyűjtése és a feladatok tárcán belüli szétosztása.
2. A civil szektor gazdálkodását felülvizsgáló jogszabályok előkészítésében való együttműködés a Miniszterelnöki Hivatallal, a Pénzügyminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal.

G) A kormányzati szervek civil szférával kapcsolatos tevékenységének aktív és összehangolt támogatásához szükséges feltételek biztosítása (3. b), c), d) és 4. a) stratégiai cél)

1. A kormányzati szervek civil szférával történő szervezett kapcsolattartásban érintett testületek (tanácsok, bizottságok) és a testületekbe, a tárca által delegáltak adatainak összegyűjtése, központi tárolása.
2. A civil szférával foglalkozó, tárca szintű, szakterületi delegáltakból álló állandó bizottság létrehozása és működtetése.
3. A tárcához érkező, civil szférával kapcsolatos szakmai anyagok (pl. rendezvényi dokumentumok, fórum jegyzőkönyvek, kormányzati kérések, stb.) belső továbbítási, véleményezési rendszerének kidolgozása és központi tárolása.
4. A nemzetközi szakterület segítségével, a civil szférával kapcsolatos külföldi konferenciák és kutatások szakmai anyagainak továbbítása.

H) A tárca szakterületeihez kapcsolódó, civil szervezetekkel foglalkozó szervezeti egységei, referensei által végzett munka összehangolása (4. a) stratégiai cél)

1. Az egyes szervezetek alaptevékenységének megfelelő munkamegosztás kialakítása a tárca hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei, referensei között, az érintettek kapcsolatrendszerének és belső feladatmegosztásának (kapcsolattartás, pályázat lebonyolítás, probléma-kezelés, fórumszervezés) meghatározása.
2. A munkamegosztás érdekében javasolt szervezeti módosítások áttekintése, összegyűjtése és a módosítások átvezetésének kezdeményezése.

I) Az oktatásban érintett civil szférával kapcsolatos információk rendszerezett informatikai tárolásának kialakítása (4. b) stratégiai cél)

1. A civil szervezetekkel kapcsolatos információk rendszerezése, tárolása.
2. A civil szervezetek számára kiírt pályázatokkal kapcsolatos információk rögzítése.
3. A tárcával kapcsolatot tartó civil szervezetek akkreditációjának elősegítése.
4. A civil szervezetek (szféra) által gyakran igényelt információk központi tárolása, hozzáférés biztosításának megszervezése.