A 2003. év végi beszámoló alapján megállapítható, hogy az ELTE bevételei több mint 400 millió forinttal meghaladták a kiadásaikat.

A Kincstár 2004. év I-X havi adatai alapján az ELTE törvény szerinti bevételei 1,1 milliárd forinttal meghaladták a kiadásokat.

A működési bevételeknek két jelentős összetevője van, az állami működési támogatás, és a hallgatói tandíjak és költségtérítések összege. Jellemzően a hallgatói díjak, költségtérítések a beiratkozási időszakokban, február és szeptember hónapban esedékesek, az állami támogatás viszont időarányosan érkezik meg az egyetemhez. Fontos megállapítani, hogy az ELTE működési kiadásait több mint 80%-ban az állami támogatás fedezte 2003-ban, és a 2004-es I-X havi adatai alapján is a működési kiadások 85%-át finanszírozza az állam. Összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy az országos átlag 2003-ban az állami finanszírozású egyetemek, főiskolák körében 50% alatt volt. Az ELTE bevételei időarányosan teljesülnek. A működési bevételi előirányzatok az időarányosnál jobban teljesülnek, így az első 10 hónap bevételei elérték a tervezettek 93%-át. Ugyanezen időszak alatt az intézmény a kiadási előirányzat 80%-át használta fel. Ez azt jelenti, hogy a kiadások várhatóan az év egészét tekintve is a tervezett szinten belül maradnak, vagy azt nem fogják jelentősen meghaladni, a bevételek magasabbak lesznek a tervezettnél. A személyi juttatások előirányzatának első tíz havi teljesítése 83,6%-a teljesült, ami a tavalyi évivel arányos. A dologi kiadások felhasználása arányaiban az előző évivel azonos.

Ezek az adatok nem támasztják alá az ELTE likviditási problémáira vonatkozó információkat és azt sem, hogy az intézmény rosszabb helyzetben lenne a felsőoktatási intézmények átlagánál. Fentiektől függetlenül minden költségvetési szervnél fontos szempont a gazdálkodás racionalizálása a rendelkezésre álló források költség-hatékony felhasználása.

2004. november 18.

OM Sajtóiroda