Kedves diákok, kedves kollégák, tisztelt szülők!

Képzeljünk el egy olyan iskolát, ahol minden gyerek csak ötösöket kap. Vagy még jobb, ha osztályzás sincs, hiszen ebben az iskolákban nincs tanítás, nincs feleltetés és dolgozat, csak játék van, foci, számítógép és kirándulás.

Amikor az ember gyerek, sokszor szeretné, ha ilyen iskolába járna.

De akkor vajon milyen felnőtt válna belőle? Milyen munkája lesz, ha nem tud olvasni, írni, számolni? Hogyan tud majd boldogulni, ha az iskolában nem tanul meg tanulni?

Persze elképzelhető egy olyan iskola is, ahol a tudás megszerzése öncélúvá válik. Ahol csak az a lényeges, hogy ki tud több görög vagy latin mondást idézni, ki sorolja fel az összes, amúgy senki által nem használt angol igeidőt, reneszánsz költőt, 17. századi matematikust. Ahol a tudás csak a lexikális adatok bemagolásának és felmondásának képességét jelenti. Amit egy ilyen iskolában tanulnak meg a gyermekek, az felnőttkorban szinte semmire sem használható.

Nem szeretném, ha gyermekeink ilyen iskolába járnának.

Mint minden, a gyermekéért aggódó szülő, én is azt szeretném, ha a lányom a tanulmányai során használható és biztos tudást szerezne. Mindezt úgy, hogy eközben gyerekként a játékra, a közösségi életre is lenne ideje.

Ezt a szemléletet nem csak apaként, hanem miniszterként is képviselni kívánom.

Olyan iskolákra van szükségünk, ahol használható tudást kap minden gyermek. A hangsúly a használható tudáson és a minden gyereken van. Nem hagyhatunk magára senkit. Azok a gyerekek, akik már az iskolarendszerben magukra maradnak, egész életükben lépéshátrányban lesznek a többiekkel szemben. Ezért van az oktatásnak stratégiai szerepe minden humánus és felvilágosult társadalomban. Egyedül az oktatás modernizálásával tudunk megoldani olyan társadalmi problémákat, mint a munkanélküliség, a hátrányos helyzetű régiók leszakadása vagy a kirekesztés.

De, mit is értünk használható tudás alatt?

Például azt, hogy az Európai Unió polgáraiként beszélünk-e idegen nyelveket!

Egy tavalyi felmérés szerint a nyolcadikosok egyharmada azt a mondatot, hogy Kérek egy pohár vizet!", nem képes lefordítani arra az idegen nyelvre, amelyet éveken át, heti több órában tanult.

Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Milyen elkoptatottnak tűnik a mondás, mégis mennyire igaz! Minden tudásnak az a fokmérője, hogy mennyire tudjuk életünk során hasznosítani. Hiába magolunk be idegen nyelven verseket, ha vizet kérni nem tudunk.

Pedig, idegen nyelvet tanulni sohasem volt olyan hasznos, mint ma Ha kinyitjuk az újságot az álláshirdetéseknél, kiderül: a munkahelyek nagy részénél már alapkövetelmény a nyelvismeret. Ha pedig a jövedelmeket nézzük: akár alkalmazott, akár vállalkozó valaki, nyelvtudás nélkül többnyire kevesebbet keres, mint ha beszél idegen nyelvet.

Éppen ezért tartom az oktatási reform egyik legnagyobb eredményének, hogy ettől a tanévtől kezdve a középiskolákban egy éven keresztül lehet elsősorban a nyelvtanulással foglalkozni. Idén szeptembertől mintegy 400 középiskolában indul nyelvi előkészítő évfolyam, ahol az időkeret legalább negyven százalékában a gyerekek nyelvet tanulnak. Okkal reméljük, hogy akik elvégzik a nyelvi előkészítő évfolyamot, az érettségire már legalább egy középfokú nyelvvizsgát letesznek.

Megint emlékeztetnék arra, hogy: nekünk minden gyerek egyformán fontos. Azelőtt a nyelvtudás kiváltság volt. Többnyire csak a jómódú szülők engedhették meg maguknak, hogy a gyerekeik drága különórára járjanak. A mi célunk viszont éppen az, hogy ezt a fizetős árnyékoktatási rendszert megszüntessük, mert az csak tovább növeli az igazságtalan társadalmi különbségeket. Ebből a szempontból nagy jelentősége van annak a ténynek, hogy szinte minden második nyelvi előkészítő évfolyam szakközépiskolában indul.

Ebben az iskolában, a balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskolában is indul ilyen nyelvi előkészítő osztály.

Köszönöm Polgármester úrnak és Igazgató asszonynak, hogy a balmazújvárosi gyerekeknek megadták a lehetőséget az intenzív nyelvtanulásra. És köszönöm valamennyi polgármesternek és igazgatónak országszerte, akik az oktatási reform céljaival egyetértve, beindították iskoláikban a nyelvi előkészítő évfolyamokat.

 

Kedves Barátaim,

Az oktatási reform lényeges jellemzője a kiszámíthatóság és a fokozatosság. Az elmúlt tanév talán legfontosabb tapasztalata az volt, hogy a tanárok, tanítók, szakoktatók munkáját nem zavarta meg a reform első lépéseinek bevezetése. A pedagógusok társadalmi megbecsülése nőtt, munkájukat elismerés övezi.

A most induló tanév több alapvető változást hoz a magyar iskolák életében. Szeptembertől az első évfolyamon, felmenő rendszerben kerül bevezetésre az új Nemzeti Alaptanterv, a kötelező szöveges értékelés és az évismétlés korlátozása az első három évfolyamon. A tanév végén pedig először tehetnek a középiskolás diákok kétszintű érettségi vizsgát.

A kétszintű érettségi régóta tervezett bevezetésével az a célunk, hogy ne az egyetemek és főiskolák áltál támasztott maximalista követelmények, hanem a középiskolában megszerezhető ismeretek határozzák meg az érettségi vizsga tartalmát. Az érettségi vizsga mostantól egyúttal felvételi vizsga is lesz. A külön felvételi eltörlésével megszűnik a diákokat értelmetlenül túlterhelő dupla vizsgázás. A jövőben nem lesz szükség a szülők és diákok számára egyaránt nagy terhet jelentő, költséges felvételi előkészítőkre.

A szakképzésben érettségiző osztályok tanulói szintén élhetnek a kétszintű érettségi adta lehetőséggel. A sikeres érettségi után választhatják a felsőoktatást, ezen belül akár a felsőfokú szakképzést, és folytathatják tanulmányaikat a szakképesítést nyújtó évfolyamokon is. A szakiskolába járó tanulóknak pedig a tanulószerződések lehetősége nyit új távlatokat. A gazdaság már most nyitott erre, és azok, akik jól teljesítenek a gyakorlaton, a minimálbér 50 százalékát is megkereshetik még diákként. Aki pedig jól választott szakmát, az biztos jövőre számíthat, hiszen a gazdaság tárt karokkal várja a szakembereket.

Tudom, hogy minden ilyen változás a pedagógusoktól több munkát és türelmet igényel. Biztos vagyok abban, hogy a reform többi eleméhez hasonlóan, a pedagógusok felkészülten, nagy odafigyeléssel és szakmai igényességgel oldják meg ezeket a feladatokat is.

 

Kedves kollégák, diákok, szülők!

Engedjék meg, hogy idézzem a Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola hitvallását:

Alapértéknek tekintjük:

Nagyszerű az az iskola, amelyet ilyen eszmékre építenek.

A legfontosabb, hogy mindig a gyerekek mindenek felett álló érdekéből kell kiindulni.

Itt Balmazújvárosban, és az országban mindenütt.

Jó iskolát, jó iskolaévet kívánok mindenkinek. A 2004/2005-ös tanévet várakozással és reménnyel telve - megnyitom.