igazgatója az alábbi levelet intézte az intézmény tanulónak szüleihez.

"Mint az köztudott, a kormány újabb pénzelvonást kíván tenni 2006-ban. Az egyházi iskolák fejkvótájának újabb lefaragását tervezik. Ezzel az intézkedési tervezettel még jobban el kívánják lehetetleníteni az egyházi oktatást és az intézmények fenntartását. Ezért immár második ízben a szülői közösségek felhívására 2005. december 16-án délelőtt 11 órától demonstrációt szervez a felvonulási téren a Regnum-keresztnél, ahol iskolánk is részt kíván venni. Amennyiben hozzájárul ahhoz, hogy gyermeke ezen az eseményen részt vehessen, úgy a csatolt nyilatkozatot kérném kitölteni és az osztályfőnöknek visszaküldeni. Természetesen abban az esetben, ha nem engedélyezik, semmiféle következménye nem lesz a gyermek részére."

Az oktatási jogok biztosának részéről az igényel vizsgálatot, sérülnek-e a tanulók, illetőleg a szülők oktatással kapcsolatos jogai a fenti kérdéssel összefüggésben.

Az oktatási intézményekben folyó nevelési-oktatási tevékenységet jogszabályok, iskolai helyi szabályzatok: pedagógiai programok foglalják keretek közé. Az ezekben rögzített kötelező foglakozásokon a tanulók tankötelezettségük folytán kötelesek részt venni. Ezen túlmenően az intézmények szervezhetnek olyan iskolán kívüli programokat, amelyek nem tartoznak a nevelési és oktatási tevékenységet szabályozó jogszabályok és helyi szabályzatok tárgykörébe. Az ezeken való részvétel a tanulók számára csakis önkéntes lehet. Tüntetésen való részvétel a neveléshez és az oktatáshoz nem tartozó, iskolán kívüli program. A tüntetésen való részvétel ezért kizárólag önkéntes lehet, azt a tanulók számára az iskola nem írhatja elő. Az önkéntesség azonban csakis akkor valósulhat meg, ha a tanulók biztosak lehetnek abban, hogy a részvétel megtagadása esetén nem érheti őket hátrány. Amennyiben a tanulók tarthatnak az iskola rájuk nézve hátrányos intézkedésétől, akkor döntésüket nem önkéntes alapon fogják meghozni.

A fenti kérdésben a közoktatási jogviszonyok különböző alanyai, az oktatási szereplők több csoportja, tanulók, szülők, pedagógusok, intézményvezetők és fenntartók is szerepet kapnak. A fenti csoportok egymással külön-külön is kapcsolatban állnak. E kapcsolatokra jellemző a kölcsönös függőségi viszony, mindez jelentős hatással van a jogok érvényesülésére. Az iskolában egyrészről az iskola vezetésének és pedagógusainak, másrészről pedig tanulóinak pozíciója nem egyenlő, a tanulók az iskolai nevelés és oktatás számos területén az iskolai vezetéstől és a pedagógusoktól függőségi viszonyban vannak. Nem hagyható figyelmen kívül az iskolai közösség zártságának hatása sem, hiszen e közösségben az oktatási szereplők kötelezően és egymásra utaltan vesznek részt. Fontos szempont az is, hogy az oktatási szereplők egy csoportja kiszolgáltatottabb a többinél. A gyermekek, tanulók kevésbé tudják jogaikat érvényesíteni, tehát védtelenebbek a jogsértésekkel szemben. E viszony jellege miatt a tanulók alappal tarthatnak attól, hogy a tüntetéstől való távolmaradás esetén az iskolai élet valamely területén hátrány érheti őket. Ilyen körülmények között álláspontom szerint a részvétel önkéntessége még abban az esetben is kizárt, ha az iskola igazgatója arról tájékoztatja a szülőket, hogy amennyiben nem engedélyezik a részvételt, annak nem lesz következménye a gyermek számára. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 41. § (3) bekezdése értelmében a gyermek, a tanuló valamint a szülő nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására.

Az intézményvezető által továbbított felhívás álláspontom szerint komoly hatást képes gyakorolni a szülőre. A szülő ilyen esetben nem azt a kérdést mérlegeli, hogy egyetért-e a tüntetés céljaival, helyesnek tartja-e, hogy azon gyermeke részt vegyen, hanem azt, hogy milyen következményekkel kell számolnia a továbbiakban az iskolában gyermekének abban az esetben, ha nem járul hozzá a részvételhez.

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 62. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény 15. cikke szerint az Egyezményben részes államok elismerik a gyermek egyesülési és békés gyülekezési jogát. A fenti jog a gyermekeket, tanulókat életkorukra való tekintet nélkül megilleti. Az alapvető jogokat csak önkéntes alapon lehet gyakorolni. A joggyakorlás feltételei azonban az önkéntesség hiánya folytán nem állnak fenn, így a tanulókat megillető gyülekezési jogot álláspontom szerint nem lehet eredeti tartalma szerint gyakorolni.

Budapest, 2005. december 12

Üdvözlettel

Aáry-Tamás Lajos