MTI fotó
(MTI/APA/AP) - A zeneszerző, akinek leghíresebb műve a Le Grand Macabre című opera, 1956-ban távozott Magyarországról, Bécsben telepedett le, s osztrák állampolgárságot kapott.
Ő szerezte a Stanley Kubrick amerikai rendező 2001: Űrodüsszeia című, 1968-ban elkészült filmjének zenéjét is.
Ligeti György 1923-ban született Erdélyben magyar szülők gyermekeként. Apját és fivérét a nácik megölték.
Pályája során rengeteg nemzetközi elismerésben részesült, tiszteletbeli tagja a világ számos zenekarának. Három évvel ezelőtt, nyolcvanadik születésnapja alkalmából, Kossuth-díjjal tüntették ki.
Dr. Hiller István megemlékezése Ligeti György zeneszerzőről
Eredeti tehetség volt, aki egész életében az újat kereste. Ligeti György több mint négy évtizeden át az egyetemes kortárs zeneművészet meghatározó képviselőjeként alkotott. Munkássága világhírűvé tette, nemzetközi díjait megszámlálni sem lehet, a hazai koncerttermekben sokáig mégis méltatlanul hallgatásra volt ítélve. Művészete a kolozsvári konzervatóriumtól a budapesti Zeneakadémián át egészen a Svéd Királyi Zeneakadémiáig ívelt, személyes sorsa az emberi tartás és kitartás iskolapéldája.
Ő maga úgy tartotta, egyetlen zenei irányzathoz sem tartozik. Mindegyiket jól ismerte, de az alkotói autonómiát, az eredetiséget mindennél többre becsülte. Csakúgy, mint a tökéletes mesterségbeli tudást.
Személyesen ismerte a 20. század második felének összes nagy zeneszerzőjét. Művész volt, tanár, egy teljes generáció mentora.
Búcsúzom Ligeti György Kossuth-díjas magyar zeneszerzőtől.
Dr. Hiller István
oktatási és kulturális miniszter
Fischer Iván szerint a kortárs zene egyik legnagyobbja volt
(MTI) - Ligeti Györggyel a Bartók utáni zeneszerző-nemzedék legjelentősebb tagját vesztettük el - kommentálta a művész halálhírét Fischer Iván Kossuth-díjas karnagy, a Budapesti Fesztiválzenekar vezetője hétfőn az MTI-nek.
Az alkotót - aki évtizedek óta Ausztriában élt - a világ nem csupán ma élő nagy magyar zeneszerzőnek tartotta, hanem a világ élvonalába sorolta - hangoztatta a karmester.
"Ligeti György avantgárd, kifejezetten modern zeneszerző volt, aki a zene nyelvének megújításáért talán mindenkinél többet tett a 20. század második felében" - tette hozzá.
Emlékeztetett arra, az elhunyt komponista műveit világszerte folyamatosan játsszák, s arra is, hogy a művészt szoros szálak fűzték a magyar zenei élethez.
A zeneszerző németországi kiadója hétfőn jelentette be, hogy nyolcvanhárom éves korában Bécsben elhunyt Ligeti György zeneszerző.