Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Tisztelt Kérdező!
A halláskárosult, diszlexiás és más tanulási problémával küzdő hallgatók érdekében született meg a 79/2006. (IV. 5.) kormányrendelet, amely szabályozza a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányinak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételeket.
A fenti rendelet előírja, hogy az intézményi szabályzatban rendelkezni kell a fogyatékossággal élők számára részben eltérő képzési, tanulmányi és vizsgakövetelményekről. Továbbá külön e célra létrehozott bizottság hatáskörébe utalja a felmentési kérelmek elbírálását is. A felsőoktatási intézmények vezetőinek jogköre a nyelvvizsga-kötelezettség alóli felmentések elbírálása, illetve a teljes, vagy részleges felmentés eldöntése.
A kérelem benyújtásának feltételeit a fenti kormányrendeletben megtalálja, amely kérelmet a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez kell benyújtania.
A fogyatékkal élőkre vonatkozó tanulási problémákról van szó, azaz valamilyen betegségre, vagy fogyatékos állapotra vonatkoznak a fentiek.
Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt „Köki”!
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt (a továbbiakban: Ftv.) módosító 2003. évi XXXVIII. törvény az alapképzési és szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben, illetve miniszteri rendeletben előírt nyelvvizsga-követelmény teljesítését a záróvizsgára bocsátás feltétele helyett az oklevél kiadásának feltételeként határozza meg.
Az Ftv. 2004. szeptember 1-jétől hatályos 123. §-ának (10) bekezdése szerint amennyiben a 86. § (2) bekezdése szerint a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok az egyetemi és főiskolai szintű képzésre felvett hallgatók, akik tanulmányaik – első évfolyamon történő – megkezdésének évében legalább a 40. életévüket betöltik.
A hivatkozott rendelkezést a 2003. évi XXXVIII. törvény ugyancsak 2004. szeptember 1-jétől hatályos 33. §-ának (6) bekezdése alapján, az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben azon hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kell, akik e törvény hatálybalépésekor folytatott, illetve a 2003/2004. tanévben első évfolyamon megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket, valamint azokra a jelöltekre, akik az intézményi szabályzatban foglaltak szerint időpont megállapításával engedélyt kaptak a nyelvvizsga követelményeinek záróvizsga-időszakot követő teljesítésére, és ezen időpontig betöltik 40. életévüket.”
A fentiek értelmében az Ftv. 123. §-ának (10) bekezdésében foglaltakat a törvény hatályba lépésekor (2003. VII. 1-jén) tanulmányokat folytató azon hallgatókra is alkalmazni kell, akik a képesítési követelményben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket.
Azaz, mivel Ön a 2002/2003-as tanévben iratkozott be, és hallgatói jogviszonyban állt a fentiekben hivatkozott törvény hatályba lépésekor, és a szakra vonatkozó képzési idő (a záróvizsgáig) alatt betöltötte volna 40. életévét, mentesült volna az általános nyelvvizsga (ha általános nyelvvizsga volt az Ön szakján a nyelvi követelmény) alól.
A fentiek értelmében Önnek kell nyelvvizsgát tennie ahhoz, hogy megkaphassa oklevelét.
Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt "susie13"!
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) 14/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés akkor illeti meg, ha a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett - a kinevezésében feltüntetett - további szakképzettségét a kötelező óra legalább tíz százalékában hasznosítja. Ha a számítás során az egészszámhoz kapcsolódó töredék szám a két tizedet nem haladja meg, lefelé, egyéb esetben - kéthavi tanítási időkeretre vetítve - a kerekítés általános szabályai szerint kell a tíz százalékot megállapítani.
A további szakképzettségért járó illetménynövekedés feltétele tehát az, hogy a szóban forgó szakképzettség a pedagógus kinevezésében szerepeljen, illetve, hogy a szóban forgó szakképzettségét a heti kötelező óra legalább 10 %-ában hasznosítsa is. Vagyis ha a pedagógus legalább két szakképesítéssel rendelkezik, és azokat hasznosítja is a munkája során.
Levele szerint Önnek tanítói és tanári oklevele is van, azonban csak egy tantárgyat, az angol nyelvet tanítja, tehát a jogszabályi rendelkezés azon fordulata, amely szerint a második szakképesítését is hasznosítja a heti kötelező óra legalább 10 %-ában, nem teljesül.
Amennyiben az 1-4. évfolyamon is tanítana, osztálytanítói munkakörben, és emellett másik osztályban vagy évfolyamon tanítaná az angol nyelvet is, akkor járna Önnek a további szakképesítésért járó illetménynövekedés.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "Szven"!
Sajnálattal tájékoztatom, hogy felmentésre nincs lehetőség, mert a felsőoktatási törvény értelmében a 2004. szeptemberében és utána beiratkozottakra már az vonatkozik, hogy a beiratkozás naptári évében kellett a 40. életévet betölteni ahhoz, hogy mentesüljenek a nyelvvizsga-kötelezettség alól.
Amire Ön gondol, az egy átmeneti rendelkezés volt, ami szerint a 2003. július 1-jén hallgatói jogviszonyban állókra, és a 2003. szeptemberében beiratkozottakra az vonatkozott, hogy a szakra előírt képzési idő alatt betöltött 40. életév esetén a nyelvvizsga-kötelezettség alól felmentést kaphatnak.
Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt "pbogar"!
A halláskárosult, diszlexiás és más tanulási problémával küzdő hallgatók érdekében született meg a 79/2006. (IV. 5.) kormányrendelet, amely szabályozza a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányinak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételeket.
A fenti rendelet előírja, hogy az intézményi szabályzatban rendelkezni kell a fogyatékossággal élők számára részben eltérő képzési, tanulmányi és vizsgakövetelményekről. Továbbá külön e célra létrehozott bizottság hatáskörébe utalja a felmentési kérelmek elbírálását is. A felsőoktatási intézmények vezetőinek jogköre a nyelvvizsga-kötelezettség alóli felmentések elbírálása, illetve a teljes, vagy részleges felmentés eldöntése.
A kérelem benyújtásának feltételeit a fenti kormányrendeletben megtalálja, amely kérelmet a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez kell benyújtania.
Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt Bucsányi Ildikó!
Kérem, vegye fel velem közvetlenül a kapcsolatot judit.sarvari@okm.gov.hu , mert csak akkor tudok Önnek válaszolni, ha az egész történetet ismerem.
Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt "lilike40"!
Sajnálattal tájékoztatom, hogy az Ön számára nem lehetőség a nyelvvizsga alóli mentesség, mert a beiratkozás évében még nem töltötte be 40. életévét. 2004. szeptemberében és utána beiratkozottakra ez a szabály vonatkozik.
A mentesség, amire Ön valószínűleg utal, korábbi – a 77/2002-es kormányrendeletben megfogalmazott – szabályozás volt, csak a szociális munkás szakra vonatkozott, de már erre a szakra sem érvényes.
Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt "klra"!
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) 55. §-ának (2) bekezdése az államilag támogatott képzésről az alábbi rendelkezést tartalmazza:
„Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási időbe be kell számítania megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A részidős képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghosszabbítható. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is.”
Az Ftv. 55. §-ának (4) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja.
Az Ftv. hivatkozott 55. §-ának (2) bekezdése szerint, amennyiben a hallgató új felvételi eljárással felvételt nyer valamely államilag támogatott szakra és ezen szakot megelőzően már államilag támogatott képzésben vesz részt, úgy az államilag támogatott képzésben eltöltött félévek száma levonásra kerül a tizenkét támogatott félévből és az így hátralévő időtartamban jogosult még államilag támogatott képzésben részt venni.
Lánya esetében a tizenkét államilag támogatott képzésből le kell vonni a korábban államilag támogatott képzésben humánerőmenedszer szakon eltöltött félévek számát és az így hátralévő időtartamig lehet államilag támogatott hallgató germanisztika szakon. Az Ftv. 55. §-ának (4) bekezdése értelmében azonban adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje, ha ezen időtartam alatt nem tudja befejezni lánya tanulmányait germanisztika szakon, akkor költségtérítés fizetésére lesz kötelezett. Ezen két félév alatt azonban hallgatói juttatásra nem jogosult a hallgató, viszont költségtérítés sem szedhető tőle.
A második kérdésére válaszolva tájékoztatom, hogy levelező tagozatos képzésre átvétellel kerülhet gyermeke (leveléből valószínűsíthetően jelenleg nappali tagozaton folytatja tanulmányait), ebben az esetben azonban az intézmény döntésétől függ, hogy államilag támogatott képzésre tudja-e átvenni, vagy kizárólag költségtérítéses képzésre. Kérem szíveskedjen erről az intézménynél érdeklődni.
A harmadik kérdése tekintetében arról tájékoztatom, hogy minden felsőoktatási intézmény köteles betartani a jogszabályi előírásokat, azonban átvétel (nem új felvételi eljárás) esetén az intézmény saját maga dönt arról, hogy lánya államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben folytathatja tanulmányait.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Tisztelt "j.g"!
Mint az Ön előtt is ismert, a hallgatói támogatásokról a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet rendelkezik a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) felhatalmazása alapján. E jogszabály a rászorultsági alapon adható juttatások közül elsőként az alaptámogatást szabályozza az alábbiak szerint.
"15. § (1) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói normatíva 50%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 16. § (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
(2) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű mesterképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával - kérelemre - a hallgatói normatíva 75%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 16. § (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel."
A 16. § (2)-(3) bekezdései az alábbi feltételeket tartalmazzák:
A hallgató
"(2) …
a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy
b) halmozottan hátrányos helyzetű, vagy
c) családfenntartó, vagy
d) nagycsaládos, vagy
e) árva.
(3) …
a) hátrányos helyzetű, vagy
b) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy
c) félárva."
Az éves hallgatói normatíva 2008-ban 119.000 Ft/év.
A rendelkezésre álló pénzügyi források jogcímek szerinti felosztási arányait többek között a 8. és 9. §-ok tartalmazzák.
A már hivatkozott kormányrendelet alapvető célja a szociális támogatás megerősítése volt. A képzési hozzájárulástól függetlenül a rendelet azt az arányt állapítja meg, amelyben az intézményi forrás tanulmányi célú és szociális célú ösztöndíjra használható. Korábban az elsőéves hallgató egyfajta támogatást (szociális támogatást) kaphatott, ösztöndíjat nem. A felsőbb éves hallgató kaphatott szociális támogatást és tanulmányi ösztöndíjat. Ez most annyiban változott, hogy az elsőévesek alaptámogatást és szociális támogatást, míg a felsőbb évesek tanulmányi támogatást és szociális támogatást kaphatnak.
Tehát a jogszabály az alaptámogatást nem az eltörölt képzési hozzájárulás kompenzálásaként vezette be, hanem az esélyegyenlőség szempontjából hátrányos hallgatói csoportok számára, objektív szempontok alapján.
Természetesen ezen hallgatói csoportokon túl, szociális szempontból lehetnek mások is szociális ösztöndíjjal támogathatók, a 16. § (1) bekezdése alapján.
Mindezek mellett az Ön által felvetett problémákat (pl. magas egy főre jutó jövedelem és nagycsaládos hallgató szociális támogatása) ismerjük, azok megoldása a közeljövő feladata.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Tisztelt "timzobella"!
A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdésének db) pontja szerint államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített, de felvételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre és első alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket.
A hivatkozott jogszabály, valamint szakmai véleményünk szerint Ön az újonnan felvett szak képesítési követelményben meghatározott képzési ideig számít államilag finanszírozott hallgatónak, az azonban intézményi döntést igényel, hogy államilag támogatott hallgató lehet-e a további három (vagy két) féléven át, illetve az, hogy hallgatói juttatásban részesülhet-e ezen időtartam alatt. Kérem, szíveskedjék kérdésével az intézményhez fordulni ismételten.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Tisztelt "Anka"!
Kérdésére tájékoztatom, hogy a 40. életév betöltése szaknyelvi vizsgakötelezettség alól nem ment fel.
A másik félreértés, hogy Ön nem mentesülne az általános nyelvvizsga alól sem, ha az lenne az oklevél megszerzésének feltétele, mivel a 2003. szeptemberében és utána beiratkozottakra már az vonatkozik, hogy a beiratkozás naptári évében kell betölteni a 40. életévet a mentességhez. Valószínű, hogy arra az átmeneti szabályozásra gondolt, hogy ha a hallgató a képzés ideje alatt betölti 40.életévét, mentesül az általános nyelvvizsga-kötelezettség alól. Ez azonban csak a 2003. július 1-jén hallgatói jogviszonyban állókra vonatkozott.
Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt Kántor Tünde!
A 40 éves kort betöltött hallgatók általános típusú nyelvvizsga-kötelezettség alóli felmentése a felsőoktatási törvény alapján indított képzésekre vonatkozik. Az OKJ-s képzésekre nem a fenti törvényi szabályozás érvényes. Erről a www.szmm.gov.hu honlapon a Felnőttképzés/szakképzés címszó alatt tájékozódhat.
Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt "cukri"!
Leírása alapján Önre a hagyományos képzésben a képesítési követelményeket szabályozó 77/2002. (IV. 13.) kormányrendelet előírása vonatkozik, amelynek 7. számú melléklete 9. pontja írja elő a nyelvvizsga-követelményt, és nem tartalmaz olyan kitételt, hogy az újabb oklevél megszerzésére irányuló képzésben az első oklevél nyelvi követelménye elegendő. Így Önnek kell nyelvvizsgát tennie.
Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.