Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Tisztelt "Bebraft"!
Ahogy az előző válaszban is, most is ezt az oldalt tudom ajánlani: http://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/mikor_es_mire/Mikor_lehet_jelentkezni.
Innen kiderül, mikortól lehet jelentkezni - ekkor hirdetik meg a szakokat is, és jelenik meg a tájékoztató kiadvány.
Üdvözlettel:
a szerkesztők
Tisztelt "anyesz1984"!
A keresztféléves szakokat október közepén szokták meghirdetni. Szokás szerint a www.felvi.hu-n tájékozódhat a szakokról, a határidőkről pedig pl. itt: http://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/mikor_es_mire/Mikor_lehet_jelentkezni
Üdvözlettel,Tisztelt "döncike"!
A jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) 55. § (2) szerint ugyanazon képzési cikluson (pl. BSc) belül második végzettség megszerzése már csak költségtérítéses képzés keretében történhet.
A törvény idézett bekezdése: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is .... aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban záróvizsgát tett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben.”
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási főosztály
Tisztelt "g.dorisz"!
1. Ahogyan az elnevezésből is kitűnik, másoddiplomás képzésről csak egy diploma megszerzése után beszélhetünk. Az Ön esetében kezdetben a magyar szak mellett párhuzamosan folytatandó jogi képzésről lesz szó.
2. Az Ön rendelkezésére álló államilag támogatott félévek számításánál a jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) 56. § (3) bekezdésében szabályozott kedvező lehetőség (a támogatási idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani az elsőként megkezdett képzés legkésőbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) képzést) már nem érvényesül. Így Ön a párhuzamos képzés során „duplán” fogja gyarapítani támogatott féléveinek számát, azaz a most következő tanévben várhatóan újabb 4 félévet fog igénybe venni.
A továbbiakban még igénybe veheti a törvény 55. § (2) alapján rendelkezésére álló 12 félévből (-8) a fennmaradó 4 félévet, mert a magyar szakon alapképzésben végez, s a jogi képzés osztatlan formában folyik. Azzal kell azonban számolnia, hogy a fennmaradó két évet költségtérítéses formában kell elvégeznie.
A törvény idézett bekezdése: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is.... A támogatási időbe be kell számítania a megkezdett államilag támogatott félévet is ... Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban záróvizsgát tett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is.”
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási főosztály
Tisztelt "mitosz0"!
A jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 55. § (1) és (6), valamint a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 29. §, továbbá az ezek alapján meghozott intézményi helyi szabályozás alapján van lehetőség a költségtérítéses és az államilag támogatott képzési forma közötti átsorolásra.
Az államilag támogatotti körből való kikerülés és az oda való bekerülés egyaránt lehetséges. A részleteket felsőoktatási intézményében, az ottani szabályozás alapján tisztázhatja.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási főosztály
Tisztelt "Hidvégi"!
A felmerülő anyagi nehézségek megoldásánál mindenek előtt az adott felsőoktatási intézményben rendelkezésre álló lehetőségeket kell felderítenie. Általában az alábbi lehetőségek jöhetnek szóba:
1. Ha van ilyen, akkor a helyi szabályozásának megfelelően (általában a hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló szabályzatban szerepel) lehet kérni a költségtérítési díj elengedését, mérséklését, esetleg halasztását. Kérje a Tanulmányi Osztály segítségét.
2. Ha majd lezárt félévekkel is rendelkezik, s ezek jó tanulmányi eredménnyel zárulnak, akkor a jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 55. § (1) és (6), valamint a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 29. § alapján lehetősége lehet a költségtérítéses és az államilag támogatott képzési forma közötti átsorolásra.
3. Tudjuk, hogy nem egyszerű, de esetleg felderíthet testre szabott vállalati és intézményi támogatásokat is.
Sok sikert kívánunk szándéka megvalósításához.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási főosztály
Tisztelt "eve87"!
Kérdésére válaszolva, a jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) 55. § (4) szerint lehetősége van arra, hogy a 6 féléves alapképzést legfeljebb 8 félév alatt befejezze. A törvény 55. § (2) bekezdésében megfogalmazott 12 félévből a maradék négyet mesterképzésben igénybe veheti. Számolnia kell azzal, hogy egy esetleges csúszás esetén tanulmányait azonban már csak költségtérítéses képzés keretében fejezheti be, s a mesterképzés költsége általában magasabb, mint az alapképzésé.
A törvény idézett bekezdései: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is.... A támogatási időbe be kell számítania a megkezdett államilag támogatott félévet is ...
(3) Ha a hallgató kimerítette a - (2) bekezdésben meghatározottak szerint - rendelkezésére álló támogatási időt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban.
(4) Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási főosztály
Tisztelt "myriam"!
Bátyjával kapcsolatban feltett kérdésére tájékoztatom, hogy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 56 § (3) bekezdése szerint: „A támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató - az elsőként megkezdett képzésének legkésőbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel -
a) egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha
b) ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel.”
A felsőoktatási intézmény felszólítását csak akkor tudnánk értelmezni, ha annak pontos szövegét látnánk. Feltételezem ugyanakkor, hogy az intézmény felszólítása nem a két szakon folytatott tanulmányok egyikének megszüntetésére, hanem a hallgatói jogviszonyra vonatkozott, hiszen egy intézményben egyidejűleg egy hallgatói jogviszony állhat fenn (egy jogviszony alapján jogosult hallgatói juttatásokra). Javaslom, hogy a felsőoktatási intézménnyel szíveskedjenek tisztázni a kapott felszólítás pontos tartalmát.
Második kérdését sajnos nem tudom pontosan értelmezni, hiszen az Ftv. 50. § (1) bekezdése értelmében a hallgatói jogviszony szüneteléséről van szó, amely értelemszerűen nem érinti a támogatott képzési időt.
Üdvözlettel:
Dr. Veres Pál
szakmai tanácsadó
Tisztelt "andrea16"!
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 62. § kimondja, hogy a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az előírt nyelvvizsga letétele. Ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapít meg, az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy
a) alapképzésben egy középfokú, C típusú általános nyelvi,
b) mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott
államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett (a továbbiakban: nyelvvizsga). A tantervben a felsőoktatási intézmény meghatározhatja, hogy milyen nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi nyelvvizsgaként köteles elfogadni.
Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 4. számú melléklete rögzíti a tanári mesterszak képzési és kimeneti követelményeit, melynek 10. Nyelvi követelmények pontja szerint a mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú, illetve ezzel egyenértékű nyelvvizsga letétele szükséges.
A fenti jogszabályi keretek alapján, szakmai véleményünk szerint, a felsőoktatási intézmény a tanári mesterszak könyvtárpedagógia szakképzettségének megszerzéséhez a középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzésén túl nem állíthat további alapfokú nyelvvizsga követelményt, pusztán azt határozhatja meg a szakképzettségre vonatkozó tantervében, hogy mely nyelvekből tett nyelvvizsgát fogadja el. Tehát, ha a hallgató a tantervben szereplő nyelvekből tett legalább középfokú C típusú nyelvvizsgát, akkor teljesítette a szak idegen nyelvi követelményeit.
Üdvözlettel:
Stéger Csilla
képzési referens
Felsőoktatási Főosztály
Tisztelt "palasthyrita"!
Nem szerepel a felsőoktatási törvényben időkorlátozás a záróvizsgát követően a nyelvvizsga bemutatására.
A felsőoktatási törvény 62. § szerint a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az előírt nyelvvizsga letétele. Ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapít meg, az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy
a) alapképzésben egy középfokú, C típusú általános nyelvi,
b) mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott
államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett (a továbbiakban: nyelvvizsga). A tantervben a felsőoktatási intézmény meghatározhatja, hogy milyen nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi nyelvvizsgaként köteles elfogadni.
Tehát a Számviteli Főiskola tanulmányi adminisztrációja vagy elektronikus tanulmányi rendszerében a tantervi előírások tudnak a hallgatónak erről konkrét információt adni, nyilván az elvégzett szak függvényében.
Üdvözlettel:
Stéger Csilla
képzési referens
Felsőoktatási Főosztály
Tisztelt Verdesné Erika!
Kérdésére a jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) 55. § (2) és a megadott adatok alapján az válaszolható, hogy Ön még 12 - 6 féléven át vehet igénybe állami támogatást.
A törvény idézett bekezdése: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is.... A támogatási időbe be kell számítania a megkezdett államilag támogatott félévet is ...
(3) Ha a hallgató kimerítette a - (2) bekezdésben meghatározottak szerint - rendelkezésére álló támogatási időt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.