Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Tisztelt Döntéshozók!
A napokban megjelentetett 2009-es februári, keresztféléves képzésekkel kapcsolatban szeretném a figyelmüket felhívni egy dologra: mivel az ún. kiegészítő képzések megszűntek, azok, akik a Bolognai-rendszer előtt szerzett főiskolai oklevéllel rendelkeznek, és szeretnék vagy kötelezik őket az egyetemi szint (jelenleg mesterképzés) elvégzésére, valószínűleg teljesen kiszorulnak majd a képzésekből.
Egy-két képzés kimeneti követelményeit megnézve: pl. akinek magyar nyelv és irodalom szakos főiskolai tanári diplomája van, és szeretné a mesterképzést elvégezni, a képzés végéig felsőfokú nyelvvizsgát kell tennie?!?!
Szeretném elmondani, hogy azok az emberek, akik a rendszerváltás előtt, vagy kevéssel utána végeztek, még orosz nyelvet tanultak, később esetleg németet vagy angol éppen frissen átképzett orosz szakostól, és azóta pedig dolgoznak, képtelenek lesznek ezt teljesíteni. És ez olyan embereket is érint, akik még nincsenek 40 évesek.
Ez a helyzet akkor a legszörnyűbb, ha a munkáltató kötelezi a mesterszint elvégzésére.
Tisztelettel: egy ilyen helyzetben lévő
(Sajnos nem tudom megvárni, amíg betöltöm a 40. életévem, mert akkor elveszítem a munkám, de diplomát nem fogok kapni, hiszen 0% az esélyem egy felsőfokú nyelvvizsga letételére 2 éven belül, munka és család és egyetemi tanulmányok mellett)

Tisztelt Szerkesztők
Jelenleg közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom, államvizsga ellőt álló hallgató vagyok egy főiskolán (általános szociális munkás szakon), tanulmányi jogviszonyom 2006-előtt létesült. Nemrégiben nyelvvizsga mentességet kértem, hivatkozva a 289/2005. (XII. 22) Korm. rendelet 16.§/9/ bekezdése "A szociális felsőoktatási alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 6/1996. (I.18.) Korm. rendeletére. A kérvényemet elutsították, mondván, hogy a diplomámhoz alapfokú c-típusú nyelvvizsga kell, a törvény viszont középfokú nyelvvizsgára ad mentességet, e mellett a munkáltató igazolásból arra következtettek, hogy nem dolgozom 1996.-óta a közalkalmazotti szférában, ugyanakkor erről nem tájékoztattam őket.
Szeretném a tanácsukat kérni, mert felebbezni szeretnék. Lehet, hogy nem jól értelmezem ezt a tövényt?
Előre is köszönöm.

Tisztelt "eleonor5"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 32. § (6) bekezdése szerint „A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít…”
158. §  (5) bekezdése szerint  „Ahol jogszabály egyetemi szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon mesterfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály mesterfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell.”
A mesterképzésben szerezhető oklevél egyetemi végzettséget tanúsít. Felhívom a figyelmét arra, hogy az iskolában tanítható tantárgynak megfelelő szakos szakképesítést kell szereznie ahhoz, hogy a „H” fizetési osztályba sorolják majd a mesterfokozata alapján. Pedagógiai szak napközis, tanulószobai  nevelői munkakör betöltésére jogosítja, ebből következően csak mint napközis nevelő munkakört ellátó pedagógus kerülhetne a „H” fizetési osztályba.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "bfedit"!

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. 115. §-ának (1) és (2) bekezdése a következők szerint rendelkezik:
„(1) Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani.
(2) A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és a szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.”
A fenti rendelkezések alapján egyértelmű, hogy a közalkalmazottat a felsőoktatási intézmény által igazolt konzultációs napokra a munkáltatónak el kell engednie, függetlenül attól, hogy a megszerzendő szakképzettség szükséges-e a munkakör ellátásához. A munkából távol töltött időre azonban díjazás nem jár. Ez az Mt. 116. §-ából következik, amely csak az általános iskolai tanulmányok esetén írja elő a távolléti díj fizetését. A vizsgákra járó szabadidőt a 115. § (3) bekezdése szabályozza.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "ZiCseKa"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19. §-ának (8) bekezdése rendelkezik arról, hogy a pedagógus hét évenként egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt. Rendelkezik továbbá arról, hogy megszüntethető annak a pedagógusnak a közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt.
Fontos, hogy a jogviszony megszüntetése nem törvényi előírás, még abban az esetben is a munkáltató döntési jogkörébe tartozik, ha a továbbképzés követelményeinek nem teljesítése a pedagógusnak felróható. Amennyiben megszüntetésre kerül sor, a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a továbbképzés nem teljesítése a pedagógus önhibájára vezethető vissza.
A pedagógus-továbbképzésről is rendelkező 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése szerint a pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik évet betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a hétévenkénti továbbképzésben. A jogszabály nem tartalmaz szabályt arra vonatkozóan, hogy a gyermekgondozási szabadságon töltött időt nem kell beszámítani a hétéves időtartamba. Nyilvánvaló azonban, hogy a kettő vagy több gyermek után igénybevett fizetés nélküli szabadság a pedagógus-továbbképzés teljesítése tekintetében olyan kimentési indok, amelyet el kell fogadni.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "Panda11"!

Kérdésére röviden válaszolva, nincs tudomásunk olyan alapítványról, mely az Ön helyzetében segítséget tudna nyújtani.

Ugyanakkor a nem teljes körűen megadott adatok alapján nem lehet megállapítani, hogy Önnek már valóban nem jár a költségtérítés-mentesség? Az "elbocsájtottak" kifejezést hallgatói jogviszony szempontjából nem lehet egyértelműen értelmezni és az Ön problémáját éppen ezen "elbocsájtás" okozza. Mit ért elbocsátáson? Passzív félévet vagy megszűnt a hallgatói jogviszonya? Ha megszűnt a hallgatói jogviszonya, akkor az milyen okból történt meg, valamint pontosan ugyanarra a szakra vették vissza most, és tanulmányát ott folytatja, ahol az előző félévben abbahagyta? Ezek ismeretében lehet megbizonyosodni arról, hogy az Ön speciális esetében jár-e a költségtérítés-mentesség.
 
Üdvözlettel,
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék a diploma elévülésének feltételeiről.

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Szerkesztőség!
Jelenleg harmad éves főiskolai hallgató vagyok és 2 nappal ezelőtt a tanulmányi osztály küldött egy emailt hogy aki a képzési időt túlhaladta az nem kaphat már ösztöndíjat , mert beleszámolják más felsőoktatásban eltöltött félévek számát!
Én két évet jártam egy másik intézménybe ,de ide nem átvettek hanem újrafelvételiztem.nekem az lenne a logikus ha nem számolnák bele az előző féléveket.A tanulmányi osztály a 51/2007 kormányrendeletre hivatkozik.Nos én elolvastam de nem találtam erre való utalást.


Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Cím!
2006.júniusában sikeres államvizsgát tettem-tanúsítvánnyal,oklevél melléklettel rendelkezem-de még nincs meg a diplomához szükséges nyelvizsgám.
Az lenne a kérdésem,hogy ezzel a tanúsítvánnyal felsőfokú végzettséget és/vagy szakmai képzettséget előíró meghírdetett állás betölthető-e. Bigyó

TISZTELT SZERKEZSTÖSÉG!

A DOTE Egészségügyi Föiskola végzös halgatoja vagyok ,szeretném megtudni hogy nyelvvizsga mentességet kaphatok-e arra a tekintettel hogy 1997 augusztusátol fojamatosan egészségügy illetve szociális szférában dolgozom megszakitás nélkül. Elöre is köszönöm a tájékoztatást.

Tísztelettel. ERIKA

Tisztelt Szekesztőség!

Mint egyteemi oktató, három kérdést szeretnék feltenni:

1. A mesterképzésben az előírt félévek száma (pélául újabb tanári szakképzettség megszerzése: 60 kredit, 2 félév) a részidős (levelező tagozatos) képzésben növelhető-e? (A levelező tagozatosok ugyanis munka mellett végzik tanulmányaikat, így a 40 órás munkaidő mellett a 30 kredites félév 60 munkaórája már heti 100 óra elfoglaltságot jelentene.)

2. Lehetséges-e egy főiskolai tanári szakkal (pl. számítástechnika) rendelkező hallgatót felvenni egy szakképzettséget (pl. informatika) adó tanári mesterszakra?

3. Hogyan lehetséges tanítói szakkal, informatika műveltségterületi képzéssel rendelkezőt felvenni tanári mesterszakra informatika szakképzettséggel.

Zsakó László, ELTE

Tisztelt Szerkesztőség!

A Szegedi Tudományegyetem levelező tagozatos jogász hallgatója vagyok.Jogviszonyom 2003. szeptemberében kezdődött. Tehességi-gyermekágyi segélyben részesültem ekkor, így költségtérítés-mentességet kaptam. Ezt 2005. tavaszi félévéig, tehát a GYED folyósításának idejére - összesen 4 féléven keresztűl - vettem igénybe. Ezt követően tandíjat fizettem, mert munkába álltam.
2007. augusztus 20. napján megszületett második gyermekem, és a 2007/2008. tanév őszi, valamint tavaszi félévére újból költségtérítés-mentességet kaptam.
Most ősszel átjelentkeztem az intézmény jogi karának kecskeméti kihelyezett tagozatára, ahol ugyanazt a képzést folytatom, mint Szegeden: az intézményen belül tagozatot váltottam.
A most benyújtott költségtérítés-mentességi kérelmem nem akarják elfogadni arra hivatkozva, hogy 2007. januárjában nem állt fenn a jogosultságom.
Ezt nem egészen értem, mivel számomra a 2007 őszén - a jogszabályváltozás után - azt megállapították, két féléven keresztül engedélyezték.
Kérem, segítsenek eligazodni ebben az ügyben, jogosultságom jelenleg fennáll-e.Várom válaszuk!

Tisztelettel: Ö.né L. E.

Tisztelt Szerkesztőség!

Másodéves költségtérítéses hallgató vagyok,és szeretnék átsorolási kérelmet benyújtani egyetememen szociális alapon.Miszerint 4 hónapos kismama vagyok.Van e erre lehetőségem?hivatkozhatok-e jogszabályra kérvényem benyújtásakor?

Várom válaszuk!

Tisztelettel:K.Judit

Tisztelt Szerkesztő! Az egyik budapesti főiskola hallgatója, az iskola diákjóléti bizottságának tagja vagyok. Mi döntünk a hallgatók pénzelosztásáról,a támogatásokról. A tavaly bevezetett törvény értelmében az első évfolyamos hallgatók alaptámogatásban részesülnek, most ez kb. 60 ezer forintot jelent. Ezenkivül jogosultak rendszeres szociális támogatásra/23 800 ft/. Mivel a tandíj, vagyis a képzési hozzájárulási díjat végülis nem vezették be, az alaptámogatás miért maradt meg? Úgy gondoltuk hogy ez egyfajta kompenzáció lenne a nagycsaládos stb. 1-2 kategóriás csoportoknak, ugyanakkor mivel az alaptámogatás megmaradt gyakorlatilag nincs miből kigazdálkodni még az alaptámogatást sem, ezenkivül a felsőbb évfolyamok semmilyen támogatást nem kapnak. A rendszer rendkívül igazságtalan, hiszen nálunk a nagycsaládosok anyagi helyzettől függetlenül megkapják a támogatást, az igazán szegényeknek pedig nem tudunk semmilyen támogatást adni.Kérdésem lenne hogy a jövőben elképzelhető-e az alaptámogatás újragondolása, esetleg megszüntetése, hogy mindenki azonos esélyekkel indulhasson a támogatási rendszerben?
u.i: egy akár milliós fizetésű szülővel rendelkező nagycsaládos elsős hallgató fix összegként megkapja a 60.000+23 800 ft-ot, ugyanakkor a munkanélküli, rokkantnyugdíjas, elvált, vagy minimálbér alatt, alkalmi munkákból élő szülővel rendelkező hallgató többszörös hátrányos helyzettel semmire nem jogosult.. Köszönöm válaszát!

Tisztelt Szerkesztő!
39 éves vagyok. 1998 évben szereztem meg első diplomámat az akkori Soproni Egyetem Erdőmérnöki karán. Ezt követően 1999 évben a Rendőrtiszti Főiskola levelező tagozatára nyertem felvételt. A Soproni Egyetemen még nyelvvizsga letétele nélkül kaptuk meg oklevelünket, akkor ez nem volt követelmény. A Rendőrtiszti Főiskolán az 1998 évben kezdett levelezős hallgatók még szintén nyelvvizsga nélkül kapták kézhez oklevelüket. Az 1999-es, tehát az én évfolyamom, a képesítési követelmények kíírását követően, már a félév megkezdése után tudtuk meg, hogy ez az oklevél feltétele lesz. A képzés meghírdetésekor erről még szó sem volt. 2003 évben eredményesen befejeztem a főiskolát, az oklevelet azonban valóban nem kaptam kézhez.Az lenne a kérdésem, hogy a főiskolának nyelvvizsga nélkül ki kell e adnia részemre az oklevelet nyelvvizsga nélkül, akár második diplomám, akár, akár a később közölt követelmények okán.
Ha igen, azt mely jogszabályok alapján.
Előre is köszönettel:
Patrik

Tisztelt szerkesztő!

20 éves vagyok, II. éves hallgató a Debreceni Egyetem biomérnök szakán, mivel tavaly előtt nem vettek fel orvosi egyetemre. Idén nem próbálkoztam (pedig felvettek volna), de nem szeretném a biomérnök szakot félbe hagyni, ugyanis sokat kellett tanulnom és szeretném, hogy meglegyen az eredménye. Van-e rá mód, hogy , ha jövőre elkezdeném az orvosi egyetemet azt ne költségtérítésesen csináljam és hogy esetleg emellett a biomérnök szakot is folytathassam? Egyik ismerősömtől hallottam, hogy az idei tanévben bevezették hogy, ha az alapszak mellé felveszek egy másik szakot azt addig ingyen csinálhatom amíg le nem telik az államilag támogatott 12 félév. Ez igaz? Ha igaz akkor ezt orvosival hogyan lehet összeegyeztetni, ahol ha jól tudom 14 félévet támogat az állam?

Előre is köszönöm a választ.
Üdvözlettel: Pénzes Anita

Tisztelt Szerkesztő!
Utazó gyógytestnevelőként dolgozom.Kötelezhet e a fenntartó arra, hogy mekkora területet járjak be a kötelező óraszámom újraalakításával, és a csoport felosztás újraértékelésével.Hány tanulóval kell dolgoznom egy csoportban, összevonhat e 7-14 éves gyereket.Heti 1 órám van egy csoportban így is.Saját autóval látom el a térséget, mert busszal lehetetlen lenne megoldani.Plusz területre köteleztek, határozatlan idejű kinevezett állásom van, de közölték hogy kitesznek óraadónak ha nem vállalom így el a feladatot.Kinek a segítségét kérhetem ezügyben.Köszönöm válaszát.Bibi

Tisztelt "dajka"!

A 489. bejegyzésünkben megtalálható jogszabályi ismertetések alapján Ön nem jogosult a költségtérítés-mentességre, mivel nem teljesíti az 1. feltételt, azaz nem 2006. december 31-e előtt létesített hallgatói jogviszonyt jelenlegi szakján. Természetesen az adókedvezményt Ön is igénybe veheti.

Üdvözlettel,
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt Kovács Attiláné!

Az Ftv. 2004. szeptember 1-jétől hatályos 123. §-ának (10) bekezdése szerint amennyiben a 86. § (2) bekezdése szerint a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok az egyetemi és főiskolai szintű képzésre felvett hallgatók, akik tanulmányaik – első évfolyamon történő – megkezdésének évében legalább a 40. életévüket betöltik.

A hivatkozott rendelkezést a 2003. évi XXXVIII. törvény ugyancsak 2004. szeptember 1-jétől hatályos 33. §-ának (6) bekezdése alapján, az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben azon hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kell, akik e törvény hatálybalépésekor folytatott, illetve a 2003/2004. tanévben első évfolyamon megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket, valamint azokra a jelöltekre, akik az intézményi szabályzatban foglaltak szerint időpont megállapításával engedélyt kaptak a nyelvvizsga követelményeinek záróvizsga-időszakot követő teljesítésére, és ezen időpontig betöltik 40. életévüket.”

A fentiek értelmében az Ftv. 123. §-ának (10) bekezdésében foglaltakat a törvény hatályba lépésekor (2003. VII. 1-jén) tanulmányokat folytató azon hallgatókra is alkalmazni kell, akik a képesítési követelményben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket.

A 2006. március 1-jétől hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: új Ftv.) – 2006. március 1-jével – hatályon kívül helyzete az Ftv-t, valamint az azt módosító 2003. évi XXXVIII. törvényt, azonban az Ftv-ben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározottak az irányadóak, ugyanis az új Ftv. 160. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy 62. §-ban foglalt nyelvi követelményeket az új Ftv. alapján indított képzések és kiadott oklevelek tekintetében kell alkalmazni. Valamint az új Ftv. 158. §-ának (2) bekezdése azt is kimondja, hogy azok a hallgatók, akik a felsőoktatásban a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt a felsőoktatási intézmények által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek.
 
A 2006. március 1-jétől hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: új Ftv.) – 2006. március 1-jével – hatályon kívül helyzete az Ftv-t, valamint az azt módosító 2003. évi XXXVIII. törvényt, de ennek 150.§-a is megismétli, hogy a nyelvi követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik – első évfolyamon történő – megkezdésének évében legalább a 40. életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/16. tanévben tesznek záróvizsgát.

A fentiekből következik, hogy akkor kapja meg oklevelét, amikor teljesíti a nyelvvizsga-követelményt. Ettől eltérő gyakorlat csak azon hallgatók esetében lehetséges, akik a fentiek szerint 2003. július 1-jén hallgatói jogviszonyban álltak, ők a képzési idő alatt kellett, hogy betöltsék 40. életévüket a mentességhez. Törvényi szabályozás alól egyedi mentesség nem adható.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

Tisztelt Bucsányi Ildi!

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt (a továbbiakban: Ftv.) módosító 2003. évi XXXVIII. törvény az alapképzési és szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben, illetve miniszteri rendeletben előírt nyelvvizsga-követelmény teljesítését a záróvizsgára bocsátás feltétele helyett az oklevél kiadásának feltételeként határozza meg.

Ennek értelmében Önnek nem kell a képzésre újra beiratkozni, akkor kapja meg oklevelét, miután a nyelvi követelményeket is teljesítette, és ezt a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatásával igazolja.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

 

T Szerkesztő!

A győri Széchenyi István Egyetem főiskolai szintjén 2007 január 31-én sikeresen államvizsgáztam, - igazolásom is van róla - de még nincs meg a diplomához szükséges nyelvvizsgám. Figyelmeztettek ismerősők arra, hogy 2 év múlva elévül a diplomám, ha nem nyújtom be nyelvvizsga bizonyítványomat.

Az a kérdésem, hogy igaz-e ez a diploma elévülés dolog?

Köszönettel: K. Viktor

Tisztelt Szerkesztők !

A lányom költségtérítéses képzésben vesz részt, 3.évfolyamon.
Az a kérdésem, hogy az intézmény kötelezhet-e arra, hogy a tandíjat interneten bankkártyás fizetéssel egyenlítsük ki ?
Ez nem igazán jó ötlet !
Ihászné

Tisztelt Szerkesztők!

Az alábbi kérdésben kérem a segítségüket.
Rendelkezem tanári végzettséggel (egyetemi diploma), jelenleg is főállásban tanítok. Emellett Germanisztika - német (BA) szakos hallgató vagyok. Ahhoz, hogy taníthassam a német nyelvet el kell végezzem a német nyelv és irodalom MA szakot is, vagy a korábbi tanárszakos egyetemi diplomám és a Germanisztika BA végzettség elég hozzá?
Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelettel: Cseplyéné Herperger Anita

Tisztelt "g81"!

Önre az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet vonatkozik, annak is a tanári mesterképzési szakokra vonatkozó 4. számú melléklete, amelynek 10. pontja rögzíti a nyelvi követelményeket: a mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú, illetve ezzel egyenértékű nyelvvizsga letétele szükséges.

Bár időpontokat nem ír az előző képzésekre vonatkozóan, feltételezem, hogy a nyelvi záróvizsgája állami nyelvvizsgával, és így annak jogutódjával, az államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékű volt, mégpedig alapfokú C típusúval. Valószínűleg az első oklevelének nem volt állami nyelvvizsga feltétele, a második esetében viszont elfogadhatta az intézmény az államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékű nyelvi vizsgát, mivel a 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet 14. számú melléklete szerint az újabb oklevél megszerzésére irányuló képzésben az első oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmények teljesítése a záróvizsgára bocsátás feltétele.

Ezt a megengedést már nem tartalmazza a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet, tehát a fenti előírás a mérvadó.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

Tisztelt "manóci"!

Amikor Ön a képzésre beiratkozott 1996 szeptemberében, az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 36/1996. (III. 5.) kormányrendelet volt hatályban, amelynek 4. (2) bekezdése szerint az Ön évfolyamának már nyelvvizsga-kötelezettsége volt: „4. (2)  Az e rendelettel meghatározott képesítési követelmények rendelkezéseit az 1996-97. évi tanévben az első évfolyamokra, a következő években pedig fokozatosan a magasabb évfolyamokra kell alkalmazni.” Az 5. § (2) bekezdése határozta meg a nyelvi követelményt is, akkor még mint a záróvizsgára bocsátás feltételét:

„5.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei
A tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítését követő három éven belül
- a szakdolgozat elkészítése, benyújtása és megvédése,
- angol, német, francia, spanyol vagy orosz nyelvből C típusú - egyetemi szinten középfokú, főiskolai szinten alapfokú -, állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele.”

Az intézmény tehát nem utólag támasztott követelményeket a fentiek értelmében. Önnek erről tudomása volt, hiszen engedélyt kapott arra levele szerint, hogy a záróvizsgát letehesse, de oklevelét csak a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása után fogja megkapni. Erre az intézkedésre a 97/2000. (VI. 22.) kormányrendelet az intézmények számára felhatalmazást adott.

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt (a továbbiakban: Ftv.) módosító 2003. évi XXXVIII. törvény az alapképzési és szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben, illetve miniszteri rendeletben előírt nyelvvizsga-követelmény teljesítését a záróvizsgára bocsátás feltétele helyett az oklevél kiadásának feltételeként határozza meg.

Ennek értelmében Önnek nem kell a képzésre újra beiratkozni, akkor kapja meg oklevelét, miután a nyelvi követelményeket is teljesítette, és ezt a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatásával bizonyítja.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

Tisztelt Domokos Csilla!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 55.§ (2)  bekezdése pontosan úgy szól, hogy „egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőokta­tásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben” Az ezt pontosító negyedik bekezdés szerint „Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje.”

Tehát egy hallgató ugyanabban a képzési ciklusban, ha pl. a képzés a képzési és kimeneti követelmények szerint 8 féléves, akkor 10, ha 10 féléves, akkor 12 féléven át lehet támogatott, függetlenül attól, hogy ezt a támogatást egy vagy több egyetemen, illetve egy vagy több szakon kapta.

Üdvözlettel: 
Dr. Szitás József

Tisztelt Szalay Réka!

A 489. bejegyzésünkben megtalálható jogszabályi ismertetések alapján Ön nem jogosult a költségtérítés-mentességre, mivel nem teljesíti az 1. feltételt, azaz nem 2006. december 31-e előtt létesített hallgatói jogviszonyt költségtérítéses képzésben. Ezen túlmenően nem teljesíti a 2. feltételt sem, mert (feltehetőleg) még nem volt TGYÁS-on, GYED-en vagy GYES-en a 2007. augusztus 1-jét megelőző valamelyik félév első napján. Természetesen az adókedvezményt Ön is igénybe veheti.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt Krajcsó Ildikó!

A költségtérítés-mentesség felmenő rendszerben azért szűnik meg, mert 2007-től a felsőoktatásba való bejutás segítése váltotta fel a "kismamák" költségtérítéses képzésének támogatását.

A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Kormányrendelet 22. § (4)-(5) bekezdése alapján alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben ötven többletpontot kaphat az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő (a tavaszi rendes felvételi eljáráskor általában febr. 15., azonban mesterképzés esetén márc. 15.) és a felvételi döntés (a tavaszi rendes felvételi eljáráskor 2008-ban júl. 24.) közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van vagy TGYÁS-ban, GYED-ben, GYES-ben vagy GYET-ben részesül. A felsőfokú szakképzésre és a mesterképzésre jelentkezők is kaphatnak többletpontokat (felsőfokú szakképzésben legfeljebb 80 pontot illetve mesterképzésben a 100 pontos felvételi rendszerben legfeljebb 10 pontot) az előnyben részesítés okán. Az előnyben részesítés kedvezményének igényléséhez a jelentkezési lap „Többletpontok” fejezetében kell nyilatkoznia,  illetve a felvételi tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően a felvételivel kapcsolatos különböző dokumentumok és igazolások benyújtására rendelkezésre álló határidőig (a tavaszi rendes felvételi eljáráskor 2008-ban júl. 10.)  igazolnia kell, hogy megfelel az erre jogosító feltételeknek. A jogszabály nem mondja ki azt, hogy a febr. 15. vagy márc. 15. és júl. 24. közötti teljes időtartamban a fenti támogatásokban (GYES, stb.) kell részesülnie, vagyis ennél rövidebb időszak is megfelelő az igazoláshoz. A többletpontokat államilag támogatott és költségtérítéses képzésben is igénybe veheti.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt "Vanda44"!

Szükség esetén állásfoglalást a havady.tamas(kukac)okm.gov.hu e-mail címen kérhet.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt "gg1979"!

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium nem rendelkezik a felsőoktatási intézmények által kibocsátott oklevelek adatbázisával.
Ezért az oklevelek hitelességét az oklevelet kibocsátó felsőoktatási intézménynek lehet megküldeni, kérve az oklevélben szereplő adatok hitelességének igazolását.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető