2022. augusztus 12.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  
  
egervarigabi üzenete
2010.05.18. 16:51
Tisztelt Szerkesztők !

Két éve egy iskolával összevonva egyházi intézmény lettünk.Az önkormányzattal közoktatási szerződésünk van.Tagintézményvezetői megbízatásom 2010.augusztus 31.-én lejár.2011.november 25.-én töltöm be az 59.évemet.2011.szeptember 13.-án 35.év közalkalmazotti jogviszonyom lenne.

Kérdés : 2010.szeptember 01.-től mi lessz velem ? Elküldhetnek,ill védett vagyok .-e?Jár.-e-ha maradhatok _ a 40 éves jubileumi jutalom,kaphatok.-e felmentést a nyugdíj előtt ?
Várom válaszukat !Köszönöm.
tata0101 üzenete
2010.05.18. 14:12
Tisztelt Szerkesztők!

Segítséget szeretnék kérni a következő munkajogi kérdésben. Első diplomámat a Tanárképző Főiskola történelem-népművelés szakon szereztem. Később ugyanitt számítástechnika szakon végeztem. Tanítom mind a két szakot (történelem-informatika) 50-50 %-ban. Közben szakvizsgázott pedagógus is lettem, mert végeztem a BME közoktatási vezető szakán. A megszerzett végzettségek alapján besorolást kaptam a „G” fizetési osztályba, valamint a két pedagógus szakképesítés és a közoktatási vezető szakirányú szak alapján 8 %-os illetménynövekedésben is részesültem. Ez így működött éveken keresztül. Az idei tanév elején intézményünknél igazgató váltásra került sor, és az új vezető ezt az illetménynövekedést 5 %-ra csökkentette. Azzal érvelt, hogy a közoktatási vezető szakomat elveszítettem azzal, amikor „G”-be soroltak, azt nem lehet figyelembe venni az illetménynövekedésnél, tehát nem vagyok jogosult a 8%-ra. (Szerintem a közoktatási vezető szak az egyik legtipikusabb esete a hasznosítás mértékétől független további szakképesítésnek!). De lehet még a népművelés szakot is figyelembe lehetne venni!

Kérdésem a következő: Jogszerűen járt-e el a munkáltató? Milyen jogorvoslati lehetőségeim vannak? Visszamenőleg megillet-e az illetménynövekedés? Kifizethető-e számomra az elmaradt juttatás?

Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Scourge7 üzenete
2010.05.18. 09:48
Tisztelt szerkesztők!

Kérdésem egy 2008. szeptemberben megszűnt (elméletileg jogutód nélkül) általános iskolára vonatkozik, ami azért merült fel bennem,mert régebben valahol olvastam, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogutódlásnak tekintette azt, hogy a egy helyi önk. megszüntette önálló általános iskoláját és közoktatási feladatát egy másik településen működő, intézményfenntartó társulás keretében fenntartott általános iskolán keresztül látta el. A Legfelsőbb Bíróság a döntését azzal indokolta, hogy a megszűnt iskola tanulóival együtt, a tanulólétszámhoz kötött normatíva (azaz a megszűnt iskola anyagai erőforrásainak egy része) a kötelező feladatot a továbbiakban ellátó iskolát fenntartó társuláshoz került (egyébként történhetne ez másképp is?????), amelynek tagja az iskolát megszüntető önkormányzat is.
A kérdéses esetben a megszüntető önkormányzat nem lépett be intézményfenntartó társulásba, hanem feladat-ellátási megállapodást kötött egy másik önkormányzattal. De a gyerekek itt is átkerültek a másik önkormányzat iskolájába, és nyilván az utánuk járó normatívát is már ez az iskola, ill. a gesztor önkormányzat igényli. A kérdés a fentiek fényében tehát az, hogy ez most valóban jogutód nélküli megszűnés volt-e, vagy jogutódlás? És ha az utóbbi, akkor mi a helyzet a kifizetett végkielégítésekkel, merthogy a dolgozókat nem vették át. Kit terhelt volna valójában a végkielégítések kifizetése? Vagy kötelesek lettek volna őket átvenni és tovább foglalkoztatni?
marcsi003 üzenete
2010.05.17. 21:47
Tisztelt Főosztályvezető-helyettes Asszony, Dr. Varga Mária!

Kérem, szíveskedjék állást foglalni közalkalmazotti béremet illetően. Mindenki számára ismeretes, hogy a 2010. évi garantált bérminimum 89. 500 Ft. Esetemben C1-es fizetési kategóriában adminisztrátorként (igazgatói titkárnőként) a garantált bérilletmény 78.000 Ft, azonban nem kaptam meg a minimálbérre történő kiegészítést erre az évre vonatkozóan. A helyzetemet már csak az teszi érdekesebbé, hogy mindezt a 2009. évre sem kaptam meg. Mindez azt jelenti, hogy felém kb. 70. 000 Ft tartozása van az intézménynek. Ugyanakkor a munkahelyemen továbbra sem tartják indokoltnak a kérésemet. Már pedig a kormányrendeletben is meghatározták, miszerint a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma 89 500 forint lesz. Egyébiránt jelenleg gimnáziumi érettségivel rendelkezem. (Már csak egy középfokú nyelvvizsga választ el a főiskolai diplomámtól). Mi több, elolvastam a a 2010. január 1-től érvénybe lépő, a személyi állomány járandóságait érintő változásokról szóló tájékoztatót, mely szerintem egyértelműen leírja, hogy B1-E1 kategóriáig mindenkit ez a bér illet meg!
Tisztelettel kérem, szíveskedjék mielőbb egyértelmű állásfoglalást adni a problémámra, tudniillik önkormányzati szakemberek (jogászok, humán szakemberek) nem tudtak ebben a kérdésben dönteni, hogy jár-e nekem és természetesen minden más hasonló helyzetben lévő közalkalmazotti munkavállalónak avagy nem jár.

Üdvözlettel:
Egy kétségbeesett adminisztrátor
marcsi003 üzenete
2010.05.17. 21:45
Tisztelt Főosztályvezető-helyettes Asszony, Dr. Varga Mária!

Kérem, szíveskedjék állást foglalni közalkalmazotti béremet illetően. Mindenki számára ismeretes, hogy a 2010. évi garantált bérminimum 89. 500 Ft. Esetemben C1-es fizetési kategóriában adminisztrátorként (igazgatói titkárnőként) a garantált bérilletmény 78.000 Ft, azonban nem kaptam meg a minimálbérre történő kiegészítést erre az évre vonatkozóan. A helyzetemet már csak az teszi érdekesebbé, hogy mindezt a 2009. évre sem kaptam meg. Mindez azt jelenti, hogy felém kb. 70. 000 Ft tartozása van az intézménynek. Ugyanakkor a munkahelyemen továbbra sem tartják indokoltnak a kérésemet. Már pedig a kormányrendeletben is meghatározták, miszerint a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma 89 500 forint lesz. Egyébiránt jelenleg gimnáziumi érettségivel rendelkezem. (Már csak egy középfokú nyelvvizsga választ el a főiskolai diplomámtól). Mi több, elolvastam a a 2010. január 1-től érvénybe lépő, a személyi állomány járandóságait érintő változásokról szóló tájékoztatót, mely szerintem egyértelműen leírja, hogy B1-E1 kategóriáig mindenkit ez a bér illet meg!
Tisztelettel kérem, szíveskedjék mielőbb egyértelmű állásfoglalást adni a problémámra, tudniillik önkormányzati szakemberek (jogászok, humán szakemberek) nem tudtak ebben a kérdésben dönteni, hogy jár-e nekem és természetesen minden más hasonló helyzetben lévő közalkalmazotti munkavállalónak avagy nem jár.

Üdvözlettel:
Egy kétségbeesett adminisztrátor
Zsu70 üzenete
2010.05.17. 21:45
Nagyon el vagyok keseredve, mert lehet,hogy 20 éves munkaviszony után elbocsájtanak! 1989. augusztus óta dolgozom ugyanannál az intézménynél érettségivel. Először gyermekfelügyelő voltam az intézmény diákotthonában, majd első gyermekem születése után áthelyeztek dajkának egy óvodába (intézményen belül). Már itt dolgoztam, amikor megszületett 2. és 3. gyermekem. Ez idő alatt több koleganőmet beiskolázták dajka képzésre, én a GYES-re való hivatkozással kimaradtam. Tudomásom szerint a képzést 100 %-ban támogatták. Most egy ellenőrzés során kiderült, hogy nekem és két másik kolegámnak nincs meg a dajka végzettségem, és kilátásba helyezték az intézmény megbírságolását. Állítólag tavaly óta csak dajka szakképesítéssel lehet ezt az állást betölteni. Jeleztük, hogy szívesen megszerezzük a szüksége szakképesítést, de nem tudjuk kifizetni a 100 ezer forintos tandíjat, és a 60 km-es utazás költségeit. Az intézmény a következő lehetőséget ajánlotta: csak a tandíj 50%át fizeti, ha ezt nem vállaljuk, elküldenek bennünket, és szakképzett dajkát vesznek fel a helyünkre. Sajnos én ennyit sem tudok kifizetni, 52 ezer forint a nettó bérem, emellett GYES-t kapok tartósan beteg kisfiam után. A férjem sem keres túl jól. Azt szeretném kérdezni, hogy ilyen könnyen utcára lehet tenni valakit 20 év után? Nyomorba lehet dönteni egy családot azért, mert az intézmény elmulasztotta a képzésünket? Valóban van olyan jogszabály, amely kötelezővé teszi a dajka szakképesítést? Úgy tudtam, ha a munkáltató tesz kötelezővé egy képzésen való részvételt, akkor minden ezzel kapcsolatos költséget neki kell állnia, vagy ezt rosszul tudom? Ha mégis elküldenek, milyen jogaim vannak?
BOTAKALMAN üzenete
2010.05.17. 15:03
Gyermekem 2011 -ben fog éretségizni. Meg szeretném kérdezni ,hogy hány felvételipontot fog számára jelenteni: -felsőfokú nyelvizsgája? (angol)
-OKTV-vén elért 24. helyezése (angol)
A Szerkesztők üzenete
2010.05.17. 14:59

Tisztelt "BIbolya"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 40. § (1) bekezdése szerint: „A hallgató kérheti, hogy a fennálló hallgatói jogviszonya keretében további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat folytathasson”.
Javaslom tehát, hogy kérelmével forduljon a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2010.05.17. 14:57

Tisztelt "laci76"!

A nyelviskolák működését az Oktatási és Kulturális Minisztérium nem felügyeli, alapításuk cégbejegyzés kérdése. A foglalkoztatást a nyelviskola szabályzata írja elő.

Üdvözlettel:
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

A Szerkesztők üzenete
2010.05.17. 14:33

Tisztelt "pedellus1971"!

A pedagógia szakszolgálat intézményeiben a pedagógus-munkakörök betöltéséhez szükséges feltételeket a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet határozza meg.
A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése - a 2001. február 1-jei hatállyal történt módosításától kezdődően – a következőket tartalmazza:
„2. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézményében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - szakvizsgázott pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzik.”

A szakvizsga bevezetése fokozatosan történt, a rendelet 26. §-ának (6)-(10) bekezdésében foglalt ütemezés szerint, amelynek értelmében
- 2006. január 1-jétől kellett előnyben részesíteni a pedagógiai szakszolgálat intézményében, pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásnál azt, aki rendelkezett szakvizsgával,
- 2010. január 1-jét követően a pedagógiai szakszolgálat intézményében pedagógus-munkakörben új közalkalmazott jogviszony, munkaviszony csak azzal létesíthető, aki rendelkezik szakvizsgával.

A hivatkozott rendelet helyébe 2010. augusztus 1-jével a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 9.) OKM rendelet lép. Az új jogszabály 2. §-ának (1) bekezdése változatlanul fenntartja főszabályként a szakvizsgázott-pedagógus munkakörben történő foglalkoztatás követelményét. A szakvizsgával nem rendelkezők foglalkoztatását a 2. § (6) bekezdése azzal a feltétellel teszi lehetővé, hogy az alkalmazásnál a munkáltatónak elő kell írnia a szakvizsga öt éven belüli megszerzését.

Üdvözlettel:
Nagy Gyöngyi Mária
szakmai tanácsadó

A Szerkesztők üzenete
2010.05.17. 14:28

Tisztelt "fefi"!

Az intézményvezető feladat és hatáskörét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 54. §-a rögzíti. A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe.
Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.
A munkáltatói jogkör magában foglalja a munkaviszonnyal kapcsolatos bármely intézkedést, többek között pl.:
– kinevezést, kinevezés módosítását,
– felmentést,
– áthelyezéshez hozzájárulást,
– illetmény megállapítását,
– összeférhetetlenség megállapítását,
– munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésének engedélyezése,
– jutalmazást,
– célfeladat meghatározását, fegyelmi jogkör gyakorlását,
– osztálytanítói, osztályfőnöki megbízást.
Vélelmezhetően a nevelőtestület által elfogadott intézményi dokumentumok is tartalmaznak szempontokat, melyek alapján az intézményvezető dönt az osztályfőnöki megbízásról, illetve amely rögzíti, hogy a szülők kérését milyen súllyal veszi/veheti figyelembe döntése meghozatalakor.
Fontos kiemelni azt is, hogy a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4. számú melléklete 8. a) pontja szerint az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának, a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához készített tantárgyfelosztás tükrözi a nevelőtestület véleményét is.

Üdvözlettel:
Béresné dr. Dunai Gyöngyi

A Szerkesztők üzenete
2010.05.17. 14:25

Tisztelt "MAKIMAKI"!

1. Az „új” közoktatási intézményre vonatkozóan nincs jogszabályi definíció, de nyilvánvalóan akkor beszélhetünk erről, ha egy közoktatási intézmény létesítésére vonatkozóan egy teljesen új alapító okirat kerül kiadásra (vagyis nem egy korábban meglévő intézmény alapító okiratát módosítják), és ez alapján kerül bejegyzésre a költségvetési szerv vagy a jogi személy. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 11. §-a definiálja az egyesítés, a szétválás, a beolvadás, összeolvadás, különválás és kiválás eseteit. Ez azért lényeges, mert a jelzett törvény 11. §-ának (3) bekezdése értelmében összeolvadás esetében az egyesítendő költségvetési szervek megszűnnek, és jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Tehát a kérdésében vázolt eset az összeolvadás kategóriájába tartozik, amelynek eredményeként új intézmény jön létre. Mindazonáltal a jelzett törvény értelmezéséhez az illetékes ágazati szaktárca adhat segítséget, ezért javasolom a Pénzügyminisztérium megkeresését is. Megjegyzem, hogy a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) 5. §-ának (17) bekezdése szerinti pályázat nélkül adható vezetői beosztás ellátására szóló helyettesi megbízásra azért adott lehetőséget a jogszabály, hogy az úgymond „előzmények” nélküli közoktatási intézmények létre tudjanak jönni. Az ilyen intézményekben ugyanis nincsenek jogelőd nevelőtestületek, így az intézményvezetői beosztás ellátására irányuló pályázati eljárás lebonyolítása objektív kizáró okba ütközne.
2. A vezetői beosztás ellátására szóló helyettesi megbízás annak a vezetői megbízásnak az elnevezése, amelyet az új közoktatási intézmény vezetésére, pályázat nélkül adnak. Ez lényegében egy helyettesítésre szóló megbízás a betöltetlen intézményvezetői beosztásra, határozott időre.
3. Az előbbi pontban jelzett átmeneti intézményvezető mindazokat a jogköröket gyakorolhatja, amelyet a véglegesen megbízásra kerülő vezető, de csak korlátozott ideig, a pályázati eljárás eredményre vezetéséig, illetve legfeljebb egy évig.
4. A szóban forgó átmeneti intézményvezető jogosult arra, hogy lebonyolítsa az intézményegység-vezetői megbízásokra a pályázatokat. Ez elengedhetetlen is, hiszen ennek hiánya az intézmény működőképességét veszélyeztetni. Az átmeneti vezető megbízására épp azért van szükség, hogy az intézmény működőképességét biztosítani lehessen addig is, amíg a végleges magasabb vezető megbízásra nem kerül. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy többcélú intézményben az intézményegység-vezetői megbízásokat az igazgatótanács adja, az intézményvezető (akár a végleges, akár a helyettes) itt csak a pályáztató feladatait látja el (Kjt. vhr. 18. § (5) bekezdés a) pont).
5. A szervezési feladatok mindazokat a feladatokat jelentik, amelyek egy új közoktatási intézmény működésének a megkezdésével, a működés „beindításával” kapcsolatosak. Magába foglalja a szükséges intézményi dokumentumok előkészítését, az elengedhetetlen munkáltatói döntéseket, az intézmény vezetését.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

famonic üzenete
2010.05.17. 14:20
Olyan kérdésem lenne hogy az Óvoda korlátozhatja-e gyermekem oviba járását.
Konkrétan ma azt mondták hogy május 28 az utolsó ovis napja a gyereknek , mert én otthon vagyok.
kértem őket hogy június 15-ig mehessen mert a nagyobbik gyereknek addig van iskolája , és a kicsit igy is úgyis fel kell keltenem mert egyedül vagyok velük, tehát vinnem kell mindkettőt.A két gyerekem már évek óta ide jár és alapból is bosszantó hogy 2005 óta nem aludhatnak ott , együttműködő és kedves szülő voltam eddig ,de ezt nem tartom korrektnek.
válaszuk az volt nem mert otthon vagyok. megtehetik ezt ?
1anyuka
famonic üzenete
2010.05.17. 14:19
Olyan kérdésem lenne hogy az Óvoda korlátozhatja-e gyermekem oviba járását.
Konkrétan ma azt mondták hogy május 28 az utolsó ovis napja a gyereknek , mert én otthon vagyok.
kértem őket hogy június 15-ig mehessen mert a nagyobbik gyereknek addig van iskolája , és a kicsit igy is úgyis fel kell keltenem mert egyedül vagyok velük, tehát vinnem kell mindkettőt.A két gyerekem már évek óta ide jár és alapból is bosszantó hogy 2005 óta nem aludhatnak ott , együttműködő és kedves szülő voltam eddig ,de ezt nem tartom korrektnek.
válaszuk az volt nem mert otthon vagyok. megtehetik ezt ?
1anyuka
famonic üzenete
2010.05.17. 14:19
Olyan kérdésem lenne hogy az Óvoda korlátozhatja-e gyermekem oviba járását.
Konkrétan ma azt mondták hogy május 28 az utolsó ovis napja a gyereknek , mert én otthon vagyok.
kértem őket hogy június 15-ig mehessen mert a nagyobbik gyereknek addig van iskolája , és a kicsit igy is úgyis fel kell keltenem mert egyedül vagyok velük, tehát vinnem kell mindkettőt.A két gyerekem már évek óta ide jár és alapból is bosszantó hogy 2005 óta nem aludhatnak ott , együttműködő és kedves szülő voltam eddig ,de ezt nem tartom korrektnek.
válaszuk az volt nem mert otthon vagyok. megtehetik ezt ?
1anyuka
A Szerkesztők üzenete
2010.05.17. 14:17

Tisztelt "kme19"!

A felsőoktatási intézmények saját hatáskörben döntenek arról, hogy mikor tartják az alkalmassági, illetve gyakorlati vizsgákat. Ezek időpontját közlik a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban is, így minden jelentkező, előre ismerve az időpontokat, úgy szervezheti az egyéb programjait, hogy részt tudjon venni az alkalmassági, illetve gyakorlati vizsgán.

Üdvözlettel:
dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó

A Szerkesztők üzenete
2010.05.17. 14:06

Tisztelt Wassel Zsuzsanna!

Kérdéseire a matematika tételkészítő bizottság elnöke az alábbi választ adta:

„Ha az éleket a vizsgázó helyesen rajzolta meg, 2 pontot kaphat. A pontokat itt akkor nem lehet bontani, ha valaki csak egy élt rajzolt be.
A 3. feladatban az egészre kerekített átlagmagasságra is adható pont.
A 14.b) feladatban legfeljebb 4 pontot kaphat, aki helyesen kiszámol koszinusz-tétellel egy szöget, de az nem a legnagyobb szög.
Aki a halmazábrát %-kal jól kitölti, 3 pontot kaphat.
A 18. a) megoldása a külső és a belső kúp térfogatának helyes kiszámítása után a térfogatok különbségének felírásával teljes értékű. Ha csak a külső kúp térfogata van meg, az 2 pontot ér.

Tanácsoljuk, hogy pontozási problémáival konzultáljon a matematika munkaközösség tagjaival.”

Üdvözlettel:
Pongrácz László
főosztályvezető
Oktatási Hivatal

A Szerkesztők üzenete
2010.05.17. 14:01

Tisztelt "annykoo"!

A pedagógus-munkakörök betöltéséhez szükséges megfelelő felsőfokú iskolai végzettségeket és szakképzettségeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 17. §-ának (1)-(4) bekezdése határozza meg. A 17. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a szakrendszerű oktatáshoz a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói, a hetedik-nyolcadik évfolyamon a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettség és szakképzettség szükséges. Ebből következően az informatika tantárgyat informatika szakos tanár taníthatja.
A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerint az alapfokú művészetoktatási intézményben, művészeti szakközépiskolában, szakiskolában a művészeti szakmai tantárgyakat oktató pedagógusnak a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári, az alapfokú művészetoktatási intézmény előképző és alapfokú évfolyamain továbbá a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanítói vagy művész szakképzettséggel kell rendelkeznie.
Korábban a szakmai szervezetek ajánlást fogalmaztak meg az alapfokú művészetoktatás területén a művészeti tárgynak megfelelő felsőfokú iskolai végzettségekre és szakképzettségekre. Eszerint magyar nyelv és irodalom szakos tanár drámajátékot, színjátékot, színházismeretet taníthatna.
Véleményünk szerint az alapfokú művészetoktatási intézményekben történő tanításhoz szükség lenne magyartanári oklevél mellett a szakirányú továbbképzésben szerzett drámapedagógus szakképzettségre is.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2010.05.17. 13:57

Tisztelt "kubaby"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 24. § alapján, az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség - e törvény 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti - kezdetéig nevelő intézmény.
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 6. § (1) bekezdése módosította a közoktatási törvény 24. § (1) bekezdését, amelynek alapján:
Az óvoda felveheti azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosban fővárosi kerületben, illetve, ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.
A közoktatásról szóló törvény 102. § (2) bekezdés a) pont értelmében a fenntartó többek között dönthet a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy e törvény 65.§ (1) bek. alapján a szülő, a gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. (Az óvodában a nevelési év a közoktatási törvény 121.§ 24. pontjában meghatározottak szerint szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszakra terjed ki.)

Az óvodai felvétel prioritásait a közoktatási törvény 65. § (2) bek. valamint a 24. § (1) bek. rögzíti.
Ennek alapján, az óvodai felvételi eljárásban vizsgálható, hogy:
1. A felvételt nyert gyermekek elsősorban abba az óvodába nyertek-e felvételt, vagy kerültek átvételre, amelynek körzetében laknak, illetőleg ahol szülőjük dolgozik (a felvételi körzet feladat-ellátási helyenként értendő).
2. A felvételről, átvételről meghozott döntés a jogszabályban előírtak szerint történt-e.
3. Érvényesültek-e az alábbi rendelkezések:
Az óvoda - beleértve a kijelölt óvodát is - köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki:
- köteles óvodába járni (ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni),
- akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda),
- a sajátos nevelési igényű gyermeket (ha a szakértői bizottság kijelölte az intézményt az ellátásra és az óvoda a fenntartó által jóváhagyott alapító okirat alapján jogosult a felvételre),
- a harmadik életévét betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket, továbbá
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény (1997. évi XXXI. tv. 41. §) alapján a napközbeni ellátás igénybevételére jogosult gyermeket, illetve
- azt a gyermeket, akinek óvodai felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.

Ezen túlmenően szabad férőhely esetén a felvett gyermekek között felvételt nyert-e olyan gyermek, aki a fellebbezést benyújtott szülő gyermekénél fiatalabb s annak felvétele milyen prioritás, rendezőelv alapján került megállapításra.
A közoktatási törvény 65. § (3) bekezdés értelmében az óvodába felvett gyermekek csoportba osztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Az óvodai csoportok szervezésének szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg. Az óvodai felvételben hozott döntések alkalmával figyelembe kell venni, hogy a döntéssel a gyermekre, szülőre nem hárulhat aránytalan terhet.

A közoktatási törvény 121. § 3. pontja értelmében, aránytalan teher:
ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentős költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek, tanuló életkorát, sajátos nevelési igényét (pl. a változás miatt a nevelési-oktatási intézmény eléréséhez szükséges időtartam jelentősen megnövekszik; a nevelési-oktatási intézményt csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással lehet megközelíteni

A fentiekre hivatkozva kérdésére válaszolva, amennyiben az óvodai felvételi eljárásban érvényesül - a közoktatási törvényben - előírt rendezőelv, és még rendelkezésre áll az a fenntartó által meghatározott felvételi körzetben szabad óvodai férőhely, akkor természetesen nincs akadálya az egyéb helyi szabályok prioritása szerinti döntésnek, de az nem lehet ellentétes magasabb rendű jogszabályban előírtakkal.
Tudni szükséges, hogy a szülő a közoktatási törvény rendelkezése értelmében, az egyenlő bánásmód követelményének betartására irányulva, az Oktatási Hivatal felé is fordulhat kérelemmel, abban az esetben, ha a felvételi, átvételi kérelem benyújtásától számítva kevesebb, mint százötven nap telt el. Ebben az esetben az Oktatási Hivatal vizsgálhatja, hogy az adott intézmény az egyenlő bánásmód követelményét tekintve jogszerűen járt-e el, vagy azt megsértette.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

csike üzenete
2010.05.17. 09:05
Tisztelt Szerkesztők!
1902. számú kérdésemre még nem kaptam választ, ami esetleg elkerülhette figyelmüket.
Kérem szépen legyenek kedvesek tájékoztatni az abban szereplő problémával kapcsolatban! Köszönöm! Csike
minvez üzenete
2010.05.16. 18:59
Tisztelt Szerkesztők! Kérdésem a pedagógusok minősítésével kapcsolatos. Pontosabban, hogy a jogszabály kiknek a minősítését írja elő? Az iskola valamennyi dolgozóját minősíteni kell? Válaszukat előre is köszönöm!
kende üzenete
2010.05.15. 17:49
Tisztelt Szerkesztőség!
Iskolánkban 4 alsós osztály és 1 napközi van, 5 tanító. Igazgatónk azt szeretné, hogy évente más tanító legyen a napköziben, hogy mindenkinek lehetősége legyen tanítani osztályban.
Arra az évre kell kinevezés módosítást csinálnia a tanítói munkakörből napközis munkakörre vagy arra az egy évre csak megbízza erre a feladatra?
Az igazgató szerint mindenki tanítói munkakörben van, de tudomásom szerint a napközis napközis szakfeladaton.
Az osztályban tanítók attól tartanak, hogy ha egyszer napközibe kerülnek, mi a biztosíték rá, hogy egy év múlva újra osztályban taníthatnak?
Várjuk válaszukat!
A Szerkesztők üzenete
2010.05.14. 13:30

Tisztelt " Judit72"!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 2009. január 1-jével kinevezett és megbízott vezetők között tett különbséget. Eszerint kinevezett vezető az, aki a vezetői feladatokat önálló munkakörben látja el, míg a megbízott vezető a saját (beosztotti) munkaköre mellett, megbízás alapján látja el a vezetői feladatokat (Kjt. 23. § (1) bekezdés).

Azt a kérdést, hogy egy közoktatási intézményben ki minősül kinevezett vagy megbízott vezetőnek, nem a munkáltatóknak kell esetről esetre eldöntenie, hanem a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) 5. §-ának (1) bekezdése ad, eltérést nem engedő szabályozást erre vonatkozóan.

A Kjt. vhr. említett 5. §-ának (1) bekezdése szerint:

„5. § (1) A közoktatási intézményben - az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül

a) magasabb vezetői megbízásnak minősül:

aa) a helyi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás,

ab) a tagintézmény, többcélú intézmény intézményegysége vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének) a megbízása,

ac) az intézményvezető-helyettesi megbízás;

b) vezető megbízásnak minősül az intézményegységvezető-helyettesi, a tagintézményvezető-helyettesi, a tagozatvezetői, a gyakorlati oktatás-vezetői, a gyakorlati oktatás-vezetőhelyettesi és gyakorlóhely-vezetői megbízás;

c) az a)-b) pontokban foglaltaktól eltérően magasabb vezetői munkakör:

ca) a központi műhely vezetői munkakör a központi műhely vezető-helyettesi munkakör,

cb) a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesi munkakör,

d) vezetői munkakör: a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti vezetői munkakör.”

Fentiek alapján tehát megbízott vezetők a közoktatásban - akik változatlanul, a korábbiaknak megfelelő módon - a saját (beosztotti) munkakörük mellett, megbízás alapján látják el a vezetői feladatokat: az intézményvezetők, az intézményvezető-helyettesek, a tagintézmény-vezetők, az intézményegység-vezetők (beleértve az intézményegységként működő kollégium élén álló kollégiumvezetőt), az intézményegységvezető-helyettesek, a tagintézményvezető-helyettesek, a tagozatvezetők, a gyakorlati oktatás-vezetők, a gyakorlati oktatás-vezetőhelyettesek és gyakorlóhely-vezetők. Kinevezett vezetők a közoktatásban, akik a vezetői feladatokat önálló munkakörben látják el: a központi műhely-vezetők és helyetteseik, a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesek, valamint a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti vezetők.

Fentiek alapján tehát a nem önállóan, hanem egy többcélú közoktatási intézmény intézményegységeként működő kollégium élén intézményegység-vezetőként álló kollégiumvezető megbízott magasabb vezető (és sose lehet kinevezett vezető). Ezzel szemben a gazdasági intézményvezető-helyettes kinevezett magasabb vezető, a Kjt. vhr. idézett, kógens rendelkezései szerint.

A szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység vezetője (ide értve a kollégiumvezetőt is) megbízásának feltételeit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) határozza meg. A Kt. 33. §-ának (6) bekezdése szerint a szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységben vezetői megbízást az kaphat, aki rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel. Ezek a feltételek a Kt. 18. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a következők:

„18. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:

a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges - a 17. § (1)-(2) bekezdésben felsorolt - felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga, középiskolában - ha e törvény másképp nem rendelkezik - egyetemi szintű tanári végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga;

b) másodszor és további alkalommal történő megbízás esetén a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség;

c) legalább öt év - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat;

d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre szóló alkalmazás, illetve a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre szóló alkalmazás.”

Egyes fentiekben jelzett jogszabályi feltételekhez ún. átmeneti szabályok kapcsolódnak, ami azt jelenti, hogy nem minden pont alkalmazandó jelenleg. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet mondja ki, hogy 2010. január 1-jétől kezdődően közoktatási intézmény vezetésére új megbízást az kaphat, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával (20. § (5) bekezdés). A Kt. 128. §-ának (22) bekezdése pedig az intézményvezetői szakképzettséget csak a 2015/2016. tanítási évtől kezdődően követeli meg a másodszor és további alkalommal történő vezetői megbízáshoz. Ebből is egyértelműen látszik, hogy a pedagógus-szakvizsga és az intézményvezetői („közoktatás-vezetői”) szakképzettség nem azonos fogalmak.

A pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzésben szerezhető meg, szakképzettséget nem tanúsít. A szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet 5. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint a pedagógus-szakvizsga követelményeinek teljesítését az oklevélben fel kell tüntetni. Tehát az oklevélből egyértelműen ki kell derülnie annak, hogy pedagógus-szakvizsgát szerzett az adott személy. Az előbbiekben említett 2006. évi OM rendeletet megelőzően a pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeit a 41/1999. (X. 13.) OM rendelet szabályozta. Ez utóbbi OM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében: „(2) A pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzés szakirányú továbbképzési oklevél kiadásával zárul, amely csak a pedagógusképzést is folytató felsőoktatási intézményekben folyó szakirányú továbbképzésben szerezhető meg. E rendelet mellékletének 6.3. pontjában meghatározott záróvizsga egyben szakvizsga, amely a végzettség szintjét nem módosítja.”

Fentiek alapján egyértelmű, hogy a pedagógus-szakvizsga nem azonos az intézményvezetői szakképzettséggel, már csak azért sem, mert a pedagógus-szakvizsga szakképzettséget nem ad. Egyes szakirányú továbbképzésben megszerzett szakképzettségek azonban a pedagógus-szakvizsgával egyenértékűek (Kt. 128. § (8) bekezdés).

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium jogelődei az Oktatási Minisztérium és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium évente közleményben, illetve tájékoztatóban adta közre a pedagógus-szakvizsgával egyenértékű szakirányú továbbképzések listáját. A pedagógusképző felsőoktatási intézmények által 2002-től meghirdetett, pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzésekről szóló OM közlemény a következőket tartalmazta: „A pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről szóló 41/1999. (X. 13.) OM rendelet hatálybalépéséig az oktatási miniszter lehetőséget adott úgynevezett pedagógus-szakvizsgával egyenértékű szakképzettséget adó szakirányú továbbképzési szakok létesítésére.

Miniszteri rendeletben szabályozott ilyen szakok:

- a közoktatási vezető szakirányú továbbképzési szak [8/1997. (II. 18.) MKM rendelet],

- a tanügyigazgatási szakértő szakirányú továbbképzési szak [11/1997. (II. 18.) MKM rendelet],

- a vezető óvodapedagógus szakirányú továbbképzési szak [13/1997. (II. 18.) MKM rendelet],

- a pedagógiai értékelési szakirányú továbbképzési szak [12/1999. (III. 8.) OM rendelet],

- a tantervfejlesztési szakirányú továbbképzési szak [12/1999. (III. 18.) OM rendelet],

- a gyakorlatvezetői tanítói szakirányú továbbképzési szak [28/1999. (VII. 6.) OM rendelet],

- az óvodai szakértő szakirányú továbbképzési szak [29/1999. (VII. 6.) OM rendelet],

továbbá a kormányrendeletben szabályozott klinikai és pedagógiai szakpszichológusi szakvizsga, amelyet a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet ismert el munkakör betöltése szempontjából pedagógus-szakvizsgával egyenértékű képesítésnek.

A pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről szóló 41/1999. (X. 13.) OM rendelet hatálybalépése azt indokolta, hogy a pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés és a pedagógus-szakvizsgával egyenértékű szakirányú továbbképzések kettős képzései rendszerét megszüntessük. A 41/1999. (X. 13.) OM rendeletet módosító 20/2001. (VI. 30.) OM rendelet azonban nem a fenti szakirányú továbbképzési szakokat, illetve a pedagógus-szakvizsga követelményeinek teljesítését eredményező oklevelek kiadását szüntette meg, hanem a miniszteri rendeletek azon rendelkezését, mely a szakképzettség egyenértékűségét szabályozza.

Bár az egyes szakirányú továbbképzések képesítési követelményeiről szóló jogszabályok már hatályon kívül helyezésre kerültek az új felsőoktatási törvény elfogadásával, ettől függetlenül a fentiekben jelzett szakképzettségek a pedagógus szakvizsgával egyenértékűnek minősülnek.

Jelenleg tehát egy szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként működő kollégiumban kollégiumvezetői megbízást azt kaphat, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával (vagy a pedagógus-szakvizsgával egyenértékűnek minősülő a fentiekben felsorolt szakképzettséggel, illetve a pedagógus-szakvizsgával ugyancsak egyenértékűnek minősülő a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozattal, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori címmel). Ugyanez igaz az „új” és a „másodszori vagy további” megbízásra is. A másodszori és további megbízásnál az intézményvezetői szakképzettséget ugyanis – a már korábbiakban kifejtettek szerint – csak a 2015/2016. tanévtől kell megkövetelni.

A gazdasági intézményvezető-helyettesre ez a szabályozás nem vonatkozik. A gazdasági intézményvezető-helyettessel szemben támasztott végzettségi és szakképzettségi követelményeket az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet határozza meg.

 

Üdvözlettel:

Dr. Varga Mária Beáta

főosztályvezető-helyettes

moncsy87 üzenete
2010.05.14. 13:08
Tisztelt szerkesztők!
Lenne pár kérdésem a szóbeli vizsgával kapcsolatban.
A szóbeli tételeket,téma köröket meg -e lehet valahonnan szerezni?Közép szinten vizsgázom és az érdekelne ,hogy A és B tétel is lesz vagy csak ez egyik a kettő közül?, illetve ,ha kell az A rész is akkor mikroszkóppal való vizsgálatot is kell végezni vagy elég csak képről kell felismerni és az alapján mindent elmondani és felismerni az A résznél?
Nem nagyon világos a szóbeli vizsga ezen része!
Köszönöm a válaszukat!
Tisztelettel László Mónika
A Szerkesztők üzenete
2010.05.14. 12:15

Tisztelt Schindler Renáta!

Elöljáróban fontos kiemelni, hogy a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények alkalmazottai tekintetében főszabályként a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) - mint speciális törvény – azonban megfogalmazza azokat a kogens szabályokat, amelyeket fenntartótól függetlenül minden közoktatási intézményben foglalkoztatott tekintetében alkalmazni kell.
Kiemelendő pl. a Kt. 122. § (1) bekezdése, mely szerint a nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél.
Fontos még felhívni a figyelmet arra, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) 20. § (8) bekezdése rögzíti, hogy a normatív állami hozzájárulásban részesülő nem önkormányzati közoktatási intézményekben a Kjt. vhr. 7-16. §-ában, a 19/A. §-ában és a mellékletben foglaltakat alkalmazni kell.
Az alapítványi fenntartású óvoda dolgozói tehát a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonnyal rendelkeznek - tekintettel arra, hogy a fenntartó nem tartozik a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben meghatározott munkáltatói körbe.
Fentiekből következően a munkavállalóknak a rájuk vonatkozó jogszabályokba foglaltakon kívül azok a juttatások, járandóságok járnak, amelyekről a munkaszerződésük vagy a munkáltatónál hatályos belső szabályzatok, pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, stb. rendelkeznek.
Pótszabadsága tekintetében tehát, a Kt. fenn idézett rendelkezése szerint - amennyiben pedagógus-munkakörben történik a foglalkoztatása – jogos az igénye.
Az írásban, a munkavállaló részéről közölt felmondás átvételét a munkáltatónak igazolnia kell a későbbiekben esetlegesen felmerülő jogviták esetén. Mindenképpen célszerű tehát az átvételt aláírásával igazolni.

Üdvözlettel:
Béresné dr. Dunai Gyöngyi

Jevka üzenete
2010.05.14. 11:57
Tisztelt Szerkesztőség!

Arra keresem a választ, és kérem a segítségüket, hogy iskolánk a német nemzetiségi nyelvoktatás nyelvoktató formáját választotta, ebben az esetben a tanítói munkakör alkalmazás feltétele a nemzetiségi német tanító szak, vagy megfelelő a német nyelvi műv. területű végzettség?

Válaszukat köszönöm!
eva67 üzenete
2010.05.13. 18:19
Tisztelt Szerkesztőség!
Most végzem júniusban gyógypedagógusként, és többségi ált. iskolában SNIa, és SNIb-s gyermekekkel foglalkozom. Kérdezném: mennyi lesz a kötelező óraszámom?
eva67 üzenete
2010.05.13. 18:18
Tisztelt Szerkesztőség!
Most végzem júniusban gyógypedagógusként, és többségi ált. iskolában SNIa, és SNIb-s gyermekekkel foglalkozom. Kérdezném: mennyi lesz a kötelező óraszámom?
Sehrgut üzenete
2010.05.12. 16:47
Tisztelt Szerkesztőség!
Pedagógiai Szakszolgálat működésével kapcsolatosan kérem szíves segítségüket!
1) Normatíva
Intézményünk többcélú kistérségi társulás által fenntartott Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Ennek megfelelően, a költségvetési tv. IV. 2.2.2. alapján igényeljük a normatívát, a becsült ellátotti létszám szerint.
Az elszámolásra vonatkozó szabály:
2.9. A közoktatási szakszolgálati feladatok közül a logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, és fejlesztő felkészítés esetében az ellátottak után igényelt támogatás elszámolása a következők szerint történik: az ellátottak
- 2009. január 1-je és 2009. augusztus 31-e közötti száma: az ezen időszakban a felösszesített heti ellátotti létszám osztva a 2009. év ellátási heteinek számával,
- 2009. szeptember 1-je és 2009. december 31-e közötti száma: az ezen időszakban a felösszesített heti ellátotti létszám osztva a 2009. év ellátási heteinek számával.
Ellátási hétnek
- 2009. január 1-jétől 2009. június 30-áig tartó időszakra vonatkozó tanítási heteket, továbbá
- 2009. szeptember 1-jétől 2009. december 31-éig tartó időszakra vonatkozó tanítási heteket tekintjük.
Az ellátotti létszámban egy héten egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe.

KÉRDÉSEM: Mit értünk tanítási hét alatt, mennyi az osztószám?
Amennyiben minden megkezdett hét tanítási hétnek számolandó, úgy éves szinten 40 héttel kellene visszaosztani, miközben a valóságban a tanítási napok száma alapján csupán 37 hét van. Napközis ellátotti létszám elszámolásakor is csak a tényleges tanítási napokat kell figyelembe venni, illetve az iskolai tanmenet is 37 hétre készül. Amennyiben egy két napból álló töredék hetet, teljes hétnek kellene számítani a visszaosztásnál, jelentős anyagi hátrány érné a szakszolgálati intézményeket.

2) Pedagógus szakvizsga
A 4/2010. OKM Rendelet szerint, Pedagógiai Szakszolgálatnál csak szakvizsgázott pedagógus alkalmazható.

KÉRDÉSEM: Határozatlan időre kinevezett (kinevezés 2010. előtti), szakvizsgával nem rendelkező kollégákat köteleznem kell a szakvizsga megszerzésére? És ha igen, mennyi türelmi idő adható (5 év, 10 év)? Amennyiben kötelezem, a képzési díjhoz hozzájárulást is kell adnunk?

Válaszaikat előre is tisztelettel köszönöm!
A Szerkesztők üzenete
2010.05.12. 16:17

Tisztelt "ikoner"!

Kérdését továbbítottuk a tételkészítő bizottságnak. A bizottság az alábbi válaszokat fogalmazta meg:

„1. A középszintű angol nyelvi érettségi nyelvhelyességi feladatsorában a 2. feladat (Task 2) 16-os pontjában a helyes megoldás a „care” szó, mivel a „carefulness” általános emberi tulajdonságot jelöl és nem konkrét helyzetben tanúsított viselkedést. A nagyon szűk jelentésbeli különbség miatt azonban az utóbbi is elfogadható, de csak helyesen írva (carefulness).

2. A nyelvhelyesség 2. feladat (Task 2) 17-es pontjában a szó 'reaction' alakja nem elfogadható. Ez az alak csak a határozatlan névelővel együtt, „an allergic reaction” formában lenne helyes.”

Üdvözlettel:
Pongrácz László
főosztályvezető
Oktatási Hivatal

  
 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok