Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Tisztelt "bobor"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 10. § (3) bekezdésének e) pontja szerint  a tanulónak joga, hogy személyiségi jogainak gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét.

Ezen túlmenően felhívom a figyelmét a 2008. évi nyári törvénymódosítás által bevezetett új szabályra is, miszerint – a törvény 13. § -ának (8) bekezdése értelmében - a szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy e kötelezettségének tegyen eleget.
Az iskola tehát a fegyelmi eljárás helyett, illetve mellett is dönthet az antiszociális tanuló pszichológusi vizsgálatra küldéséről, önkéntes teljesítés hiányában pedig a jegyzőhöz kell fordulni, aki hatósági úton kötelezi erre a szülőt, illetve a nagykorú tanulót.

Ezen túlmenően amennyiben az iskola úgy tapasztalja, hogy az érintett tanuló esetében a pedagógiai eszközök – ideértve a fegyelmező intézkedéseket és a fegyelmi eljárás keretében alkalmazható fegyelmi büntetéseket is – hatástalanok, illetve alkalmatlanok a kívánt cél elérésre, joga, sőt a gyermekvédelmi szabályok alapján kötelezettsége a gyermekjóléti szolgálathoz fordulni, jelezni a problémát és intézkedést kérni. A szolgálatot irányító jegyzőnek van ugyanis olyan cselekvési lehetősége, amellyel élve érdemben változtatni tud a kialakult helyzeten, elsősorban a védelembe vétellel, ennek eredménytelensége esetén további gyermekvédelmi hatósági eszközökkel, végső esetben a közösségből való kiemeléssel.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető helyettes

Tisztelt "vighandrea"!

A nyelvvizsgadíj visszatérítésére vonatkozóan szeretném tájékoztatni, hogy utoljára 2005. július 1-ig lehetett a nyelvvizsga díját visszaigényelni azon tanulók részére, akik a 2004/2005. tanévben az érettségi vizsgára felkészítő évfolyamon tanultak és rendelkeztek a sikeres nyelvvizsga dokumentumával.
A 2005/2006. tanévtől kezdve a kétszintű érettségi vizsgaszabályzat teljes körűen életbe lépett, és ebben az új rendszerben az emelt szintű érettségi vizsga 60%-os, illetve a fölötti százalék elérése mellett egyenértékű a középfokú C típusú állami nyelvvizsgával, így a tanulók számára biztosított a nyelvvizsga ingyenessége. Az így szerzett középfokú nyelvvizsgáért is plusz pont jár a felvételi eljárás során.

Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető

Tisztelt "Ilka"!

A gyógypedagógiai pótlékra való jogosultságot és annak mértékét a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet l5. §-a szabályozza. Gyógypedagógiai pótlék jár annak, aki sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, kollégiumi nevelését vagy közoktatási intézményben a gyermekek fejlesztő felkészítését - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – végzi. A pótlék mértéke a közalkalmazotti pótlékalap 18-42%-a.
A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a gyógypedagógiai pótlék abban az esetben illeti meg, ha kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, illetve, ha az általa felkészített sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető helyettes

A szakvizsgát 2005-ben szereztem. Magyat-történelem-drámapedagógus vagyok és bejegyzett OKÉV szakértő .Kell-e még 12o órást végeznem ahhoz, hogy taníthassak a nemszakrendszerű keretein belül. válaszát köszönöm

A zt szeretném megkérdezni, hogy a pedagógus-szakvizsgával rendelkező tanár taníthat-e a nemszakrendszerű oktatásban, ha nincs meg a 12o órás tanfolyama.

Tisztelt "bakigabi"!

Minden középfokú végzettséggel (érettségi bizonyítvánnyal) rendelkező magyar állampolgár jelentkezhet felvételi vizsgára bármelyik ország bármelyik felsőoktatási intézményébe. A jelentkezéssel kapcsolatos feltételekről a kiválasztott külföldi felsőoktatási intézmény, vagy az adott ország ún. Enic-Naric Központja - mely naprakész tájékoztatást tud adni egy adott ország oktatási rendszeréről -  adhat felvilágosítást, (http://www.enic-naric.net/).
Tájékoztatom továbbá, hogy lehetősége van ösztöndíjat is megpályázni. Az ösztöndíjakról szóló tájékoztatókat, pályázatokat megtalálhatja a Magyar Ösztöndíj Bizottság weboldalán (www.scholarship.hu; e-mail: mob@bbi.hu), vagy 061/384-9009-es telefonszámon is kérhet információt.

Szilágyi Judit
osztályvezető

Tisztelt "mocóka"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-a rendelkezik arról, hogy egyes iskolatípusokban milyen végzettség és szakképzettség szükséges a pedagógus-munkakör betöltéséhez.
E szerint:
„17. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
g) szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyat vagy szakmai előkészítő ismeretet, valamint a szakmai alapozó és a pályaorientáció ismeretet oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú, a pályaorientáció és a szakmai alapozó oktatásban, továbbá a d) pontban meghatározott;
i) szakközépiskolában és szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógusnak, továbbá gimnáziumban a munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú;
végzettség és szakképezettség.”
A fentiekre figyelemmel Ön a képzés szakirányának megfelelő mérnöki végzettséggel és szakképzettséggel szakiskolában és szakközépiskolában taníthat szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tantárgyakat, illetve gimnáziumban, ha van a mérnöki szakképesítésének megfelelő irányultságú munkába állást előkészítő elméleti és gyakorlati foglalkozás, akkor ott is taníthat.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt OKM!

Szeretném megtudni, hogy a nyelvoktató kisebbségi oktatást megvalósító iskoláknak a fenntartói jóváhagyáson és az iskola szabályozó dokumentumainak módosítása után(pedagógiai program, helyi tanterv, alapító okírat) a Minisztérium felé szükséges-e valamilyen engedélyezési eljárást kezdeményezni (pótlólagosan)? Milyen jogkövetkezményei vannak a mulasztásnak? Szükséges-e az intézmény vezetőjének dokumentálható nyelvismerettel rendelkeznie az adott kisebbség (esetünkben romani/lovári)nyelvén? Megilleti-e a nyelvet és a népismeretet oktató kollégát a nemzetiségi pótlék, és milyen feltételekkel? A nyelvpótlék kötelező vagy adható a középfokú nyelvvizsgával rendelkező kollégának, ha nem nyelvtanári munkakörben van foglalkoztatva és ő tanítja a nyelvet?
Köszönöm megtisztelő válaszukat! Üdvözlettel: N. R.

Kariera!
Kicsit "késve " értem ide. Nyugodtan írja alá,- vagy már meg is történt - a papírt. A Szakértői Bizottság nem csak a fogyatékosságot vizsgálja. (az én fiam is járt ott, én kértem, diszlexiás, IQ-ja 128 és leérettségizett) Lehet, hogy tudnak tanácsot is adni.
Az igazgató megteheti, hogy a gyereket tovább küldi, akkor is megteheti ha Ön nem írja alá.
S, hogy a fiának miért van magatartás problémája? Megmondom. Unatkozik, nincsen lekötve. Nem kell értelmi fogyatékosnak lenni, ha valaki rendetlenkedik. Nem tudja mással felhívni magára a fiú a figyelmet. Talán Ő is szeretne valamit, valami kis dicséretet, egy jó szót, egy ügyesen oldottad ma meg mondatot!
Nem tudom hol laknak? De ha van lehetősége sürgősen vigye más iskolába a Rehabos papírral együtt, ahol elfogadják gyermekét. A problémák nem fognak ebben az iskolában megszűnni, sem Önöknek, sem a gyermeknek nem jó, ebbe a család is tönkre fog menni! Higgye el, nagyon régóta vagyok a pályán ahhoz, hogy tudjam mit tanácsolok.
Írásából azt látom, hogy most egy kétségbe esett anyuka, aki tájékozott, de nem mer lépni. Lépjen a fiáért és Önmagáért. Sok sikert kívánok hozzá!

T. Válaszadók!

A nem szakrendszerű oktatással kapcsolatos a kérdésem. A nem kötelező órák terhére szervezett nem szakr. órákon lehetséges-e, hogy nem az egész osztály van jelen, hanem csak azon tanulók, akik számára éppen szükségesnek tűnik, hogy valamely területen külön fejlesztésben vagy éppen felzárkóztatásban részesüljenek?
Köszönettel, válaszukat várva 123a.

Tisztelt Csillag Márta!

A pedagógus továbbképzés teljesítésével kapcsolatosan lenne kérdésem. Az első diplomámat 1997-ben szereztem, így az első hétéves továbbképzési ciklus 2004-2011-ig tartott(volna)Közben 2002-ben másoddiplomát és szakvizsgát kaptam. Ez hogy számít be a hétéves ciklusba, hisz ekkor nekem még el sem kellett volna kezdeni a továbbképzéseket? Ezt követően 2007-ben újabb diplomát és újabb szakvizsgát is szereztem.Ez hova számít be? Tisztelettel várom válaszát azzal kapcsolatban, hogy tulajdonképpen nekem hogy is alakulnak a hétéves továbbképzési ciklusaim? Köszönettel: Huszár Judit

Kedves "csigabiga"
Köszönöm, hogy megpróbált segíteni nekem. A törvényeket én is elolvastam, de sajnos hiába nekünk ad igazat az igazgató nem fogadja el. Mivel én megbíztam benne és a kezébe adtam a kérelmet, ezért nem tudom bizonyítani. Ő azt mondja, hogy én nem kérelmeztem. Ő szóban megadta és az elő osztályzat matematikából százalékban született. A tanár többször rászólt órán, hogy maradjon csendben mert fel van mentve. Mivel magatartás béli gondok vannak ezért azt mondja az igazgató, hogy ő nem adta meg a felmentést és én azt nem is kérvényeztem. Kár volt bízni benne. Holnap kell bemennem aláírni a fellebbező papírt, amit tovább fog küldeni a szakértői bizottság elé (az igazgató benne van ebben a bizottságban). Igaz, hogy a törvényben az áll, hogy az iskolának el kell fogadnia a Nevelési tanácsadó vizsgálati eredményét, még sem fogadja el. Inkább tovább küldi szakértő elé. Ez lenne a kérdésem, hogy megteheti-e ezt?! A másik kérdés az, hogy ha jól tudom a szakértőin már nem azt nézik, hogy diszkalkuliás-e a gyerek, hanem, hogy szellemi fogyatékos-e. Nem tudom, hogy holnap alá írjam-e a fellebbezést vagy nem? Ha nem írom alá, akkor nem tudják tovább küldeni, de akkor nem is fogadja el a diszkalkuliát. A gyerekem a fejlesztő pedagógus szerin általános iskola 3. osztályos szinten van 13évesen. Én tudom és a fejlesztő pedagógus is tudja, hogy újra ez az eredmény születne, de hogy ha nem is ezt fogják nézni!!?? Kérem aki tud segítsen, mert nagyon tanácstalanok vagyunk! Előre is köszönöm!

Tisztelt "tvedi"!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú, 138/1992. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vhr.) 15. § (2) bekezdés h) pontja szerint számítástechnikai pótlék annak jár, aki általános iskolában, középiskolában, szakmunkásképző iskolában - kizárólag a számítástechnikai és informatikai ismeretek oktatásán kívül - a tantervi követelmények átadásához és elsajátításának ellenőrzéséhez rendszeresen informatikai eszközöket, módszereket alkalmaz. Az informatikai ismeretben való jártasságot legalább "E" fizetési osztályba sorolásra jogosító informatikai, számítástechnikai szakképzettséggel kell igazolni.
A számítástechnikai pótlékra jogosultság feltételeit helyben kell kialakítani.
Javaslom, hogy a szakmai munkaközösség alakítsa ki állásfoglalását a tekintetben, hogy melyik tantárgy tantervi követelményei elsajátításához milyen mértékben kell alkalmazni az informatikai szakképesítést, kell-e és milyen mélységben a tanmenetben rögzíteni a tevékenységeket.
A számítástechnikai tanári végzettség nem zárja ki a pótlék megállapítását, ha a fenti feltételeknek megfelel a matematika tanítása.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "ekorodi"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (2) bekezdése szerint
„Idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.”
A szabályozásból tehát az következik, hogy mind főiskolai, mind egyetemi szintű idegen nyelvszakos tanári oklevéllel oktathat és érettségiztethet középiskolában.
Az idézett 17. § (2) pontja 1999. szeptember 1. óta hatályos és a közoktatási törvény módosításáról szóló 1999. évi  LXVIII. törvény állapította meg.

Üdvözlettel,
Csillag Márta
főosztályvezető

Tisztelt "Katóka 30"!

Az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatásban a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói végzettséggel vagy szakkollégiumi végzettséggel rendelkező tanító taníthat. Ez a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-ának (8) bekezdésében foglaltakból következik, amely szerint a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítónak 120 órás pedagógus-továbbképzést kell elvégeznie az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatásban történő tanításhoz. Tehát a 120 órás továbbképzés nélkül csak a szakkollégiummal vagy műveltségi területtel rendelkező tanító taníthat a nem szakrendszerű oktatásban. 
Azt már nem írja elő a törvény, hogy csak a „tantárgynak” megfelelő műveltségi területtel vagy szakkollégiummal lehet a nem szakrendszerű oktatásban tanítani.
A nem szakrendszerű oktatásnak az 5-6. évfolyamon történő megszervezéséhez módszertani ajánlást talál honlapunkon itt: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=2104&articleID=229398&ctag=articlelist&iid=1

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "milcsi"!

A közoktatásról szóló 1993. évi törvényben (a továbbiakban: Kt.) 102. § (9) bekezdése b) pontja értelmében a fenntartó tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá – a július-augusztus hónapok kivételével – nevelési évben iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg.

Amennyiben a fenntartó döntése az osztályok számának csökkentése tekintetében a tanév megkezdését követően született meg, úgy jogszerűtlenül járt el. A területileg illetékes regionális közigazgatási hivatal jogosult a helyi önkormányzatok döntéseit törvényességi szempontból ellenőrizni.

Javaslom, keressék meg a közigazgatási hivatalt a döntés törvényességi ellenőrzése érdekében.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "imoli"!

Levele szerint gyermeke a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott életkort elérve, de az iskolába lépéshez szükséges fejlettség hiányainak ismeretében került az általános iskola első évfolyamára. A beiskolázás körülményei előrevetítették a tanuló tanulmányi előrehaladásához szükséges segítő szolgáltatás megszervezésének szükségességét.
Az Oktatási ás Kulturális Minisztériumnak nincs törvényi felhatalmazása a fejlesztő-pedagógusok munkájának indokoltsága, a fejlesztő munka megszervezése és szakszerűsége kérdésében állást foglalni, a szolgáltatást minősíteni. Mindezekre az iskola vezetőjének, az intézmény fenntartójának, illetve önkormányzati fenntartású intézmény esetében az önkormányzat jegyzőjének van joga. Panaszával őket keresheti meg.
Az Ön konkrét kifogásával kapcsolatos szakmai véleményünk szerint aggályos az olyan fejlesztő pedagógiai foglalkozás, amely a cél érdekében kiemeli a tanulót a tanórai nevelő-oktató munkából, s az ennek következtében előálló ismerethiány pótlását a családtól várja el. A fejlesztő pedagógiai szolgáltatás az adott évfolyam tantervi követelményeinek figyelembevételével végzi a fejlesztés konkrét célját megvalósító tevékenységét.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "1955"!

Az igazgató közölt óraszámából – heti 4 óra – arra tudunk következtetni, hogy az igazgató az általános iskola intézményegység vezetését is ellátja.
Levelében nem írja, hogy, mint az ÁMK igazgatóhelyettese egyben intézményegység vezető is, vagy az általános iskola intézményegységben intézményegységvezető-helyettes, és emellett az intézményigazgató távollétében ellátja az általános helyettesi feladatokat is.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 1. számú melléklet Harmadik rész I/A/8 pontja a heti kötelező óraszámot a következőképpen állapítja meg:

„8. Közös igazgatású közoktatási intézményben, általános művelődési központban

 a)  igazgatói ha az intézményegységenként működő óvoda, iskola, kollégium, pedagógiai szakszolgálat intézményegység vezetését is az igazgató látja el, az óvodai csoportok, iskolai osztályok, tanulók számára tekintet nélkül az intézményegységnek megfelelő intézménytípus igazgatói, vezetői beosztására meghatározott legkisebb óraszám, legfeljebb 
4
 b)  intézményegység-vezetői, kollégiumvezetői, intézményegységvezető-helyettesi, kollégiumvezető-helyettesi  az intézménytípusnál meghatározottak szerint”

Ez utóbbi esetben azt kell megnézni, hogy mennyi lenne az igazgatóhelyettes kötelező óraszáma akkor, ha az intézményegység önálló intézmény lenne. A már említett Harmadik rész I/A/2. pontjának b) alpontja együtt hozza – és azonos mértékben állapítja meg – az igazgatóhelyettesi, intézményegység-vezetői, intézményegységvezető-helyettesi kötelező óraszámokat.
Amennyiben Ön intézményegység vezetői vagy helyettesi feladatokat nem lát el, – amit szakmai-pedagógiai szempontból szokatlannak tartunk – vezetői megbízása a Kt. 1. számú melléklet Első rész „További foglalkoztatás a nevelési-oktatási intézményekben” alcím 2/a pontja alapján történhet. Ez esetben a kötelező óraszám mértékét is helyben kell meghatározni.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Cserpán Edit!

Az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. § (4) szerint az oktatási és kulturális miniszter ellátja az Országos Képzési Jegyzékben ágazatához tartozó szakképesítések tekintetében a szakképesítésért felelős miniszteri feladatokat, amelyek az oktatás és művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportok.
A fogászati asszisztens szakképesítéssel kapcsolatos megkeresésével forduljon az Egészségügyi Minisztérium illetékes munkatársához, Kiss Mária szakmai tanácsadóhoz (301-7818, kiss.maria@eum.hu).

Üdvözlettel,
Csillag Márta
főosztályvezető

Tisztelt " rencsi90"!

A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szabályozza a nevelési-oktatási intézmények működését. Ez a rendelet 2004 végéig biztosította az iskolák részére a lehetőséget, hogy a középfokú „C” típusú nyelvvizsga pótolja az osztályzatokat. Ez a lehetőség a nevelési-oktatási intézmények működésének rendjéről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról szóló 30/2004. (X. 28.) OM rendelet értelmében nem áll az iskolák rendelkezésére.

Üdvözlettel,
Csillag Márta
főosztályvezető

Tisztelt "emy89"!

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 53. § (3) bekezdése szerint:

„(3) Ha a középiskolában (iskolai tagozaton, osztályban) az oktatás a magyar nyelv mellett másik tannyelven (a továbbiakban: célnyelven) is folyik, (a továbbiakban: két tanítási nyelv) a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve határozza meg, hogy mely és hány tantárgy oktatása folyik célnyelven.

(4) A két tanítási nyelvű érettségi vizsgán

a) a kötelező idegen nyelv vizsgatárgy a célnyelv,

b) a célnyelven tanult vizsgatárgyak közül legalább kettőből - annak valamennyi tételéből - célnyelven kell vizsgázni,

c) a célnyelven folyó írásbeli vizsga ideje az írásbeli vizsga minden - időben elkülönülő összetevője esetében - huszonöt százalékkal megnövelhető,

d) a célnyelven folyó írásbeli vizsgán kétnyelvű szótár használható,

e) a célnyelven tanult vizsgatárgyakból a szóbeli vizsgán a feleltetés harminc percig tarthat,

f) a vizsgabizottság elnöke az lehet, aki a célnyelv oktatására jogosító egyetemen szerzett pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel vagy az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.”

A két tanítási nyelvű középiskolában vizsgázó a vizsgaszabályzat 54. § (4)-(5) bekezdésének szabályozása szerint jogosult felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványra:

„54. § (4) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha a vizsgázó célnyelvből sikeresen teljesítette emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá

a) legalább 60%-ot ért el, és

b) a másik két vizsgatárgyból célnyelven, sikeres, legalább középszintű, vizsgát tett,

felsőfokú „C” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(5) Amennyiben a vizsgázó célnyelvből az emelt szintű vizsgát a közoktatási törvény 30. §-ában megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek,

a) ha teljesítette a szóbeli és a hallott szöveg értése vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú „A” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,

b) ha teljesítette az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú „B” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.”

Üdvözlettel,
a szerkesztők

Ha valaki tudja hogy kell külföldi iskolába átiratkozni szóljon én levelező diákos vagyok

A nem szakrendszerű oktatásban testnevelő tanár, tanári végzettséggel részt vehet? Az alsó tagozatban, tehát a nem szakrendszerű oktatás egyéb részében taníthat testnevelést! Az 5-6. osztályban is így van? A logika szerint igen! Köszönöm a segítséget!

Kedves Kariera!

Azt írja, hogy fia felmentést kapott a matematika tantárgy értékelése alól. /azért tanulnia kell, de nem osztályozzák/

A módosított Közoktatási Törvény LXXIX. 1993.30. §-a (9) bekezdése

„A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola – az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére – egyéni foglalkozást szervez részére.”

Tehát az igazgató nem szóban adja a mentességet, hanem írásban. De előtte Önök kérvényezzék az értékelés alóli felmentést, hivatkozva a Nevelési Tanácsadó által kiadott szakvéleményre - írásban és ajánlottan adják postára. /azért ajánlottan, mert akkor neki is válaszolnia kell/
Az igazgató hoz egy határozatot – nem szóban – írásban kell ezt Önökkel közölnie.

A szülőnek joga van kérni, hogy gyermekének vizsgálatát a Nevelési Tanácsadó vagy a Rehabilitációs Bizottság elvégezze.
Szintén írnak Önök egy pár soros kérelmet, hogy gyermekük vizsgálatát tegyék meg.
Bármelyik intézmény hoz egy vizsgálati eredményt, azt sem az igazgató, sem a szaktanár nem bírálhatja felül. Hiszen akik a vizsgálatot végzik szakemberek! Gyógypedagógus, pszichológus, orvos.

Közoktatási Törvény LXXIX. 1993.76. § (1)

"Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
(2) A fegyelmi büntetés lehet
a) megrovás;
b) szigorú megrovás;
c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása;
d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába;
e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától;
f) kizárás az iskolából.
(3) Tanköteles tanulóval szemben a (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés nem alkalmazható. A (2) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható."

Kilétszámú osztályok meg már nem léteznek évek óta, ugyanis minden tanulót integrálva oktatnak!

Remélem tudtam Önöknek segíteni!

Kedves Tné Ilona!
Igaz nem az OM munkatársa vagyok, hanem egy mezei pedagógus, de válaszolok a kérdésre. Sajnos csak a gyógypedagógusnak jár a pótlék. Azért is nevezik gyógypedagógiai pótléknak Sőt, azok is örülnek ha megkapják.

Teljesen egyetértek az óvónő üzenetével. Jó lenne már, ha minisztériumi szinten a pedagógusok egyéb óráit egyértelműen lehetne az országban értelmezni, mert a minisztérium állásfoglalása és rendelkezése nélkül ahány intézmény, annyiféle megvalósítás. A minisztériumi illetékesek lépjenek már, és foglalják törvénybe a pedagógusok egyéb óráinak elrendelését!

Tisztelt Szerkesztők!
Legyenek szívesek válaszolni a következő kérdésemre:
Tanító vagyok , a tanítási óráimon túl heti 2 órában (tavaly heti 4-ben) SNIb-s gyerekeket( tavaly SNIa-sokat is) fejlesztek. Ezt a feladatot azért kaptam, mert iskolánkban sok az SNIa és SNIb-s tanuló. Az előzőeket gyógypedagógusok, az utóbbiakat olyan pedagógusok, köztük én is, fejlesztik, akik elvégeztek egy 120 órás "Viselkedési- és teljesítményzavarok korrekciója, vizsgáló- és terápiás eljárások"című tanfolyamot a Bárczi Gusztáv Gyógyped-i Tanárképző Főiskola szervezésében.
Munkáltatómmal nem tudok megegyezni abban, hogy nekem, illetve kollégáimnak jár-e a gyógypedagógiai pótlék.
A 138/1992. számú kormányrendelet 15. §-a szerint: "d) gyógypedagógiai pótlék annak [jár], aki sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, kollégium nevelését vagy közoktatási intézményben a gyermekek fejlesztő felkészítését – a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – végzi."
A fentiek értelmében szerintem jár a pótlék, hiszen fejlesztő felkészítést végzünk, igaz nem a szakértői és rehabilitációs bizottság, hanem a Családsegítő- Nevelési Tanácsadó javaslata alapján.
Igazgatóm szerint csak annak jár, aki a teljes munkaidejében a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint SNI-s tanulókkal foglalkozik, azaz gyógypedagógus.
Olyan kollégáim is vannak, akik tanítók, de heti 2-3 órában a speciális tagozaton tanítanak. Ők is a 120 órás tanfolyamot végezték el.Ők sem kapnak gyógyped. pótlékot, mert nem kizárólag ott tanítanak. Szerintem ez sem törvényes.
Várom mielőbbi válaszukat.
Köszönöm.
Tisztelettel:Tné Ilona

Kedves Minisztériumi Kollégák, Tisztelt Minisztériumi Szakemberek!

Kérem, olvasgassák az óvónők.hu honlapot. Meg az osztályfőnök.hu honlapot. Aztán sírjanak. Tudjanak arról, hogy az országban kiszolgáltatott embereket ingyen dolgoztatnak. A munkáltatók a fenntartókra hivatkozva nem fizetnek túlórát, helyettesítést. Mert tudják fent, és még fenttebb is, hogy a pedagógus az a marha, aki ha nem fizetnek, akkor ingyen is megteszi a gyerekekért. Ez visszaélés!! Tudnak ezekről Önök?

A nevelési tanácsadó fiam felmentését javasolta (kivizsgálásuk után)matematika tantárgyból. Írásban kértem az igazgatót, hogy mentse fel. Ezt szóban meg is tette és az elő értékelése százalékban történt. Magatartásbeli panaszok miatt vissza vette a felmentést a napokban és szakértői véleményt kért. A matek tanár is megkérdőjelezte a fejlesztő pedagógus és a pszichológus szakvéleményét. Kérdésem az lenne, hogy kérheti-e az iskola a szakértői véleményt, mert valahol olvastam, hogy a szülő kezdeményezheti az ez irányú kérelmet. Másik kérdésem az lenne, hogy a szakértői vélemény lehet-e homlokegyenest más mint az eddigi vélemények. Még egy dolog a végére, hogy az igazgató közölte, ha a szakértői vélemény számunkra pozitív lenne akkor ő kirúghatja az iskolából a gyereket és kis létszámú osztályba küldheti. A fiam 7. osztályos. Én úgy tudom, hogy felsőben nincs már kis létszámú osztály. Az iskolából tanköteles gyereket nem akkor lehet eltávolítani ha ön vagy közveszélyes, vagy ha rongál vagy lop? Akkor is csak fegyelmi eljárással?

nekem az lenne a gondom, hogy osztálykirándulásra vinném a csoportom 3 napra. Az igazgató közölte az oktatási törvény szerint csak egy napra mehetek tanítási időben a többit oldjam meg hétvégén. Ez tényleg így van?