Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Tisztelt Szerkesztoseg!

11.es vagyok es szeretnek elorehozott kozepszintu erettsegit tenni nemet nyelvbol. 2008. juniusaban allamilag elismert "C" tipusu nemet nyelvizsgat tettem.
Kerdesem pedig az lenne, hogy nyelvvizsga papirom alajan osztalyozo vizsga alol mentesulhetek-e??

Koszonettel!

Tisztelt Fórumozók,
az alábbi kérdésre szeretnék válasz kapni, mivel nem teljesen világos számomra a dolog: nemzetiségi nyelveket tanító általános iskola 3. osztályában lehetősége van-e a pedagógusnak arra, hogy az egyébként nem nemzetiségi gyermeket nyelvből írásban kérje számon (szódolgozat). És ebben az esetben a szavak helyesírása értékelhető-e. Az oktatási tv. vagy vhu. tartalmaz-e erre nézve iránymutatást vagy álláspontot. Természetesen gyakorlati tapasztalatot is szívesen fogadok.

Tisztelettel várom válaszukat.

Tisztelt Borbás Tamás!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 10. §-ának (2) bekezdése rendelkezik a pedagógus pótszabadságából történő igénybevételről. Az említett (2) bekezdés hatályos felvezető szövegét a 143/2003. (IX. 9.) Korm. r. állapította meg. 2003. szeptember 1-je előtt a (2) bekezdés felvezető szövege a következő volt: „A pedagógust a pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre – legfeljebb tizenöt munkanapra – a következő esetekben lehet igénybe venni…”
A módosítással bekerült a „tárgyévi” jelző a pótszabadságra vonatkoztatva, amely azt a jogalkotói szándékot tükrözni, hogy az esedékesség évében akadályoztatás miatt ki nem adott szabadság megállapítása esetén munkáltató a szóban forgó 15 munkanapot évenként (tárgyévenként) igénybe vettnek tekinthesse.
A kormányrendelet 10. §-ának (2) bekezdése az igénybevételt lehetőségként tartalmazza, ebből következően a munkáltató döntésén múlik a pótszabadság csökkentése.
Álláspontunk szerint az akadályoztatás miatt ki nem adott szabadságból történő igénybevételt elégséges a szabadság kiadásakor számításba venni.

Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt „gelkata”!

A szabadság kiadásának szabályait a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 134. §-a szabályozza.
A GYES-ről visszatérő pedagógus éves szabadságát alapszabadsága és pedagógus pótszabadsága, azaz 46 nap figyelembevételével is ki lehet számítani.
A tárgyévi munkaköri pótszabadságból a munkáltató a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (2) bek. c) pontja alapján 15 napot levonhat. Ebből következően a tárgyévi (évenkénti) 31 nap elfogadható a szabadság megállapításához.

Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt „Arany János 3”!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 19. § (8) bekezdése írja elő a pedagógus számára, hogy hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vegyen részt.
A fent hivatkozott jogszabályhely végrehajtásáról rendelkezik a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997.(XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet).
A rendelet 4. § (2) bekezdése kimondja, hogy a pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés).
A rendelet átmeneti és hatályba léptető rendelkezéseiből következik, hogy azoknak, akik 1990-ben és azt megelőzően szerezték az oklevelüket az első továbbképzési időszakuk 1998. szeptember 1-jétől kezdődött.
A rendelet 22. § (1) bekezdése szerint: A hétévenkénti továbbképzésben azok a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak vesznek részt, akik e rendelet hatálybalépése előtt legalább hét éve megszerezték a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget.
A rendelet 4. §-ának (2) bekezdése alapján 1998-2005. közötti időtartamban volt az Ön első továbbképzési időszaka, mert 1977-ben végzett. Figyelmébe ajánlom a rendelet azon rendelkezését, mely szerint annak a pedagógusnak, aki betölti az ötvenedik életévét, már nem kötelező az újabb továbbképzés teljesítés.

Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt „kati525”!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 78. §-a határozza meg a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításának, mértékének és kifizetésének szabályait.
A Kjt. 78. § (4) bekezdése értelmében „Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a fegyelmi elbocsátás büntetés vagy a 25. § (2) bekezdés b) 1. pontja szerinti áthelyezés kivételével - megszűnik, és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [37/B. § (1), illetve (3) bekezdés], továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.”
Ön a Kjt. 37/B. § (1) bekezdése szerint feltehetően nem minősül nyugdíjasnak, amennyiben a 62. életévét még nem töltötte be. A (3) bekezdés pedig az előrehozott öregségi nyugdíj esetében azért nem alkalmazható, mert a közalkalmazotti jogviszony lemondással, és nem felmentéssel szűnik meg.
Az előző pontokban írtak szerint tehát a 40 éves jubileumi jutalom nem fizethető ki. Erre csak akkor kerülhetne sor, ha az öregségi nyugdíj megállapítása a 62. életév betöltéséhez kötődne.
Nincs akadálya annak, hogy előrehozott öregségi nyugdíja megállapítását követően polgári jogi megbízással, óraadóként foglalkoztassák. Felhívom azonban figyelmét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-ában foglaltakra, amely szerint a 62. életév betöltése előtt a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell, ha a fizetett nyugdíjjárulék alapja meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét.

Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt „ksai”!

A nevelő-oktató munka - óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás - pedagógus-munkakörben - az óraadó tanár kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban - látható el. Az országos statisztikai adatgyűjtési program (a továbbiakban: OSAP) keretében gyűjtött adatok kizárólag a fentiek szerinti foglalkoztatottakra vonatkoznak. A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a programban résztvevővel a közoktatási intézmény sajátos foglalkoztatási jogviszonyt létesít, amely tehát nem minősül sem közalkalmazotti jogviszonynak, sem munkaviszonynak, sem óraadó tanári megbízásnak. Így a prémiumévek programban részt vevő személyről semmilyen formában nem kell adatot szolgáltatni az OSAP keretében.

Végül felhívom szíves figyelmét arra, hogy a prémiumévek programban való részvétel kiváltja – munkáltatói oldalról bekövetkező okból – a felmentéssel történő közalkalmazotti jogviszony megszüntetést. A prémiumévek programba való belépéskor a közoktatásról szóló 1993. évi. LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/D. §-ának (5) bekezdése alapján az intézményvezető intézkedik az alkalmazotti azonosító szám visszavonásáról.

Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt „G.”!

Figyelemmel arra, hogy az intézmény struktúrája nem ismert, így konkrét választ nem áll módunkban adni. Általánosságban a következőkre hívnánk fel a figyelmét.
A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 5. §-a alapján vezető megbízásnak minősül a tagintézmény-vezetői, az intézményegységvezető-helyettesi, a tagintézményvezető-helyettesi, a tagozatvezetői, a gyakorlati oktatás-vezetői, a gyakorlati oktatás-vezetőhelyettesi és gyakorlóhely-vezetői megbízás. Magasabb vezető megbízásnak minősül a helyi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás, valamint a tagintézmény vezetésére szóló igazgatói, óvodavezetői megbízás, többcélú intézményben az intézményegység vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének) a megbízása. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 33. §-ának (9) bekezdésében leírtak szerint a közös igazgatású közoktatási intézmény vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását - az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló - igazgatótanács segíti, továbbá vezetői és szakértői testület segítheti. Az igazgatótanács - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. Az igazgatótanács működéséhez figyelembe ajánlom még a Vhr. 18. §-ának (4) bekezdésében leírtakat. A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátására vagy önálló intézményegységeket vagy egységes pedagógiai szakszolgálatot, mint önálló intézményegységet kell létrehozni. Ez utóbbiról a Kt. 33. §-ának (11) bekezdésében a következőket olvashatja: „az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény több különböző pedagógiai szakszolgálatot szervezetileg egységes intézményként lát el. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény - a szakértői és rehabilitációs bizottsági feladatok kivételével - részt vehet a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az utazó szakember-hálózat működtetésében, a többi gyermekkel, tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, nevelésben-oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény elláthatja a gyógytestnevelés feladatait is. Az egységes pedagógiai szakszolgálatban - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - megszervezhető a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás is.”
A 3 településre kiterjedő feladat több lehetőséget jelenthet, pl. működési körzete a pedagógiai szakszolgálati feladatnak nem városi, hanem kistérségi, vagy arra is utalhat, hogy az intézménynek városon kívül is lesz telephelye.

A megadott adatok alapján minimum kettő intézményegységet elkülöníthetünk, egyet az általános iskolai feladatellátásra, egyet az egységes pedagógiai szakszolgálatra. Amennyiben nincs könyvtári, közművelődési feladata az intézménynek, úgy a típusa közös igazgatású közoktatási intézmény. A főigazgatói kinevezés lehetőség és nem kötelezettség. A heti kötelező óraszámot a jogszabály logikai értelmezésével, az ellátandó feladatok és felelősségi kör tükrében kell megállapítani. A közoktatási intézmény feladatellátási helye kétféle – székhely és telephely – lehet a Kt. 121. §-ának (1) bekezdése alapján. Székhelyen soha nem működhet tagintézmény.

Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Szerkesztőség!

Egy szakiskolában tanítok, ahol az előző tanévben beindult az esti gimnáziumi képzés. Heti 27 órámból 6 órát az esti gimnáziumban tanítok, az utolsó óra 20:55-ig tart (heti 2 nap),másnap 7:45-kor kezdek. Az iskolai életben maximálisan résztveszek (iskolai rendezvények, korrepetálás, versenyre való felkészítés,helyettesítések)
A vezetőség annak idején ígéretet tett arra, hogy az esti gimnáziumban tanító tanárokat valamilyen formában jutalmazni fogja, és hiányzásunk esetén a helyettesítést is megoldja. Plusz juttatást nem kaptunk és a helyettsítés sem megoldott
Kérdésem az lenne, hogy nem jár-e az esti órákban megtartott órákra valamilyen "esti pótlék", ill. , hogy azonos szakú kollega kötelezhető-e esti óra megtartására, helyettesítésre.

Köszönettel!

Tisztlet szerkesztőség!
12.es vagyok, ebben az évben éretségizem. Az osztályom június 21-23-ig szóbeli éretségizik. Nekem viszont június 19-től 25-ig showtánc világkupán kell szerepelnem. Lehet-e olyat kérvényezni, hogy a szóbeli vizsgát másik osztállyal tegyem le, vagy van lehetőség pót vizsgára? És ha ez lehetséges ezt hol kell kérvényezni és meddig kell ezt benyújtani?

Köszönettel

Tisztelt Szerkesztoseg!

11.es vagyok es szeretnek elorehozott kozepszintu erettsegit tenni nemet nyelvbol. 2008. juniusaban allamilag elismert "C" tipusu nemet nyelvizsgat tettem.
Kerdesem pedig az lenne, hogy nyelvvizsga papirom alajan osztalyozo vizsga alol mentesulhetek-e??

Koszonettel!

Tisztelt Szerkesztőség!
az alábbi sorokat olvasva kérdezném:
5.) Az eltérő joggyakorlat miatt a hasznosítás mértékének vizsgálata nélkül megállapítható további szakképesítés utáni százalékos illetménynövekedés szabályai kiegészülnek a szakvizsgázott pedagógus-munkakörök tekintetében: amennyiben a pedagógus-szakvizsgát tanúsító oklevél egyben újabb szakképzettséget is igazol, a megbízott magasabb vezetőket és vezetőket, továbbá a vezető tanári, gyakorlatvezető óvónői, gyakorlatvezető tanítói, pedagógiai szakértői, pedagógiai előadói munkakörben foglalkoztatottakat megilleti az illetménynövekedés. Erre - tiltó rendelkezés hiányában - a hatályos rendelkezések alapján is jogszerűen sor kerülhetett: a pontosítás inkább az egységes joggyakorlat érdekében történt.
Tagintézmény-vezetőhelyettes(óvodavezető vagyok)szakvizsgázott, "óvodaimenedzser" jár-e részemre az 5%-os illetménykiegészítés, amíg vezető vagyok?
További kérdésem: óvodai csoportban is dolgozom, megállapított heti kötelező órám 22 óra, 4napra elosztva.1 nap vezetői nap.Mennyi időt kell ténylegesen naponta eltöltenem az óvodában? Kötelezhető vagyok a napi 8-9 órai benti tartózkodásra?

Mi a teendő ha a vezetőség titkolja ha a diákok megfenyegetik a tanárokat?

Mi a teendő, ha a diákokat a vezetőség a tanár "ellen " uszítja, hogy elmeneküljön és mást vehessenek fel a létszám stop alatt.

érdeklődni szeretnék, hogy a leépítésnél számít-e az iskolai végzettség és lehet-e, hogy olyan maradjon státuszban akinek nincs megfeleő képzettsége és elküldjék akinek van.

Üdv Mindenkinek! Kérdésem, hogy van-e valamilyen előírás arra, hogy a gyermek általános iskolai hiányzása esetén a szülő 1 tanévben hányszor igazolhatja a hiányzást, és esetenként milyen hosszú időtartamot?

Tisztelt "kerdes91"!

Amennyiben Ön – akár kettős állampolgárként is - magyar állampolgár, a vizsgaszabályzat állampolgárságra és anyanyelvre vonatkozó szabályozása nem vonatkozhat Önre, tehát magyar nyelv és irodalomból kell vizsgáznia.

Ha nem rendelkezik magyar állampolgársággal, és anyanyelve nem magyar, a magyar nyelv és irodalom helyett magyar mint idegen nyelvből tehet érettségi vizsgát. A tanuló anyanyelvének megnevezése a korábbi években szerepelt az általános iskolai bizonyítványban. Ilyen bejegyzés híján – akárcsak a magyar bírósági gyakorlatban – az anyanyelv kérdésében az érintett személy vagy törvényes képviselője nyilatkozata dönt.

Üdvözlettel:
Pongrácz László
főosztályvezető
Oktatási Hivatal

Tisztelt "JI"!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 37. § (12) bekezdése értelmében
„(12) Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít, ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, a felmentési időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult, végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.”
A polgári jogi – megbízási –  jogviszonyban, óraadóként foglalkoztatott pedagógusnak nincs a munkajogi szabályok szerinti munkaideje, így álláspontunk szerint az 1. pontban írt foglalkoztatási tilalom nem érvényesül.

Üdvözlettel: 
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Mosonyi Éva!

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 83. §   (3) bekezdése értelmében „A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót köteles - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az állapotának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni.”
Amennyiben a munkáltató e kötelezettségét nem tudja teljesíteni, úgy a közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 30. § (1) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel szünteti meg.
A közalkalmazott ebben az esetben a Kjt. 37. § szerint végkielégítésre jogosult, feltéve, hogy nem minősül nyugdíjasnak (Kjt. 37/B. §).

Üdvözlettel: 
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "SLA"!

A tanító, a konduktor-tanító és az óvodapedagógus alapképzés képesítési követelményeiről szóló, ma már hatályon kívül helyezett 158/1994. (XI.17.) Korm. r. 6. számú mellékletének b) pontja szerint - a 41/1985. (X. 5.) MT. r. 8. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján a művelődési és közoktatási miniszter döntési jogkörében alapított - az „általános iskolai idegennyelv-oktató tanító” szakon szerzett képesítés egyenértékű a „tanító” szakon kötelezően választható „műveltségi területen” szerezhető képesítéssel, amennyiben az idegen nyelv azonos. Feltételezzük, hogy az Ön oklevele a hivatkozott rendelkezés hatálya alá tartozik, amelynek érvényességét a jogszabály hatályon kívül helyezése nem érinti.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint az iskolai oktatás ötödik és hatodik évfolyamán történő tanításhoz megfelelő szakképzettségnek minősül a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói szakképzettség is, ebből következően az ötödik-hatodik évfolyamon a német nyelv tantárgyat jogszerűen taníthatja. Jogosult továbbá az egy-négy évfolyamon a különböző tantárgyak német nyelven történő tanítására.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 66. §-ának (2) és (3) bekezdése szerint abban az esetben, ha a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, a garantált illetménye megnövekedik az említett bekezdésekben meghatározott mértékben, azzal a további feltétellel, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja.
A Kjt. végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 14/A. §-ának (1) bekezdése a Kjt. 66. § (2) bekezdéséhez kapcsolódóan az illetménynövekedés magállapításához szükséges kötelező óraszámot határozza meg.
A tanítóképzésről szóló kormányrendelet rendelet 5. § (6) bekezdése úgy rendelkezett, hogy műveltségi területen szerzett képesítés a Kjt. 66. § (2) bekezdésében szabályozott további szakképzettségnek minősül, és az ott meghatározott feltételek mellett illetménynövekedésre jogosít. Ezt a rendelkezés ma már jogszabályban nem található meg, azonban az illetménynövekedésre való jogosultság – véleményünk szerint – levezethető abból, hogy a Kt. 17. §-ának c) pontja a műveltségi területet tanításra jogosító szakképzettségnek ismeri el az ötödik-hatodik évfolyamon.

A megkeresésében említett pedagógus-továbbképzési tanfolyam nem jelent szakképzettséget, tehát azt sem képesítésként, sem illetménynövekedésre jogosító további szakképesítésként figyelembe venni nem lehet, de erre nincs is szükség, mert az alapoklevele – a fentiek szerint – mind a tanításra, mind az illetménynövekedésre feljogosítja.

Üdvözlettel: 
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "gyp-tanító"!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 66. § (2) és (4) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„(2) Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye
a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal,
b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik.
Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja.
 (4) Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit végrehajtási rendelet állapítja meg. Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a közoktatási ágazatban a további szakképesítés hasznosításának a kötelező óraszámra eső mértékét meghatározza.”
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.)  17. §-a határozza meg azokat a végzettségeket és szakképesítéseket, amelyek pedagógus-munkakör betöltéséhez szükségesek.
A Kjt. közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet (Vhr.) 14/A. § (2) bekezdése tartalmazza azokat a további szakképesítéseket, amelyek hasznosítása mértékétől függetlenül a pedagógus illetménynövekedésre jogosult.
A hivatkozott jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésével és alkalmazásával:
a Vhr.14/A. § (2) bekezdés b) pontja szerint pedagógia szakképesítése alapján bármely pedagógus-munkakörben 5 %,
gyógypedagógus munkakörben a Vhr. 14/A. § (2) bekezdés e) pontja szerint a tanítói szakképesítése alapján 5%,
napközis feladatok ellátása esetén a Vhr. 14/A. § (2) bekezdés c) pontja alapján 8 % illetménynövekedésre jogosult.

Pontos válasz akkor lenne adható, ha tudnánk, hogy milyen munkakörben foglalkoztatják, és fontos az is, hogy a további szakképesítés a kinevezésében fel legyen tüntetve.

Üdvözlettel: 
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "SzNóri "!

Az érettségi vizsgaszabályzat 12.§ - a szabályozza az érettségi vizsgára jelentkezés tanulmányi feltételeit, és a jelentkezés elfogadásának rendjét. A szabályzat szerint:

 „12. § (1) Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja.”

„(9) A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt. A jelentkezés elutasításáról - a döntés indokának megjelölésével - az igazgató határozatot hoz.”

Amint látható, az iskola igazgatójának lehetősége van a jelentkezés elutasítására, az elutasító döntést azonban megfelelően indokolni kell.

Álláspontunk szerint az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni azt, hogy mikor és milyen feltételekkel van lehetőség a „normál” időpont előtt, osztályozó vizsgával teljesíteni egy tárgy tanulmányi követelményeit, s ennek sikeres letétele esetén előrehozott érettségi vizsgát tenni. Ugyancsak az iskola határozza meg – természetesen helyi tantervének megfelelően – az osztályozó vizsga tartalmát is. 

Üdvözlettel:
Pongrácz László
főosztályvezető
Oktatási Hivatal

Tisztelt "zstothagi"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-a rendelkezik a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak kötelező képesítési feltételeiről. Technika tanári végzettséggel férje nem taníthat számítástechnikát, mert ezt a tantárgyat számítástechnika tanári végzettséggel és szakképzettséggel lehet tanítani.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 66. §-a rendelkezik a százalékos illetménynövekedés feltételeiről, mely szerint, ha a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, a garantált illetménye
-  egy további főiskolai szintű szakképesítés esetén legalább 5%-kal, 7 %-kal egyetemi szintű szakképzettség esetén,
- kettő vagy több további főiskolai szakképesítés esetén legalább 8%-kal, egyetemi szintű szakképzettség esetén 10 %-kal növekszik.
Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja.
A Kjt. végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú, 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 14/A. § (1) bekezdése szerint a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés akkor illeti meg, ha a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett - a kinevezésében feltüntetett - további szakképzettségét a kötelező óra legalább tíz százalékban hasznosítja. Ha a számítás során az egészszámhoz kapcsolódó töredék szám a két tizedet nem haladja meg, lefelé, egyéb esetben - kéthavi tanítási időkeretre vetítve - a kerekítés általános szabályai szerint kell a tíz százalékot megállapítani.
A matematika, fizika és technika tantárgyak oktatása esetén, ha a Vhr. 14/A. § (1) bekezdésében megállapított feltételek fennállnak, akkor jár a 10 %-os illetménynövekedés. Az előírt szakképzettség hiányában számítástechnika tantárgy oktatása esetén illetménynövekedés nem állapítható meg.
A nem „szakszerű” helyettesítés felügyeletet jelent, ezért arra nem jár óradíj.
Amennyiben helyettesítés esetén a pedagógus megtartja a távollevő tanár helyett a tanítási órát, az a tanítási időkeret teljesítésébe beszámítható, függetlenül attól, hogy a helyettesítés „szakszerű” volt-e. Az iskola belső szabályzatban rendelkezhet úgy, hogy a tantárgyra előírt képesítéssel nem rendelkező helyettesítő pedagógus nem tarthat órát, csak felügyeletet láthat el. Ebben az esetben óradíj nem állapítható meg.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "Lexicica"!

Amennyiben a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, továbbá a központi programja 10 hetes nyári, összefüggő szakmai gyakorlatot ír elő, úgy az iskola eljárása jogszerű.

Tekintettel azonban arra, hogy levele nem tartalmaz információt arról, hogy mely szakképesítésre készíti fel az iskola, a tartalmi szabályozót nem tudom vizsgálni, kérdésére konkrét választ nem áll módomban adni.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "mkkszsomogy"!

Nincs olyan jogszabályi előírás, amely a teljesítményértékelés során az értékelő és az értékelt személy vonatkozásában végzettségi, szakképzettségi követelményeket fogalmazna meg.
Tehát nem tudunk olyan jogszabályi tiltó előírásról sem, amely kizárná a beosztottnál „alacsonyabb” szintű végzettséggel rendelkező vezető értékelési jogosultságát.
Mindezt alátámasztják az alábbiak is. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) módosítása értelmében a teljesítményértékelési rendszer a közoktatásban kiváltja a minősítési rendszert a közalkalmazottak tekintetében. A Kjt. 40. §-ának (5) bekezdése szerint pedig a minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. Ez az előírás sem vizsgálja a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a beosztottnak a végzettségi szintjét, tehát az értékelés feltételeként a magasabb szintű végzettséget nem írja elő.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "szegokri"!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 56. § b) pontja, és 57. § (3) bekezdése értelmében ön 46 nap éves szabadságra jogosult, amely 21 nap alapszabadságból és 25 nap munkaköri pótszabadságból áll.
A szabadságot a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 134- 135. § és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992.(X. 8.) kormányrendelet  (Vhr.) 10-11. §-ában írt szabályok megtartásával a munkáltató adja ki.
A fizetés nélküli 3 szabadnappal kapcsolatos kérdését nem tudjuk értelmezni, hiszen ilyen egyoldalú intézkedésre a munkáltatónak nincs jogszabályi lehetősége.
Ugyanakkor a tanítás nélküli munkanapon szabadság kiadható.
Amennyiben az éves szabadság téves megállapításával és a kiadásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések megsértésével összefüggésben elmaradt illetményigénye keletkezett, úgy azt végső esetben az illetékes munkaügyi bíróságon perben érvényesítheti.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Szerkesztők!
Azt szeretném megtudni, hogy az általános iskolában kinek a feladata, illetve ki kötelezhető (Mi alapján), hogy az alsó tagozatos szöveges értékelést számítógéppel, (programmal) elkészítse? Köszönettel

Tisztelt Szerkesztők!

Egészségügyi szakképző iskolában tanítok. Kérdésem: milyen végzettséggel, milyen tanári szakkal oktatható az egészgégtan, humánpályák világa, gondozástan, kommunikáció, önismeret, szakmai kommunikáció, egészséggondozás, mentálhigiéne, emberi test, környezetkultúra tantárgyak? Tételesen hol tudok ennek utána nézni,

Az erdei iskola, mint tanórán kívüli tevékenység nem kötelező. Elvileg, ha szerepel a pedagógiai programban, pénzt sem lehetne érte kérni, de ez nem valósítható meg. Tehát amelyik gyerek kifizeti, az megy erdei iskolába, amelyik nem, annak a felügyeletéről az iskolának gondoskodnia kell (vagy fizetni...)Valószínűleg egy párhuzamos osztállyal tanulnak az alatt az idő alatt. (A 30000 Ft kicsit sok nekem is.)

Tisztelt Szerkesztők!A hétévenkénti pedagógus továbbképzéssel kapcsolatban lenne kérdésem.1999-ben szereztem gyógypedagógusi diplomámat.Jól tudom e,hogy 2006 és 2013 között kell teljesítenem a kötelező 120 órát? 2004-ben már teljesítettem 80 órát,ezek beszámíthatóak a 120 órába vagy csak azok amiket 2006 után szereztem?Köszönöm válaszát!