Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Tisztelt Koós Lászlóné!

Az iskola oktatási, képzési struktúrájának átalakítása eltér az önkormányzati és a nem önkormányzati fenntartású iskolák esetében.
Önkormányzati fenntartású iskola esetében a fenntartó határozattal módosítja az alapító okiratot, megjelenítve benne a 85.31 TEÁOR számú általános középfokú oktatást, ezzel felhatalmazza az iskolát a tevékenység folytatására. Természetesen az iskola belső szabályzóit (pedagógiai program – benne helyi tanterv –, szervezeti és működési szabályzat) az új tevékenységnek megfelelően módosítani kell.
Ha nem önkormányzati fenntartású intézményről van szó, akkor az eljárás megegyezik az első működési engedélyezési eljárással. A fenntartó módosítja az alapító okiratot, kéri annak nyilvántartásba vételét a területileg illetékes főjegyzőnél, majd kérelmezi a nyilvántartásba vett okiratnak megfelelő működés engedélyezését.
A kérelmet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. számú melléklete – Kérelem a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadásához – szerint kell benyújtani.
A levelében foglaltakkal kapcsolatban megjegyzem: „felnőttképzés keretében érettségit adó esti vagy levelező képzés” nem indítható, érettségit „adó” oktatás csak iskolai rendszerben folytatható nappali, esti vagy levelező munkarend szerint.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "igh."!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 128. § (8) bekezdése értelmében:
„Azt a közalkalmazott pedagógust, akinek nincs pedagógus-szakvizsgája, az iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni. Azt a közalkalmazott pedagógust pedig, aki pedagógus szakvizsgával rendelkezik, az ezt igazoló oklevél bemutatását követő év első munkanapjától kezdődően a pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni.”
A törvényi rendelkezés magasabb vezető, vezető esetében sem teszi lehetővé az oklevél bemutatását követő azonnali átsorolást.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "charmant"!

Leveléből azt állapítottuk meg, hogy a tanári heti 22 kötelező órán felül, további öt többletórában látja el az esti gimnáziumi tagozaton való tanítást.
A tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) l. számú melléklet Harmadik rész II/6. pontja, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 16. §-a szerinti óradíj jár.
Véleményünk szerint az adott esetben szóba jöhetne a Kt. 1. számú melléklet Negyedik rész szerinti teljesítménypótlék alkalmazása is, amely esetben a teljesítménypótlék összege a kötelező óra heti öt órával történő növelése esetén a besorolási illetmény 29-36 %-a lehet.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 146. §-ának (2) bekezdése szerint délutáni pótlék a többműszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak jár. A többműszakos munkaidő-beosztás fogalmát az Mt. 117. §-a (1) bekezdésének e) pontja határozza meg, amelynek feltételei nincsenek meg adott esetben sem.
Az Mt. 123. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállaló részére napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. Az Ön által közölt munkaidő-beosztás szerint heti két napon tíz perc hiányzik a pihenőidejéből.
A helyettesítésre történő kijelölés akkor lenne problémamentes, ha az érintett pedagógusok kinevezés szerinti munkaköréhez tartozó feladatokba a gimnáziumi órák ellátása is beletartozna. Ha ez kizárt, véleményünk szerint  a munkáltató az Mt. 83/A. §-a alapján adhat utasítást a más munkakörbe tartozó feladatok ellátására.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "Armagedeon"!

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/19894. (VI. 8.) MKM rendelet 4/A §-ában foglaltak szerint „a nevelési-oktatási intézmény házirendjében – a közoktatási törvény 40. § (9) bekezdése szerint - kell szabályozni egyéb jogszabályban meghatározottakon túlmenően a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket”. Mulasztások igazolásának szabályosságát a házirend előírásainak ismeretében lehet megítélni. A házirendben kell, illetve lehet egyebek között a szülői, illetve az orvosi igazolások kezelésével kapcsolatos feltételeket meghatározni.
A helyi szabályozás során figyelembe kell venni a hivatkozott végrehajtási rendelet 20. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat:
„Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, illetve a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
a) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába,
b) a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
d) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni”.

A házirend a nevelésben, oktatásban közvetlenül érdekeltek közös dokumentuma. Erről a hivatkozott törvényi szakasz (9) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé”.
A házirendet nyilvánosságra kell hozni. Egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.
A panasz kapcsán megjegyezzük: A sérelmesnek minősülő szabályozáson a házirend elfogadásában érintettek változtathatnak. A módosítást az iskola igazgatójánál lehet kezdeményezni.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "mandy99"!

A nevelési-oktatási intézmények működésének rendjéről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2004. végéig biztosította az iskolák részére a lehetőséget, hogy a középfokú „C” típusú nyelvvizsga pótolja az osztályzatokat. Ezt a lehetőséget a nevelési-oktatási intézmények működésének rendjéről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról szóló 30/2004. (X. 28.) OM rendelet megváltoztatta, és a tanulónak év végi osztályzatot kell szereznie, amit osztályozó vizsgával is teljesíthet.
Ebből következik, hogy amennyiben előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni német nyelvből, a megszerzett nyelvvizsga bizonyítvány nem mentesíti az osztályozó vizsga letétele alól.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "sublidunci"!

A tanítás nélküli munkanapon, az elnevezésből következően, nem folyik tanítás, tehát a tanár az arra a napra eső kötelező óráit nem tudja teljesíteni. Amennyiben a továbbképzést a tanítás nélküli munkanapon szervezik meg, az erre a napra eső kötelező órák a kéthavi időkeretből levonhatóak. Azt tartjuk célszerűnek, ha a közoktatási törvénnyel összhangban, a továbbképzéseket, távolléteket megfelelő módon, az egész év viszonylatában megtervezik. A számítás szempontjából egyébként közömbös, hogy a tanítás nélküli munkanapot tervezhetőnek vagy nem tervezhetőnek nevezik.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Szerkesztőség!

Ha egy pedagógus továbbtanul, s ennek következtében az órarendi órái négy napra vannak beosztva, kell-e szabadságot kivennie arra a napra, amikor egyébként nincsenek órái, s azokat a napokat a szakdolgozat írására vagy egyéb tanulmányaival összefüggő tevékenységekre szeretné fordítani, de a munkáltató helyettesítést ír ki számára (jellemzően 1-2 órát).

Mi a helyzet, ha van tanulmányi szerződés is?

Válaszukat előre is köszönöm!
Kis Gyula

Tisztelt Szerkesztőség!

2009. február 11-én írtam Önöknek, fontos lenne, hogy választ kapjak mielőbb.

Köszönettel!

Tisztelt "igh"!

A 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 11. §-a alapján a pedagógusnak az iskolában az őszi, a téli és tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok. A pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben kell kiadni.
Ezen túlmenően figyelembe kell venni a Munka Törvénykönyvének közalkalmazottakra is alkalmazandó 134. §-a (2) bekezdését, miszerint az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.
A tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet 3. §-a alapján a szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt - a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában hat - munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. E szabályból következik, hogy az így megtervezett tanítás nélküli munkanapokon pedagógiai célú tevékenységet kell végezni – a tanítás kivételével -, tehát ezek terhére szabadságot elrendelni, kiadni nem lehet. Amennyiben az Ön által hivatkozott tanítás nélküli munkanap – a Korm. rendelet 11. §-a alapján - tanítási szünetet jelent, a pedagógus számára igazgatói döntés alapján a szabadság kiadható.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "S. Nikolett"!

A szóbeli vizsgák esetében a vizsgát szervező intézmény határozza meg a szóbeli vizsgacsoportok időbeosztását, és állítja össze a vizsgázók beosztását, így másik időpontra is a vizsgát szervező intézmény oszthatja be Önt. A szóbeli vizsgák időpontját a 2008/2009. tanév rendjéről szóló 17/2008. (V. 9.) OKM rendelet határozza meg, a 2009. május-júniusi vizsgaidőszakban a középszintű szóbeli vizsgákat 2009. június 15 – 26-a között kell megszervezni.

Ha a vizsgát szervező intézmény nem tudja (vagy nem akarja) beosztani Önt egy korábbi szóbeli vizsgacsoportba, és Ön nem jelenik meg az érettségi vizsga szóbeli vizsgarészén, a vizsgabizottság ebből a vizsgatárgyból (attól függően, hogy felróható, vagy fel nem róható okból nem jelent meg a szóbeli érettségi vizsgán) javító vagy pótló érettségi vizsgára utasítja. Erről a vizsgát szervező intézmény igazgatója dönt.

A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Álláspontom szerint a showtánc világkupán való részvétel nem tartozik ebbe a kategóriába, de ebben az esetben igazán nincs is jelentősége annak, hogy a vizsgabizottság javító vagy pótló érettségi vizsgára utasítja Önt, mert ha nem jelenik meg a szóbeli vizsgán, a vizsgaidőszak időpontjaira vonatkozó előírások miatt csak egy következő vizsgaidőszakban tudja majd megszerezni az érettségi bizonyítványát.

Csak „saját” középiskolája engedélyezheti, hogy egy korábbi vizsgabizottságban tegye le a szóbeli vizsgáját (ha van ilyen).

Üdvözlettel:
Pongrácz László
főosztályvezető
Oktatási Hivatal

Tisztelt "zeus35"!

A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban való részvétel önkéntes, a szülő írásban kérheti gyermeke számára a kisebbségi oktatás biztosítását. E nyilatkozat nem térhet ki a gyermek származására (a kisebbségi törvény 7. § (1) bekezdése szerint „Valamely kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbséghez való tartozás kérdésében … nyilatkozatra senki sem kötelezhető.”)

Amennyiben a gyermek részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban, teljesítenie kell az iskola pedagógiai programjában meghatározottakat. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az iskola pedagógiai programjának tartalmaznia kell 

„b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül

- az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit…
(…)
- az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját…”

A közoktatási törvény 19. § (1) bekezdés b) pontja alapján a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy „b) a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza”

Üdvözlettel,
Kraszlán István
osztályvezető

Tisztelt "szwanda"!

A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Kormányrendelet 22. § (4)-(5) bekezdése alapján alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és felsőfokú szakképzésben ötven többletpontot kap az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő (a tavaszi rendes felvételi eljáráskor febr. 15., ha ez munkaszüneti napra esik, akkor a következő munkanap) és a felvételi döntés (a tavaszi rendes felvételi eljáráskor 2009-ben júl. 23.) közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van vagy TGYÁS-ban, GYED-ben, GYES-ben vagy GYET-ben részesül. A mesterképzésre és a kiegészítő alapképzésre jelentkezők is kapnak a maximálisan szerezhető 100 ponton belül a felsőoktatási intézmény által meghatározott mértékű, de az előnyben részesítés jogcímén legfeljebb 10 többletpontot. E két utóbbi képzésben a többletteljesítményekért adható, illetve az előnyben részesítés okán adott többlet-pontok jogcímeit, mértékét és megállapításának rendjét a felsőoktatási intézmények határozzák meg. Az előnyben részesítés kedvezményének igényléséhez a jelentkezési lap „Többletpontok” fejezetében kellett nyilatkoznia,  illetve a felvételi tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően a felvételivel kapcsolatos különböző dokumentumok és igazolások benyújtására rendelkezésre álló határidőig (a tavaszi rendes felvételi eljáráskor 2009-ben júl. 9.) igazolnia kell, hogy megfelel az erre jogosító feltételeknek. A jogszabály nem mondja ki azt, hogy a febr. 15. és júl. 23. közötti teljes időtartamban a fenti támogatásokban (GYES, stb.) kell részesülnie, vagyis ennél rövidebb időszak is megfelelő az igazoláshoz. A többletpontokat államilag támogatott és költségtérítéses képzésben is igénybe veheti.

Tekintettel arra, hogy várhatóan júl. 20-án fog szülni, mely tervezett időponthoz képest ráadásul 30 nappal hamarabb már igénybe lehet venni a TGYÁS-t, így az Ön esetében nem látszik probléma a többletpontok igénybevételénél, arra jogosulttá fog válni.

Többi kérdése a meglévő támogatási rendszer elveit feszegeti, mellyel kapcsolatban arról tudom tájékoztatni, hogy 2007. óta ez a rendszer működik, finomítása pedig napirenden van.

Üdvözlettel
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt "jujiabf1"!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) módosított 23. §-ának (1) bekezdése kinevezett és megbízott vezetők között tett különbséget. Eszerint kinevezett vezető az, aki a vezetői feladatokat önálló munkakörben látja el, míg a megbízott vezető a saját (beosztotti) munkaköre mellett, megbízás alapján látja el a vezetői feladatokat. A Kjt. 23. §-ának másik fontos új rendelkezése a vezetőkkel összefüggésben, hogy a munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. (A korábbi szabályozás szerint ugyanis a közoktatási ágazatban csupán az intézmény vezetője (az igazgató) minősült magasabb vezetőnek.)
Ezek a rendelkezések azonban csak a végrehajtási felhatalmazás alapján módosított a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) 5. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal együtt értelmezhetők és alkalmazhatók. A végrehajtási felhatalmazás szerint a magasabb vezető, valamint a vezető munkaköröket, illetve megbízásokat, továbbá a kinevezés, illetve a megbízás feltételeit a végrehajtási rendelet határozza meg. (Kjt. 23. § (2) bekezdés).
Tehát azt a kérdést, hogy egy közoktatási intézményben a Kjt. módosított rendelkezéseivel összhangban ki minősül kinevezett vagy megbízott vezetőnek, illetve magasabb vezetőnek vagy vezetőnek, nem a munkáltatóknak kell esetről esetre eldöntenie, hanem a Kjt. vhr. módosított rendelkezései e tekintetben egyértelmű szabályozást adnak, amelytől nem lehet eltérni.
A Kjt. vhr. – említett – módosított 5. §-ának (1) bekezdése szerint:
„A közoktatási intézményben - az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül
a) magasabb vezető megbízásnak minősül:
aa) a helyi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás, valamint a tagintézmény vezetésére szóló igazgatói, óvodavezetői megbízás, többcélú intézményben az intézményegység vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének) a megbízása,
ab) az intézményvezető-helyettesi megbízás;
b) vezető megbízásnak minősül a tagintézmény-vezetői, az intézményegységvezető-helyettesi, a tagintézményvezető-helyettesi, a tagozatvezetői, a gyakorlati oktatás-vezetői, a gyakorlati oktatás-vezetőhelyettesi és gyakorlóhely-vezetői megbízás;
c) az a)-b) pontokban foglaltaktól eltérően magasabb vezetői munkakör:
ca) a központi műhely vezetői munkakör, a központi műhely vezető-helyettesi munkakör,
cb) a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesi munkakör,
d) vezetői munkakör: a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti vezetői munkakör.”

Fentiek alapján tehát megbízott vezetők a közoktatásban - akik változatlanul, a korábbiaknak megfelelő módon - a saját (beosztott pedagógusi) munkakörük mellett, megbízás alapján látják el a vezetői feladatokat: az intézményvezetők, az intézményvezető-helyettesek, a tagintézmény-vezetők, az intézményegység-vezetők, az intézményegységvezető-helyettesek, a tagintézményvezető-helyettesek, a tagozatvezetők, a gyakorlati oktatás-vezetők, a gyakorlati oktatás-vezetőhelyettesek és gyakorlóhely-vezetők. A megbízott vezetők körében magasabb vezetőnek minősülnek: az intézményvezetők, az intézményvezető-helyettesek, azok a tagintézmény-vezetők, akik igazgatói, óvodavezetői megbízást kaptak (a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tavaly nyáron módosított 55. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján), illetve többcélú intézményben az intézményegység-vezetők (beleértve azokat is, akik az előbbiek szerint igazgatói, óvodavezetői megbízást kaptak, illetve a kollégiumvezetőket).
Kinevezett vezetők a közoktatásban, akik a vezetői feladatokat önálló munkakörben látják el, és akiknek a kinevezését feltétlenül módosítani kell: a központi műhely-vezetők és helyetteseik, a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesek, valamint a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti vezetők.

Az Ön által idézett szabály a kinevezett vezetők díjazásával függ össze. A kinevezett vezetők illetményének megállapításakor nem alkalmazhatók a a többi közalkalmazott esetében megszokott fizetési osztályra és fokozatra, további szakképesítésért járó illetménynövekedésre, pótlékra, kereset-kiegészítésre vonatkozó besorolási szabályok.
A kinevezett vezető garantált illetménye a vezetői illetményalap és a vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll. A vezetői illetményalapot évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap. A vezetői illetményalap 2009. évben a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 55. § (1) bekezdés b) pontja szerint: 120 000 forint. A vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószámokat a Kjt. szintén új 3. számú melléklete tartalmazza, a képzettségi osztályba történő besorolás szabályait pedig a Kjt. 66/A. §-ának (3) bekezdése határozza meg.
A fentiekhez kapcsolódó átmeneti szabály, amelyet a 2008. évi CX. törvény 12. §-ának (15) bekezdése határoz meg, hogy 2009. január 1-jétől 2009. december 31-ig a Kjt. 66/A. §-át és 3. számú mellékletét azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kinevezett vezető garantált illetménye az ezek által meghatározott összeg kilencven százaléka. A 2009. január 1-jétől a magasabb vezető vagy vezető munkakört betöltő közalkalmazott illetményként legalább a 2008. december 31-én irányadó illetményének, valamint a Kjt. 70–71. §-a (vezetői és címpótlék), valamint 74. §-a (idegennyelv-tudási pótlék) és 75. §-a (ágazati végrehajtási rendeletben szabályozott pótlék) alapján irányadó rendszeres illetménypótlékainak együttes összegére jogosult, ha ez magasabb, mint a Kjt. 66/A. §-a és 3. sz. melléklete alapján meghatározott összeg kilencven százaléka. Ha a vezető a Kjt. 72. §-ában szabályozott pótlékra (egészségkárosító kockázattal összefüggő pótlék) volt jogosult, azt az illetmény összegébe nem kell beszámítani, és arra az átalakulást követően is önálló jogcímen jogosult.
Tehát a kinevezett vezető illetményét valóban a fentiek szerint kell meghatározni, és esetükben nem beszélhetünk „soros előrelépésről”, mivel mint említettük, a kinevezett vezető illetményének megállapításakor nem játszik szerepet a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő, ugyanis a fizetési fokozatra vonatkozó szabályok rájuk nem vonatkoznak.
Természetesen annak nincs akadálya, hogy a garantáltnál magasabb összegű illetményben részesüljön, tehát munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt kapjon a kinevezet vezető.
Amennyiben a kinevezett vezető „túlórát teljesít”, tehát rendkívüli munkavégzésre kerül sor, akkor a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény általános szabályai szerint ellenérték ezért nem illeti meg (192. § (2) bekezdés).

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Szerkesztő!

Azt szeretném megtudni, hogy van-e a Minisztériumnak valamilyen rendelete vagy jogszabálya arra vonatkozóan, hogy az iskolákban mennyi az egyes étkezések minimálisan kötelező adagja. Értem ez alatt azt, hogy van-e valamilyen fejkvóta, avagy meghatározott mennyiség.
Köszönettel,

Tisztelt "összevont"!

Amennyiben a fenntartó „egynemű” intézményeket vont össze, tehát nem különböző típusú intézmények összevonására került sor, amelyek szervezeti és szakmai tekintetben önállóak, akkor a telephely, tagintézmény stb. forma vélhetőleg a legmegfelelőbb.
Mindazonáltal a fenntartó joga eldönteni az alapító okirat megalkotásakor, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) fogalomrendszerébe illeszthető módon, milyen elnevezést és „státuszt” ad az egyes szervezeti egységeknek.
A Kt. ide vonatkozó definíciói az alábbiak:
„18. intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás) látja el;
36. tagintézmény: a székhelyen kívül - azonos vagy más településen - működő - azonos vagy különböző feladatot ellátó - intézményegység, ha a székhelytől való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem vagy csak részben láthatók el;
44. telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység (tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, műhely, gyakorlóhely, iroda, napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló feladatellátási hely;”
(Kt. 121. §)
Az intézményegység fentiek alapján egy szervezeti egység, de a többcélú intézményekben (Kt. 33. §) szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek is lehetnek, amelyek nem csupán szervezeti egységek.
A tagintézmény „státuszt” a székhelytől való távolság alapozza meg, ahogy az a fenti fogalommagyarázatból is egyértelműen kiderül.
A kérdésben jelzett „nagyobb önállóságot” tehát nem az intézményegységi vagy tagintézményi forma, hanem a szervezeti és szakmai önállóság alapozza meg.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Szerkesztőség!

11.-es vagyok és szerenék előrehozott középszintű érettségit tenni német nyelvből. 2008. júniusában államilag elismert C típusú német nyelvvizsgát tettem.
Kérédésem pedig az lenne, hogy nyelvvizsga papírom alapján mentesülhetek-e az osztályzó vizsga alól (igazgatói engedéllyel) ??

Kéréném mielőbbi válaszukat!
Köszönettel!!

Tisztelt Szerkesztoseg!

11.es vagyok es szeretnek elorehozott kozepszintu erettsegit tenni nemet nyelvbol. 2008. juniusaban allamilag elismert "C" tipusu nemet nyelvizsgat tettem.
Kerdesem pedig az lenne, hogy nyelvvizsga papirom alajan osztalyozo vizsga alol mentesulhetek-e??

Kérném mielőbbi válaszukat! Nagyon fontos!
Köszöntettel!

Tisztelt Szerkesztők,
szeretném megtudni, hogy a vezetői/igazgatói óralátogatásokat köteles-e előre bejelenteni az igazgató? Ha igen, mennyi idővel a tervezett látogatás előtt?
Köszönettel

Tisztelt Szerkesztők!
Kérdésem a következő:
Az a pedagógus, aki oktatási intézményben, tanítási időn belül, tanóra keretében felügyel egy osztályra (pl.hiányzó kollégga helyett megy be egy osztályba, de sem szakos, sem egyéb órát nem tart a diákoknak), részesíthető-e egyéb javadalmazásban pl. a szakosan leadott óra díjának 50%-ában.

Tisztelt Szerkesztoseg!

11.es vagyok es szeretnek elorehozott kozepszintu erettsegit tenni nemet nyelvbol. 2008. juniusaban allamilag elismert "C" tipusu nemet nyelvizsgat tettem.
Kerdesem pedig az lenne, hogy nyelvvizsga papirom alajan osztalyozo vizsga alol mentesulhetek-e??

Koszonettel!

Tisztelt Szerkesztoseg!

11.es vagyok es szeretnek elorehozott kozepszintu erettsegit tenni nemet nyelvbol. 2008. juniusaban allamilag elismert "C" tipusu nemet nyelvizsgat tettem.
Kerdesem pedig az lenne, hogy nyelvvizsga papirom alajan osztalyozo vizsga alol mentesulhetek-e??

Koszonettel!

Tisztelt Szerkesztoseg!

11.es vagyok es szeretnek elorehozott kozepszintu erettsegit tenni nemet nyelvbol. 2008. juniusaban allamilag elismert "C" tipusu nemet nyelvizsgat tettem.
Kerdesem pedig az lenne, hogy nyelvvizsga papirom alajan osztalyozo vizsga alol mentesulhetek-e??

Koszonettel!

Tisztelt Szakértők!
Szeretném megkérdezni, hogy milyen végzettséggel kell hogy rendelkeznie egy általános iskolai igazgatónak.
Köszönöm!
Tünde

Tisztelt Szerkesztőség!
Szlovákiai állampolgár vagyok, Magyarországon folytatom középiskolai tanulmányaimat már 4 éve és kollégiumban lakom.Tudatták velünk hogy hatályba lépett egy új törvény, mely alapján állítólag tandíjat és kollégiumi térítést kell fizetnem.Szeretném tudni hogy melyik ez a törvény? Köszönöm válaszukat!

Tisztelt szerkesztők!
Elnézést a következő kérdések elmaradtak!
4. Meg szeretném kérdezni, hogy mennyi tanóra megtartására kötelezhető egy gimnáziumi tanár? (Jelenleg tudomásom szerint 22 a kötelező óraszám.) Ezen felül mennyit lehet kötelezően előírni, amit meg kell tartania, nem mondhatja azt, hogy ennyit nem vállal!
5. Törvényileg mennyi órakedvezmény adható egy mentálhigiénés végzettséggel rendelkező tanárnak, aki az ifjúságvédelmi, mentálhigiénés feladatokat látja el egy középiskolában? Kötelező-e órakedvezményt adnia a munkáltatónak, vagy havi juttatásban kell részesítenie az adott pedagógust?
Köszönöm a válaszokat!

Tisztelt Szerkesztők!
Köszönöm a választ egy korábbi kérdésemre. Nagyon örültem a törvényeknek megfelelő válasznak.
Több kérdésem is van. Kérem lehetőség szerint válaszoljanak!
1. Környezettan tanári egyetemi végzettséggel lehet-e törvényileg tanítani gimnáziumban bármilyen tantárgyat (és ha lehet mit?; ha nem lehet, akkor milyen iskolában van ilyen tantárgy?), abban az esetben, ha nincs környezettan tantárgy?
Lehet-e e környezettan tantárgy sima gimnáziumi képzésben, ha igen mi ennek a módja, és melyik tantárgyak terhére?
2. Ha egy tanárnak nem tudnak annyi órát adni, hogy meglegyen a kötelező órászáma, minden esetben el lehet-e bocsájtani? Van e valamilyen megkötés, pl. nyugdíjba lépés előtt 5 éven belül nem lehet elbocsátani?...
3. Az újonnan kinevezett igazgató egy iskolában maga választja-e maga mellé az igazgató-helyettest? Meg kell-e indokolni az előző igazgató-helyettes leváltását?
Köszönöm előre is a válaszokat!
Tisztelettel: Vaci

Tisztelt Szerkesztőség!
Szeretném megkérdezni, hogy 1987-ben Pécsett szerzett német tanári végzettségemmel taníthatok-e nemzetiségi németet általános iskolában? (A "nemzetiségi" szó nem szerepel a diplomámban, de tanultunk népismeretet és nemzetiségi irodalmat is.) Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztel Szerkesztőség!

Szeretném megkérdezni, hogy ha megszereztem egy kertészmérnöki, és egy környezetgazdálkodási agrármérnök Bsc szintű diplomát, akkor ez a kettő főiskolai diplomám felér-e egy egyetemi szintű végzettséggel? Mind a kettő diplomámhoz tartozik nyelvvizsga. Válaszukat köszönöm.

Tisztelt Dr. Varga Mária Beáta!
Szeretném a segítségét kérni a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény pontos értelmezésében. Óvodapedagógusi oklevéllel rendelkezem (2006. jún.), s jelenleg másodéves gyógypedagógus (BA) hallgató vagyok. Már több helyen is érdeklődtem, de eddig mindenhol eltérő/kitérő válaszokat kaptam. Kérdésem, hogy betölthetek-e az eddigi végzettségemmel általános iskolában napközis nevelői munkakört? Számít-e a gyógypedagógus szakon teljesített másfél év? Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Szerkesztőség!

Szeretném megkérdezni, hogy határozott időre /ez év június 30-ig/ kötött közalkalmazotti munkaszerződésemre jár e a máv utazási 50% kedvezmény, melyet egy évben 12 alkalommal lehet igénybe venni. Köszönöm válaszukat Winkler Katalin