Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Tisztelt Páhi Zsuzsanna!
A pedagógus-munkakörök betöltéséhez szükséges megfelelő felsőfokú iskolai végzettségeket és szakképzettségeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ának (1)-(4) bekezdése határozza meg.
Az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a szakrendszerű oktatáshoz 17. § (1) bekezdésének c) pontja a tantárgynak megfelelő tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói szakképzettség, a hetedik-nyolcadik évfolyamon pedig a d) alpont a tantárgynak megfelelő tanári szakképzettség meglétét írja elő.
Mindebből következően informatikát számítástechnika, informatika szakos tanári szakképzettséggel, illetve az 5-6. évfolyamon informatika műveltségi területen szerzett tanítói szakképzettséggel lehet tanítani.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt „zax”!
A pedagógus-munkakörök betöltéséhez szükséges megfelelő felsőfokú iskolai végzettségeket és szakképzettségeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ának (1)-(4) bekezdése határozza meg.
Az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a szakrendszerű oktatáshoz 17. § (1) bekezdésének c) pontja a tantárgynak megfelelő tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói szakképzettség, a hetedik-nyolcadik évfolyamon pedig a d) alpont a tantárgynak megfelelő tanári szakképzettség meglétét írja elő.
Mindebből következően informatikát számítástechnika, informatika szakos tanári szakképzettséggel, illetve az 5-6. évfolyamon informatika műveltségi területen szerzett tanítói szakképzettséggel lehet tanítani.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt „wymul”!
A pedagógus-munkakörök betöltéséhez szükséges megfelelő felsőfokú iskolai végzettségeket és szakképzettségeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 17. §-ának (1)-(4) bekezdése határozza meg.
A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerint a napközi otthoni és tanulószobai foglalkozáson az iskolatípusnak megfelelő, az (1) bekezdés b)-f) pontjában felsorolt vagy szociálpedagógus, pedagógiai szakpszichológus, pedagógia szakos, illetve nevelőtanár szakos végzettség és szakképzettség minősül a munkakör betöltéséhez megfelelő szakképzettségnek. A közoktatásról szóló törvény tehát nem évfolyamonként határozza meg a szükséges szakképzettséget a napközis foglalkozás tekintetében.
Az általános iskola típusának megfelel mind a tanári, mind a tanítói szakképzettség. Az első-négy évfolyamon szervezett napközis csoportokhoz a munkáltatók általában tanítót alkalmaznak. Tanár szakképzettségű pedagógusok részére javasolható a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismeretek elsajátítását biztosító pedagógus-továbbképzés elvégzése.
Az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán a Kt. 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja valamennyi tantárgy tanításához tanítói szakképzettséget ír elő. Ettől eltérően megengedett a tanári szakképzettséggel történő tanítás a testnevelés, valamint emelt szintű oktatás esetén a művészetek, idegen nyelv, nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyak esetén.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt „rajtabobe”!
Valóban igaz, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-ának (8) bekezdése szerint a nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket. Tehát ha Ön az 5-6. osztályban a nem szakrendszerű oktatásban szeretne tanítani, akkor valóban el kell végeznie a szóban forgó továbbképzést. Amennyiben a jelzett évfolyamokon a szakrendszerű oktatásban fog tanítani, akkor ehhez megfelelő a végzettsége és szakképzettsége.
A továbbképzésben történő részvételét a munkáltatója támogathatja. A közoktatási intézmények külön támogatást kapnak pedagógus-továbbképzés jogcímén. Ebből a kötött felhasználású normatív támogatásból lehet finanszírozni a pedagógusok hétévenkénti továbbképzését. Amíg Ön GYES-en, illetve fizetés nélküli szabadságon van, közalkalmazotti jogviszonya szünetel. Amint visszamegy dolgozni, a munkáltatójával történt megegyezés alapján felvehetik a beiskolázási tervbe, és ekkor a szóban forgó továbbképzésben való részvétele ingyenessé válik az Ön számára. Lehetőség van tanulmányi szerződés kötésére is. Ezt szintén a munkáltatójával kell egyeztetnie.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt "dr_od"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-a (1) bekezdésének c)-d) pontjaiban foglaltak értelmében az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói, az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettségre és szakképzettségre van szükség a pedagógus-munkakör betöltéséhez. A technika/életvitel tantárgyat tehát az ilyen szakos tanár taníthatja, a földrajz/rajz szakos tanár nem.
A technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyat oktathatja egyébként még az is, aki a szakiránynak megfelelő felsőfokú iskolai, illetve felsőfokú szakoktatói vagy műszaki oktatói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, amennyiben a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett. A műszaki oktatói, szakoktatói munkakörben szerzett gyakorlatba be kell számítani a vállalati gyakorlati oktatásban szerzett gyakorlat idejét is. A szakmai gyakorlat idejének számításánál alkalmazni kell az e törvény 18. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat. (Kt. 128. § (5) bekezdés e) pont)
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt Fazekas Bea!
Amennyiben Ön rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése értelmében
„(1) […] Az érettségi bizonyítvány megszerzése, illetve a tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból - idegen nyelv esetén a Magyar Köztársaság területén középiskolában oktatott vizsgatárgyból - tehető érettségi vizsga.”
A következő érettségi vizsgaidőszak a 2009. évi október-novemberi, amely esetében a jelentkezési határidő 2009. szeptember 5. Személyesen vagy postai úton is jelentkezhet majd az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) területileg illetékes regionális igazgatóságánál, valamint lehetőség van arra is, hogy személyesen egy középiskolába nyújtsa be a jelentkezését (tájékoztatom azonban, hogy a középiskolák nem kötelesek fogadni a velük tanulói jogviszonyban nem álló vizsgázókat.)
Ha az OH-nál jelentkezik érettségi vizsgára, az érettségi vizsgáját az OH szervezi meg, természetesen a lakóhelyének a figyelembevételével. (Az érettségi vizsga helyszínéről és pontos időpontjáról is az OH értesíti a vizsgázókat. Az emelt szintű érettségi vizsgák esetében az OH szervezi meg az érettségi vizsgákat, a vizsgahelyszínként szereplő intézmény csak a helyszínt biztosítja.) Az OH területileg illetékes regionális igazgatóságainak elérhetősége megtalálható a http://www.oh.gov.hu/main.php?folderID=1075&objectID=5004282 honlapon.
A postai út esetében a jelentkezési lap letölthető lesz majd az OH honlapjáról, ezt kell a kitöltés után a szükséges mellékletekkel együtt postán megküldeni az OH területileg illetékes regionális igazgatóságának. (A mellékletek listája a kitöltési útmutatóban szerepel.)
Ha személyesen jelentkezik az érettségi vizsgára, az OH területileg illetékes regionális igazgatóságán fog jelentkezési lapot kapni.
Tájékoztatom továbbá, hogy ha Ön rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, és nem áll tanulói jogviszonyban egyetlen középiskolával sem, az érettségi vizsgák vizsgadíj kötelesek.
Ha személyesen jelentkezik érettségi vizsgára, az OH regionális igazgatóságán fog csekket kapni, ezen kell a vizsgadíjat befizetni valamelyik postahivatalban. Ha postai úton nyújtja be a jelentkezését, a jelentkezési lap kitöltési útmutatójában található számlaszámra kell befizetni a vizsgadíjat.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt "chiocciola"!
A közoktatás tartalmi szabályozásának elveit, rendszerét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény - továbbiakban: kt.- határozza meg, amely a tartalmi-tantervi kérdések vonatkozásában a Nemzeti alaptantervre, a helyi tantervekre, továbbá a közbülső szinten elhelyezkedő választható – tehát nem kötelező kerettantervekre - helyezi a hangsúlyt.
A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg az általános műveltséget megalapozó szakaszon folyó nevelő-oktató munka kötelező és közös céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló ismeret-, készség- és képességjellegű követelményeit, valamint a műveltségi területek százalékos arányait.
A kt. 45. § (2) alapján az iskola pedagógiai programot, annak részeként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Nemzeti alaptanterv alapján helyi tantervet készít, vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába.
Az intézmény egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit az előbbiek alapján határozza meg.
A fentiekből következik, hogy az egészségtanra vonatkozóan sem lehet kötelező megállapításokat megfogalmazni, egyetlen kiindulási pont a Nemzeti alaptanterv, amelyben Ember a természetben, valamint az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területben kerültek megfogalmazásra azok a fejlesztési feladatok, amelyek 1-12. évfolyamig az intézmény által meghatározott keretek között kell megvalósítani.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt Szabó Sarolta!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-a határozza meg azokat a végzettségeket és szakképzettségeket, amelyek pedagógus munkakör betöltéséhez szükségesek. A 17. § (1) bekezdés j) pontja rögzíti a napközi otthoni és tanulószobai foglalkozáson pedagógus – munkakörben foglalkoztatott pedagógus szükséges végzettségét, szakképzettségét. E szerint az iskolatípusnak, kollégiumban az érdekelt iskoláknak megfelelő, a Kt. 17. § (1) bekezdés b)-f) pontban felsorolt vagy szociálpedagógus, pedagógiai szakpszichológus, pedagógia szakos, illetve nevelőtanár szakos végzettség, szakképzettség megléte a feltétel.
A pedagógus-munkakörök betöltéséhez előírt felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget a felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél igazolja. A felsőoktatásról szóló törvény 62. §-ának (7) bekezdése szerint a felsőoktatási intézmény igazolást állít ki akkor, ha az oklevél kiadására pl. nyelvvizsga-bizonyítvány hiányában, vagy egyéb, a jogszabályban meghatározott okból nem kerülhet sor. Kimondja továbbá ez a bekezdés azt is, hogy az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, az a záróvizsga letételét tanúsítja. Nyilvánvaló tehát, hogy a közoktatási intézmények pedagógus-munkaköreiben az oklevéllel nem rendelkező, záróvizsgát tett személyek alkalmazásának nincs jogi lehetősége.
A Kt. 127. § (10) bekezdése alapján a tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést fogja megszerezni.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "bezs"!
Az intézményfenntartók részére biztosított normatív állami hozzájárulást a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 3. számú melléklete határozza meg.
A normatív támogatás, állami hozzájárulás több összetevőből áll. Így közoktatási alap-hozzájárulásból (teljesítménymutató/év) – melynek tartalmát, számítását a törvény 3. számú mellékletének 15. pontja írja elő -, és meghatározott esetekben, tanulónkénti kiegészítő támogatásból áll.
A mozgáskorlátozott gyermek ellátása után az adott intézmény fenntartóját, az alap hozzájáruláson túl - a törvény 3. számú mellékletének 16.2.1 pontja szerint –, 240 ezer forint/fő/év fajlagos összeg 160%-a illeti meg kiegészítő támogatásként.
A fentiek alapján az intézményre, így az egy fő gyermekre, tanulóra fordítható összeget az adott intézmény fenntartója határozza meg, az adott naptári évre tervezett és jóváhagyott költségvetésében.
Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "gluckerzsebet"!
Azok számára, akiknek a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 114. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában megfogalmazottak értelmében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatás az érettségi vizsga, az érettségi bizonyítvány kiállítása is térítésmentes.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 45. § (1) bekezdésének szabályozása értelmében:
„45. § (1) Érettségi bizonyítványt kell kiállítani annak, aki teljesítette az érettségi vizsga követelményeit. Az érettségi bizonyítványt, ha az érettségi vizsga követelményeit egy vizsgaidőszak alatt teljesíti a vizsgázó, az a vizsgabizottság adja ki, amelyiknél a vizsgát megkezdte, abban az esetben pedig, ha az érettségi vizsga követelményeit több vizsgaidőszakban teljesíti a vizsgázó, az, amelyiknél az érettségi vizsgát eredményesen befejezte.”
Emellett a vizsgaszabályzat 50. § (1) bekezdése rendezi az érettségi bizonyítvány átadásának idejét is, miszerint:
„50. § (1) […] A kiállított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt legkésőbb a záróértekezletet követő első munkanapon át kell adni a vizsgázóknak.”
A hatályos szabályozás értelmében tehát a sikeresen teljesített követelmények után járó érettségi bizonyítvány nem tartható vissza.
Amennyiben észrevétele ügyében további lépéseket kíván tenni, panaszával az adott intézmény fenntartójához fordulhat.
Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt „zsazsa73”!
A kérdésében foglaltakból úgy tűnik, hogy a bölcsőde az óvodától nem működik elkülönülten, mivel egy közös intézményegységet alkot az óvodával. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 33. §-ának (4) és (5) bekezdése a közös igazgatású közoktatási intézményben, illetve az általános művelődési központban a nevelő és oktató munkához kapcsolódó - a Kt. 121. § (1) bekezdésének 25. pontjában felsorolt - nem közoktatási tevékenység ellátását (a bölcsőde is ide tartozik) külön intézményegységben teszi lehetővé, amely szervezeti és szakmai tekintetben önálló. Ez a feltétel az Önök intézményben vélhetőleg nem teljesül, tehát az intézményegység átszervezésére és az alapító okirat megfelelő módosítására van szükség. A Kt. ugyan lehetővé teszi az egységes óvoda-bölcsőde működtetését egy többcélú intézmény intézményegységében, erre azonban csak 2009. szeptember 1-jétől és csak bizonyos konjunktív feltételek fennállása esetében van lehetőség (Kt. 33. § (14) bekezdés és 132. § (8) bekezdés).
Az óvodai intézményegység-vezető heti kötelező óraszámát egyébként a Kt. 1. számú mellékletének Harmadik része három csoportos óvodában 30 órában állapítja meg.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt „Sophie123”!
A fejlesztő pedagógus és a korrektív pedagógiai pszichológia szakon megszerzett képesítés nem elegendő a nem szakrendszerű oktatáson való részvételhez. „Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.” (tv.17. § (8) bekezdés). A törvényi előírás nem teszi lehetővé, hogy tanfolyam nélkül teljesítse a követelményt.
A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény (Kt.) l. számú melléklete Első részében foglaltak szerint fejlesztő-pedagógust az integrációs oktatásban részt vevő iskolában kötelező alkalmazni. Az az iskola, amelyik nem vesz részt az integrációs oktatásban, fejlesztőpedagógust a speciális végzettségű szakemberek foglalkoztatására vonatkozó szabályok alapján alkalmazhat, amelyek lehetővé teszik - a feladatoktól függően - a kötelező, illetve ajánlott létszámon túli foglalkoztatást.
A fejlesztőpedagógus munkakör betöltéséhez a pedagógus-szakképzettség melletti szakirányú továbbképzésben szerzett fejlesztőpedagógus szakképzettségre van szükség.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 66. §-ának (2) bekezdése szerint abban az esetben, ha a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló szakképzettsége mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre is szükség van, a garantált illetményét – főiskolai szintű végzettség esetén - 5 %-kal meg kell emelni. Az illetménynövekedés feltétele azonban az, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését legalább a munkaidő legalább 10 %-ában – pedagógus-munkakörben: a kötelező óraszám 10%-ában –hasznosítsa.
Sajnos, a Kjt. végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm.r. (Vhr.) 14/A. §-ának (2) bekezdése a fejlesztőpedagógusi feladatokat nem sorolja fel azok között az esetek között, amelyekben a pedagógust a további szakképesítése hasznosításának mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg. Ilyen eset pl. az iskolapszichológusi feladatok ellátása akkor, ha azt pszichológusi és emellett tanítói, tanári szakképzettséggel látják el, jóllehet a munkakör betöltésének feltételeiről van szó.
Véleményünk szerint sem a Kjt. 66. § (2) bekezdése, sem a Vhr. 14/A. §-ának (2) bekezdése alapján a fejlesztőpedagógus szakirányú szakképzettség után illetménynövekedés nem állapítható meg.
A pedagógus-szakvizsga önmagában nem jogosít illetménynövekedésre. Vezető beosztásúaknál akkor, ha a pedagógus-szakvizsgát tanúsító oklevél egyben szakképzettséget is igazol (Vhr. 14/A. § (4) bekezdés). Nem ismerjük a megkeresésben jelzett pedagógus-szakvizsgát, illetőleg nem tudjuk, hogy a szakvizsgával együtt szakképzettséget is szerzett-e. Ez utóbbi esetben beosztott pedagógus további szakképesítéseként csak a Kjt. 66. § (2) bekezdése alapján akkor lehetne figyelembe venni, ha a pedagógus kötelező óráinak legalább 10 %-át - mérhető módon - kizárólag e szakképzettsége alapján látná el.
Az okleveles népművelő szakképzettség a közoktatás területén nem minősül a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettségnek, ebből következően illetménynövekedésre sem jogosít.
Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
Képzési ág
|
Alapképzési szakok
|
Tanári szakképzettségek
vastag betű: a kizárólag másodikként felvehető szakképzettségek 50 kredites előtanulmánya alól mentességet adó alapképzési szak, mely újabb pedagógusi oklevelet adó első tanári szakként is felvehető
|
gyógypedagógia
|
gyógypedagógia (értelmileg akadályozottak pedagógiája, tanulásban akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, logopédia, látássérültek pedagógiája, szomatopedagógia, pszichopedagógia szakirányokkal)
|
- gyógypedagógia-tanár
- egészségfejlesztés-tanár
- pedagógiatanár (25 kredit beszámítandó)
- romológiatanár (romani vagy beás nyelvből középfokú C típusú nyelvvizsga)
- nyelv- és beszédfejlesztő tanár (hallássérültek pedagógiája és logopédia szakirány elvégzése esetén)
- fogyatékosok rekreációja-tanár
|
Tisztelt „kelta”!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben történő alkalmazáshoz milyen felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel kell rendelkezni.
A Kt 17. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglaltak szerint középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári, a művészetek, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyak esetén a tantárgynak megfelelő tanári végzettség és szakképzettség szükséges a pedagógus-munkakör betöltéséhez. A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján pedig gimnáziumban a munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel kell rendelkeznie.
A mérnöktanári végzettség tehát a gimnáziumban csak a munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati foglalkozás megtartásához fogadható el, mivel a törvény egyedül itt engedi meg a nem tanári, hanem más szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget is a pedagógus-munkakör betöltéséhez. A felsőfokú iskolai végzettség a főiskolai szintű végzettséget is jelenti. A korábban kiadott főiskolai oklevelek nem veszítik el érvényüket az új típusú felsőoktatási rendszer bevezetésével.
A Kt. 127. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképesítésnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt. Tehát, ha Önnek egy adott tantárgy oktatásának módszertanát a felsőoktatási tanulmányai során el kellett sajátítania, akkor ezt az adott tantárgyat taníthatja is közoktatási intézményben.
A Kt. 127. §-a (5) bekezdésének e) pontja lehetővé teszi a pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatást és alkalmazást technika-gyakorlati foglalkozás tantárgy oktatására a szakiránynak megfelelő felsőfokú iskolai, illetve felsőfokú szakoktatói vagy műszaki oktatói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személy esetében is, feltéve, hogy a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett. A műszaki oktatói, szakoktatói munkakörben szerzett gyakorlatba be kell számítani a vállalati gyakorlati oktatásban szerzett gyakorlat idejét is. A szakmai gyakorlat idejének számításánál alkalmazni kell a Kt. 18. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat.
Főiskolai szintű mérnöktanári végzettséggel és szakképzettséggel lehet tanítani bizonyos szakmai tantárgyakat a szakiskolában és a szakközépiskolában is (Kt. 17. § (1) bekezdés g), i) pontok).
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt „Diana24 ”!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. § - a határozza meg a közoktatási intézményekben szükséges végzettségeket, szakképzettségeket. Ennek alapján óvodában óvodapedagógusi, konduktor – óvodapedagógusi végzettség, szakképzettség szükséges.
Figyelmébe ajánlom azonban, hogy a gyógypedagógus diplomával rendelkezők alkalmazhatóak szakirányuknak megfelelő gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekben, csoportokban, osztályokban (speciális óvoda, speciális tantervű általános iskola, előkészítő és speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola) az óvodai nevelés, valamint az általános iskola 1-6. évfolyamán (a tanulásban akadályozottak, és az értelmileg akadályozottak szakirányokon az 1-10. évfolyamon, a fejlesztő iskolai oktatást teljes időtartamában) a nevelési és valamennyi műveltségi terület oktatási feladatainak, speciális szakiskolában készségfejlesztő feladatok, diákotthonban, gyermekotthonban emellett általános nevelői feladatok ellátására.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.