Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Tisztelt „mesebolt”!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 19. § (8) bekezdése kötelezően írja elő a pedagógus számára, hogy hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vegyen részt.
A fent hivatkozott jogszabályhely végrehajtásáról rendelkezik a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet).
A rendelet 4. § (2) bekezdése kimondja, hogy a pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés).
A rendelet 5. § (1) bekezdése szerint a hétévenkénti továbbképzés - egy vagy több továbbképzés keretében - legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg.
A pedagógusra megállapított hétéves ciklus nem módosul akkor sem, ha a továbbképzés követelményeit a pedagógus többször teljesítette egy ciklusban. A továbbképzési cikluson belül a 120 órán felül teljesített továbbképzéseket nem lehet a következő továbbképzési ciklusba „átvinni”. A rendelet legalább 120 órát ír elő, ami azt jelenti, hogy az előírt időtartam ennél több lehet, de kevesebb nem.
Aki teljesítette a továbbképzési kötelezettségét, nem kötelezhető újabb továbbképzés teljesítésére a saját továbbképzési ciklusa alatt.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt „pimpinkin”!
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú, 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy jogszabály határozza meg, melyek azok a felsőoktatási (egyetemi, főiskolai) szakirányú továbbképzések, amelyek keretében pedagógus-szakvizsgával egyenértékű oklevelet lehet szerezni.
Az óvodavezetői, a közoktatási vezetői és a tanügyigazgatási szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló rendeletek mondták ki, hogy az ott szerzett oklevél egyenértékű a pedagógus szakvizsgával.
A minőségfejlesztés-tanár szakon szerzett oklevele nem tanúsít pedagógus szakvizsgát, azzal nem egyenértékű, tehát nem ismerhető el pedagógus szakvizsgának. Ennek megfelelően Önt nem lehet besorolni a szakvizsgázott pedagógus-munkakörbe.
Egyben tájékoztatom, hogy a 2002. január 1. után indult, pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szakokon szerzett oklevélben már nevesítetten szerepel a pedagógus szakvizsga teljesítése, csak az ezt megelőzően indult képzések alapján kiadott oklevelek tekintetében érvényes az egyenértékűsítés.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt „wymul”!
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 134. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. A (3) bekezdés szerint a szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
Kérdéséből arra lehet következtetni, hogy Ön a felmentési idejét tölti. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt egyoldalú intézkedésével, felmentéssel megszüntetheti a Kjt. 30. §-ában foglalt feltételek megállása esetén az ott meghatározott indokokkal.
A felmentés a közalkalmazottak esetében a jogviszony megszüntetésének egyik formája, amit nem szabad összekeverni a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó dolgozók munkaviszonyának, munkáltató részéről történő felmondással való megszüntetése esetére kötelezően alkalmazandó felmentéssel – azaz a munkavégzés alóli mentesítéssel. Amennyiben a munkaviszonyt a munkáltató mondja fel, akkor köteles a munkavégzés alól felmenteni a felmondási idő felére.
A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a munkáltató köteles a közalkalmazottat a felmentési idő felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni.
Arra az időre, amíg a közalkalmazott köteles munkát végezni - tehát a felmentési idő felének időtartama alatt -, akkor a szabadságát ezen időszakban ki lehet adni. Ugyanis a felmentési idő felével a munkáltató rendelkezik, tehát a szabadságot is kiadhatja ebben az időszakban. Szabadságot ellenben a munkavégzési kötelezettség alól történő mentesítés időszakára nem lehet kiadni.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "pltomi"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 52. § (1) bekezdésében foglaltak szerint középiskola és szakiskola esetén nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti a huszonkettedik életévét. A határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik vagy a nyolcadik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt.
További lehetőséget kínál a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 124. § (11) bekezdése, amely szerint:
Azok a tanulók, akik tanulói jogviszonyukat az 1996/97. tanévben vagy azt megelőzően létesítették
a) akkor fizetnek térítési díjat, illetve tandíjat, ha e kötelezettségük a tanulói jogviszony létesítésekor is fennállott; e rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló az első évfolyamot azért ismétli, mert a tanulmányi követelményeket nem teljesítette;
b) tanulmányaikat a nappali rendszerű oktatásban annak a tanévnek a végéig folytathatják, amelyben a huszonötödik életévüket elérik.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt "gili"!
A közoktatási törvény rendelkezése szerint (17.§(1)c),d),e)) nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári; az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári; középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
A fentiek értelmében biológiát kizárólag biológia szakos végzettséggel lehet tanítani.
A szociológusi végzettség nem ad jogosultságot a közoktatásban való tanításra. Amennyiben társadalomismeret tanári szakos végzettséggel rendelkezik a pályázó, és az intézmény pedagógiai programjában, illetve helyi tantervében szerepel a társadalomismeret tantárgy, úgy a társadalomismeret tanári szakos végzettséggel rendelkező kolléga taníthatja a tantárgyat.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt "czita"!
1. A nevelési-oktatási intézményben az alkalmazási feltételeket – főszabályént – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) határozza meg. E törvény a 17. §-a szerint a szakrendszerű oktatásban az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói, az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettség és szakképzettség szükséges az alkalmazáshoz.
A élelmiszeripari mérnöktanár végzettség és szakképzettség a fenti feltételek egyikének sem felel meg.
További lehetőséget a Kt. 127. §- a kínál. E szerint: az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképesítésnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát. A feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt. Tekintettel arra, hogy mérnöktanár-képzésben nem kifejezetten az általános iskolai tantárgy-módszertan általában nem szerepel, nem tartom valószínűnek, hogy vegyész mérnöktanárképzés ez alól kivétel lenne, de ezt csak a leckekönyv alapján lehet megállapítani.
2. A második kérdés kifejezetten munkáltatói döntést igényel. A munkáltató dönt arról, hogy a tanítási órával le nem kötött munkaidőben milyen feladattal bízza meg, és miként biztosítja ehhez a pénzügyi fedezetet. A közoktatásról szóló1993. évi LXXIX. tv. 1. számú melléklete Harmadik része II. fejezetének 5. pontja szerint: A pedagógus, vezető kötelező óraszáma a fenntartó egyetértésével csökkenthető, ha az ehhez szükséges fedezetet, a fenntartó többletköltségvetési támogatás nélkül vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja. A csökkentés ideje nem lehet hosszabb egy nevelési évnél, tanítási évnél, azonban több alkalommal meghosszabbítható.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.