Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Tisztelt OKM!

A kérdésem a következő: biológia-környezettan szakos egyetemi végzettséggel lehet-e tanítani középiskolában földrajz tantárgyat és kémia tantárgyat? Vagy csak általános iskolában taníthatja?
Válaszukat köszönöm!

Tisztelt fórumnozók!
2009.08.26-án pótvizsgát tettem! A pótvizsgán nem mentem át pedig sokat tanultam rá és tudtam is! A bizonyítványt nem kérték el tőlem, hogy beírják, hogy nem mentem át! Most akkor mi a helyzet? Mit lehet tenni ilyenkor? Mellékeltem a bizonyítványom fényképét! Kérem nézzék meg és az ötleteiket küldjék el az e-mail címemre: beno.kristof@freemail.hu
Kép link: http://kep.ivpicture.hu/174301.jpg
Előre is köszönöm!!

Tisztelt Szerkesztők.
1215. szám alatt kérdéseket tettem fel, melyek számomra nagyon fontosak.Sajnos még nem érkezett válasz, amennyiben Önök nem tudnak a kérdésekre válaszolni, legalább útmutatást adjank hogy kivel, kikkel vegyem fel a kapcsolatot.
Tisztelettel várom válaszukat

Kedves Milcsi!
A minisztérium a tanév rendjében csak a kezdetét és a végét , valamint a tanítási napok számát "vési kőbe" a többi szünet időtartama és helye(eleje vége) "szabadon" kezelhető, ha azt a nevelőtestület és a szülői szervezet egyezteti, az ide vonatkozó szabályok megtartásával.

Tisztelt Szerkesztők! (Nagyon szeretném ha válaszolnának már kérdésemre mert nekem ez nagyon fontos lenne.)

Arra szeretnénk választ kapni, hogy 1998-ban szereztem egy felsőfokú oktatás informatikus (54 4641 03 számú) szakot. Ezzel pedagógus végzettség mellett taníthatok-e általánosiskolában informatikát? Matematika kémia szakos tanár vagyok. Választ előre is köszönöm.

Tisztelt Szerkesztők!
Pedagógusként tudom, hogy minden tanévben a minisztérium dönt a tanév rendjéről. 2 évvel ezelőtt még 180 tanítási napot írtak elő, tavaly 181 nap volt, a 2009/2010-es tanévben 182. Miért növekszik a tanítási napok száma? A szünetek előtt csonka heteket tanítunk, a téli szünet előtt pl. hétfőn és kedden. Ha ez a két nap is szünet lenne, a 180 tanítási nap akkor is meglenne és az intézmények (iskolák, kollégiumok) jelentős fűtés, világítás költségek takaríthatnának meg.
Tisztelettel

Tisztelt „mesebolt”!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 19. § (8) bekezdése kötelezően írja elő a pedagógus számára, hogy hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vegyen részt.
A fent hivatkozott jogszabályhely végrehajtásáról rendelkezik a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet).
A rendelet 4. § (2) bekezdése kimondja, hogy a pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés).
A rendelet 5. § (1) bekezdése szerint a hétévenkénti továbbképzés - egy vagy több továbbképzés keretében - legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg.
A pedagógusra megállapított hétéves ciklus nem módosul akkor sem, ha a továbbképzés követelményeit a pedagógus többször teljesítette egy ciklusban. A továbbképzési cikluson belül a 120 órán felül teljesített továbbképzéseket nem lehet a következő továbbképzési ciklusba „átvinni”. A rendelet legalább 120 órát ír elő, ami azt jelenti, hogy az előírt időtartam ennél több lehet, de kevesebb nem.  
Aki teljesítette a továbbképzési kötelezettségét, nem kötelezhető újabb továbbképzés teljesítésére a saját továbbképzési ciklusa alatt.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt „pimpinkin”!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú, 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy jogszabály határozza meg, melyek azok a felsőoktatási (egyetemi, főiskolai) szakirányú továbbképzések, amelyek keretében pedagógus-szakvizsgával egyenértékű oklevelet lehet szerezni.
Az óvodavezetői, a közoktatási vezetői és a tanügyigazgatási szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló rendeletek mondták ki, hogy az ott szerzett oklevél egyenértékű a pedagógus szakvizsgával. 
A minőségfejlesztés-tanár szakon szerzett oklevele nem tanúsít pedagógus szakvizsgát, azzal nem egyenértékű, tehát nem ismerhető el pedagógus szakvizsgának. Ennek megfelelően Önt nem lehet besorolni a szakvizsgázott pedagógus-munkakörbe.
Egyben tájékoztatom, hogy a 2002. január 1. után indult, pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szakokon szerzett oklevélben már nevesítetten szerepel a pedagógus szakvizsga teljesítése, csak az ezt megelőzően indult képzések alapján kiadott oklevelek tekintetében érvényes az egyenértékűsítés.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt „wymul”!

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 134. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. A (3) bekezdés szerint a szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
Kérdéséből arra lehet következtetni, hogy Ön a felmentési idejét tölti. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt egyoldalú intézkedésével, felmentéssel megszüntetheti a Kjt. 30. §-ában foglalt feltételek megállása esetén az ott meghatározott indokokkal.
A felmentés a közalkalmazottak esetében a jogviszony megszüntetésének egyik formája, amit nem szabad összekeverni a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó dolgozók munkaviszonyának, munkáltató részéről történő felmondással való megszüntetése esetére kötelezően alkalmazandó felmentéssel – azaz a munkavégzés alóli mentesítéssel. Amennyiben a munkaviszonyt a munkáltató mondja fel, akkor köteles a munkavégzés alól felmenteni a felmondási idő felére.
A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a munkáltató köteles a közalkalmazottat a felmentési idő felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni.
Arra az időre, amíg a közalkalmazott köteles munkát végezni - tehát a felmentési idő felének időtartama alatt -, akkor a szabadságát ezen időszakban ki lehet adni. Ugyanis a felmentési idő felével a munkáltató rendelkezik, tehát a szabadságot is kiadhatja ebben az időszakban. Szabadságot ellenben a munkavégzési kötelezettség alól történő mentesítés időszakára nem lehet kiadni.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Cím!
Magántanuló augusztus végén tett osztályozó vizsgát, amelynek eredménye elégtelen lett. Mely jogszabály alapján és milyen határidővel tehető javítóvizsga? 11/1994 21. §-ának bekezdései fedik-e ezt a helyzetet?
Válaszukat köszönöm.
Tiszteletttel:
Horváth Annamária

Tisztel Minisztérium!
A gyógytestnevelő tanárok éves munkarendjébe biztosított-e időszak a gyerekek állapotfelméréséhez, és ezen időszak alatt kötelessége-e foglalkozásokat tartani?
Válaszukat előre is köszönöm. Kerti Júlia

Tisztelt Minisztérium!
Szeretnék állásfoglalást kérni a 2009/2010 tanév tankönyvtámogatásával kapcsolatban. Egyedül nevelem 3 gyermekem, 8 éves, 17 éves 11.-es gimnazista és 19 éves másodéves nappali tagozatos egyetemi hallgató. Az általános iskolás gyermek idén is megkapta az ingyenes tankönytámogatást. A gimnázium tavaly megadta, idén azt mondta nem jár, mert nincs az iskolának rá pénze. Hogy van ez? Jár e az ingyenes tankönyv a gimnazista gyermekemnek is?

Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Rácz Zsuzsanna

Tisztelt Minisztérium !

Egy szimpla kérdésem lenne. Pedagógusként tisztában vagyok a törvényekkel a szabályozásokkal, de szülőként teljesen másként gondolom. 2 kiskorú tanköteles gyermeket nevelünk, családunk összes jövedelme havi 195 000 ft. Így semmilyen támogatásra nem vagyunk jogosultak, mindent teljes áron fizetünk. Ebben a tanévben a gyerekeim tankönyveinek ára 90 000 ft, csak a könyv!!! Mint majdnem minden embernek nekünk is vannak rezsi költségeink, és a gyerekek sem álltak meg tavaly óta a növésben. Szerencsére van hol laknunk, de bizony a beiskolázás komoly gondot okoz. Jó eszű gyerekeink vannak, remélem sok mindent tanulnak még. Tapasztalatból tudom, hogy a középiskolában egy csomó könyvet ki sem nyitnak egész évben (nemcsak az én gyerekeim nem) akkor minek megvenni????? Tudom, hogy család ennél rosszabb anyagi körülmények közt él, de ne gondolják azt,hogy akinek van keresete és nincs 3 gyereke annak könnyebb. Mit tanácsolnak kezdjek el csalni, hogy jogosult legyek a támogatásra, vagy esetleg bele kellene nyúlni egy kicsit erőszakosabb módon a tankönyvere vonatkozó szabályozásba, kevésbé hagyni szabad kezet az oktatási intézményeknek....Nemcsak a felsőoktatás ügyeivel kell hathatósan foglalkozni, amikor az oktatás nem ott kezdődik.
Ha már nekünk is gondot okoz a gyerekek alap oktatása mit gondolnak mi a helyzet a két keresős 1 gyerekes családoknál???? Nem csak a sok gyereknél van a gond!!!!!!!

Tisztelt "pltomi"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 52. § (1) bekezdésében foglaltak szerint középiskola és szakiskola esetén nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti a huszonkettedik életévét. A határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik vagy a nyolcadik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt.

További lehetőséget kínál a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény  124. § (11) bekezdése, amely szerint:
Azok a tanulók, akik tanulói jogviszonyukat az 1996/97. tanévben vagy azt megelőzően létesítették
a) akkor fizetnek térítési díjat, illetve tandíjat, ha e kötelezettségük a tanulói jogviszony létesítésekor is fennállott; e rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló az első évfolyamot azért ismétli, mert a tanulmányi követelményeket nem teljesítette;
b) tanulmányaikat a nappali rendszerű oktatásban annak a tanévnek a végéig folytathatják, amelyben a huszonötödik életévüket elérik.

Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető

Tisztelt "gili"!

A közoktatási törvény rendelkezése szerint (17.§(1)c),d),e)) nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári; az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári; középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
A fentiek értelmében biológiát kizárólag biológia szakos végzettséggel lehet tanítani.

A szociológusi végzettség nem ad jogosultságot a közoktatásban való tanításra. Amennyiben társadalomismeret tanári szakos végzettséggel rendelkezik a pályázó, és az intézmény pedagógiai programjában, illetve helyi tantervében szerepel a társadalomismeret tantárgy, úgy a társadalomismeret tanári szakos végzettséggel rendelkező kolléga taníthatja a tantárgyat.

Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető

Tisztelt "czita"!

1. A nevelési-oktatási intézményben az alkalmazási feltételeket – főszabályént – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.)  határozza meg. E törvény a 17. §-a szerint a szakrendszerű oktatásban az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói, az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettség és szakképzettség szükséges az alkalmazáshoz.

A élelmiszeripari mérnöktanár végzettség és szakképzettség a fenti feltételek egyikének sem felel meg.

További lehetőséget a Kt.  127. §- a kínál. E szerint: az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképesítésnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát. A feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt. Tekintettel arra, hogy mérnöktanár-képzésben nem kifejezetten az általános iskolai tantárgy-módszertan  általában nem szerepel, nem tartom valószínűnek, hogy vegyész mérnöktanárképzés ez alól kivétel lenne, de ezt csak a leckekönyv alapján lehet megállapítani.

2. A második kérdés kifejezetten munkáltatói döntést igényel. A munkáltató dönt arról, hogy a tanítási órával le nem kötött munkaidőben milyen feladattal bízza meg, és miként biztosítja ehhez a pénzügyi fedezetet. A közoktatásról szóló1993. évi LXXIX. tv. 1. számú melléklete Harmadik része II. fejezetének 5. pontja szerint: A pedagógus, vezető kötelező óraszáma a fenntartó egyetértésével csökkenthető, ha az ehhez szükséges fedezetet, a fenntartó többletköltségvetési támogatás nélkül vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja. A csökkentés ideje nem lehet hosszabb egy nevelési évnél, tanítási évnél, azonban több alkalommal meghosszabbítható.

Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető

Tisztelt Szerkesztők!
2009.februárban pedagógus szakvizsgát szereztem./"szakképzettség:szakvizsgázott pedagógus"/
Az Oklevél Mellékletében ez szerepel:"A minőségbiztosítási feladatok ellátásához szükséges képesítés tanulmányi követelményeinek eleget tett." - ez számomra pontosan milyen kompetenciát jelent, ill. mire tudom "használni"?
Lehet, hogy a válasz teljesen egyértelmű, csak én "bonyolítom"??
Köszönöm a választ!

Tisztelt Szerkesztők!
2009.februárban pedagógus szakvizsgát szereztem./"szakképzettség:szakvizsgázott pedagógus"/
Az Oklevél Mellékletében ez szerepel:"A minőségbiztosítási feladatok ellátásához szükséges képesítés tanulmányi követelményeinek eleget tett." - ez számomra pontosan milyen kompetenciát jelent, ill. mire tudom "használni"?
Lehet, hogy a válasz teljesen egyértelmű, csak én "bonyolítom"??
Köszönöm a választ!

Tisztelt Minisztérium!
Segítségüket kérem, hogy hova fordulhatnék állásfoglalás kérése ügyében.Óvodapedagógus vagyok, de a másodiplomám fejlesztő pedagógus.A vezetőség szerint csak abban az esetben jár nekem a bértábla szerinti besorolás ha a munkám mellett a fejlesztést is ellátom!Úgy vélem,hogy a besorolások a végzettség-diploma után történnek. Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelt Szerkesztőség!
Általános iskolai tanító vagyok,informatika műveltségterülettel.Műveltségterületemet kihasználva 10%-ban előző tanévben nem kaptam meg az 5%-os illetménynövelést.Mit tehetek utólag?Második kérdésem:Iskolaotthonos formában tanítok,ahol a mindennapos testnevelést is beépítették az órarendünkbe a következő módon:heti 3 óra testnevelő szakos tanár tanítja a számozott órákat,a másik két órát én ún.játékos testnevelést.Szeretném tudni,hogy tényleg nem taníthatom a testnevelést egy-négy osztályban?Tudomásom ,ill. az én értelmezésem szerint a törvény ezt a sporttagozatos iskoláknál írja elő.Kérem válaszoljanak!

Tisztelt Szerkesztők!
Kérem segítsenek a következő kérdésekben:
1. Egyetemi végzettségű egészségtan tanár, akinek agrármérnök-mérnöktanár végzettsége is van, taníthat biológiát középiskolában?
2. Szociológus végzettségű társadalom-és állampolgári ismeretek kiegészítő tanári szakon végzett kolléga milyen tantárgyak tanítására jogosult? Állítása szerint közgazdaságtan, vállalkozási ismeretek vagy akár jogi ismereteket magában foglaló tantárgyak pl. gazdasági jog, családjog is taníthat.
Válaszukat nagyon várom és köszönöm!

Kedves szerkesztő!!

A német érettségi teljes egészében hány százaléktol 2-es?:)
Válaszát kérném az ffsf@freemail.hu e-mail cimre köszönöm..

Tisztelt OKM!

Gyermekem humán szakközépiskolába jár. Az iskola pedagógiai programjában a fakultáció választás igencsak gúzsba köti a gyerekeket.
"A 11–12. évfolyamon a tanuló egy tantárgyat kötelezı tanórai foglalkozásként szabadon
választhat. A 2. idegen nyelv választásának feltétele az 1. idegen nyelvbıl a 10. osztály
végén szerzett 4 (jó) osztályzat.11–12.
Kötelezıen választható tantárgyak ( a felsoroltak közül egy):
2. idegen nyelv vagy fizika vagy földrajz vagy kémia vagy informatika
2 óra/hét/tantárgy"
A 11–12. évfolyamon szabadon választhatnak a tanulók emelt vagy középszintő érettségi
vizsgára felkészítı nem kötelezŐ tanórai foglalkozást. Az iskola a következı tantárgyakból
vállalja az emelt szintő érettségi vizsgára felkészítést:Az iskola a következı tantárgyakból
vállalja az emelt szintő érettségi vizsgára felkészítést:
· kötelezı érettségi tantárgyak
· biológia
· fizika
Középszintő érettségi vizsgára felkészítést biztosít az iskola az alábbi tantárgyakból is:
· környezettan
· egészségügyi alapismeretek
· könnyőipari alapismeretek
A tanuló heti óraszáma nem haladhatja meg az óratervben meghatározott óraszámot.

Jogszerű-e az iskolától, hogy olyan tantárgyak tanulását teszi kötelezővé, amelyek szakközépiskolában már befejeződnének a 11. évfolyamra? Gyermekem szakmai előkészítő tárgyakat szeretne a felvételijéhez tanulni, de ezt csak úgy tudja megvalósítani, ha egyéb számára nem fontos tárgyakat is hozzávesz, így viszont az1. idegen nyelvből érettségire felkészítőre már nem mehet, mert az óraszáma a kötelezővé tett tárggyal eléri a maximumot.

Tudom, hogy kevés a természettudományt tanító tanárok óraszáma, ez az iskola részéről álláshelyek megőrzése miatt fontos, de ez nem szolgálja a gyerekek érdekét. Abszurdum, hogy saját szakmai tárgyait csak heti plusz 4 óra vállalásával tudja elérni. Így is elég leterheltek.
Mit tehetünk ebben az esetben?

Tisztelt OKM!

Felnőttoktatásban veszek részt(levelező érettségi),A 9.osztályt végeztem el.Kérdésem:elvégezhetem-e a 10. és a 11. évfolyamot egy év alatt,ha 9. osztályról van szakmunkásbizonyítványom? Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt OKM!
Képviselőtestületi döntés alapján ÁMK jött létre nálunk. Az óvodavezető vezetői megbízását az önkormányzat erre hivatkozva visszavonta, és az ÁMK vezetője más személyt bízott meg az intézményegység vezetésével.Erről írásban értesítette őt, aki kérte ennek indoklását. Az ÁMK vezetője jelezte az összdolgozói értekezleten, hogy elégedetlen volt az előző vezető munkájával, ezért más nevez ki,mivel az Önkormányzat visszavonta az előző vezető megbízását,de egy évnél rövidebb időre nevezi ki az új tagintézmény- vezetőt. Az előző vezető kéri az írásbeli indoklást, ki indokoljon a vezető vagy az önkormányzat? Jogszerű volt ez az eljárás, ha nem akarták fegyelmivel elküldeni a dolgozót, és óvodapedagógusi munkakörbe sorolták át?

Intézményünkben a tagintézmény-vezetők határozatlan idejű megbízással dolgoznak. A jelenleg érvényben lévő Kjt és végrehajtási rendelete (17§ alapján) van- e lehetőséget arra, hogy ezt a munkáltató határozott idejű megbízássá módosítsa?Ha igen, mi az eljárás módja?
köszönöm válaszát

Iskolánkban szülői kezdeményezésre, képviselőtestületi döntéssel a tantermekbe kamerákat szereltek fel. Ehhez a pedagógusok beleegyezését nem kérték. Kérdésem: jogilag megalapozott-e így az eljárás? Sért-e személyiségi jogot? Pedagógus vagyok, szeptemberben kezdem újra a munkát, s nem szeretném, ha használnák a kamerákat az én óráimon. Milyen lehetőségem van ennek megvalósítására?
Köszönöm a válaszukat.

Tisztelt OKM!

Mi a követelménye a szlovák tannyelvű óvoda és iskola létrehozásának?
Hány órában kell oktatni a szlovák nyelvet hetente az óvodában?
Hány órában és milyen tantárgyak keretében az iskolában?
Tisztelettel: jujiabf1

Tisztelt OKM!
Arra szeretnék választ kapni, hogy nappali munkarendű szakiskolai képzésben van-e felső korhatár?
Például: Járhat-e 23. életévét betöltött tanuló a 10. évfolyam (építészet szakmacsoport) sikeres elvégzése után 11. szakképzési évfolyamra (kőműves) ugyanabban az iskolában?
Az interneten olvastam, hogy betöltött 23. korig be kell fejezni a nappali tanulmányokat. Hogy fogom az utolsó 2 évet befejezni? Vagy a tanulmány megkezdésével ez automatikusan befejezhető nappalin?
Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel:
menyus123

Tisztelt OKM!

Azzal a problémával fordulnék önökhöz, hogy az idei tanévben jelentkeztem a KOSSUTH LAJOS KÉT-TANNYELVŰ
FŐVÁROSI GYAKORLÓ MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA-nevű intézménybe egy 2 éves (repülőgép-szerelő)
képzésre. Én az idei év októberében töltöm a 23. életévemet így a második tanévben túlkoros lennék és evégett a 1993.évi LXXXIX. törvény 52.$(1) c. pontja szerint nem kezdhetem meg a tanévet. A probléma ezzel az ,hogy ezen az iskolán kívül nincs
semmilyen más intézmény ahol repülőgép-szerelő oktatás folyik sem esti, sem levelező, sem nappali tagozaton. Mindenképpen ebben a szakmában szeretnék dolgozni és ehhez kérném a segítségüket. Az én olvasatomban ez úgy néz ki, hogy az állam nem finanszírozza a képzést a túlkorosság miatt, de én hajlandó lennék kifizetni az oktatásom költségeit, mert ezen kívül nincs más mód ,hogy abban a szakmában dolgozzak amit szeretnék. Nem hiszem, hogy bárminemű hátrányt jelentene az országnak egy szakképzett ember. Mellékesen megjegyezném, hogy egy ott tanuló ismerősöm szerint több osztálytársa is van aki
már bőven túlkorosnak számít.
Segítségüket előre is köszönöm!
2009.07.30