Tisztelt Elnök Asszony!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A rendszerváltást követő években a magyar kultúra a tönkrement állam és a még kialakulatlan piac közé szorult.

Ez a helyzet szükségképpen rosszat tett a kultúrpolitikának, nem csak hazánkban, hanem az egész térségben. Az alakuló piacgazdaság szereplői nem rendelkeztek, és sokan ma sem rendelkeznek mecénás-tudattal, mert nem érezték, és nem érzik, hogy a versenyt és annak minőséget a legnagyobb mértékben éppen az ország kulturális állapota szavatolja.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának létrehozásával az előző kormányzat ráirányította a figyelmet a terület válságos helyzetére. Az 1998 és 2002 közti kultúrpolitika gazdasági alapjait a korábbi szocialista-szabaddemokrata kormányzat eredményei teremtették meg. Az Orbán-kormány pedig kihasználta a lehetőségeket: többek között felépült a Nemzeti Színház, és létrejött a Millenáris Park.

A kulturális tárca kormányváltás utáni vezetői azonban ezekből az előnyökből - sajnálatos módon - már nem részesülhettek: a Fidesz látványpolitikájának kiadásai nyomán a pénz elfogyott. Ráadásul ebből a megcsappant forrásból kellett, és kell mind a mai napig finanszírozni az előző kormány által vállalt kötelezettségeket, a korábbi álmokat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az egyéni jólét és a verseny között azért nincs ellentmondás, mert a kettő között a társadalmi esély teremt kapcsolatot - és ezt a kultúra biztosítja. A kultúra ugyanis összekapcsolja a verseny és az esély követelményeit.

A kultúra, az egész magyar társadalom, de tágabb értelemben az egész nemzet kultúrájának támogatása nélkül az esélyteremtés nem lehetséges. A kultúra egyszerre minőség és lehetőség. A versenyképességet és a jólétet, a szociális biztonságot egyaránt a kultúrából merítjük. Ugyanis kultúra nélkül nem létezik sem a versenyhez szükséges minőség, sem pedig a felzárkózáshoz szükséges szolidaritás és tudás. A kultúra támogatása ezért jelent távlati befektetést mindenki számára.

Mindezek jegyében a következőkben megpróbálom összefoglalni az elmúlt három évben a kulturális területen elért főbb eredményeket - természetesen a teljesség igénye nélkül.

Elsőként kell említenem, hogy a magyar audiovizuális ipar reformjának meghatározó jelentőségű lépéseként 2004-ben a Magyar Országgyűlés a képviselők teljes egyetértésével fogadta el a mozgóképről szóló törvényt. 2004. júniusában létrejött a Filmiroda. És ami a legfontosabb: örömmel mondhatom, hogy a 2004-ben bemutatott magyar filmek száma számottevő mértékben meghaladta a korábbiakat.

A sajtószabadság védelmében hozzájárultunk a közszolgálati médiumok törvényes működéséhez, és eltöröltük a készülék-használati díjat, továbbá több alkalommal kísérletet tettünk a médiatörvény érdemi módosítására. Sajnos ez utóbbi kezdeményezéseinket - az ellenzék együttműködési hajlandóságának hiányában - mindeddig nem koronázta siker.

A közkultúra fejlesztésének részeként elindítottuk a vidéki kultúrafejlesztés céljait szolgáló Közkincs-programot, a múzeumok állandó kiállításainak megújulását biztosító ALFA-programot, valamint az Európa Terv keretében ingyenessé tettük az állami múzeumok állandó kiállításainak látogatását. Ez utóbbi intézkedés - minden ellenkező várakozással szemben - a látogatók számának jelentős növekedését idézte elő az érintett kiállítóhelyek esetében.

Bebizonyítottuk azt is, hogy számottevő igény van a magas kultúrára. A Monet-kiállítást 200 ezren, a "Fények és Árnyak - Négy évszázad francia mesterművei" című kiállítást pedig 300 ezren látták. További kiállítások, mint például a Van Gogh kiállítás (2006), vagy a Spanyol-magyar dinasztikus kiállítás (2008), előkészítés alatt állnak.

(Sajnos ezeket a nagykiállításokat mindeddig nem sikerült a vidéki nagyvárosokba is eljuttatni, de nem mondtunk le erről a törekvésünkről sem. Ugyanakkor időközben országos jelentőségűvé váltak a budapesti, majd 2005-től a vidéki múzeumokat is népszerűsítő rendezvények: többek között a "Múzeumi Majális" és a "Múzeumok Éjszakája.")

A könyvtár szakterület szabályozási korszerűsítésen megy keresztül. A magyar könyvtárak úgy kell működjenek, mint európai társaik. A kistelepülések könyvtárainak fejlesztése, a mozgókönyvtári ellátás kialakítása folyamatban van annak érdekében, hogy ne csak a fővárosban lehessen a legjobb munkákat kézbe venni és elolvasni.

Elértük, hogy a könyvek áfája 2004-től 12 százalékról 5 százalékra csökkenjen. Idén pedig a "Nagy Könyv" program keretében sikerült olyanok körében is népszerűsíteni az olvasást, akiknek egyébként kevesebb érdeklődésük van az írott művek megismerésére.

Elkészült és átadásra került a rendszerváltás utáni korszak legnagyobb kulturális beruházása, a Művészetek Palotája. Elvégeztük a kulturális tárca által közvetlenül fenntartott művészeti intézmények és gazdasági társaságok feladat- és feltételrendszerének felülvizsgálatát. Ez utóbbi intézkedésünkkel nem csak a konkrét igényeknek megfelelő minőségi fejlesztést könnyítettük meg, hanem a működés és a támogatások számonkérhetőségét is - a források felhasználásának átláthatósága érdekében.

Igyekeztünk figyelmet fordítani a zenei élet komolyzenén kívüli területeire is. Így többek között létrehoztuk tehetséges fiatal jazz-muzsikusok számára kiírt Ablakos Lakatos Dezső ösztöndíjat. Ez a díj és a hasonló kezdeményezések számomra különösen fontosak és kedvesek, mert hiszem, hogy a nemzeti kultúra nem csak a régmúlt kultúráját jelenti, hanem a velünk élő alkotók és előadók teljesítményét is - a megújuló kultúra jegyében.

A mögöttünk álló három esztendőben a kulturális kormányzat igyekezett jelentős figyelmet fordítani a határon túli magyarság és a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetére is, külön kiemelve a roma közösségek kulturális felzárkóztatását. Ennek jegyében elkészítettük a határon túli magyar közösségekre is kiterjedő Kárpát-medencei magyar kulturális katasztert, valamint növeltük a kulturális támogatás mértékét, mind a határon túli magyarság, mind pedig a hazai kisebbségek körében.

A kormány méltányolja, és ezért folytatta az előző kormányzat törekvését, hogy a jelentősebb nemzeti évfordulóinkról történő megemlékezés állami keretek között történjék. Ennek érdekében létrehoztuk a Nemzeti Évfordulók Titkárságát, és így részesülhetett méltó megemlékezésben az elmúlt években Balassi Bálint, Deák Ferenc, József Attila és a Rákóczi-szabadságharc eseményei.

Ami az örökségvédelmi területet illeti, éppen a napokban zajlik a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításának vitája. Szándékunk a műemlékek, a régészeti lelőhelyek védelme.

Röviden szólnom kell a magyar kultúra külföldi megjelenését biztosító tevékenységünkről is. Itt első helyen kell említenem a külföldi kulturális évadokat. Kiemelkedő siker volt a "Magyar Magic - Hungary in Focus" évad, amely egy teljes évig tartott Londonban, Nagy-Britannia tíz regionális központjában, valamint a jelentős brit kulturális fesztiválokon. A tavalyi Hollandiai Magyar Kulturális évad, a "Partra magyar!", szintén kedvező fogadtatásra talált, mint ahogyan az idén párhuzamosan megrendezésre kerülő oroszországi magyar és magyarországi orosz kulturális évadok is. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a külföldi magyar intézetek teljesítményéről sem, hiszen szervezésükben, illetve közreműködésük által több mint 3000 program valósulhatott meg az elmúlt esztendőkben.

Megkezdtük a felkészülést, és folyamatosan bonyolítjuk az Európa Kulturális Fővárosa programban való részvételt, valamint a kapcsolódó pályázatot.

Végül, de nem utolsó sortban engedjék meg, hogy ha érintőlegesen is, de említsem az újonnan a tárcához került egyházi területet, ahol az egyházakkal létrejött hatályos megállapodások nyomán az állam és egyház viszonya, valamint a lelkiismereti szabadság jogállami védelme a megfelelő egyensúlyba és együttműködésbe került.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Időszűke miatt a rengeteg megoldott és folyamatban lévő ügy természetesen hiánytalanul nem sorolható fel.

Összefoglalásként tehát engedjék meg, hogy csupán annyit mondjak: a szocialista-szabaddemokrata kormányzat kulturális tárcája azon dolgozott az elmúlt években, hogy a kulturális élmények megszerzése, a művelődés, a haza és a világ megismerése minél kevésbé múljon az emberek vagyoni helyzetén. Mert hisszük, hogy a kultúra, a tudás megszerzése nem lehet csak a versenyben elért szerencse gyümölcse, hiszen a kultúra minden emberé.

Egyúttal azon voltunk és vagyunk, hogy a magyar kultúra vívmányai eljussanak a világba, más országok és népek kulturális teljesítménye pedig megismerhetővé váljon Magyarországon.

A sikereket azonban nem csupán sorolni, de megköszönni is illik mindazoknak, akik azok születésében közreműködtek, így engedjék meg, hogy utolsó mondatommal ezúton is köszönetet mondjak mindazoknak, akik a korábbi eredmények elérésében bennünket az elmúlt évek során segítettek.

Köszönöm a figyelmüket!