2020. szeptember 23.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Az A38 hajó

2007. szeptember 23.

Martinkó József írása

Európa és a világ nagyvárosainak többsége az ezredfordulón múzeumok, színházak, könyvtárak, galériák és egy sor egyéb kulturális létesítmény felépítésével próbál minél magasabb életszínvonalat biztosítani az ott lakók számára. Ugyanis napjaink globalizálódó társadalmában a képzett, magasan kvalifikált munkaerő, illetve az általuk működtetett tőke azokra a területekre koncentrálódik, ahol a hagyományos termékeken és szolgáltatásokon túl valami egyedi, sehol nem megtalálható szórakozásra, kikapcsolódásra, feltöltődésre is lehetőség nyílik. Ez pedig nem más, mint a magas színvonalú, de a széles felső középosztály igényszintjéhez mérten befogadható kultúra. Kortárs tánc, zene, izgalmas képzőművészet, színház. Kialakulóban van tehát egy olyan jóléti társadalmi réteg, amely számára a napi produktivitás fenntartásához hozzátartozik a mindennapi, rendszeres "kultúrafogyasztás" is.

Ezt a világtrendet Budapesten a MEO, a Millenáris Park, illetve a Trafó mellett leginkább egy idén tavasszal megnyílt rendhagyó kulturális központ, az A38 hajó képviseli. A dél-budai Duna-part mellett horgonyzó régi hajótest izgalmas építészeti térrel gazdagította Budapest kortárs építészetét, amellyel a közeljövő egy nagyon fontos urbanizációs kérdésére is rávilágított. Nevezetesen arra, hogy a főváros milyen koncepció alapján tudja visszakapcsolni a ma még a rakparti forgalommal igencsak elrekesztett Duna-partot a város valódi, élő szövetébe, hogy a város lakói végre közelebb kerülhessenek folyójukhoz. Mielőtt azonban túl messzire kalandoznánk az időben, képzeletben szálljunk vízre. Hajózzunk be. Lépjünk az A38 kulturális központ fedélzetére.

Az A38 nevét az 1968-as építésű ukrán kőszállító hajó eredeti típusnevéről, az Artemovszkról kapta, ami a hajót tervező szovjet mérnökiroda neve is volt egyben. Az Artemovszk-széria 38-as tétele, amely egykor a Tripolje nevet viselte, Ukrajnából a komarnói hajógyárba került, ahol alapos metamorfózis után nyerte el mostani formáját. A Váncza László és Miltenberger-Miltényi Miklós által jegyzett VM Művek építészirodának sikerült olyan, modulokból szervezett, logikus térsort létrehoznia, amely a hajó nyolcvanöt méter hosszú, tizenöt méter széles alapterületét a legelőnyösebben kihasználja. Tulajdonképpen különböző nagyságú, konténerszerű blokkokat látunk, amelyekbe a hétszázötven fős maximális befogadóképességgel és négyméteres belmagassággal rendelkező koncertterem, a teljes értékű, elegáns belsőépítészeti kialakítású, százhetven fős étterem, a két belső bár, az audiovizuális stúdió, a négyszobás "művészszálló", valamint az irodahelyiségek kerültek. Ezeket a "blokkokat" meglepően tágas átjárók, lépcsők kötik össze.

Felettük lépcsőzetes tetőteraszokat alakítottak ki a tervezők, amelyek nyáron a kellemes dunai fuvallatokkal, illetve a város esti romantikus látványával vonzották a tömegeket. A megnyitás óta eltelt idő bizonyította, hogy a közvetlen lakókörnyezetet nem zavaró, főképpen zenés produkciókkal, dzsessz- és kortárs zenei, elektronikus tánczenei eseményekkel debütáló A38 még messze nem merítette ki az épület - hajó - nyújtotta össze lehetőséget. Drabik András és Lois Viktor fedélzeti kortárs szobrai, a készülőfélben lévő Internet kávézó, illetve néhány film, videoinstalláció bemutatása, előadássorozatok megszervezése rávilágított arra, hogy a hajó nagyterme és különféle kisebb terei a kortárs médiaművészet és egyéb kísérletező műfajok számára is igen alkalmas helyszínné válhat. A legjobb bizonyítékot az idei Budapesti Őszi Fesztivál szolgáltatta, amelynek megnyitóját és igen sok eseményét a hajón tartották, nagy-nagy sikerrel. Azt csak remélni lehet, hogy ez a nehéz anyagi, engedélyeztetési feltételek között, magánkezdeményezésre elkészült központ csak az első abban a sorban, ami a budapesti Duna-szakaszt Európa egyik legvirágzóbb kultúrfolyosójává teszi. A kezdet mindenesetre biztató.

Fotók, illusztrációk:

A38 hajó 63

Aknay János 56

Dobó László 28

C3 48, 49, 50, 51

Fábián Annamária 25

Felvégi Andrea 24, 25, 26

Gál Csaba 38, 39

Glázer Attila 52, 53, 54, 55

Gordon Eszter 7, 28, 29, 56, 57

Gyugyi Péter 61, 62, 64

Iparművészeti Múzeum 8, 9

Kaczúr György 20, 21, 22, 23, 43

Kaposvári Csiky Gergely Színház 30, 31

Koncz Zsuzsa 32, 33, 34

Makláry Artworks 14, 15, 16

Müller László 2, 3, 4, 5, 6

Országos Széchényi Könyvtár 17, 18, 19

Révész András 27

Romvári Márton 58

Sándor Katalin 35, 36, 37

Szépművészeti Múzeum 10, 11, 12

Felelős szerkesztő: Lugosi Viktória

Szerkesztô: Váradi Júlia

Grafikai terv: Máthé Hanga

Címlap: Claude Monet

Korrektor: Simonits Mária

Munkatársak: Csapó Krisztián, Faragó Márta, Lévai Zsuzsa, Miklós Erika, Olt Boglárka, Szabó Dávid, Szél Felícia

Nyomda: Nonpareille Plus Nyomdaipari Kft.

Felelős kiadó: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok