2020. szeptember 23.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

"Hűlt hely"

2004. március 29.
Váradi Júlia interjúja Harsányi László miniszteri biztossal


Mielőtt hozzákezdtek volna a Páva utcai Holokauszt Oktatási és Dokumentációs Központ létrehozásához, egy friss felmérés eredményei azt jelezték, hogy Magyarországon igen nagy a tudatlanság mind magát a holokausztot, mind a magyar zsidóság sorsát illetően. Felteszem, hogy az április 15-én megnyílt intézmény céljai között mindenekelőtt az szerepel, hogy ezen a helyzeten változtasson.

Az adatfelvétel - bár nem hozott meglepetést - valóban nagyon rossz állapotot tükrözött. A felnőtt lakosság nagyobbik része ugyan nagyjából tisztában van azzal, hogy mit jelent a holokauszt mint fogalom, de már a dátumokkal, emberáldozatokkal, számokkal kapcsolatos kérdésekre adott válaszok valóban elég szörnyű tudatlanságról árulkodtak. Az idősek és a fiatalok - furcsa módon - egyformán tudatlanok. És a tudatlanság tovább él. A Holokauszt Központ alapfeladata természetesen az lesz, hogy megpróbálja ezt a trendet megfordítani, a változatlanságot megtörje.

Milyen módon?

A munka első fázisában a központ munkatársai összegyűjtik a holokausztról fellelhető teljes ismeretanyagot, amit azután felfogható, tanulható, érthető anyaggá formálnak. Ehhez természetesen állandó kapcsolatot tartanak a világon létező összes holokausztkutató hellyel, és a megszerzett új információkat azonnal beépítik a korábbi anyagba. Kiállításokat rendeznek, konferenciákat, előadásokat szerveznek. Ez a hely a magyar történelemtanulás kikerülhetetlen állomása kell hogy legyen. Talán azáltal, hogy itt egy jól működő lehetőség teremtődik, lassan természetes igény is kialakul a lehetőségek kihasználására.

Semmiféle előzménye nincsen az ilyenfajta történelmi eszköztárnak Magyarországon. Most milyen módszert igyekeznek majd alkalmazni arra, hogy a lehetőség ne maradjon kihasználatlanul, hanem hogy valóban beépüljön az alapképzéshez szükséges ismeretanyagba?

Nem volt könnyű folyamat, mire fizikailag is megszülethetett ez a hely, amelynek létrejöttét hosszú, nehéz viták, konfliktusok előzték meg. Már maga az a döntés, hogy hol legyen az épület, legalább annyi ideig húzódott, mint a központ felépítése. Tudom, hogy a vélemények máig megosztottak, van, aki szerint egy vidéki téglagyárban lenne a helye. Mások szerint a hajdani gettó területén, megint mások teljesen semleges helyre és épületbe képzelnék a Holokauszt Központot. Mindenesetre azt nyugodtan kijelenthetem, hogy ami a Páva utcában felépült, az nagyon szép. Nemcsak maga a helyreállított zsinagóga, hanem a mellé húzott "Jeruzsálem-fehér" falak, amelyek a IX. kerület jelentéktelen mellékutcájából szinte égbe kiáltanak. Ráadásul az Üllői út környékén egy múzeumi tengely van kialakulóban, amelybe ez az együttes szépen beleillik. Ilyen módon talán kikerülhetetlen lesz. Szellemileg pedig a központ működési elve szerint idevonzza majd mindazokat, akik egy kicsit is érdeklődnek e téma iránt.

A nyitókiállítás, amely az Auschwitz Album fotográfiáit és a hozzájuk kapcsolódó két dokumentumfilmet tartalmazza, egyelőre ideiglenesen tölti be a tereket. Amennyiben mostantól látogatók özöne járul a Páva utcai épületegyüttesbe, mit nyújt nekik a Holokauszt Központ?

A megnyitón látható egyik kiállítás címe: "Hűlt hely". Ez az 550 ezer elpusztított ember hiánya, akiket több mint 1000 magyar településről vittek el. Ezeknek a holokausztot megszenvedett magyar városoknak és falvaknak a neve olvasható a zsinagóga karzatán rendezett kiállításon.
A Holokauszt Emlékközpont első nagy kiállításán az Auschwitz Album képeit mutatják be, amelyeket a láger SS-azonosítási szolgálatának vezetője és asszisztense készített 1944-ben. A két katona az auschwitzi rámpán egy javarészt Kárpátaljáról érkező magyar fogolyszállítmány érkezését és szétválogatását örökítette meg. Azután a sínek mellett a barakkokba tartók sorát, akik még haladékot kaptak.
Képeiken dokumentálták az utat a gázkamrák felé. Mosolygó anyákat, beléjük csimpaszkodó gyerekeket. Az utat a rámpától a halálig. Az album - amelybe a 235 fényképet gondosan beragasztották - hónapokkal később, 1945 áprilisában hihetetlen körülmények között került elő. Jákob Lili, az A-10862-es auschwitzi fogoly találta meg, aki megélte az amerikai felszabadítást. A 19 éves tífuszos lány egy elhagyott SS-barakkban meleg ruha után kutatott, amikor egy csíkos pizsama alatt megtalálta az Albumot. Amikor kinyitotta, döbbenten ismerte fel a nagynénjét, unokatestvéreit és a saját testvéreit. Akkor még nem tudta, hogy ő az egyetlen túlélő. A később Amerikában letelepedő Jákob Lili az albumot 1980-ban a jeruzsálemi Jad Vasem Intézetnek adományozta. A Holokauszt Központ április 15-i megnyitóján Izrael elnöke magával hozta az egyedülálló dokumentumot, és átadta az Emlékközpontnak.
A Holokauszt Központ tervei szerint minden áldozat neve fölkerül az épület falaira, ami hatvan év után nem könnyű feladat. A későbbiek folyamán - akár két-három év alatt - egy állandó kiállításon az egész magyar holokauszt történetét fel kell hogy dolgozza a most megnyílt magyar Holokauszt Központ.

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok