2021. május 9.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Elkezdődött a Mátyás-templom felújítása

2004. október 1.
Hiller István kulturális miniszter reményét fejezte ki, hogy a katolikus egyház is hozzájárul majd a többmilliárd forintos felújítási költségekhez.

A sajtót a helyszínen tájékozató miniszter elmondta: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma idén 250 millió forintot fordít a rekonstrukcióra, és ez az összeg rendelkezésre áll a költségvetésben a kormányzati kulturális beruházások címszó alatt. Egyúttal rosszindulatú találgatásoknak nevezte azokat a korábbi vélekedéseket, hogy nincs meg a fedezet a felújításra.

A miniszter kifejtette: azt szeretné, ha a tulajdonos katolikus egyház - nem az egyház egyéb jövedelméből, hanem kizárólag a belépőjegyekből származó bevételből - hozzájárulna a templom felújításához.



Építéstörténet

A templom építése a XIII. század negyvenes éveinek végén kezdődött, a munka túl-nyomó része 1255 és 1269 közé esett.

Először XIV. század utolsó és a XV. század első harmadában építették át, Nagy Lajos és Zsigmond uralkodásának idején. Természetesen Hunyadi Mátyás nagyszabású rep-rezentációs palotaépítkezései mellett a templom további díszítésével kívánta udvartar-tásának fényét emelni.

A templom jelenlegi helyezte és állapotának kialakulási okai

A II. Világháborúban Budapest ostromakor súlyos károkat szenvedett templom külső helyreállítása 1954-től 1964-ig folyt. A belső helyreállítás 1970-re fejeződött be. Az elmúlt negyven évben azonban sem érdemi felújítás, sem korszerűsítés nem történt.

A mai néhol életveszélyes állapothoz több stáción keresztül vezetett az út.

A korábbi rekonstrukciók nem voltak szakszerűek, hiányzott az állandó és minden részletre kiterjedő karbantartás, az anyagok minősége nem mindig volt megfelelő (például cserepek), a környezeti ártalmak miatt pusztult a kő, a belsőben korábban alkalmazott restaurátori anyagok és módszerek mára már elavultak, a talajnedvesség kapillárisan szívódott fel, a megbomlott tetőszerkezeten beázott a templom.



Az épület rossz műszaki állapotának helyreállításán túl a templom hitéletben, az egyházi és világi zenei életben, a turizmusban és a kulturális életben betöltött szerepe is indokolja, hogy egy kellőképpen megalapozott és átgondolt műemléki helyreállítás és korszerűsítés történjen. Jelenleg hiányoznak mindazok a kiszolgáló helyiségek, melyek például egy korszerű fűtés, szellőztetés működtetéséhez szükségesek, vagy ahhoz, hogy a koncerteket körszerű körülmények között lehessen megtartani.

A templom 1999-ben került az államtól a Budavári Nagyboldogasszony Főplébánia tulajdonába, s az egyház már előzetesen hozzáfogott az épület teljes körű állapotfel-méréséhez. Már akkor kiderült, hogy az alapfalakat semmi sem védi a nedvességtől, nem tűr halasztást a tetőszerkezet felújítása, sürgető az erodált homlokzati kőburko-lat és díszítőelemek javítása, pótlása, az épületgépészeti, -villamossági, és a világítás-technikai berendezések elavultak és nem felelnek meg az érvényben lévő szabvá-nyoknak. A feladatlista azonban az elkészült szakvélemények nyomán bővült. Így például biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a tűzvédelmi követelmények-nek megfelelő átalakításokat kell végrehajtani, az eredetivel megegyező anyaggal újra kell burkolni a padlót, felújítandó a teljes belső falfestés, cserélendő a belső ajtók egy része, pótolni avagy restaurálni kell a berendezési tárgyakat, a műalkotásokat, az ólomüveg ablakokat, és a folyamat legvégén magát az orgonát is.




A műemlék helyreállítási koncepciója:

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok