Fotó: Gordon Eszter

A 2008. évi pályázat témáját dr. Lovász László matematikus, a 2007. évi Kutatói Bolyai Díj kitüntetettje határozta meg "A környezetéből választott természeti, gazdasági vagy társadalmi jelenség tudományos igényű vizsgálata, vagy tevékenység megtervezése matematikai modell felállítása révén" címmel.

Az Ifjúsági Bolyai Pályázat középfokú nevelési-oktatási kategória nyertese pénzjutalomban részesül, továbbá Bolyai-díjas tudós szakmai irányításával folytathatja kutatómunkáját. A felsőoktatási kategória nyertes pályázója egyrészt jutalomban részesül, továbbá az általa megnevezett egyetem téma szerinti doktori iskolájában - annak egyetértése esetén - államilag finanszírozott doktori képzésben való részvételre jogosult. A győztes hallgató Bolyai-díjas tudós irányításával folytathatja kutatómunkáját.

Az oktatási és kulturális miniszter a Bíráló Bizottság elnökének Dr. Lovász László professzort, tagként: Dr. Csermely Péter professzort (Semmelweis Egyetem) és Dr. Katona Gyula akadémikust (ELTE) kérte fel.

A Bíráló Bizottság előzetesen tanulmányozta a beadott pályaműveket, majd a kiválasztott pályázatok benyújtóit meghallgatta.

A középfokú nevelési-oktatási kategóriában Ifjúsági Bolyai Pályázat győztesei a "Alternatív adókulcsfüggvények hatásának vizsgálata általános matematikai modellen keresztül" pályamű kidolgozói - Laki Balázs és Lám István egyetemi hallgatók, a váci Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium volt tanulói.

Az Ifjúsági Bolyai Pályázat nyerteseinek felkészülését, pályázatának elkészítését segítő Vácy Emese tanárnő kiemelkedő munkája is elismerésben részesült.

A bizottság döntése alapján középfokú nevelési-oktatási kategóriában Balassi Márton és Horváth Dávid, a váci Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium tanulói a "Dehogy Determinisztikus a Természet!" című pályaműve a dicséretben részesült. Felkészítő tanáruk Réti Mónika.

A felsőoktatási kategóriában Sáfri Péter, a Széchenyi István Egyetem hallgatója az "IC pótjegyek árának differenciálása és az ülőhelyek kontingálása" című pályaművét a bizottság dicséretben részesítette.

A Bíráló Bizottság véleménye Lám István és Laki Balázs Alternatív adókulcsfüggvények hatásának vizsgálata általános matematikai modellen keresztül című pályázatáról

A pályamű egy valóban új matematikai modellt ad az adózásra. A szokásostól eltérő, de nagyon ésszerű feltételeket tesz, például, hogy az adózás mértéke a jövedelemtől nem egy ugrásfüggvény szerint függ, hanem egy folytonos függvény szerint. E függvényre megengedik, hogy bizonyos szakaszain csökkenő legyen (degresszív adózás), ugyanis feltételezéseik szerint a nagy jövedelműek ekkor kisebb késztetést éreznek az adóelkerülésre. Általános modelljük paraméterei értékeinek legmegfelelőbb választásait számítógépes módszerekkel végzik.

Itt a ,,legmegfelelőbb"-et az állam adóbevétele szempontjából értik. A pályázat komoly, közgazdasági gondolatokban gazdag munka. A matematikai modellel jól sikerült leírni a kitűzött cél szerinti feladatot. Jelentős számítási munka is van a pályázatban. Nem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy gondolataikat - legalábbis részben - az adórendszert kialakító szakemberek is hasznosítani fogják majd.

A Bíráló Bizottság véleménye Balassi Márton és Horváth Dávid Dehogy determinisztikus a természet! című pályázatáról

A pályázók igen szellemes modellt építettek fel a külső behatások (például növényvédő szerek) bonyolult ökoszisztémákra gyakorolt hatásának vizsgálatára. A térbeli elhelyezkedésre épülő, a táplálékláncnak a szokásos körülmények között megjelenő változatosságát jól modellező eljárásukban számos paramétert (életkor, éhségtűrés, utódszám, vemhesség ideje, ivarérettség időpontja, stb.) figyelembe vettek. Modelljük igen alkalmas a növényeket védő permetezések mértékének és gyakoriságának sokkal körültekintőbb megtervezésére.

A Bíráló Bizottság véleménye Sáfri Péter IC pótjegyek árának differenciálása és az ülőhelyek kontingálása című pályázatáról

A pályázat a kiírásnak megfelelően választott témát: mindennapi életünkben látott, matematikai eszközökkel megoldható problémáról beszél. Modellezi azt a problémát, hogy egy vegyes Intercity és hagyományos gyorsvonat kocsikból álló szerelvényen belül hogyan lehet optimálisan kialakítani és árazni a különböző komfortfokozatú ülőhelyeket. Ehhez figyelembe veszi és modellezi azt, hogy a különböző utasok a szolgáltatások különböző elemeire (ár, kényelem, stb.) eltérő módon érzékenyek. Matematikai szempontból a dolgozat kisméretű lineáris programot jelent, amit Excel tábla segítségével old meg.